Fejezet

 1 I    |          Afrikába gyarmatosítani, mikor elég területünk van otthon
 2 I    |        júliusban és augusztusban, mikor a napsugarak úgy égetnek,
 3 I    |     esztelenség volna neki vágni, mikor sem út, sem ösvény nincs
 4 II   |  vezetõhöz, gyöngéden fölrázta, s mikor Khamis fölült, némán az
 5 II   |      ötven lépésnyire a tábortól, mikor megpillantották Llangát,
 6 III  |    szélességben. Olyan volt, mint mikor a part közelében fölemelkedik
 7 III  |        azonban félkilométernyire, mikor vagy tíz elefánt elvált
 8 IV   |      fogunk - mondta a foreloper, mikor vagy tíz percz múlva annyira
 9 IV   |          hogy akkor szaladtak el, mikor az elefántokat megpillantották -
10 IV   |           pillanatban aludtak ki; mikor éjszak felõl meghallottuk
11 IV   |          fejét, - mondta Khamis - mikor látta, hogy a gaz négerek
12 IV   |           Három hónappal ezelõtt, mikor Urdax, a Bangóból származó
13 IV   |           hamarosan fölszított; s mikor elég parazsuk volt, Khamis
14 IV   |         mind a három férfinak, de mikor a töltéseket összeszámolták,
15 V    |           lehetett nyolcz óránál, mikor John Cort, Max Huber, Khamis
16 V    |       bokrok és fák sûrûjében, de mikor nem látta barátait, mindjárt
17 VI   |       kérdezte John Cort lihegve, mikor már szóhoz tudott jutni.~-
18 VI   |     kiáltotta Max Huber ásítozva, mikor hajnalhasadtakor fáradtan
19 VI   |     kerülhetjük ki, Max úr...~- S mikor falnak föl bennünket ezek
20 VII  |     lélekszakadva futottak oda, s mikor társaikhoz értek, a franczia
21 VII  |       hogy megvizsgálja a tutajt, mikor Llanga hirtelen fölkiáltott.~
22 VII  |          visszaszaladt társaihoz.~Mikor odaadta John Cortnak, ez
23 VII  |           jártak volna a vidéken.~Mikor a folyó kanyarulatánál a
24 VIII |        mint az orvostudományokat. Mikor megtudta Garner vállalkozásának
25 VIII |           Hová lettek a lakói?... Mikor hagyták el?... Önként távoztak-e
26 VIII |        akart távozni a kunyhóból, mikor az egyik sarokban megbotlott
27 IX   |           kiáltott föl Max Huber, mikor reggel az arczát és kezeit
28 X    |            vagy Johansen doktort, mikor szóba áll ezekkel a négykezû
29 X    |   Mindnyájan óvatosan fölültek, s mikor a víziló pár percz múlva
30 X    |   levegõben. Még el sem indultak, mikor már lassan szitálni kezdett,
31 X    |        szólni akart a férfiaknak, mikor egyszerre különös dolog
32 X    |            melengette a tûznél, s mikor látta, hogy már lélegzik,
33 X    |   kivételével, már régen aludtak, mikor Llanga még mindig virrasztott,
34 X    |           De mennyire meghökkent, mikor tizenegy óra tájban a kis
35 X    |         hogy ledüljön egy kicsit, mikor Max oda szólt neki:~- Kedves
36 X    | nesztelenül siklott a víz tükrén.~Mikor már csak harmincz méternyire
37 X    |         hûsítette a homlokát... S mikor megtalálta, gyöngéden megszorította...~
38 X    |          a doktor akkor veretett, mikor fölfedezõ útjára indult
39 XII  |       semmire sem emlékszem.~- De mikor hoztak ide? - tûnõdött Max
40 XII  |       tegnapelõtt?... vagy ma?... Mikor tört össze a tutajunk?...
41 XII  |             folytatta Max Huber - mikor lezuhantunk az örvénybe,
42 XII  |      bivalyból még megmaradt.~- S mikor mindezt megcselekedték, -
43 XII  |          pillanatban láttam õket, mikor a tutaj a sziklákhoz csapódott...~-
44 XII  |        hosszáig mentek már utána, mikor kissé elfáradtak és megálltak
45 XII  |           John Cort aggodalmasan.~Mikor a rövid pihenõ után ismét
46 XII  |           nem jött õ is velük?...~Mikor fölébredtek, valami szürke
47 XII  |         Csak azt szeretném tudni, mikor érünk már Betlehembe?...~
48 XII  |          el, csakhogy... Csakhogy mikor John Cort fölébredt, izgatottan
49 XII  | fáklyavivõ alakját.~Estére kelve, mikor a fáklya kialudt, ismét
50 XIII |     FEJEZET.~A város a levegõben.~Mikor ismét fölébredtek, meglepetve
51 XIII |       John Cort kezébõl az érmet, mikor Khamis hirtelen nyakon csípte...~
52 XIII |          valóban rendkívüli volt.~Mikor fölértek az utolsó lépcsõfokra,
53 XIII |           hogyan szabadult meg... Mikor a tutaj neki ment a sziklának
54 XIII |        barangolt a folyó partján, mikor a katasztrófa megtörtént
55 XIII |    utasokat. Õ, Llanga elájult, s mikor eszméletre tért, egy izmos
56 XIII |     szavakat azonban mégis értek, mikor Li-Mai beszél.~- Hát az
57 XIV  |         John, - mondta Max Huber, mikor az amerikai figyelmeztette
58 XIV  |         már akkor visszafizették, mikor Llangát a vízbefúlástól
59 XV   |          az Ubangi-rengetegben...~Mikor a foglyok sétájukból haza
60 XV   |           szárnyasokkal.~A vagdi, mikor a gazdái beléptek, abbahagyta
61 XV   |        tulajdont. Egyszer láttam, mikor nyakon csíptek egyet, a
62 XVI  |           duhajkodás lesz a vége, mikor egyszerre úgy vége lett
63 XVI  |          elbámult a két jó barát, mikor látta, hogy ez a bútordarab
64 XVI  |       játszotta minden félórában.~Mikor vége volt ennek a hangversenynek,
65 XVI  |          máshova akartak indulni, mikor hirtelen sok fáklya gyúlt
66 XVII |        határozottan.~- Igen... de mikor? - kérdezte John Cort.~-
67 XVII |       alkalmat, a mely, ki tudja, mikor kínálkozik ismét?... Bizonyos,
68 XVII |   belökniök, hogy bemehessenek...~Mikor mind a négyen együtt voltak
69 XVII |      akkor rabolták el a vagdiak, mikor a doktort ide hurczolták
70 XVII |         sem volt egészen rendben, mikor Kamerunból elindult; Ngalában
71 XVIII|       egészen a királyi palotáig. Mikor látta, hogy bemennek, ijedten
72 XVIII|   megtalálni az oda vivõ utat.~De mikor a lépcsõhöz értek, keserû
73 XVIII|     vidékre.~Április 16-ika volt, mikor kikötöttek, húsz órai csónakázás
74 XVIII|       Khamis reggelit készített s mikor mindnyájan jóllaktak, csak