Fejezet

3001 XVII |                  aztán lassankint utolérte a csöndes butaság, a mely
3002 XVII |                utolérte a csöndes butaság, a mely végre valóságos hülyeséggé
3003 XVII |                 fajult. Ezért nem törõdött a városba érkezett négy idegennel:
3004 XVII |           idegennel: ezért nem ismerte meg a két fehéret az esti ünnepélyen.~-
3005 XVII |                Arra nem számíthatunk, hogy a király megsegít bennünket...~-
3006 XVII |              kifelé indulva. - Iparkodjunk a lépcsõn leszökni, s aztán
3007 XVII |                    Huber habozva: - de hát a doktor?...~- A doktor?... -
3008 XVII |                      de hát a doktor?...~- A doktor?... - kiáltott föl
3009 XVII |                   meghökkenve. - Mi közünk a doktorhoz?...~- Nem hagyhatjuk
3010 XVII |                   John Cort. - Csakhogy ez a szerencsétlen már õrült.
3011 XVII |                    Max Huber, s közeledett a doktorhoz.~Képzelhetõ, hogy
3012 XVII |            doktorhoz.~Képzelhetõ, hogy ezt a lomha, elhízott embert nem
3013 XVII |            elhízott embert nem czipelhetik a hátukon; s ha neki magának
3014 XVII |                     akkor hogyan vigyék ki a házból?...~Khamis és John
3015 XVII |                léptek hozzá és megragadták a karjait.~A doktor azonban
3016 XVII |                  és megragadták a karjait.~A doktor azonban még erõteljes
3017 XVII |           kirántotta karjait; végig feküdt a dívánon és kézzel-lábbal
3018 XVII |              rugdalózott, kapálózott, mint a hátára fektetett teknõs-béka.~-
3019 XVII |                   fektetett teknõs-béka.~- A manóba! - mondta Max Huber; -
3020 XVII |                  hadd uralkodjék tovább is a - felebarátjain!~Nem volt
3021 XVII |                    más hátra, mint távozni a királyi palotából. Szerencsétlenségre
3022 XVII |              palotából. Szerencsétlenségre a méltóságában megsértett
3023 XVII |                   pedig oly hangosan, hogy a városban is könnyen meghallhatták...~
3024 XVII |                   könnyen meghallhatták...~A foglyoknak tehát sietniök
3025 XVII |                   pillanatban ide jöhettek a zajra, s akkor vége a kedvezõ
3026 XVII |             jöhettek a zajra, s akkor vége a kedvezõ alkalomnak!... Sõt
3027 XVII |                   Sõt ha itt találják õket a királyi palotában, akkor
3028 XVII |                forog!...~Ott hagyták tehát a hülye németet, hadd ordítozzon
3029 XVII |              kinyitva az ajtót, kirohantak a sötét éjszakába.~ ~
3030 XVIII|               FEJEZET.~Erõszakos megoldás.~A szerencse kedvezni látszott
3031 XVIII|                szerencse kedvezni látszott a szökevényeknek. A zajt nem
3032 XVIII|                 látszott a szökevényeknek. A zajt nem hallották meg a
3033 XVIII|                   A zajt nem hallották meg a városban, s a nagy tér a
3034 XVIII|                hallották meg a városban, s a nagy tér a királyi palota
3035 XVIII|                   a városban, s a nagy tér a királyi palota elõtt teljesen
3036 XVIII|               teljesen néptelen volt. Sõt, a mint sietve befordultak
3037 XVIII|         tájékozódni... Hogyan találják meg a lépcsõt ebben a fekete éjszakában?...~
3038 XVIII|               találják meg a lépcsõt ebben a fekete éjszakában?...~Hirtelen
3039 XVIII|                   fa árnyékából, s elállta a meghökkent foglyok útját...~
3040 XVIII|              foglyok útját...~Lo-Mai volt, a kis fiával. A gyerek látta
3041 XVIII|                 Lo-Mai volt, a kis fiával. A gyerek látta õket, a mint
3042 XVIII|               fiával. A gyerek látta õket, a mint este elindultak kunyhójukból,
3043 XVIII|        kunyhójukból, s utánuk ment egészen a királyi palotáig. Mikor
3044 XVIII|                   szaladt haza az apjáért. A derék Lo-Mai pedig, félve,
3045 XVIII|                    társait valami baj éri, a segítségükre akart sietni...~
3046 XVIII|                       S így toppant elébük a sötétben, de a meghökkent
3047 XVIII|              toppant elébük a sötétben, de a meghökkent szökevények mihelyt
3048 XVIII|         megkönnyebbültek... Sõt örültek is a váratlan találkozásnak.~
3049 XVIII|               akarnak, de nem találják meg a lépcsõt. A hálás Lo-Mai
3050 XVIII|                    találják meg a lépcsõt. A hálás Lo-Mai ekkor rögtön
3051 XVIII|               szerencse volt, mert nélküle a foglyok egyike sem bírta
3052 XVIII|                    oda vivõ utat.~De mikor a lépcsõhöz értek, keserû
3053 XVIII|                   tuczat katonával, õrizte a lejárást.~... Mit tegyenek?...
3054 XVIII|                     Õk csak négyen voltak, a katonák tizenketten, s mind
3055 XVIII|            erõsebbek, mint õk... Aztán meg a dulakodás zajára oda csõdül
3056 XVIII|                dulakodás zajára oda csõdül a még nem ittas nép és legyûri
3057 XVIII|                 ideje, hogy hasznát vegyék a puskájuknak...~Raggi, két
3058 XVIII|              feléje és rá akart rohanni...~A franczia visszaugrott pár
3059 XVIII|               lépésnyire, lekapta válláról a puskáját... czélzott és
3060 XVIII|                   össze.~Kétségtelen, hogy a vagdiak nem ismerték a puskát
3061 XVIII|                hogy a vagdiak nem ismerték a puskát s annál kevésbé ismerték
3062 XVIII|                  ismerték gyilkos hatását. A dörrenés, meg Raggi rögtöni
3063 XVIII|                 félelembe ejtette õket. Ha a villám fényes nappal az
3064 XVIII|                  volna meg úgy, mint most. A tizenkét harczos egy szempillantásban
3065 XVIII|                szempillantásban eltûnt: ki a házakba rohant, ki meg õrülten
3066 XVIII|                  ki meg õrülten szaladt le a lépcsõkön.~Az út tehát szabad
3067 XVIII|                    fiát kellett követniök, a kik elõttük siettek le a
3068 XVIII|                   a kik elõttük siettek le a lépcsõkön.~A szökevények
3069 XVIII|                    siettek le a lépcsõkön.~A szökevények veszedelmes
3070 XVIII|                  gyorsasággal siklottak le a lápcsõkön s aztán futva
3071 XVIII|                   s aztán futva igyekeztek a város alatt a folyó felé.
3072 XVIII|                   igyekeztek a város alatt a folyó felé. Pár percz múlva
3073 XVIII|                    Lo-Mait és kis fiát is, a kik önként mentek velök.~
3074 XVIII|               tömegesen özönlöttek feléjök a vagdiak, a kik üldözõbe
3075 XVIII|              özönlöttek feléjök a vagdiak, a kik üldözõbe vették a menekülõket.
3076 XVIII|             vagdiak, a kik üldözõbe vették a menekülõket. Dühös ordítások,
3077 XVIII|                   s egész nyílzápor röpült a csónak felé.~- Rajta! -
3078 XVIII|                    Cort - feleljünk nekik!~A franczia és az amerikai
3079 XVIII|                    franczia és az amerikai a puskájukhoz kaptak, mialatt
3080 XVIII|             mialatt Khamis készen tartotta a töltéseket, hogy szükség
3081 XVIII|                    menekült.~E pillanatban a csónak kiért a kis folyó
3082 XVIII|                 pillanatban a csónak kiért a kis folyó közepére s gyorsan
3083 XVIII|                   s gyorsan siklott lefelé a sûrû fák között...~*~Fölösleges
3084 XVIII|                  volna részletesen megírni a menekülõk útját az Ubangi-rengetegen
3085 XVIII|                 Mivel töltésük bõven volt, a vad pedig nem hiányzott
3086 XVIII|                    vad pedig nem hiányzott a folyó partjain, nem kellett
3087 XVIII|                    Max Huber az egész úton a legnagyobb hálával és figyelemmel
3088 XVIII|            megbarátkoztak velük, még pedig a szó emberi értelmében.~Llanga
3089 XVIII|                 igazi testvérként szerette a kis Li-Mait. Gyermeki lelke
3090 XVIII|                semmi különbséget önmaga és a kis erdõlakó közt; úgy bánt
3091 XVIII|                  közt; úgy bánt vele, mint a kis öccsével és Li-Mai tiszta
3092 XVIII|                    szívébõl viszonozta ezt a szeretetet.~A két európai
3093 XVIII|               viszonozta ezt a szeretetet.~A két európai szerette volna
3094 XVIII|                  könnyû és biztos volt: ez a folyó bizonyosan az Ubangi
3095 XVIII|                    kilométernyire lehettek a levegõben épült várostól.~
3096 XVIII|               aztán Lo-Mai magára vállalta a virrasztást, többiek pedig
3097 XVIII|                  csak be kellett szállniok a csónakba.~De Lo-Mai fölállt,
3098 XVIII|                    hiába könyörögtek neki: a derék vagdi szomorúan rázta
3099 XVIII|                derék vagdi szomorúan rázta a fejét és a sûrû rengetegre
3100 XVIII|                 szomorúan rázta a fejét és a sûrû rengetegre mutatott.~
3101 XVIII|                 szeretettel akarta bevinni a csónakba...~De a kis Li-Mai
3102 XVIII|                   bevinni a csónakba...~De a kis Li-Mai is a fejét rázta
3103 XVIII|             csónakba...~De a kis Li-Mai is a fejét rázta és csak egy
3104 XVIII|                   is haza vágytak hozzá... A családi köteléket és szeretetet
3105 XVIII|                   semmisíthette meg!~Ekkor a két jó barát bõven ellátta
3106 XVIII|                    fogják viszontlátni ezt a két derék, egyszerû teremtést,
3107 XVIII|                 derék, egyszerû teremtést, a ki, bár nem volt egészen
3108 XVIII|               olyan teremtése az Istennek, a ki csak bitorolja az ember
3109 XVIII|                bitorolja az ember nevét...~A szegény Llanga ezalatt sírva
3110 XVIII|              görcsösen zokogott. Vele sírt a kis Li-Mai is és könnyeikbe
3111 XVIII|                     hiszi-e már, hogy ezek a szegény teremtések is emberek?...~-
3112 XVIII|                     Hiszem, John - felelte a franczia meghatva - mivel
3113 XVIII|                 emberek, hanem sírni is...~A csónak lassan siklott lefelé
3114 XVIII|               csónak lassan siklott lefelé a víz tükrén, mialatt Lo-Mai
3115 XVIII|                  mialatt Lo-Mai és kis fia a partról integettek távozó
3116 XVIII|           integettek távozó barátaiknak...~A menekülõk négy nap alatt
3117 XVIII|                    Ubangi-folyóhoz s mivel a víz sodra sebes volt, úgy
3118 XVIII|          kilométernyire lehetnek Ngalától.~A folyó, a melyen jöttek,
3119 XVIII|                lehetnek Ngalától.~A folyó, a melyen jöttek, kevéssel
3120 XVIII|                    melyen jöttek, kevéssel a Zongo-vízesések fölött szakadt
3121 XVIII|                szakadt az Ubangiba.~Ezeken a vízeséseken nem mehettek
3122 XVIII|                 lefelé, ki kellett húzniok a csónakot a vízbõl s a hátukon
3123 XVIII|                 kellett húzniok a csónakot a vízbõl s a hátukon vinniök
3124 XVIII|              húzniok a csónakot a vízbõl s a hátukon vinniök több kilométernyire
3125 XVIII|                vinniök több kilométernyire a vízesésen alul.~Szerencsére
3126 XVIII|                vízesésen alul.~Szerencsére a véletlen megkímélte õket
3127 XVIII|             véletlen megkímélte õket ettõl a fáradtságtól.~A Zongo-vízeséseken
3128 XVIII|                 õket ettõl a fáradtságtól.~A Zongo-vízeséseken alul ugyanis
3129 XVIII|                   hajózható egészen addig, a hol a Kongó-folyamba torkollik.
3130 XVIII|             hajózható egészen addig, a hol a Kongó-folyamba torkollik.
3131 XVIII|               torkollik. Az Ubanginak ezen a szakaszán nem ritkák a nagyobb
3132 XVIII|                ezen a szakaszán nem ritkák a nagyobb bárkák és hajók,
3133 XVIII|                    bárkák és hajók, melyek a kereskedelmet és forgalmat
3134 XVIII|                    és forgalmat közvetítik a parti misszionárius-telepek
3135 XVIII|                    kilométernyi utat, mely a Kongó-folyamtól elválasztotta
3136 XVIII|                Április 26-dikán értek oda, a hol az Ubangi a Kongóba
3137 XVIII|                 értek oda, a hol az Ubangi a Kongóba torkollik. Itt rögtön
3138 XVIII|               rögtön karavánt szerveztek s a foreloper vezetése mellett
3139 XVIII|               vezetése mellett indultak el a nagy kongói síkságon nyugat
3140 XVIII|                   május 20-án érkeztek meg a glassi faktóriába, a hol
3141 XVIII|                   meg a glassi faktóriába, a hol barátaik már nyugtalanul
3142 XVIII|                tárt karokkal fogadták õket a nagyon is hosszú távollét
3143 XVIII|             európai barátjaiktól. Az elsõt a faktória fogadta örökös
3144 XVIII|                szolgálatába, Llangát pedig a két jó barát fogadta örökbe...~...
3145 XVIII|              Johansen doktor?... És Ngala, a levegõben épült város?...~
3146 XVIII|          tudományos expedíczió indul útnak a csodás rengeteg kikutatására
3147 XVIII|            Mszelo-Tala-Tala õ felségét is, a ki bizonyára ráveszi alattvalóit,
3148 XVIII|                    elébe vág s elkaparítja a konczot Németország orra