Fejezet

 1 I    |        John barátom, ha önök mind így gondolkoznak, akkor Európa
 2 I    |      nagyon megszerette Llangát - így hívták a fiút - s mindketten
 3 I    |     rengeteget... ámbár talán még így sem tanácsos vállalkozni
 4 II   |       szeszélyeit?~Félóra múlt el így, szorongó várakozásban.
 5 II   |     legalább még alhatnánk!... De így! hat-hét óra hosszat várni,
 6 III  |          csak Afrikában, s ha ezt így folytatják, félszázad múlva
 7 IV   | gyalogszerrel megyünk tovább...~- Így már jól van, Khamis, - mondta
 8 V    |      merre van a négy világtáj, s így soha sem tévednek el.~Ez
 9 V    |         sem járt európai ember...~Így ábrándozott Max Huber, s
10 VII  |      társaikhoz értek, a franczia így szólt:~- Lehet, Khamis,
11 VIII |     Mielõtt lefeküdtek, Max Huber így szólt:~- Hallgasson ide,
12 IX   |           homlokát összeránczolva így szólt:~- Legyünk készen...
13 IX   |      igyekezett hajtani a tutajt: így a dobások nem voltak oly
14 IX   |         Johansen doktor. Ha õt is így fogadták a majmok, akkor
15 X    |   szívesen tûrték a hõséget, mert így már nem kellett a majmok
16 X    |     perczre sem hagyták elaludni; így azok, a kik aludtak, kényelmesen
17 X    |        kezdett, s félõ volt, hogy így tart egész nap.~Szerencsére
18 X    |          hol nem igen volt majom. Így elég messzire voltak a jobb
19 X    |      nézett rá, majd határozottan így szólt:~- Az nem majom, Max
20 XII  |          pedig gondosan eltették; így hát még délre és estére
21 XIII |        Cortot, s elõre lökdösték.~Így mentek fél kilométernyire.
22 XIII |      végképp kétségbe ne essenek.~Így okoskodtak magukban:~...
23 XIV  |            De vajjon miért hívják így az alattvalói?...~- Még
24 XIV  |    nyelvén, - mondta Max Huber. - Így sohasem fogjuk megismerni
25 XVI  |   különbség.~Két óra múlhatott el így, Max Huber legnagyobb türelmetlenségére.
26 XVIII|    segítségükre akart sietni...~S így toppant elébük a sötétben,