Fejezet

 1 III |         útja a menekvésnek: ha az elefántok rohama ki nem dönti a tamarindokat,
 2 III | másodperczig tartott ugyan, de az elefántok ez idõ alatt ismét jóval
 3 III |          vastagok voltak, hogy az elefántok esetleg ki ne törhessék, -
 4 III |       felelt, azt már elnyomta az elefántok bõszült ordítása és a fájdalmas
 5 III |          s nyomában csörtettek az elefántok.~Ez baj volt, mert a menekvõ
 6 III |         társaság rejtekhelyét. Az elefántok fölrohantak a dombra, s
 7 III |           is megfélemlíthette.~Az elefántok meglátták a kis társaságot
 8 III |         most már mindegy volt!~Az elefántok most már nem kapaszkodtak
 9 III |          fájukat úgy megrázták az elefántok, hogy recsegve-ropogva hajlott
10 III |        golyói úgy siklottak le az elefántok vastag bõrérõl, mint a pánczélról.~-
11 III |       pillanatig... aztán csak az elefántok bömbölõ trombitálása hallatszott.~-
12 III |     gúnyosan.~Mit tegyenek?... Az elefántok sorra törték, döntögették
13 III |         érni az erdõt?... S ha az elefántok nem üldöznék õket, nem kerülnének-e
14 III |          a kész halált...~Most az elefántok neki estek annak a fának,
15 III |         kiáltotta a foreloper.~Az elefántok szétugrottak onnan, a hová
16 III |  megfutottak egy kilométert, s az elefántok még nem sokkal voltak hozzájuk
17 III |     lépésnyire voltak tõle, de az elefántok is csak negyven lépéssel
18 III |        kívül pedig fölhangzott az elefántok irtózatos üvöltése. A fák
19 IV  |      éjszak felõl meghallottuk az elefántok bõgését... Lehet, hogy a
20 IV  |      visszajönnek.~- Kár, hogy az elefántok is nem követték a vadak
21 IV  |         erdõben, remélve, hogy az elefántok, ha senkit sem látnak, a
22 IV  |       hozzá John Cort.~- A míg az elefántok a síkon kóborolnak, nem
23 IV  |       mivel úgy látszott, hogy az elefántok éppen nem hajlandók a síkról
24 V   |           föl Max Huber - hogy az elefántok nem törhettek be idáig!
25 XIII|  emlékezetes éjszakán, a midõn az elefántok majdnem agyontaposták õket?...~-