Fejezet

  1 I      |                  is vele akartam utazni. De csak puszta kedvtelésből,
  2 I      |                 nézni Észak-Amerikát is, de csak mellékesen. Első volt
  3 I      |                Warrior, meg a Solferino.~De képzeletem mégis jóval a
  4 I      |                  több év óta nem láttam. De alighanem csalatkoztam,
  5 I      |             titkos fájdalom sorvasztaná. De a kis gőzös olyan gyorsan
  6 I      |                  a folyam szélességéből: de a kis gőzös csakhamar megkerülte
  7 II     |             parancsnok még nem jött meg, de az egyik szállásmester rögtön
  8 II     |                  20-ára tűzték ugyan ki, de én lehetetlennek tartom,
  9 II     |                láttam a ködös levegőben; de a helyett, jobbra is, balra
 10 II     |               való, éppen ezen a helyen; de nem csoda, hiszen még kész
 11 II     |                sem lehetett a hivatását.~De miért hát ez a késedelem?
 12 II     |          ingathatta meg iszonyú tömegét. De, hogy a drótvezetéket a
 13 II     |                  Eljött március 25-e is, de a födélzet még tele volt
 14 II     |                 a káros késedelem miatt, de egyebet nem tehettek, mint
 15 II     |              hajót is föl akarták húzni. De nem lehetett; mert oly nehéz
 16 II     |                  mondani a gőzcsónakról, de ez nem nagy baj volt, mert
 17 II     |               mint lennie kellett volna. De azért mégis el lehetett
 18 III    |               még munkások is dolgoztak, de ezek csakhamar eltávoztak
 19 III    |             tengeren erős szél lehetett, de a Great-Eastern e miatt
 20 III    |             Great-Eastern-nel dolgozott; de azért mégis megkapta a «
 21 III    |                 parancsnoknak: alacsony, de izmos, lobbanékony természetű
 22 III    |       szakadatlan sorban jöttek felfelé, de nem tolakodtak, nem kiabáltak,
 23 III    |         zárjaikról és vászontakaróikról. De a sok ezer podgyász csakhamar
 24 III    |           valószínű, - felelte Fabian; - de én nem vettem észre önt.~-
 25 IV     |                  a vasmacska fölhúzását, de még csak megmozdítani sem
 26 IV     |        fölhúzására. Működésbe is hozták, de ez sem bírta fölhúzni a
 27 IV     |                az embereknek segítsenek; de most látom, hogy az emberek
 28 IV     |             hevertek; a legtöbb fölkelt, de néhányan élettelenül fekve
 29 V      |              kanyargós úton haladhatott. De a révkalauz ügyes keze alatt
 30 V      |                 egyenesen felénk farolt, de kikerültük az összeütközést;
 31 V      |                és kétezer tonnát bír el; de még ez is csak kis csónaknak
 32 V      |              amelyekben munkások laktak, de nemsokára ezeket is villák
 33 V      |            tenger is hullámzani kezdett, de a gőzös meg sem érezte a
 34 VI     |               katonatiszt volt: büszkén, de nem gőgösen hordta a fejét,
 35 VI     |                hordta a fejét, komolyan, de nem megvetően nézett s egész
 36 VI     |                  bizonyára érdekes lesz. De beszéljünk kissé önről.
 37 VI     |          Corsican kapitány mosolyogva; - de hisz már nem vagyunk ott,
 38 VI     |                hogy angol hajón utazunk, de francia társulat vette bérbe
 39 VII    |             oldalt kapja a világosságot, de jól el van látva függő lámpásokkal
 40 VIII   |                  fölmentem a fedélzetre. De előbb föl kellett öltöznöm
 41 VIII   |              szalonon, egész a lépcsőig; de itt már csak a térdeimen
 42 VIII   |              fele útját sem teszi meg.~- De ha a Great-Eastern ily gyorsan
 43 VIII   |                  a lábán.~- Igen a hajó: de nem ám az utasok! - viszonozá
 44 VIII   |              alapítja ijesztő jóslatait; de engedje meg, hogy eszébe
 45 VIII   |         tengerjáróval nem mérkőzhetik.~- De ebből még nem következik...~-
 46 VIII   |               rosszul is fog végződni.~- De a Great-Eastern nagyon szilárd
 47 VIII   |               hagyta helyben a doktor; - de ha belekerül a hullámvölgybe,
 48 VIII   |                 onnan? Igaz, hogy óriás, de az ereje nincsen arányban
 49 VIII   |                 eltávolították az ólmot, de ekkor meg a hullámok elgörbítették
 50 VIII   |            vitorlát akartak kifeszíteni: de alig húzták föl, a szél
 51 IX     |                  mint valami kis csónak. De azért útjának irányától
 52 IX     |                  Ki volt ez? Nem tudtam, de annyi bizonyos, hogy az
 53 IX     |      legfontosabb, legérdekesebb kérdés. De a födélzeten s az egész
 54 IX     |                 födélzeten mozog valami: de nem ember volt, hanem az
 55 IX     |                 folyton sípolt, kürtölt: de a hajón nem mutatkozott
 56 IX     |             bizonyára elmenekült róla. - De partra jutott-e, mikor háromszáz
 57 IX     |          leolvastam a nevét: «Lérida»; - de a kikötőnek, ahonnan indult
 58 IX     |                 a mentőhajót illeti meg. De a Great-Eastern, mivel utasszállító
 59 IX     |               villásreggelire kürtöltek, de még ez a csalogató szózat
 60 IX     |              egészen új szerkezete volt: de az «új szerkezet» nem vált
 61 X      |                ugyan mindnyájan emberek, de hányféle változatban! Nézze
 62 X      | háromszázhatvanhét és fél dollárja volt, de most már egy negyed dollárral
 63 X      |                  képeit őrzi. Büszke rá, de van is miért: 1836-ban,
 64 X      |                  is igen sok híve van.~- De én úgy tudom, hogy Európában
 65 X      |           barátom, - felelte a doktor; - de ne higyje ám, hogy a többnejűség
 66 X      |                  ugyan egész háreme van, de csak azért, mert neki úgy
 67 X      |                   mert neki úgy tetszik; de nem minden híve követi ám
 68 XI     |                vadászatokat, kalandjait; de arról, ami szívét nyomta,
 69 XI     |             habokban, ami neki tetszett. De mit jelenthettek ezek a
 70 XII    |         hemzsegett és a magányt kereste. De találkoztam Corsican kapitánnyal,
 71 XII    |                 őt. Egyszerű üzlet volt: de rossz üzlet és lelketlen
 72 XII    |                 Drake! - kiáltottam föl: de hisz ez az ember velünk
 73 XII    |               nem ismeri Harry Drake-et. De ha megemlítenék előtte ezt
 74 XII    |                 Haragosan feléje lépett, de én visszatartottam.~- Igaza
 75 XII    |                  gazember arca van neki. De hová utazik?~- Azt mondják,
 76 XII    |              hagyta őt ez a nyomorult!~- De miért ne lehetne ő is itt,
 77 XII    |                megvillant ez a gondolat, de aztán a fejemet ráztam.
 78 XII    |                  nem is sejthető jövőbe, de nekem rossz előérzetem volt.
 79 XIII   |           mérföldnyi utat elvesztettünk, de az «illendőség» nem szenvedett
 80 XIII   |                 és gyermekek mosolyogva, de halkan köszöntötték egymást!
 81 XIII   |             ezzel az imával véget is ér. De utána egy pap lépett az
 82 XV     |               ökölcsapásokkal ért véget; de szerencsére az ily ökölcsapások
 83 XVI    |                szám humoros akart lenni, de valószínű, hogy minden jó
 84 XVI    |                 színtelen egymásutánban: de a száraz humorú angolokat
 85 XVI    |                  a «God save the Queen», de néhány amerikai megkérte
 86 XVI    |           Partant pour la Syrie indulót: de erre meg az északiak hevesen
 87 XVI    |              rögtön eljátszotta a Rouget de l’Isle csatadalát is. Ez
 88 XVII   |                   mely a széllel futott, de a nemzetiséget a nagy ködben
 89 XVII   |                 azért mégsem növekedett. De ennek oka az erős nyugati
 90 XVII   |               estig egyre hevesebb lett; de a hajó nem nagyon ingadozott,
 91 XVII   |            kitűzött órára ismét megtelt. De ezúttal nem bűvészfogásokat
 92 XVIII  |              Lassankint a szél is elült, de azért még sokáig hullámzott
 93 XIX    |          legénységet sem lehetett látni: de mindezért bőven kárpótolt
 94 XIX    |                   viszonzá a kapitány; - de ki tehet róla, ha a városiak
 95 XIX    |                 arra fordította a fejét, de csak egy percre és visszafelelt.~-
 96 XIX    |                beburkolva fekete ruhába; de az arcát, melyet sűrűen
 97 XIX    |                 Csakugyan őrült is volt. De Fabian nem hozzánk intézte
 98 XIX    |               Fabian kezét és gyöngéden, de határozottan mondta:~- Jer,
 99 XX     |     ösztönszerűen mondta, hogy - «ő az!»~De hogyan is ismerhetett volna
100 XX     |                szerencsétlen asszonynak? De nem ez volt a fontos, hanem
101 XX     |               találkozik többé Ellennel. De az események nélkül számoltunk.~
102 XXI    |              hogy kezdetben vezetni fog, de nem bírja végig; az a skót
103 XXI    |                 tüdővel; az inak is jók, de a tüdő még jobb!~Az utolsóelőtti
104 XXI    |               Wilmore sápadt volt ugyan, de nyugodt; O’Kelly ellenben
105 XXI    |          lóversenytéren szokták mondani. De azért mind a kettő egy vonalban
106 XXI    |                volt, hogy Wilmore nyert, de csak félhosszal s így ítélt
107 XXI    |              mint ön - felelte Fabian. - De mivel veszítettem, fizetek.~-
108 XXI    |               azt merészelné föltenni...~De nem fejezhette be szavait.
109 XXI    |                  és megvetően bánt vele. De világos volt, hogy Drake
110 XXI    |                rögtön rárohant Drake-re. De én visszatartottam. Azt
111 XXII   |            Vártam Corsican kapitányt is, de nem jött. Mivel nyugtalankodtam
112 XXII   |                 Ekkor felmentem a hídon; de sem barátaimat sem a doktort
113 XXII   |                 boldogtalan Ellen lakik. De merre lehet a szobája? Hová
114 XXII   |             inasok meg ne tévedhessenek. De a Harry Drake nevet sehol
115 XXII   |               kabinnak megvolt a lakója, de Harry Drake neve ezek közt
116 XXII   |                 végigjártam valamennyit, de egyiknek ajtaján sem találtam
117 XXII   |            ajtaján szintén nem volt név. De nem csoda: Harry Drake-nek
118 XXII   |          födélzetre, s ezen távozhattam. De mégis szerettem volna tudni,
119 XXII   |               maga is tudott volna róla. De a panaszos dal lassanként
120 XXII   |             őrültet? Ez lehetséges volt, de egyúttal nagy veszedelem
121 XXII   |               Fabian mereven bámult rám, de aztán megismert. Gyöngéden
122 XXII   |                szinte a túlvilágról jön. De ez az őrültség gyógyítható.
123 XXII   |              jöjjön!~Fölmentünk a hídra, de alig értünk föl, Fabian
124 XXII   |              üdvözölt. Engedtem távozni, de nem vesztettem el őt szem
125 XXIII  |                  szórakozást» hirdettek, de én nem vettem részt benne.
126 XXIII  |             Ocean-Time vetélytársa volt; de én már jóllaktam ennek a
127 XXIV   |              üres és elhagyatott volt, - de mégsem egészen, mert mihelyt
128 XXIV   |                 amit meg is cselekedtem, de éppen úgy értem oda, mint
129 XXIV   |                 ő számára rendeltek meg!~De nem igen beszélgethettünk,
130 XXIV   |            viharnak és megszökünk előle. De Anderson kapitány sem az
131 XXIV   |               aki nem akart meghátrálni: de ebben az egy pillanatban
132 XXIV   |              volt a tenger színe fölött. De azért a Great-Eastern vakmerően
133 XXV    |               csak kikötőben állt volna.~De másfél óra mulva ismét megkezdődött
134 XXV    |                 nagyon aggódom érte. No, de majd meglátjuk! Azt is beszélték,
135 XXV    |                  több embert elragadtak, de ez, szerencsére, nem igaz.~-
136 XXV    |                 szerencsére, nem igaz.~- De mi már ismét rendes úton
137 XXV    |               gőzerővel folytatta útját, de a hullámok már nem csaptak
138 XXVI   |               tréfás verseket énekelték.~De az utasok nem csupán itt
139 XXVI   |                megragadta barátja kezét.~De Fabian, ellenfeléhez fordulva,
140 XXVII  |                    felelte a kapitány, - de én mégis szörnyen sajnálom,
141 XXVII  |                  csak szemmel tartottuk. De alig tett húsz lépést, hirtelen
142 XXVIII |                is kárhoztatja a párbajt: de a jelen esetben a sértés
143 XXVIII |            helyét. Rögtön utána siettem, de mikor láttam, hogy a szobájába
144 XXVIII |                 Europe gőzöst is vártuk, de nem jött; ez a kerekes hajó
145 XXVIII |              New-York között közlekedik, de most valószínűleg északnak
146 XXXI   |                     Vihart, az meglehet: de égiháborút, április hónapban?
147 XXXI   |                   feleltem mosolyogva; - de ugyan volt-e valaha eset,
148 XXXI   |                 csak emlékezetből tudom; de ha statisztikához fordulnék,
149 XXXI   |            lennie... hát majd meglátjuk. De ön legalább nem fél a villámtól?~-
150 XXXII  |               nem jött föl a szobájából, de mivel Corsican is vele volt,
151 XXXII  |           szivarozik, sem nem pipázik.~- De igen! Nem! De igen!~Mialatt
152 XXXII  |                 pipázik.~- De igen! Nem! De igen!~Mialatt ezek az ostoba
153 XXXIII |                gőzöst a szűk csatornába. De a tengerdagály már megszűnt
154 XXXIII |            Fabiant; szomorúnak látszott, de azért tökéletesen nyugodt
155 XXXIII |                Drake egy szót sem szólt, de meglátszott rajta, hogy
156 XXXIII |                és kezébe fogta a kardot: de a bal kezébe, mert balogvívó
157 XXXIII |                  sújtás kikerülhetetlen, de Fabian hirtelen visszalépett,
158 XXXIII |               felső teste födetlen volt; de Fabian megállt s a következő
159 XXXIII |            fenyegetően, mint az imént... de az arca fekete volt.~A szerencsétlen
160 XXXIV  |          mormonok, a fiatal jegyespár... De én Fabiant és Corsican kapitányt
161 XXXIV  |                   Ez ugyan csak egy hét, de ha jól fölhasználom, talán
162 XXXV   |                   akinek a címét tudtam.~De már nem voltak ott. Az orvosok
163 XXXV   |             Ellennek a vidék megtetszik; de igérte, hogy írni fog, mihelyt
164 XXXV   |                 valóságos Great-Eastern, de csak folyón s az a kitűnő
165 XXXVI  |             Természetesen kerekes hajók, de minden keréknek külön gőzgépe
166 XXXVI  |                 nem nagyon volt ínyemre, de bele kellett nyugodnom,
167 XXXVI  |       kényelmesen megnézhettük a várost. De nem volt rajta sok nézni
168 XXXVI  |                 Róma, Syracusa, Palmyra; de nevezetességüket nem az
169 XXXVII |                sem lehetne a vízesésről; de a talaj lépcsőzetesen esik
170 XXXVII |                aránylag csöndesen folyt, de nem volt mély s a folyamágyból
171 XXXVII |             vízesés észrevétlenül ugyan, de állandóan visszacsúszik.
172 XXXVII |                szélessége csak száz láb, de a víz magasabbról százhatvannégy
173 XXXVII |           szörnyű vízfüggöny mögött van, de nem mehettünk oda, mert
174 XXXVIII|                mérnöki tudomány e remek, de vakmerő alkotását. Építője,
175 XXXVIII|             helyen már ellenállhatatlan. De ha Blondin merészsége is
176 XXXVIII|          lábadozik lelki betegségéből.~- De miért jöttek ide a Niagarához?~-
177 XXXVIII|                    felelte a kapitány. - De azt ön is tudja, hogy akkor,
178 XXXVIII|        pillanatra visszanyerte az eszét. De ezt a pillanatnyi világosságot
179 XXXVIII|                bizonyára meg is gyógyul. De hol van Fabian, hol van
180 XXXVIII|           Valamikor sokkal nagyobb volt, de az idők folyamán hatalmas
181 XXXVIII|         kiterjesztette a mélység felé... de aztán hirtelen visszadöbbent
182 XXXVIII|              valami baleset érheti őket. De Pitferge doktor visszatartott
183 XXXVIII|                  mintha beszélni akarna, de elfeledte volna a szavakat.
184 XXXVIII|               hitte, hogy Ellen meghalt. De a doktor rögtön megnyugtatta:~-
185 XXXVIII|                 csak idő kérdése volt...~De nekünk vissza kellett térnünk
186 XXXIX  |               van, - felelte a mérnök; - de mily roppant hajtóerő vész
187 XXXIX  |           Corsican kapitány sürgönyzött, de csak ennyit:~«Ellen eszméletre
188 XXXIX  |                 érte akár én is felelek! De hát mit ér az? Ki felel