Fejezet

 1 I   |             Akár túloz, akár nem: ne törõdjünk ezzel a rengeteggel! -
 2 I   |   háromlábú embereket?...~- Miért ne, John?... De meg kellene
 3 II  |         vadak mérgezett nyilai el ne találják õket.~Vártak. Sehonnan
 4 II  |      hasznát... A fõ az, hogy meg ne lássanak.~- Én is azt hiszem -
 5 II  |        ezek itt...~- Nem, Max úr: ne legyünk túlságosan vakmerõek...
 6 III |           az elefántok esetleg ki ne törhessék, - ámbár nem lehetett
 7 III |          kiáltotta Khamis. - Csak ne csüggedjünk!... Biztosan
 8 IV  |         rengetegnek tart, s miért ne szélesedhetnék nagy folyóvá?...
 9 V   |         törzs sem, a melyet körül ne folyt volna e kúszó növények
10 V   |         legjobb eset...~- S miért ne remélhetnõk a legjobb esetet,
11 V   |           szerecsenek?... S miért ne akadhatnának õk is eddig
12 VI  |           fáradtan talpra állt.~- Ne szidjuk õket, uram - mondta
13 VI  |       foreloper.~- És ugyan miért ne?~- Mert a bõregerek nem
14 VI  |     vigyázniok kellett, hogy bele ne süppedjenek, mert e gödrök
15 VII |        örvények... vízesések...~- Ne ijesztgessük magunkat elõre -
16 VII |       egyebet is, Max?...~- Miért ne, kedves John?... Ezek a
17 VII |        ütöttek valahol... S miért ne találhatnók meg itt létüknek
18 VIII|           hogy ez a véletlen eset ne késleltesse hazatérésüket.
19 IX  |           fát hordott össze, hogy ne kelljen minduntalan partraszállniok,
20 IX  | kanyarulatánál váratlan akadályra ne bukkanjanak.~A déli pihenõig
21 IX  |      fejbekólintotta, hogy vissza ne szökhessék a vízbe, s mindjárt
22 IX  |            S fölkapta puskáját.~- Ne lõjön, Max úr! - kiáltotta
23 IX  |         úr! - kiáltotta Khamis. - Ne bántsuk... ne ingereljük
24 IX  |           Khamis. - Ne bántsuk... ne ingereljük õket!... Elég
25 IX  |     felelte John Cort.~- Egyelõre ne törõdjünk velük! - mondta
26 IX  |     menthetetlenül végük van...~- Ne lõjünk többet - mondta John
27 X   |           holmijukat is, hogy kár ne essék bennük a viharban.
28 X   |              Csak legalább vissza ne jöjjenek ezek az átkozott
29 X   |          a franczia fejcsóválva - ne legyünk követelõk!... Én
30 X   |          ezekre a majmokra, miért ne ehetnõk meg a húsukat is?~-
31 X   |        nem kötöttek ki, hogy idõt ne veszítsenek, hanem a tutajon
32 X   |            Khamis, hogy a sodrába ne jussunk.~- Az nem forgatag -
33 X   |         Feküdjünk le a tutajra és ne moczczanjunk... Ha pedig
34 X   |           aztán vigyázz, hogy meg ne karmoljon...~- Oh, Max úr!...~-
35 X   |         ott volt.~- Ugyan Llanga, ne légy hát ily makacs! - mondta
36 X   |            mint te vagy?~- Fiú... ne olyan, mint én... de azért
37 XII |         maradunk, elpusztulunk... Ne vesztegeljünk tehát, hanem
38 XII |         sietniök kellett, hogy el ne maradjanak tõle.~Az út kényelmes,
39 XIII|      maradtak a helyükön, hogy el ne riasszák a kis négykezû
40 XIII|       legtöbbje emberevõ: - miért ne lehetnének szintén emberevõk
41 XIII|       arra, hogy végképp kétségbe ne essenek.~Így okoskodtak
42 XIII|   foreloper vállat vonva, - miért ne lehetne neve is?~- Ebben
43 XV  |      lemenniök az erdõbe, hogy el ne szökhessenek.~Pedig éjjel-nappal
44 XVI |       kérdezte Max Huber.~- Miért ne? - felelte John Cort. -
45 XVII|       távozzunk?~- És ugyan miért ne engedné meg?~- Ki tudja,