Fejezet

 501 III  |                  bírja már. A mint egyszer a fa mélyebben lehajlott,
 502 III  |                 meg bírta kapni ormányával a legalsó ágat, s egyetlen
 503 III  |                    rántással leszakította. A visszacsapódó törzs nagy
 504 III  |                  törzs nagy erõvel hajlott a másik oldalra, s ugyanekkor
 505 III  |                másik oldalra, s ugyanekkor a gyökerei hangos pukkanással
 506 III  |                 pukkanással szakadoztak ki a földbõl... A fa lassan oldalt
 507 III  |                szakadoztak ki a földbõl... A fa lassan oldalt bukott
 508 III  |              koronája szelíden hajlott alá a domb lejtõjére...~- Az erdõbe!...
 509 III  |                  Az erdõbe!... - kiáltotta a foreloper.~Az elefántok
 510 III  |              elefántok szétugrottak onnan, a hová a kidõlt fa hajlott,
 511 III  |                 szétugrottak onnan, a hová a kidõlt fa hajlott, s a kis
 512 III  |                hová a kidõlt fa hajlott, s a kis társaság hirtelen a
 513 III  |                    a kis társaság hirtelen a földre ugrott. Legelöl rohant
 514 III  |              földre ugrott. Legelöl rohant a foreloper, utána a többi
 515 III  |                  rohant a foreloper, utána a többi három.~A dühöngõ állatok
 516 III  |            foreloper, utána a többi három.~A dühöngõ állatok eleinte
 517 III  |                   eleinte nem vették észre a menekülõket. Max Huber ölbe
 518 III  |                    hogy elvegye barátjától a fiút, ha már elfáradt.~Alig
 519 III  |                    vagy tíz elefánt elvált a többiektõl, s a futók után
 520 III  |             elefánt elvált a többiektõl, s a futók után eredt.~- Bátorság!...
 521 III  |                     Tegyen le... tegyen le a földre ! - könyörgött Llanga. -
 522 III  |                    hozzájuk közelebb, mint a rettenetes verseny kezdetén.
 523 III  |                    De már fáradni kezdtek: a lélegzetük elállt ebben
 524 III  |                    száz lépésnyire volt, s a fák mögött valószínûleg
 525 III  |                 biztosságban lesznek, mert a roppant állatok talán be
 526 III  |                   igen bírnak majd mozogni a fáktól.~- Gyorsan... gyorsan! -
 527 III  |            mögöttük. Dühösen trombitált, s a futók érezni vélték forró
 528 III  |                 vélték forró leheletét is. A föld rémesen reszketett
 529 III  |                    föld rémesen reszketett a tombolva nyargaló állat
 530 III  |                percz s utoléri Max Hubert, a ki kissé elmaradt társaitól...~
 531 III  |               megfordult, lekapta puskáját a válláról... aztán a puska
 532 III  |               puskáját a válláról... aztán a puska villant, dörrent...
 533 III  |                   s vágtatott társai után.~A többi elefánt, oda érve
 534 III  |                   megállt és szimatolt. Ez a pár pillanatnyi késedelem
 535 III  |          pillanatnyi késedelem megmentette a forelopert és társait.~-
 536 III  |              ernyedõ izmaikat megfeszítve, a menekülõk irtózatos erõfeszítéssel
 537 III  |             nyargaltak mögöttük.~Egyszerre a foreloper ujjongva fölsikoltott...
 538 III  |                  óriási szökéssel beugrott a fák közé, s vagy tizenöt
 539 III  |                   elsõ sor fától leroskadt a földre, a társai utána...
 540 III  |                  fától leroskadt a földre, a társai utána... s ott hevertek
 541 III  |              elefántok irtózatos üvöltése. A fák oly sûrûek voltak, hogy
 542 III  |                    oly sûrûek voltak, hogy a nagy testû állatok sehol
 543 III  |             állatok sehol sem törhettek be a rengetegbe.~Kétszer-háromszor,
 544 III  |       ötször-tízszer is neki rontottak, de a százados faóriások alig
 545 III  |                 faóriások alig érezték meg a lökést és jóformán meg sem
 546 III  |                  jóformán meg sem inogtak.~A menekülõknek nem volt már
 547 III  |                  bástyaként védte meg õket a félelmes állatok tehetetlen,
 548 IV   |                 hat órát kellett tölteniök a koromsötétben... Hat hosszú
 549 IV   |                    nem voltak biztonságban a vadaktól, a kikrõl nem tudhatták,
 550 IV   |                   biztonságban a vadaktól, a kikrõl nem tudhatták, hogy
 551 IV   |                     hisz mindnyájan látták a bolygó fáklyatüzeket, a
 552 IV   |                    a bolygó fáklyatüzeket, a melyeket csakis a vadak
 553 IV   |           fáklyatüzeket, a melyeket csakis a vadak gyújthattak.~- Virrasztani
 554 IV   |                Virrasztani fogunk - mondta a foreloper, mikor vagy tíz
 555 IV   |                   ha kell, védjük magunkat a támadásuk ellen.~- Úgy látszik,
 556 IV   |                     nézzék, ott még pislog a parázs a hamu alatt...~S
 557 IV   |                    ott még pislog a parázs a hamu alatt...~S valóban
 558 IV   |                   fa tövében még vöröslött a hamvadó parázs.~A franczia
 559 IV   |                vöröslött a hamvadó parázs.~A franczia fölkelt és puskáját
 560 IV   |                hallott semmiféle gyanúsat, a mibõl azt következtethette
 561 IV   |            fenyegeti õket.~- Az erdõnek ez a része végképp elhagyatott
 562 IV   |         elhagyatott és csöndes - mondta. - A bennszülöttek bizonyosan
 563 IV   |                  szólt most Khamis. - Mert a bolygó tüzek, melyeket együtt
 564 IV   |               vizsgáltunk Max úrral, abban a pillanatban aludtak ki;
 565 IV   |           elefántok bõgését... Lehet, hogy a vadak megijedtek, ámbár
 566 IV   |                    az éjszaka nem alkalmas a magyarázatokra. Várjuk meg
 567 IV   |                 magyarázatokra. Várjuk meg a reggelt... ámbár nem tudom,
 568 IV   |                 ámbár nem tudom, kibírom-e a virrasztást... a szemeim
 569 IV   |                 kibírom-e a virrasztást... a szemeim majd leragadnak...~-
 570 IV   |              tanácsos, akár nem, - felelte a franczia - én mindjárt összeroskadok...
 571 IV   |               virrasztok, John úr - mondta a foreloper. - Én már megszoktam
 572 IV   |                   önnek pedig jól fog esni a pihenés.~A vezetõben meg
 573 IV   |                    jól fog esni a pihenés.~A vezetõben meg lehetett bízni;
 574 IV   |                   de John Cort megpróbálta a virrasztást. Egy negyed
 575 IV   |                  negyed óráig beszélgetett a foreloperrel, leginkább
 576 IV   |                    foreloperrel, leginkább a szerencsétlen portugálról,
 577 IV   |                 szerencsétlen portugálról, a kit Khamis már régóta szolgált.~-
 578 IV   |                    szolgált.~- Elvesztette a fejét, - mondta Khamis -
 579 IV   |                 Khamis - mikor látta, hogy a gaz négerek megszöknek és
 580 IV   |                  már. Fáradtan nyúlt végig a gyöpön, s mélyen elaludt.
 581 IV   |                   már csak Khamis õrködött a kis társaság biztonsága
 582 IV   |                  már bizonyára észrevették a különbséget a két jó barát,
 583 IV   |                  észrevették a különbséget a két jó barát, a franczia
 584 IV   |                különbséget a két jó barát, a franczia és az amerikai
 585 IV   |                    Bostonban született, de a yankee-nek csak a jó tulajdonságai
 586 IV   |            született, de a yankee-nek csak a jó tulajdonságai voltak
 587 IV   |                 meg benne. Nagyon kedvelte a földrajzi és etnográfiai
 588 IV   |               föláldozta volna barátaiért.~A vele egykorú, huszonöt éves
 589 IV   |                   párisi volt, s az maradt a vadon Afrikában is, a hová
 590 IV   |               maradt a vadon Afrikában is, a hová a sors szeszélye vetette.
 591 IV   |                 vadon Afrikában is, a hová a sors szeszélye vetette.
 592 IV   |              romantikus természete folyton a rendkívülit szomjazta és
 593 IV   |                   rendkívülit szomjazta és a legnagyobb vakmerõségekre
 594 IV   |                    nem tartja.~Libreville, a honnan e kirándulásra indultak,
 595 IV   |                   e kirándulásra indultak, a Franczia-Kongó fõvárosa.
 596 IV   |                   Franczia-Kongó fõvárosa. A Gabon deltájának bal partján
 597 IV   | tizenöt-tizenhatszáz lakosa van. Ott lakik a gyarmat kormányzója is és
 598 IV   |                  gyarmat kormányzója is és a kis városnak van kórháza,
 599 IV   |              fõvárostól van Glass városka, a hol több angol, német és
 600 IV   |             hónappal ezelõtt, mikor Urdax, a Bangóból származó portugál,
 601 IV   |                Bagirmi és Darfur határáig, a két jó barát elhatározta,
 602 IV   |                    barát elhatározta, hogy a karavánnal megy. Urdaxot
 603 IV   |                  és becsületes kereskedõt, a ki éppen nem hasonlított
 604 IV   |                    nem hasonlított azokhoz a kegyetlen elefánt-vadászokhoz,
 605 IV   |             kegyetlen elefánt-vadászokhoz, a kikkel Stanley is gyakran
 606 IV   |             Stanley is gyakran találkozott a Felsõ-Kongó vidékén. Ezek
 607 IV   |                  Felsõ-Kongó vidékén. Ezek a lelketlen emberek, azzal
 608 IV   |                    irtó háborút folytatnak a bennszülött négerek ellen,
 609 IV   |                   négerek ellen, úgy hogy, a mint Közép-Afrika bátor
 610 IV   |                 mondta, az elefántcsonton, a mit piaczra visznek, valósággal
 611 IV   |                 valósággal embervér tapad.~A kirándulás, mint tudjuk,
 612 IV   |                    haszonnal járt. De most a balsors egyszerre megfosztotta
 613 IV   |           gyümölcse, s ráadásul elpusztult a karaván feje is, pedig még
 614 IV   |                tanácstalanul és elhagyatva a «Nagy Õserdõben», a hogy
 615 IV   |             elhagyatva a «Nagy Õserdõben», a hogy Urdax az ubangii rengeteget
 616 IV   |                  erdõ meg is érdemelte ezt a nevet, mert talán az egész
 617 IV   |                    sincs még egy rengeteg, a mely nagyságra mérkõzhetnék
 618 IV   |                mérkõzhetnék vele. Területe a Kongó völgyétõl a Nílus
 619 IV   |                 Területe a Kongó völgyétõl a Nílus és a Zambézi forrásvidékéig
 620 IV   |                 Kongó völgyétõl a Nílus és a Zambézi forrásvidékéig terjed,
 621 IV   |                 terjed, de hogy mekkora ez a roppant terület, azt még
 622 IV   |               Francziaország!~Tudjuk, hogy a portugálnak eszébe sem jutott
 623 IV   |              utazni. Most azonban más volt a helyzet. A három férfit
 624 IV   |                azonban más volt a helyzet. A három férfit és a gyermeket,
 625 IV   |                 helyzet. A három férfit és a gyermeket, teljesen poggyász
 626 IV   |                Ubangi folyóhoz igyekezzék, a honnan már könnyen eljuthatott
 627 IV   |                  Librevilleba.~Az volt hát a kérdés, a mit mindjárt másnap
 628 IV   |        Librevilleba.~Az volt hát a kérdés, a mit mindjárt másnap reggel
 629 IV   |                  folytatják-e azt az utat, a melyen eddig haladtak a
 630 IV   |                    a melyen eddig haladtak a portugállal, s megkerülik-e
 631 IV   |                portugállal, s megkerülik-e a Nagy Õserdõt, vagy pedig
 632 IV   |                  el. Khamis éberen figyelt a legcsekélyebb neszre is,
 633 IV   |                többször óvatosan körüljárt a fák között, de egész éjjel
 634 IV   |                  Csak idõnként zavarta meg a mély csendet egy-egy nagy
 635 IV   |                 Végre szürkülni kezdett, s a két jó barát is nemsokára
 636 IV   |             nemsokára talpra ugrott.~- Hát a bennszülöttek?... - kérdezte
 637 IV   |                kérdezte John Cort, mihelyt a szemét fölnyitotta.~- Sehol
 638 IV   |                   Khamis, nézzük meg.~Mind a hárman, s velük Llanga is,
 639 IV   |                    is, óvatosan közeledtek a síkság felé. Harmincz lépésnyire
 640 IV   |               lépésnyire az erdõ szélétõl, a roppant fák alatt, le volt
 641 IV   |                 fák alatt, le volt tiporva a fû, félig elszenesedett
 642 IV   |                 tûzrakás látszott, melyben a hamu alatt itt-ott még izzott
 643 IV   |                   alatt itt-ott még izzott a parázs, különben sem a földön,
 644 IV   |              izzott a parázs, különben sem a földön, sem a fákon, az
 645 IV   |                 különben sem a földön, sem a fákon, az ágak közt, semmi
 646 IV   |                  az ágak közt, semmi nyoma a tegnapi fáklyás embereknek.~-
 647 IV   |                  elefántok is nem követték a vadak példáját - mondta
 648 IV   |                   még mindig ott tanyáznak a síkon.~S a négylábú szörnyetegek
 649 IV   |                   ott tanyáznak a síkon.~S a négylábú szörnyetegek valóban
 650 IV   |                    bástyaként állták útját a tömérdek állatoknak. A menekültek
 651 IV   |               útját a tömérdek állatoknak. A menekültek láthatták, hogy
 652 IV   |                 menekültek láthatták, hogy a tamarind-liget tövestõl
 653 IV   |                    tövestõl ki volt tépve.~A foreloper tanácsára mindnyájan
 654 IV   |           elefántok, ha senkit sem látnak, a ki ingerelné dühöket, végre
 655 IV   |                      Akkor visszamehetnénk a karavánhoz, - mondta Max
 656 IV   |                 Huber - s összeszedhetnõk, a mit e dögök még épen hagytak...
 657 IV   |                 illendõképen eltemethetnõk a portugált is - tette hozzá
 658 IV   |                   tette hozzá John Cort.~- A míg az elefántok a síkon
 659 IV   |                 Cort.~- A míg az elefántok a síkon kóborolnak, nem is
 660 IV   |                  épségben hagytak valamit.~A forelopernek igaza lehetett,
 661 IV   |              elefántok éppen nem hajlandók a síkról távozni, ideje volt,
 662 IV   |                  távozni, ideje volt, hogy a kis társaság a jövõrõl tanácskozzék.
 663 IV   |                  volt, hogy a kis társaság a jövõrõl tanácskozzék. Mind
 664 IV   |                 jövõrõl tanácskozzék. Mind a négyen beljebb húzódtak
 665 IV   |               elejtett egy gyönyörû vadat, a mely legalább három napra
 666 IV   |              Llanga tapsolva ugrálta körül a drága zsákmányt, mialatt
 667 IV   |                   drága zsákmányt, mialatt a foreloper megnyúzta és földarabolta.~
 668 IV   |           megnyúzta és földarabolta.~Aztán a mit használhattak belõle,
 669 IV   |         használhattak belõle, azt elvitték a még parazsas tûzhöz, melyet
 670 IV   |              parazsuk volt, Khamis rátette a vékonyan fölszeletelt húst,
 671 IV   |         Kétszersültrõl és egyéb eleségrõl, a minek pedig a karaván eddig
 672 IV   |                   eleségrõl, a minek pedig a karaván eddig bõvében volt,
 673 IV   |                 nagy részét el is rabolták a poggyászvivõ négerek. Szerencsére
 674 IV   |              Közép-Afrika erdeiben hemzseg a vad, s az ügyes vadásznak
 675 IV   |                 ennie, föltéve, hogy beéri a pecsenyével.~Igaz, hogy
 676 IV   |                    pecsenyével.~Igaz, hogy a menekülteknek nem sok töltésük
 677 IV   |                  revolvere ugyan volt mind a három férfinak, de mikor
 678 IV   |                   három férfinak, de mikor a töltéseket összeszámolták,
 679 IV   |                   is kell védekezniök azon a több, mint hatszáz kilométernyi
 680 IV   |                    eleséghez jutniok, akár a parti falvakban, akár a
 681 IV   |                    a parti falvakban, akár a misszionárius-telepeken,
 682 IV   |              misszionárius-telepeken, akár a hajókon és tutajokon, melyekkel
 683 IV   |                lépten-nyomon találkozhatni a Kongó e nagy mellékfolyóján.~
 684 IV   |          mellékfolyóján.~Miután jól laktak a pecsenyébõl, s jót is ittak
 685 IV   |             pecsenyébõl, s jót is ittak rá a közeli patak vizébõl, tanácskozni
 686 IV   |               Khamis, mindeddig Urdax volt a fõnökünk. Tanácsait mindig
 687 IV   |                   Épp úgy bízunk önben is, a tapasztalatai és becsületessége
 688 IV   |                    Mondja meg õszintén, mi a terve és hogyan gondolja,
 689 IV   |                czivakodni.~- Ön ismeri ezt a vidéket, Khamis - folytatta
 690 IV   |                  John úr, Max úr, - mondta a foreloper meghatva - bízhatnak
 691 IV   |                     S erõsen megszorította a két európainak feléje nyújtott
 692 IV   |                feléje nyújtott kezét.~- Mi a tanácsa? - kérdezte John
 693 IV   |                 John Cort. - Megkerüljük-e a rengeteget nyugat felé,
 694 IV   |                    rengeteget nyugat felé, a hogy Urdax akarta?~- Nem,
 695 IV   |                    Nem, John úr, - felelte a foreloper habozás nélkül -
 696 IV   |                  bennszülöttekkel nem. Sem a pahuinok, sem a dinkák,
 697 IV   |                   nem. Sem a pahuinok, sem a dinkák, sem a budzsók soha
 698 IV   |                pahuinok, sem a dinkák, sem a budzsók soha sem mertek
 699 IV   |                    sem mertek bemenni ebbe a rengetegbe; a síkon ellenben
 700 IV   |                 bemenni ebbe a rengetegbe; a síkon ellenben könnyen találkozhatnánk
 701 IV   |                    az erdõn, nem úgy, mint a karavánok. Ismétlem, vágjunk
 702 IV   |                  hogy rövid idõn oda érünk a Zongo-vízesésekhez.~Ezek
 703 IV   |                   Zongo-vízesésekhez.~Ezek a vízesések, vagy inkább apró
 704 IV   |               zuhatagok, az Ubanginak azon a pontján vannak, a hol a
 705 IV   |           Ubanginak azon a pontján vannak, a hol a folyó nyugati irányából
 706 IV   |                    a pontján vannak, a hol a folyó nyugati irányából
 707 IV   |                   kanyarodik. Ott végzõdik a Nagy Õserdõ is, de az a
 708 IV   |                    a Nagy Õserdõ is, de az a vidék már európai karavánoktól
 709 IV   |                 látogatott, békés terület, a hol semmi bajtól nem kellett
 710 IV   |                   útjokat is. Csak az volt a kérdés: járható-e a rengeteg?
 711 IV   |                   volt a kérdés: járható-e a rengeteg? Tört utakról,
 712 IV   |                 járt csapásaira bukkannak. A cserjét, bozótot irtani
 713 IV   |               ugyan nem volt fejszéjük, de a foreloper elhozta kézi szekerczéjét,
 714 IV   |                 elhozta kézi szekerczéjét, a francziának meg amerikainak
 715 IV   |                John Cort helyesnek ítélték a foreloper útitervét, a ki
 716 IV   |             ítélték a foreloper útitervét, a ki végezetre még ezt mondta:~-
 717 IV   |                   hogy utunkon egymást éri a sok akadály: cserjék, összenõtt
 718 IV   |                    akadunk valami folyóra, a mely bizonyosan az Ubangi
 719 IV   |                   Max Huber - ott lesz az, a mely keletre folyik a tamarindos
 720 IV   |                  az, a mely keletre folyik a tamarindos halomtól. Egyenesen
 721 IV   |             tamarindos halomtól. Egyenesen a rengetegnek tart, s miért
 722 IV   |                    csillapította John Cort a francziát - elõbb még meg
 723 IV   |                 még meg kell találnunk ezt a képzelt folyót...~- Max
 724 IV   |             tartunk, rá kell akadnunk erre a folyóra, a mely bizonyára
 725 IV   |                   akadnunk erre a folyóra, a mely bizonyára az Ubangiba
 726 IV   |                 nem hajózható...~- Ön csak a nehézségeket látja, kedves
 727 IV   |                  négy legnagyobb folyóját: a Nílust, a Zambézit, a Kongót
 728 IV   |             legnagyobb folyóját: a Nílust, a Zambézit, a Kongót és Nigert
 729 IV   |            folyóját: a Nílust, a Zambézit, a Kongót és Nigert nem lehet
 730 IV   |               korántsem oly bõvizûek, mint a többi földrészek nagy folyói,
 731 IV   |           földrészek nagy folyói, úgy hogy a mélyebben járó tengeri hajók
 732 IV   |           mélyebben járó tengeri hajók már a torkolatuknál sem igen mehetnek
 733 IV   |                meredeznek föl medrükben, s a tõlük alkotott vízesések,
 734 IV   |             forgatagok lehetetlenné teszik a hajózást. Ez volt egyik
 735 IV   |                   még sem lehetett elvetni a foreloper útitervét, a mely
 736 IV   |             elvetni a foreloper útitervét, a mely sok egyéb elõnnyel
 737 IV   |             utunkban ily folyóra, - mondta a foreloper - letutajozunk
 738 IV   |         letutajozunk rajta akkora darabon, a meddig csak lehet... Ha
 739 IV   |               Huber türelmetlenül.~S mivel a tanácskozásnak vége volt,
 740 IV   |                  mást, minthogy megkezdték a nehéz, bizonytalan utat.~ ~
 741 V    |            elindultak délnyugati irányban.~A gyermek, mint a mókus, mindig
 742 V    |                  irányban.~A gyermek, mint a mókus, mindig legelöl járt.
 743 V    |                  fiú minduntalan el-eltûnt a bokrok és fák sûrûjében,
 744 V    |                  õket:~- Erre!... Erre!...~A foreloper gyakran megállt
 745 V    |               gyakran megállt tájékozódni. A sûrû lombtetõn át csak itt-ott
 746 V    |                csak itt-ott lehetett látni a nap egy-egy sugarát, s ezért
 747 V    |                    ezért nagyon nehéz volt a helyes irányt megtartani.
 748 V    |             mértékben kifejlõdött benne az a tájékozási képesség, mely
 749 V    |                  tájékozási képesség, mely a szabadban élõ vad népek
 750 V    |                    az ázsiai hindukban is, a kik a legsötétebb éjszakában
 751 V    |                 ázsiai hindukban is, a kik a legsötétebb éjszakában és
 752 V    |                  legsötétebb éjszakában és a legsûrûbb rengetegben is
 753 V    |                   tudják, érzik, merre van a négy világtáj, s így soha
 754 V    |                  oly koromsötét volt, mint a föld alatt. De legalább
 755 V    |                   az utasok nem szenvedtek a tûrhetetlen, afrikai hõségtõl,
 756 V    |             tûrhetetlen, afrikai hõségtõl, a mely ugyancsak megviselte
 757 V    |             ugyancsak megviselte õket, míg a síkon utazgattak.~Khamisnak
 758 V    |              utazgattak.~Khamisnak az volt a terve, hogy a rövid déli
 759 V    |            Khamisnak az volt a terve, hogy a rövid déli pihenõt leszámítva,
 760 V    |                  Mivel nem volt hideg, sõt a levegõ nagyon enyhe és kellemes
 761 V    |                árulójuk legyen, ha esetleg a bennszülöttek még mindig
 762 V    |                fogják megsütni, mert akkor a tûzgyújtás nem jár veszedelemmel.~
 763 V    |                esõtõl félhettek, mert ezen a vidéken gyakoriak a felhõszakadások;
 764 V    |                   ezen a vidéken gyakoriak a felhõszakadások; s ha ily
 765 V    |                   száraz idõ volt; s mivel a hold is nem régen újult
 766 V    |               újult meg, remélhették, hogy a tiszta idõ tartós marad.~
 767 V    |                   tiszta idõ tartós marad.~A szilárd, kemény talajt magas,
 768 V    |                    giz-gazos fû borította, a melyben meglehetõsen nehéz
 769 V    |             Sokszor megbotlottak az utasok a mindenféle indában is, melyek
 770 V    |            kötelekként ágaztak egyik fától a másikig.~- Igazán kár, -
 771 V    |                    szépen letiporták volna a füvet, bokrokat, kúszó növényeket...~-
 772 V    |                  már igaz - hagyta helyben a foreloper. - Elégedjünk
 773 V    |                    meg azzal az ösvénnyel, a mit a bivalyok és orrszarvúak
 774 V    |                  azzal az ösvénnyel, a mit a bivalyok és orrszarvúak
 775 V    |                   és orrszarvúak törtek... A hol õk átmehettek, mi is
 776 V    |                Khamis különben ismerte már a közép-afrikai erdõségeket,
 777 V    |                  és Kamerun rengetegeiben. A legtöbb faóriásnak a nevét
 778 V    |        rengetegeiben. A legtöbb faóriásnak a nevét is tudta, nagy örömére
 779 V    |                 nagy örömére John Cortnak, a ki érdeklõdve nézegette
 780 V    |                   érdeklõdve nézegette ezt a csodás világot.~A roppant
 781 V    |            nézegette ezt a csodás világot.~A roppant tamarindok sûrû
 782 V    |                 álltak egymás mellett, míg a hatalmas baobab-fák szétszórva
 783 V    |          száz-százötven lábnyi magasságra. A kutyatej-félék egyik fajtája
 784 V    |                 megnõtt, s tüskés törzsén, a vékony, tejnedvtõl duzzadó
 785 V    |              széles levelek voltak; s ezek a levelek is tájékoztathatták
 786 V    |                levelek is tájékoztathatták a forelopert, mert az a sajátságuk,
 787 V    |     tájékoztathatták a forelopert, mert az a sajátságuk, hogy egyik lapjukkal
 788 V    |                 lapjukkal mindig keletnek, a másikkal pedig nyugatnak
 789 V    |                   Cort nem gyõzte csodálni a szebbnél-szebb, értékes
 790 V    |         szebbnél-szebb, értékes faanyagot, a melybõl valaha milliókat
 791 V    |                 fog elõvarázsolni az ipar. A legdrágább fanemek váltakoztak
 792 V    |                   váltakoztak minduntalan: a teck, az acajou, a vasfa,
 793 V    |            minduntalan: a teck, az acajou, a vasfa, a soha nem rothadó
 794 V    |                  teck, az acajou, a vasfa, a soha nem rothadó campéche,
 795 V    |                 soha nem rothadó campéche, a sugár kopál, melynek balzsama
 796 V    |                  balzsama drága gyógyszer, a magnólia, a szikomor, a
 797 V    |               drága gyógyszer, a magnólia, a szikomor, a vad-narancsfa,
 798 V    |                    a magnólia, a szikomor, a vad-narancsfa, a fügefa,
 799 V    |                 szikomor, a vad-narancsfa, a fügefa, melynek törzse egészen
 800 V    |                   hány becses egyéb fanem!~A földön pedig legalább is
 801 V    |                   kunyhót építhetett volna a leveleibõl, mint a hogy
 802 V    |                   volna a leveleibõl, mint a hogy a bennszülöttek teszik,
 803 V    |                    leveleibõl, mint a hogy a bennszülöttek teszik, ha
 804 V    |                  napra megpihennek valahol a rengetegben. S a törzsek
 805 V    |                   valahol a rengetegben. S a törzsek közt, a földön,
 806 V    |             rengetegben. S a törzsek közt, a földön, a magasban, mindenfelé
 807 V    |                    törzsek közt, a földön, a magasban, mindenfelé valóságos
 808 V    |      embervastagságban kanyarodtak fölfelé a roppant törzseken, vagy
 809 V    |                törzseken, vagy egyik ágról a másikra tekerõzve természetes
 810 V    |                  harmincz-negyven lábnyira a föld színétõl. És nem volt
 811 V    |                    egyetlen egy törzs sem, a melyet körül ne folyt volna
 812 V    |                  minden ágon ott kígyózott a vékonyabb-vastagabb inda,
 813 V    |                   függött alá, mintha csak a természet föl akarta volna
 814 V    |                  izmos ágakat!~S fölülrõl, a sûrû, csaknem tömör lombsátorból
 815 V    |                tudta, mit bámuljon inkább: a tarka-barka gyönyörû papagályokat,
 816 V    |         papagályokat, az óriási baglyokat, a repülõ mókusokat, melyek
 817 V    |            szárnnyal siklottak egyik ágról a másikra, vagy a bokrétás,
 818 V    |                egyik ágról a másikra, vagy a bokrétás, búbos bankákat,
 819 V    |                  torkú rigókat, vagy végre a csodálatos légymadarakat-e,
 820 V    |                melyek méhrajként röpdöstek a magasan fekvõ ágak közt?...~
 821 V    |               fekvõ ágak közt?...~Ráadásul a majmok köztársasága is beleordított,
 822 V    |                beleordított, üvöltött ebbe a hangversenybe: a babuinok,
 823 V    |             üvöltött ebbe a hangversenybe: a babuinok, páviánok, csimpánzok,
 824 V    |            csapatokban ugráltak, tomboltak a fákon, vagy czivódtak egymással.
 825 V    |                  vagy czivódtak egymással. A négylábú banditák mindeddig
 826 V    |                    meg Khamist és társait, a kik bizonyára a legelsõ
 827 V    |                   társait, a kik bizonyára a legelsõ emberek voltak ebben
 828 V    |               legelsõ emberek voltak ebben a rengetegben. Talán ezért
 829 V    |                leghalálosabb ellenségüket. A Kongó és Kamerun más vidékein
 830 V    |               aligha hagyták volna békében a kis csapatot.~A kis társaság
 831 V    |                    békében a kis csapatot.~A kis társaság déltájban rövid
 832 V    |      lépésrõl-lépésre kellett utat vágniok a sûrû bozótban és a vastag
 833 V    |                 vágniok a sûrû bozótban és a vastag indák között. Másutt
 834 V    |                   is pillantottak néhányat a fák között.~Az onja, vagy
 835 V    |                    hatalmas erejét gyakran a golyó sem töri meg, s jaj
 836 V    |                  golyó sem töri meg, s jaj a vadásznak, a kit felöklelhet!
 837 V    |                    meg, s jaj a vadásznak, a kit felöklelhet! Legjobb
 838 V    |                   kit felöklelhet! Legjobb a két szeme közé lõni, de
 839 V    |                  nem nagyon alacsonyan; ez a lövés föltétlenül és rögtön
 840 V    |                     sem kenyerük, de azért a vacsora mégis pompásan ízlett
 841 V    |                     John Cort azt kérdezte a forelopertõl:~- Ha nem csalódom,
 842 V    |                    nap - felelte Khamis. - A hol csak lehetett, mindig
 843 V    |              lehetett, mindig megfigyeltem a nap járását is.~- Hány mérföldet
 844 V    |                  partján lehetünk.~- De ez a legjobb eset...~- S miért
 845 V    |                     S miért ne remélhetnõk a legjobb esetet, John? -
 846 V    |                akadunk?~- Eddig nem sok rá a remény, édes Max...~- Mert
 847 V    |             haladtunk nyugat felé - mondta a foreloper. - De nagyon csodálkoznám,
 848 V    |                    nem is számítanánk erre a folyóra - mondta John Cort. -
 849 V    |            nehezebb és fáradságosabb, mint a mai napon, akkor föl se’
 850 V    |                  az erdõben megtalálom azt a rendkívülit, a mit óhajtok -
 851 V    |              megtalálom azt a rendkívülit, a mit óhajtok - szólt Max
 852 V    |                   úr!... - felelte Llanga, a kinek majd leragadtak a
 853 V    |                    a kinek majd leragadtak a szemei, úgy elfáradt a sok
 854 V    |          leragadtak a szemei, úgy elfáradt a sok futkározásban.~A foreloper
 855 V    |              elfáradt a sok futkározásban.~A foreloper megint ajánlkozott,
 856 V    |                   egész éjjel virraszt, de a két európai nem fogadta
 857 V    |             óránként fölváltják egymást, s a virrasztást Max Hubernek
 858 V    |              Hubernek kellett megkezdenie.~A franczia rákönyökölt egy
 859 V    |                 fektette töltött puskáját, a mialatt társai jóízûen aludtak,
 860 V    |                 aludtak, elgondolkozott...~A mély rengeteg oly csöndes
 861 V    |                  volt, mint nyári éjszakán a temetõ. Csak valami szabályos,
 862 V    |                mintha az erdõ lélegzene... A magasan járó hold ezüstös
 863 V    |                ezüstös fénye át-átcsillant a sûrû lombok közt, a tisztás
 864 V    |          át-átcsillant a sûrû lombok közt, a tisztás fölött pedig pislogva
 865 V    |                gyönyörû ez az õstermészet, a melynél hatalmasabbat költõi
 866 V    |                 fáradság veszett már kárba a föld sarkainak kikutatásában!...
 867 V    |                    mit remélhettek ott?... A legjobb esetben is csak
 868 V    |             ellenben bõ jutalom kínálkozik a kutatónak, a ki egyszersmind
 869 V    |                    kínálkozik a kutatónak, a ki egyszersmind az egész
 870 V    |            megnyitná; hozzáférhetõvé tenné a czivilizácziónak... Mérhetetlen
 871 V    |                területek hevernek parlagon a világnak mind az öt részében:
 872 V    |            világnak mind az öt részében: s a bátor, tudós kutatók nem
 873 V    |                   tudós kutatók nem ezekre a vidékekre indulnak, hanem
 874 V    |                    az örök hó és jég közé, a sarkokra, a hol csak az
 875 V    |                   és jég közé, a sarkokra, a hol csak az üres dicsõséget
 876 V    |                üres dicsõséget hajhásszák, a melynek semmi haszna nincs
 877 V    |                   az emberiségre.~Pedig ha a csodást keresik, azt megtalálják
 878 V    |                   egyenlítõi Afrikában. Ez a rengeteg határos a Niam-Niam
 879 V    |           Afrikában. Ez a rengeteg határos a Niam-Niam területtel, a
 880 V    |                    a Niam-Niam területtel, a hol Schweinfurth és Junker
 881 V    |                   oly emberekre bukkantak, a kiknek farkuk volt, mint
 882 V    |                   kiknek farkuk volt, mint a majmoknak. S feljebb, éjszakon,
 883 V    |            méternél alacsonyabb emberekre, a kikbõl Lhyd Albert misszionárius
 884 V    |                    Uganda és Kabinda közt, a nagy fákon, a hol laktak
 885 V    |                Kabinda közt, a nagy fákon, a hol laktak és kunyhóikat
 886 V    |                    építették... S nem ezen a vidéken laktak-e a vambuttik,
 887 V    |                    ezen a vidéken laktak-e a vambuttik, batinák, akkák
 888 V    |                    akkák és bazunguk, ezek a 90-130 czentiméter magas
 889 V    |             czentiméter magas szerecsenek, a kik: épp oly ügyesek, értelmesek,
 890 V    |                 törzsekre, állatokra ebben a rengetegben, a melyben még
 891 V    |             állatokra ebben a rengetegben, a melyben még soha sem járt
 892 V    |            Egyszerre súlyos kéz nehezedett a vállára...~- Nos!... mi
 893 V    |                   kiáltotta fölrezzenve, s a puskájához kapott.~- Én
 894 V    |                    kedves Max: most rajtam a sor.~A franczia elment aludni,
 895 V    |                    Max: most rajtam a sor.~A franczia elment aludni,
 896 V    |               elment aludni, s három óráig a prózai amerikai virrasztott,
 897 V    |               látott, valamint Khamis sem, a ki hajnal felé fölváltotta.~ ~
 898 VI   |                    elmúlt nap fáradalmait, a kis társaság ismét elindult.
 899 VI   |               figyelmesen szemügyre vették a nap járását a tisztásról,
 900 VI   |             szemügyre vették a nap járását a tisztásról, hogy útjokban
 901 VI   |                  tisztásról, hogy útjokban a szerint igazodhassanak.~
 902 VI   |                 volt, hogy az erdõnek ezen a részén hatalmas négylábú
 903 VI   |             távolban, úgy hogy nem kellett a puskához nyúlniok.~Déltájban
 904 VI   |                   elkészítsék az ebédet.~- A változatosság kedvéért, -
 905 VI   |                 Huber - nyárson süssük meg a madarakat.~- A hogy tetszik -
 906 VI   |                  süssük meg a madarakat.~- A hogy tetszik - felelte a
 907 VI   |                   A hogy tetszik - felelte a foreloper készségesen.~S
 908 VI   |                 múlva már szépen megpirult a kövér nyárson sült, melyhez
 909 VI   |                kövér nyárson sült, melyhez a kiéhezett társaság ugyancsak
 910 VI   |                   Mindenfelé sûrû bozót és a kúszó növények szövevényes
 911 VI   |                igen ártott meg nekik, mert a sûrû lombsátoron át alig
 912 VI   |                  alig jutott egy-két csöpp a földre. Ellenben az egyik
 913 VI   |                   esõvízzel nagy tömlõjét, a mi szerencse volt, mert
 914 VI   |                    mi szerencse volt, mert a vizük már fogyni kezdett.~-
 915 VI   |               látszik, nem igen akadunk rá a folyóra - mondta John Cort
 916 VI   |                     mondta John Cort este, a mint megpihentek.~- Lehet,
 917 VI   |                   csak megtaláljuk.~Még ha a foreloper tévedett volna
 918 VI   |                   irányban kell haladniok, a melyikben megindultak, mert
 919 VI   |            érhettek el az Ubangi folyóhoz.~A második nap éjszakájára
 920 VI   |                   csak néha-néha hallották a bivalyok és orrszarvúak
 921 VI   |               helyett jobb szerették volna a víziló röfögését hallani,
 922 VI   |             jelentette volna, hogy víz van a közelben: - de hiába! a
 923 VI   |                    a közelben: - de hiába! a vízilovak nem mutatkoztak.~
 924 VI   |                    fekete sávok csíkozzák; a szarvai egy méter hosszúak
 925 VI   |                nagyon szép hajlásúak. Ezek a szarvak oly erõsek, hogy
 926 VI   |                   sem bír elbánni vele.~Ez a zsákmány több napra való
 927 VI   |                  megnyúzni és földarabolni a húsát. A terhet aztán egyenlõképpen
 928 VI   |                   és földarabolni a húsát. A terhet aztán egyenlõképpen
 929 VI   |                 vígan indultak útjokra.~De a nap, bár jól kezdõdött,
 930 VI   |                    majomra bukkantak. Ezek a négykezû páviánok, a gorillák
 931 VI   |                  Ezek a négykezû páviánok, a gorillák után a legveszedelmesebb
 932 VI   |                  páviánok, a gorillák után a legveszedelmesebb majomfaj,
 933 VI   |                nagyon szeretnék megugratni a kis társaságot. El is kisérték
 934 VI   |            kisérték több kilométernyire, s a foreloper komolyan aggódott,
 935 VI   |                  de délután két óra tájban a majmok elmaradoztak, mindnyájuk
 936 VI   |                 letaposott útra bukkantak, a melynek ugyancsak megörültek,
 937 VI   |             utasoktól. Khamis megállította a kis csapatot, s lekapván
 938 VI   |              csapatot, s lekapván puskáját a válláról, azt mondta:~-
 939 VI   |                    nem lehet, elrejtõzünk, a míg õk tovább baktatnak...
 940 VI   |                   s aztán gyorsan letértek a járt útról és a jobboldali
 941 VI   |                   letértek a járt útról és a jobboldali sûrû bokrok mögé
 942 VI   |                    most már látni lehetett a csaknem csupasz, vastagbõrû
 943 VI   |              vastagbõrû szörnyetegeket is, a mint a fejüket föltartva,
 944 VI   |                  szörnyetegeket is, a mint a fejüket föltartva, a farkukat
 945 VI   |                  mint a fejüket föltartva, a farkukat fölkunkorítva,
 946 VI   |                pofájukon meredt fölfelé az a hatalmas szarv, a mellyel
 947 VI   |               fölfelé az a hatalmas szarv, a mellyel hihetetlen dolgokat
 948 VI   |                  hogy az állatok ráakadtak a nyomukra.~Az egyik czammogva
 949 VI   |                  Az egyik czammogva indult a bokrok felé...~Max Huber
 950 VI   |             puskáját és czélzott...~- Csak a fejére!... - kiáltott a
 951 VI   |                    a fejére!... - kiáltott a foreloper.~Egy, még egy
 952 VI   |               aztán még egy dörrenés... De a golyók alig fúrták át az
 953 VI   |             ocsmány állat pánczélját.~Erre a másik is oda ugrott: a lövésekre
 954 VI   |                Erre a másik is oda ugrott: a lövésekre még csak meg sem
 955 VI   |                közös erõvel rontottak neki a sûrû bozótnak.~Világos volt,
 956 VI   |            bozótnak.~Világos volt, hogy ez a tüskés bozót, bármily sûrû
 957 VI   |                    alatt le fogják taposni a bokrokat, s rárohannak az
 958 VI   |                    rárohannak az utasokra, a kik hiába menekülnének,
 959 VI   |                   után tipornák el õket...~A foreloper körülnézett. Nem
 960 VI   |                    negyven lábnyira voltak a föld színétõl, a sima törzsön
 961 VI   |                    voltak a föld színétõl, a sima törzsön pedig semmi
 962 VI   |              törzsön pedig semmi sem volt, a mibe kapaszkodni lehetett
 963 VI   |            kapaszkodni lehetett volna.~Ezt a menedéket tehát meg sem
 964 VI   |                    meg sem kísérthették, s a foreloper nyugtalanul tekintgetett
 965 VI   |                    tekintgetett körül, míg a többiek várakozva néztek
 966 VI   |                    tanácsol.~E pillanatban a bokrok recsegve-ropogva
 967 VI   |          recsegve-ropogva töredeztek össze a vastagbõrû iszonyú talpai
 968 VI   |                   szerencsésebb társainál. A golyó ugyan bement az állat
 969 VI   |              bement az állat eleven húsába a vállapoczka fölött, de csak
 970 VI   |           jelentéktelen sebet ütött rajta. A rettenetes állat irtózatosan
 971 VI   |               roppant ugrással rohant neki a kis társaságnak. Ugyanekkor
 972 VI   |            eldördült és szintén megsebezte a második orrszarvút, mely
 973 VI   |                közös ösztöne sugallta mind a négyüknek, hogy meneküljenek
 974 VI   |              törzse mögé, melynek kerülete a tövénél legkevesebb hat
 975 VI   |             lehetett.~De mi lesz akkor, ha a két állat odaér, s az egyik
 976 VI   |                 odaér, s az egyik jobbról, a másik balról kerüli meg
 977 VI   |                    másik balról kerüli meg a fát? Hová menekülnek akkor?...~-
 978 VI   |            segíthet rajtunk!~S valóban, ha a Gondviselés meg nem menti
 979 VI   |                õket, akkor most végük van.~A baobab gyökereitõl a koronájáig
 980 VI   |                  van.~A baobab gyökereitõl a koronájáig megrendült és
 981 VI   |                irtózatos lökéstõl, mellyel a megvadult orrszarvú neki
 982 VI   |               orrszarvú neki rohant.~De ez a vad, féktelen düh lett a
 983 VI   |                   a vad, féktelen düh lett a veszte: szarva ott érte
 984 VI   |                    veszte: szarva ott érte a baobab törzsét, a hol a
 985 VI   |                 ott érte a baobab törzsét, a hol a kérge megrepedezett
 986 VI   |                    a baobab törzsét, a hol a kérge megrepedezett és szörnyû
 987 VI   |                szörnyû erõvel mélyedt bele a szilárd, kemény fába...
 988 VI   |              lábnyira beledöfhette szarvát a fenevad a fába, s most hiába
 989 VI   |             beledöfhette szarvát a fenevad a fába, s most hiába feszítette
 990 VI   |                     egész teste reszketett a nagy erõlködésben: de hiába!
 991 VI   |                  nem tudta kihúzni szarvát a fából.~Most odaért a másik
 992 VI   |               szarvát a fából.~Most odaért a másik is, s meglátván tõrbe
 993 VI   |                ezalatt óvatosan megkerülte a törzset, hogy megnézze,
 994 VI   |                 megnézze, mi állította meg a két fenevadat...~- Meneküljünk! -
 995 VI   |                   kiáltotta rögtön.~S mind a négyen lóhalálában vágtattak
 996 VI   |               négyen lóhalálában vágtattak a magas fûben, nem is kérdezve
 997 VI   |                  Legnagyobb meglepetésükre a két orrszarvú nem üldözte
 998 VI   |                bele, míg végre, elfulladva a gyors futástól, a foreloper
 999 VI   |               elfulladva a gyors futástól, a foreloper intésére megálltak.~-
1000 VI   |                    egyik belevágta szarvát a fába, s aztán nem bírta