Fejezet

 1 I    |          beszéltünk!...~- Nincs is mit beszélnünk róla, kedves
 2 I    |         láttunk-e valami olyant, a mit az elõttünk erre járt utazók
 3 I    |            arra sem kíváncsi, hogy mit talál benne?~- Ugyan mit
 4 I    |           mit talál benne?~- Ugyan mit találhatnék, Max?... Talán
 5 II   |           szemeit.~Semmi kétség! a mit látott, valóban tûz volt!~
 6 II   |           még pár órát reggelig.~- Mit gondol, Urdax? - kérdezte
 7 II   |    észrevétlenül utánuk szökött.~- Mit akarsz itt? - rivallt rá
 8 II   |     fojtott hangon.~Mi volt ez?... Mit látott a foreloper?... Vagy
 9 III  |         sem a bátorság, sem az ész mit sem használhatott. Szembeszállni
10 III  |           Urdaxra nézett, s várta, mit határoz.~- A kocsit!...
11 III  |     felelte a foreloper.~- Tedd, a mit mondok! - rivallt rá a portugál.~-
12 III  |            sõt mi több, mindent, a mit elvihettek, s a minek értéke
13 III  |          érezni lehetett a szelet, mit a közelgõ csorda fölhajtott,
14 III  |           nem látható kalandból.~A mit Max Huber erre felelt, azt
15 III  |    valahogy csak elbánik velük; de mit tehettek 200-300, sõt ezer
16 III  |            már azt sem tudja, hogy mit cselekszik!~- A boldogtalan
17 III  |          szólt John Cort gúnyosan.~Mit tegyenek?... Az elefántok
18 III  |          menekülõknek nem volt már mit félniök az elefántoktól:
19 IV   |       mondta, az elefántcsonton, a mit piaczra visznek, valósággal
20 IV   |            Az volt hát a kérdés, a mit mindjárt másnap reggel el
21 IV   |       Huber - s összeszedhetnõk, a mit e dögök még épen hagytak...
22 IV   |           és földarabolta.~Aztán a mit használhattak belõle, azt
23 IV   |         ügyes vadásznak mindig van mit ennie, föltéve, hogy beéri
24 V    |          meg azzal az ösvénnyel, a mit a bivalyok és orrszarvúak
25 V    |           s az amerikai nem tudta, mit bámuljon inkább: a tarka-barka
26 V    |    megtalálom azt a rendkívülit, a mit óhajtok - szólt Max Huber.~-
27 V    |            kikutatásában!... Pedig mit remélhettek ott?... A legjobb
28 V    |     közeledett feléje és Max Huber mit sem vett észre...~Egyszerre
29 VI   |            hozzá John Cort.~- Nos, mit tegyünk? - kérdezte Max
30 VI   |          várakozva néztek rá, hogy mit tanácsol.~E pillanatban
31 VI   |           kérdezve Khamistól, hogy mit látott. Legnagyobb meglepetésükre
32 VI   |            az utóbbiaktól nem volt mit félniök, mert a tsetse legyek
33 VII  |            gazcsomók úsztak benne, mit a víz valószínûleg a partokról
34 VIII |          egy szót sem ért abból, a mit mond. Szóval az az igaz,
35 VIII |          Garner professzor azonban mit sem törõdött e józan igazsággal.~
36 VIII |            rokonai, azt tehette, a mit akart, s mivel elegendõ
37 VIII |           figyelmesen hallgatta, a mit Max Huber olvasott, s most
38 VIII |            ez volt a legokosabb, a mit tehettek. Úgy, a hogy most
39 VIII |            ásva abban a földben, a mit a szél és esõ hordott rája
40 IX   |        annak a csekély holminak, a mit magukkal hoztak. Egész czók-mókjuk
41 IX   |            meg a lábas és a bögre, mit a kunyhóban találtak. Volt
42 IX   |       hogyan menekülünk meg.~- Ej, mit! - szólt Max Huber vállat
43 X    |           hozzá, s azt kérdezte:~- Mit néz, foreloper?~- Ezt ni! -
44 X    |       kövektõl, faágaktól sem volt mit tartaniok.~Félhétkor Khamis
45 X    |          mint kimásztak a vízbõl - mit halásztál ki?~- Ezt a kis
46 X    |        állatnak heves láza volt, a mit a feje és a keze forróságából
47 X    |            is beszélt...~- S ugyan mit mondott ez a négylábú csoda? -
48 X    |   álmélkodva. - Ugyanazt a szót, a mit én is hallottam?~- Úgy van... «
49 XII  |          Oda volt a tutaj is... de mit használ, ha meg is lett
50 XII  |          hús, s akkor már nem lesz mit enniök.~- Az az egy kétségtelen, -
51 XII  | mozdulatlanul áll és lobog.~- Most mit tegyünk? - kérdezte ismét
52 XII  |    vezetõnk éppen itt, hogy legyen mit innunk?...~- Mindenesetre
53 XII  |            egyszerre elég: s akkor mit fognak csinálni?... Hátha
54 XII  |            délre és estére is volt mit enniök.~E pillanatban a
55 XIII |           mennyezet borul föléjük, mit a faóriások ágainak sûrû
56 XIII |          nem mutatkozott.~... Most mit tegyenek?... Tovább menjenek-e?...
57 XIII |      maradjanak és várjanak?... De mit, mire várjanak?... Az eleségük
58 XIII |            társai nem tudták, hogy mit jelentenek ezek a szavak,
59 XIII |           melynek falain keresztül mit sem láthattak abból a mi
60 XIII |         jók!... Õk adták azt is, a mit hoztam...~- Alig várom,
61 XIII |          kiáltott föl Khamis.~- És mit jelent? - kérdezte Max Huber.~-
62 XIV  |          már a franczia sem tudott mit felelni.~- Jobb lenne, -
63 XIV  |      doktor érme, hû mása annak, a mit Li-Mai is viselt!~Beszélgetni,
64 XV   |         még ha megszökhetnének is: mit csinálnának az alattuk fekvõ
65 XVI  |         csak Khamis maradt otthon, mit sem törõdve a «Majom-királlyal»,
66 XVII |           dolgot megmagyarázott, a mit a foglyok eddig nem értettek.
67 XVII |      hogyan?... Ez volt a bökkenõ!~Mit tegyenek?... Vajjon, ha
68 XVII |            ünnepélyen.~- Itt nincs mit tanakodnunk, - mondta most
69 XVIII|             õrizte a lejárást.~... Mit tegyenek?... Õk csak négyen
70 XVIII|     kellett félniök, hogy nem lesz mit enniök.~Másnap este Khamis