Fejezet

 1 I    |           háborúskodik, öli, irtja, sõt föl is falja egymást, mint
 2 I    |          egy embere sem veszett el.~Sõt a Bahar-el-Abiad forrásvidéke
 3 I    |             sem ösvény nincs benne! Sõt talán még fejszével sem
 4 II   |             a kérdésre ismét nehéz, sõt lehetetlen volt megfelelni.~-
 5 III  |     árnyékok tûntek el nyugat felé: sõt mi több, mindent, a mit
 6 III  |            de mit tehettek 200-300, sõt ezer ily szörnyeteg ellen?...
 7 III  |           jegyezte meg John Cort.~- Sõt már össze is csomósodott! -
 8 IV   |            és poggyásszal õrültség, sõt lehetetlen is lett volna
 9 V    |    aludjanak. Mivel nem volt hideg, sõt a levegõ nagyon enyhe és
10 V    |         Huber.~- Annál jobb, Max!~- Sõt annál rosszabb, John!...
11 V    |             értelmesek, harcziasak, sõt veszedelmesebbek voltak,
12 VI   |             és kákára is bukkantak, sõt agyonvertek egy pár gaugát
13 VII  |      óvakodjanak a krokodiloktól... sõt a vízilovaktól is! - intette
14 VIII |     Johansen.~John Cort, Max Huber, sõt maga Khamis is, csak azért
15 VIII |           összevegyült a komollyal, sõt a tragikussal is, mert azt
16 VIII |         melyet francziára, németre, sõt magyar nyelvre is lefordítottak
17 VIII |         velük a majmok társalgását. Sõt azt is megfigyelte, hogy
18 VIII |  megtehették, mert volt vasfazekuk, sõt még lábasuk is.~Aztán lázas
19 IX   |             kudu-dámvadak, kvaggák, sõt zsiráfok is nyargalásztak
20 X    |        rossz - szólt most Khamis. - Sõt a bennszülöttek szeretik
21 XII  |           hoztak... tüzet raktak... sõt, a mint látom, még az eleségünket
22 XIII |      beszéltek is, sütöttek-fõztek, sõt kunyhókban, városban laktak,
23 XIII |            hogy hálásak lesznek!... Sõt, éppen akkor félhetnénk
24 XIII |             de nem zárták börtönbe: sõt ellenkezõleg, szabadon járhatott-kelhetett
25 XIV  |         rengetegben keresse õket... sõt nem is kutatnak majd utánuk:
26 XIV  |           sem a Nemzeti Múzeumot... sõt még az egyetemet, s a leány-gimnáziumot
27 XIV  |           hanem voltak gondolataik, sõt érzelmeik is. A vendégszeretet
28 XV   | napról-napra veszít érdekességébõl, sõt határozottan tûrhetetlen
29 XV   |        vagdi nép nem bántotta õket, sõt határozottan igen jól, mondhatni
30 XV   |   mosolyogni látszanak a szemükkel, sõt az ajkuk szögletei is ránczba
31 XV   |            A foglyok élete tûrhetõ, sõt kellemes volt, csakhogy
32 XV   |            bivalyokat, antilopokat, sõt orrszarvúakat is... csakhogy
33 XV   |             továbbá banánok, fügék, sõt még méz is, melyet a vadméhektõl
34 XV   |             mindig visszakergették, sõt néha meg is fenyegették.
35 XV   |             ültetvények, kerítések, sõt házak is, szóval minden
36 XVI  |              Az idõ nagyszerû volt, sõt tán kissé meleg is, mert
37 XVI  |          Úgy van... igazi ember!... Sõt, mi több: fehér!...~- Fehér
38 XVI  |       látott, - mondta Max Huber: - sõt úgy látszik, még csak észre
39 XVII |         rosszul Johansen doktorral. Sõt, érezvén, hogy a német tudós
40 XVII |       bútordarabot is valószínûleg, sõt bizonyára, akkor rabolták
41 XVII |            a kedvezõ alkalomnak!... Sõt ha itt találják õket a királyi
42 XVIII|             teljesen néptelen volt. Sõt, a mint sietve befordultak
43 XVIII|          rögtön megkönnyebbültek... Sõt örültek is a váratlan találkozásnak.~