Fejezet

 1 I    |     beszélnünk róla, kedves Max - felelte John Cort. - Mert minek
 2 I    |            Hát még ez is hõség? - felelte Max Huber vállat vonva. -
 3 I    |       önnek?~- Kevés is, nem is - felelte Max Huber, a franczia. -
 4 I    |       Llanga szeret szaladgálni - felelte a kis szerecsen mosolyogva.~-
 5 I    |           se hossza.~- Úgy van, - felelte a portugál - ezt meg kell
 6 I    |          Korán nevet még, John! - felelte a franczia - az nevet legjobban,
 7 II   |          Csak azért nem látjuk, - felelte Khamis - mert az erdõben,
 8 II   |   gondolkoznak, mint a fehérek, - felelte Urdax - s azzal, hogy elárulták
 9 II   | lángjukról.~- Én is azt hiszem, - felelte Max Huber - csak azt nem
10 II   |              Ez czéltalan munka - felelte John Cort. - Sokkal okosabb,
11 II   | hallgatott.~- A terv nem rossz, - felelte - de fölötte óvatosaknak
12 II   |           az enyém rendben van! - felelte Khamis. - Különben a kémszemlében
13 II   |           csak éjjel értek ide, - felelte Khamis - s mivel akkor már
14 II   |    suttogta Max Huber.~- Minek? - felelte Khamis. - Ez már meggondolatlanság
15 II   |      súgta Max Huber.~- Vissza! - felelte Khamis épp oly halkan.~Mindketten
16 II   |         Max Huber.~- Fölösleges - felelte Khamis. - Nem hiszem, hogy
17 II   |           Gyorsan a karavánhoz! - felelte a vezetõ.~- Talán bizony?... -
18 III  |    kiáltotta a foreloper.~- Az! - felelte Urdax - s negyed óra múlva
19 III  |             Nem láthattuk õket! - felelte Max Huber.~- Pedig bizonyára
20 III  |          a kisebbik veszedelem! - felelte Khamis.~Mindenki Urdaxra
21 III  |        nem éri baj.~- Már késõ! - felelte a foreloper.~- Tedd, a mit
22 III  |           sem rendkívüli dolog! - felelte Max Huber.~- A rendkívüli
23 III  |           kíméljük a töltéseket - felelte Max Huber. - Késõbb még
24 III  |          Nem akart velem jönni, - felelte Khamis - már azt sem tudja,
25 III  |              Az már igazán baj! - felelte Max Huber hidegen.~- Ebben
26 IV   |        Akár tanácsos, akár nem, - felelte a franczia - én mindjárt
27 IV   |              Sehol semmi nyomuk - felelte Khamis.~- De annak csak
28 IV   |           Huber.~- Úgy látszik, - felelte Khamis - ámbár nem lehetetlen,
29 IV   |          szabad erre gondolnunk - felelte Khamis. - Különben is alig
30 IV   |         akarta?~- Nem, John úr, - felelte a foreloper habozás nélkül -
31 V    |       haladtunk?...~- Egész nap - felelte Khamis. - A hol csak lehetett,
32 V    |             Menjünk, Max úr!... - felelte Llanga, a kinek majd leragadtak
33 VI   |     madarakat.~- A hogy tetszik - felelte a foreloper készségesen.~
34 VI   |           holnap sem akadunk rá - felelte Khamis - de az bizonyos,
35 VI   |     orrszarvúak!~- Bizony azok, - felelte Max Huber - ámbár csak növényevõk.~-
36 VII  |             az még nem bizonyos - felelte a foreloper. - Lehet, hogy
37 VII  |         ma délelõtt hozzáfogok, - felelte Khamis - s ha ön is segíthetne,
38 VII  |     Bennszülöttek, vagy kutatók - felelte John Cort. - Ámbár ha az
39 VII  |         Nem sok dolog lesz vele - felelte Khamis. - Mindjárt össze
40 VII  |          fehérek.~- Helyes, Max - felelte John Cort. - Úgy-e, Khamis,
41 VII  |           Kunyhó, vagy ketrecz, - felelte Max Huber - mindjárt meglátjuk,
42 VIII |            ez lesz a legokosabb - felelte Max Huber.~S fölnyitotta
43 VIII |              Igaza van, John úr - felelte Khamis. - Most pedig menjünk
44 VIII |          indulni?...~- Azt nem, - felelte Max Huber - de szeretném,
45 IX   |             De õk már támadnak! - felelte John Cort.~- Egyelõre ne
46 X    |           sem.~- Hála Istennek! - felelte Max Huber. - Bár csak egyetlen
47 X    |            foreloper?~- Ezt ni! - felelte Khamis.~S oda mutatott vagy
48 X    |      jussunk.~- Az nem forgatag - felelte a foreloper aggodalmasan.~-
49 X    |         Ez nem czethal, Max úr, - felelte Khamis, - hanem víziló.~
50 X    |     Különös!... nagyon különös! - felelte Max Huber.~A kis állat nem
51 X    |          Mást úgy sem tehetünk! - felelte John Cort.~E pillanatban
52 XII  |           hova hoztak bennünket - felelte John Cort. - Mert én semmire
53 XII  |          holminkat...~- Ez igaz - felelte Khamis - és pedig szerencsésen,
54 XII  |      Nagyon messze nem lehetünk - felelte Max Huber. - A megmentõink
55 XII  |       Huber.~- Mindegy, akármi, - felelte John Cort - a fõ az, hogy
56 XII  |          a franczia.~- Várjunk! - felelte az amerikai.~A fáklyafény -
57 XII  |     franczia.~- Nem lehet, Max, - felelte az amerikai, - mert akkor
58 XII  |        Max Huber.~- Menjünk oda - felelte John Cort. - Ha a fáklya
59 XII  |          Bánom is én, akárhová! - felelte John Cort. - Csak ebbõl
60 XII  |          csakugyan azért tette, - felelte Max Huber s egy száraz banán-levéllel
61 XIII |   Legföljebb csak gyerek lehet, - felelte Khamis - mert alacsony termetû...~-
62 XIII |               Ez most mellékes, - felelte John Cort. - Én csak azt
63 XIII |          John úr!... Khamis!... - felelte a fiú, s össze-vissza ölelte,
64 XIII |            A barátomnak a neve, - felelte Llanga. - Ha magára mutat,
65 XIII |             Van, hogyne volna!... felelte a fiú. - Ez a Vagdi-törzs...
66 XIII |         Sokan!... nagyon sokan! - felelte Llanga. - Az utczák, házak
67 XIII |         hogy «Tükörszemû Atya», - felelte a foreloper.~S valóban,
68 XIV  |         mint a Tükörszemû Atya? - felelte Max Huber. - De vajjon miért
69 XIV  |  kérésünket...~- Csak az a baj, - felelte John Cort - hogy ez a nép
70 XIV  |         Bizony aligha, John úr, - felelte Llanga. - Hanem majd odavezet
71 XV   |  lelkiismeretesek, az bizonyos, - felelte az amerikai. - Például tisztelik
72 XV   |      mondhatjuk azt, kedves Max - felelte az amerikai - mert hiányzik
73 XVI  |          Max Huber.~- Miért ne? - felelte John Cort. - Hátha ma van
74 XVI  |          megtudjuk, hogy mi az, - felelte Max Huber.~S oda fordulva
75 XVI  |               Mszelo-Tala-Tala! - felelte a ngoro, s keresztbe rakva
76 XVI  |         fából faragott bálvány, - felelte Max Huber. - Mert ha ez
77 XVI  |        sem bizonyít, édes John, - felelte a franczia; - mert tudjuk,
78 XVI  |          vízözön elõtti jószág, - felelte Max Huber. - S most már
79 XVII |           valóban különös, Max, - felelte John Cort, - s magam sem
80 XVII |       rejtélynek...~- Magam is! - felelte Max Huber izgatottan.~...
81 XVII |           Ki tudja, kedves Max! - felelte az amerikai nevetve. - Hátha
82 XVII |         erdõnek...~- Ez helyes, - felelte Max Huber habozva: - de
83 XVII |          Igaza van, kedves Max, - felelte John Cort. - Csakhogy ez
84 XVII |           esetre kísértsük meg, - felelte Max Huber, s közeledett
85 XVII |      maradjon meg hát majomnak, - felelte John Cort: - s hadd uralkodjék
86 XVIII|      emberek?...~- Hiszem, John - felelte a franczia meghatva - mivel