Fejezet

  1 I      |            alkalomból természetesen meg akartam nézni Észak-Amerikát
  2 I      |     hadihajókat is, mint a Warrior, meg a Solferino.~De képzeletem
  3 I      |          parancsnokát, hogy engedje meg, hogy azonnal fölhurcolkodhassam
  4 I      |           folyó s éppen nem érdemli meg a folyó nevet, noha a tengerbe
  5 I      |            csúcsa pedig nem haladta meg a Great-Eastern födélzetének
  6 I      |     Great-Eastern-nek, hogy egészen meg legyen terhelve; ez a vonal
  7 I      |             tajtékos habokban törik meg rajtuk! Hogyan forr, buzog
  8 II     |             parancsnok még nem jött meg, de az egyik szállásmester
  9 II     |           elvégezzék. Nem mondhatná meg egészen biztosan, hogy mikor
 10 II     |     kettős-nyílású ablak világított meg; a mennyezete hófehér volt,
 11 II     |          lakatosműhely izzó szikrái meg ne pörköljék a ruhámat.
 12 II     |         nagyon régi? Ezt pár szóval meg kell magyaráznunk.~Miután
 13 II     |       háborgathatta, nem ingathatta meg iszonyú tömegét. De, hogy
 14 II     |         visszaállítani a két kazánt meg a kéményt, melyek a hátulsó
 15 II     |            be a száraz dockba, hogy meg lehessen vizsgálni, vajjon
 16 II     |              Sűrű gőzfelhő töltötte meg a tágas gépházat s én, amint
 17 II     |             gép kész volt, bármikor meg lehetett indítani.~Este
 18 II     |          angol lobogót pillantottam meg: az indulás tehát el volt
 19 III    |             egész bútorok elfértek, meg apró elegáns kézitáskák,
 20 III    |        kezét, melyet melegen ráztam meg.~- Ön az, Fabian!? - kiáltottam
 21 III    |     kapitány és meghatva szorította meg a kezemet.~ ~
 22 IV     |     horgonyfölhúzó gőzös kísértette meg a vasmacska fölhúzását,
 23 IV     |          hosszú rudaknak és a csiga meg a gőzgép egyesült ereje
 24 IV     |           mikor rémes ordítás rázta meg a levegőt. Előre rohantunk;
 25 V      |         tengerdagályt.~A parancsnok meg a révkalauz a legfelső hídra
 26 V      |    balpartján, a világítótoronyról, meg a bástyafalról utánunk küldték
 27 V      |      hullámzani kezdett, de a gőzös meg sem érezte a hullámverést.~
 28 V      |           fokot, épp akkor kerültük meg.~ ~
 29 VI     |          gömbölyű ablak világította meg; mögötte még egy sor kabin
 30 VI     |             s én csak annyit tudtam meg, hogy nem egészen a véletlen
 31 VI     |         Fabian. - Corsican kapitány meg én azzal a szándékkal jöttünk
 32 VI     |           szállunk; csak itt tudtuk meg, hogy a Great-Eastern is
 33 VI     |         Corsican kapitány nem bánja meg ezt a választást. Mert az
 34 VI     |          adtak és külön fizettettek meg, míg az étkezés már bele
 35 VI     |           az utazás díjába.~A gőzös meg sem érezte a szelet és a
 36 VII    |           Szajnában nem fordulhatna meg, mivel keresztbe fektetve
 37 VII    |      orrában van a gőzmosó-intézet, meg a legénység lakóhelye. Azután
 38 VII    |      percenként tizenkétszer fordul meg; a gőzhengerek nyomása minden
 39 VIII   | ingadozásnak a fele útját sem teszi meg.~- De ha a Great-Eastern
 40 VIII   |       ijesztő jóslatait; de engedje meg, hogy eszébe juttassam,
 41 VIII   |            őserdőiben és soha többé meg nem került.~- Ah! - szóltam
 42 VIII   |           sem volt az ingadozásról, meg a tengeri betegségről. Másnap,
 43 VIII   |           hajó orráról s ugyanekkor meg kellett állítani a kerekeket
 44 VIII   |   eltávolították az ólmot, de ekkor meg a hullámok elgörbítették
 45 IX     |                                 IX.~Meg kell vallani, hogy Dean
 46 IX     |             Great-Eastern-nel, mert meg akarja érni az elpusztulását?
 47 IX     |     alaktalan tömeget pillantottunk meg. Mi lehetett az? Csónak,
 48 IX     |   féloldalra csúszott teher döntött meg: s ebben a végzetes pillanatban
 49 IX     |         szerint a mentőhajót illeti meg. De a Great-Eastern, mivel
 50 IX     |       amelynek útja, ideje szorosan meg volt szabva, nem tehette
 51 X      |     áhitatosan hallgatták, sőt néha meg is tapsolták. Voltak ott
 52 X      |           Hát a hajónk. A katlanok, meg a csavar is rosszak. Nincs
 53 X      |            sajnálom az időt, amikor meg kell válnom ezektől az eredeti
 54 X      |         nevetve, - hanem azt mondja meg, kedves doktor, hogy ki
 55 X      |           ember. Minden pillanatban meg tudja mondani, mennyije
 56 X      |        férfiú mennyi kenyeret evett meg s hány köbméter levegőt
 57 X      |             levegőt fogyasztott el. Meg fogja mondani, hány kötet
 58 X      |      beszédei s hány mérföldet tesz meg a levélhordó minden nap,
 59 X      |         megmondja...~A doktor talán meg sem állt volna, ha figyelmünket
 60 XI     |      legalább 300 mérföldet tesznek meg egy nap alatt.~A nap többi
 61 XI     |             csak! Amott az L, emitt meg az E betűk! Úgy-e, nem csalódom?
 62 XI     |             itt van az a baj, amely meg fog ölni!~- Baj? És olyan
 63 XII    |             227 mérföldet tehettünk meg s a Great-Eastern 550 mérföldnyire
 64 XII    |            Fabian is. Nem állhattam meg, hogy el ne mondjam közös
 65 XII    |             kalandort, akit a játék meg a tivornya tönkretett s
 66 XIII   |          hogy legalább a kerekeknek meg a csavarnak megengedték,
 67 XIII   |             még az sem lepett volna meg, ha látom, hogy a fűtők
 68 XIV    |       ezeregyszáz mérföldet tettünk meg, beleértve azt a háromszáztizet
 69 XV     |             az időben sem erőltette meg magát: huszonnégy óra alatt
 70 XV     |            250 mérföldnyi utat tett meg; tehát a leglassúbb személyszállító
 71 XVI    |      arcától és éppen nem érdemelte meg a «rokonszenves fogadtatást»,
 72 XVI    |           hosszantartó ovációk után meg kellett ismételnie. Majd
 73 XVI    |           la Syrie indulót: de erre meg az északiak hevesen követelték
 74 XVI    |          angol néphimnuszt: «Tartsd meg, Isten, a királynét.»~Szóval,
 75 XVIII  |       tartották magukat, a másikkal meg gyorsan és ügyesen kötözték
 76 XVIII  |            a nyugtalan hullámokat s meg sem érezte a tenger háborgását,
 77 XVIII  | háromárbocos vitorlást pillantottam meg, mely kérdezésünkre jelekkel
 78 XVIII  |       kérdezésünkre jelekkel küldte meg a számát. Amerikai hajó
 79 XVIII  |            akire Archibald kapitány meg én féltékenyen vigyáztunk.
 80 XVIII  |           szórakozás: ének és zene, meg fölolvasás, a kevésigényű
 81 XVIII  |             fejlődött ki egy északi meg egy texasi közt; ez az utóbbi «
 82 XIX    |          levegő, aminőt a londoniak meg a párizsiak csak hírből
 83 XIX    |     néptelennek látszott. Már éppen meg akartunk fordulni, hogy
 84 XX     |                        XX.~Corsican meg én egy pillanatig sem kételkedtünk,
 85 XX     |           szégyen és a nyomor törte meg lelkét. Erről beszélgettünk
 86 XX     |            betéteket pedig az nyeri meg, akinek a negyedórájában
 87 XX     |          feléje tartott. Így tudtuk meg, hogy a gőzös neve Atalanta,
 88 XX     |            puritán nők nem engedték meg férjeiknek, hogy elmenjenek
 89 XXI    |          vezető széles utat hagyták meg s a versenyzők háromszor
 90 XXI    |             méter távolságnak felel meg. Ez éppen elég is volt.
 91 XXI    |            kapitány, Dean Pitferge, meg én is a hajó orra felől
 92 XXI    |             ellenben telivér. Nézze meg, mily szilárdan, egyenesen
 93 XXI    |       egyenesen áll a lábain, nézze meg gyönyörűen domborodó mellkasát:
 94 XXI    |            meglátja, hogy nem bánja meg.~Követtem a doktor tanácsát
 95 XXI    |         fordulóhoz... most kerülték meg a gépházat... most szaladnak
 96 XXI    |   visszatartottam. Azt a gaz fickót meg viszont a társai hurcolták
 97 XXI    |          egymást.~Corsican kapitány meg én lekísértük Fabiant, aki
 98 XXII   |   kiváncsiságból, hanem azért, hogy meg tudjam akadályozni a találkozást
 99 XXII   |           nagy szalon körül kezdtem meg, és végig néztem az egymáson
100 XXII   |           hogy a pincérek és inasok meg ne tévedhessenek. De a Harry
101 XXII   |     olvastam, ami nem nagyon lepett meg, mivel valószínűnek tartottam,
102 XXII   |            volt. Meghökkenve álltam meg, mert azt hittem, hogy már
103 XXII   |         nevét. Csüggedten fordultam meg, hogy visszamenjek a födélzetre,
104 XXII   |           alig hallható nesz ütötte meg. A különös nesz a bal oldali
105 XXII   |              honnan sejthette volna meg Ellen jelenlétét? És mégis,
106 XXIV   |         hogy menjek oda hozzá, amit meg is cselekedtem, de éppen
107 XXIV   |    egyenesen az ő számára rendeltek meg!~De nem igen beszélgethettünk,
108 XXIV   |    hihetetlen tömegű hullám rohanta meg a hajót, mely egészen oldalt
109 XXIV   |             Azonban a födélzetet is meg kellett tisztítani a sok
110 XXIV   |        bukott föl, káromkodva rázta meg víztől csepegő vörös szakállát.
111 XXIV   |             párizsi földim Amerikát meg akarta hódítani! A kis jószágokat
112 XXIV   |        hullámok taraján libegő ezer meg ezer bábut.~Pedig éppen
113 XXV    |           aki már ötvenedszer tette meg ezt az utat az Atlanti-oceánon
114 XXV    |       szörnyű vihar még nem támadta meg a hajót.~ ~
115 XXVI   |  közönséggel. Zúgó tapsvihar ütötte meg a füleimet. A napi szerencsétlenség
116 XXVI   |          Csak az egyik sarkát fogta meg, mintha félne, hogy bemocskolja
117 XXVII  |       sajnálom, hogy életem árán is meg nem akadályoztam ezt az
118 XXVII  |         Fabian e pillanatban jelent meg a hídra vezető lépcső felső
119 XXVIII |           akart, az első lépést már meg kellett volna tennie. Mire
120 XXVIII |  villásreggelinél Fabian nem jelent meg, Drake ellenben ott volt
121 XXVIII |             valószínű, hogy nem éri meg a holnapot.~Ezen a napon
122 XXVIII |             s a nevét sem tudhattuk meg biztosan, csak gyanítottuk,
123 XXVIII |           hajó 3200 tonnás és Havre meg New-York között közlekedik,
124 XXIX   |           szóltam, - éppen most hal meg, a kikötő előtt, mikor már
125 XXIX   |     partokat. Mi lesz a feleségéből meg a kis gyermekeiből?~- Mit
126 XXIX   |            törvénye. Mindnyájunknak meg kell halnunk! Helyet kell
127 XXIX   |             az ember csak azért hal meg, mert jogtalanul elfoglalta
128 XXIX   |             tudja-e, hány ember hal meg azalatt, amíg én élek, föltéve,
129 XXIX   | másodpercenként átlag egy ember hal meg, ez alatt az idő alatt kerek
130 XXIX   |           vizeken. Ezt onnan tudtam meg, hogy az amerikai jegyesek
131 XXIX   |          óránként 13 mérföldet tesz meg s ezzel beérték.~Délben
132 XXIX   |           tisztek már nem is nézték meg a napmagasságot. Tudták,
133 XXIX   |             lelkifurdalás rá nézve, meg akarja ölni ezt a nevet
134 XXIX   |            Drake segédjei csakhamar meg is jelentek. Doktor T...
135 XXIX   |     tárgyalást doktor T... nyitotta meg, akinek gőgös köszöntését
136 XXIX   |           kényes küldetéssel bízott meg bennünket. A kérdés elintézésére
137 XXIX   |             kapitány önöket jelölte meg, mint megbizottait. Én hiszem,
138 XXIX   |           barátja úgy veszi, mintha meg is kapta volna a pofont.
139 XXX    |         Corsican kapitány; - ha már meg kell lennie, csak hadd legyen
140 XXX    |            lennie, csak hadd legyen meg minél előbb.~- Megkérjem
141 XXX    |             a kis erkélyen állottak meg, amely a kerekek hídjának
142 XXXI   |            azonban lehetetlen.~- Én meg ismétlem, - felelte Dean
143 XXXII  |        negyedóra tulajdonosa nyerte meg a kilencvenhat dollárt.
144 XXXIII |          Hudson-torkolatot elzárja. Meg kellett várni a holnapi
145 XXXIII |      forgott a kockán, a négy tanu, meg Dean Pitferge, az orvos.
146 XXXIII |     szemhatáron halk morajlás rázta meg a levegőt, melyet ritka
147 XXXIII |         ritka villanások szaggattak meg. A szalonokból vidám kacagás,
148 XXXIII |        ezalatt a kardokat vizsgálta meg: egyenes vívókardok voltak,
149 XXXIII |             arról, hogy Harry Drake meg Fabian körülbelül egyformán
150 XXXIII |            s egyik fél sem sebesült meg, csak Fabian kapott jelentéktelen
151 XXXIII |         hogy erős kénkőszag fertőzi meg a levegőt. Pár pillanat
152 XXXIV  |     körvonalait is, melyek a Hudson meg az East-River közt terülnek
153 XXXIV  |       egyetlenegyszer sem szólított meg, odajött hozzám és azt kérdezte:~-
154 XXXIV  |          Fabian boldogan szorította meg a kezemet.~- Ellen meggyógyul, -
155 XXXIV  |             már Fabian is ott volt, meg Ellen is, Mrs. R... felügyelete
156 XXXV   |         tekintünk, New-Yorkot hamar meg lehet nézni, mert éppúgy
157 XXXV   |  sétálgattunk, Dean Pitferge doktor meg én, egész az ebéd idejéig.~
158 XXXV   |          Másnap reggel a doktor is, meg én is dolgaink után jártunk
159 XXXV   |             jártunk s úgy egyeztünk meg, hogy két órakor a hotelben
160 XXXV   |          még nem tudják: ott állnak meg, ahol Ellennek a vidék megtetszik;
161 XXXVI  |             is akart felelni, ha én meg viszont nem Nagy-Kígyónak
162 XXXVII |            esik alá s éppen ez adja meg a vízesésnek szörnyű erejét.~
163 XXXVII |          keskeny hidat pillantottam meg; azaz, hogy néhány szál
164 XXXVII |         imbolygó, mozgó fény jelent meg a szemhatáron: a vonat lámpása
165 XXXVII |        opálszerű ívet pillantottunk meg a zuhatag fölött: a holdszivárvány
166 XXXVII |          légies színpompáját leírni meg sem kísérthetem.~ ~
167 XXXVIII|      kötéltáncos hátára s úgy tette meg a nyaktörő utat?~- Lehet,
168 XXXVIII|         hogy más oldalról nézhessük meg a zuhatagot. Fél óra mulva
169 XXXVIII|        nyári találkozó helye. Aztán meg Ellennek nagyon megtetszett
170 XXXVIII|   kiáltottam föl; - akkor bizonyára meg is gyógyul. De hol van Fabian,
171 XXXVIII|        zavarni. Corsican, a doktor, meg én lassan közeledtünk a
172 XXXVIII|          már élt.~Corsican kapitány meg én nem mertünk egy lépést
173 XXXVIII|          Itt maradunk, ameddig csak meg nem gyógyul! Úgy-e, Archibald?~
174 XXXVIII|             hozzánk fordult, hozzám meg a doktorhoz és minket is
175 XXXIX  |             hónapig laktam és Ellen meg Fabian találkozását, a gyönyörű