Fejezet

 1 I    |                hogy minden rendben van, s aztán õk is visszamentek a tamarindok
 2 II   |                  a mozgó fényre nézett, s aztán hevesen rákiáltott a portugálra:~-
 3 II   |             leölik az egész társaságot, s aztán mindenüket elrabolják. Nem
 4 III  |             gyorsan jár, mint a gyalogos! Aztán meg szelíd állapotában másfélezer-kétezer
 5 III  |               taposták az utolsó ökröt, s aztán szétnéztek a karavántanyán.~
 6 III  |               hallották pár pillanatig... aztán csak az elefántok bömbölõ
 7 III  |            lekapta puskáját a válláról... aztán a puska villant, dörrent...
 8 IV   |                 kereskedõtelepe. De egyéb aztán nincs is az egész városban.~
 9 IV   |                megnyúzta és földarabolta.~Aztán a mit használhattak belõle,
10 V    |                  rövid pihenõt tartott, s aztán ismét tovább folytatta útját
11 VI   |            földarabolni a húsát. A terhet aztán egyenlõképpen fölosztották,
12 VI   |                megtöltötték puskájukat, s aztán gyorsan letértek a járt
13 VI   |                 foreloper.~Egy, még egy s aztán még egy dörrenés... De a
14 VI   |                szilárd, kemény fába... de aztán bent is akadt. Jó egy lábnyira
15 VI   |               belevágta szarvát a fába, s aztán nem bírta kihúzni - mondta
16 VI   |                  napsugár. Megszaporodtak aztán a darazsak is, meg a tsetse-legyek:
17 VII  |                  lenne kitûnõ csemege!... Aztán meg ez az állat nem bánt
18 VII  |                 Ezen mindnyájan nevettek; aztán Max Huber meg Llanga elindultak
19 VII  |               vízen egész a tisztásig.~2. Aztán partra szálltak, hogy a
20 VIII |                 és a majom-szótárt. Akkor aztán senki sem kételkedhetik
21 VIII |               rengetegben állíttatta föl. Aztán, a mint õ maga mondja, három
22 VIII |                  hozattak Németországból, aztán hosszabb idõre való eleséget
23 VIII |                  lehajózott a folyón.~Itt aztán fölállította ketreczét,
24 VIII |                 fölállította ketreczét, s aztán...~Nos, aztán?... Mi történt
25 VIII |                ketreczét, s aztán...~Nos, aztán?... Mi történt vele aztán?...
26 VIII |                 aztán?... Mi történt vele aztán?... Miért volt üres a kunyhó?...
27 VIII |           vasfazekuk, sõt még lábasuk is.~Aztán lázas sietséggel fogtak
28 IX   |            elejthetõ vadra. Féltíz tájban aztán szerencsésen lõtt is egy
29 IX   |                  a parti sziklák közt. Ez aztán megint változatossá tette
30 X    |               éjszaka után. Noha mindjárt aztán, hogy a majmok eltûntek
31 X    |                kiért a folyam közepére, s aztán lassan úszott lefelé.~A
32 X    |                 parton... Majd föléled, s aztán hadd menjen vissza a családjához.~
33 X    |                  egyszer megszólal. Akkor aztán mindent elmond barátainak.~
34 X    |              Miattam megtarthatod... Csak aztán vigyázz, hogy meg ne karmoljon...~-
35 X    |               egyet fordult maga körül, s aztán fél testével belefordult
36 X    |                egészen kicserepesedtek... Aztán megvárta, míg ismét elaludt,
37 X    |                ládikót s a fegyvereket... Aztán ki akart ugrani... de a
38 XII  |                   sem esett a vízbe... De aztán...~- Aztán, - folytatta
39 XII  |                  a vízbe... De aztán...~- Aztán, - folytatta Max Huber -
40 XII  |                  bennünket a vízbõl is.~- Aztán - folytatta John Cort -
41 XII  |              addig?... S hogyan élünk meg aztán is, míg eljutunk az Ubangi
42 XII  |      antilop-pecsenyét, nagyot ittak rá s aztán mélyen elaludtak. És Max
43 XIII |              izgatta és aggasztotta õket. Aztán meg rettenetesen éhesek
44 XIII |                 közmondássá is vált!...~- Aztán még az sem bizonyos, hogy
45 XIII | járhatott-kelhetett mindenfelé.~Ma reggel aztán Li-Mai ide vezette õt ehhez
46 XIII |               pecsenye meg is volt sózva, aztán féltuczat adansonia-gyümölcsöt,
47 XIV  |                 pár szót váltott velük, s aztán ismét visszatért vendégeihez.
48 XIV  |           kunyhóig, a melyben laktak. Itt aztán elbúcsúztak tõlük... Lo-Mai
49 XV   |                   kunyhóba, fekvõhelynek. Aztán több edényt kaptak: csuprokat,
50 XV   |               mutatta, mily tiszta a ház. Aztán az egyik sarokba vezette
51 XV   |               különös embereknek.~Egyszer aztán Max Huber meg is kérdezte
52 XV   |        szomszédjai pedig segítettek neki. Aztán ott van a család... Nem
53 XV   |              két-három napra eltávoztak s aztán zsákmánnyal megrakodva tértek
54 XVI  |                 majd megrepedt bele.~- Ez aztán a macskazene - bosszankodott
55 XVII |                   perczig hallgatózott... Aztán intett társainak, hogy jöhetnek...
56 XVII |             Kamerunból elindult; Ngalában aztán lassankint utolérte a csöndes
57 XVII |         Iparkodjunk a lépcsõn leszökni, s aztán vágjunk neki az erdõnek...~-
58 XVIII|                  és erõsebbek, mint õk... Aztán meg a dulakodás zajára oda
59 XVIII|                siklottak le a lápcsõkön s aztán futva igyekeztek a város
60 XVIII|                 étvággyal megvacsoráltak, aztán Lo-Mai magára vállalta a