Fejezet

 1 II  |         drágán adják, s a portugál egyre parancsokat osztogatott
 2 II  |        erdõbõl, bár a bolygó tüzek egyre mozogtak a rengeteg szélében.~-
 3 III |           Ezalatt az elefántcsorda egyre közeledett, s a bõgés már
 4 III |         már elvesztette a fejét, s egyre csak lövöldözött, bár golyói
 5 VI  |            rémes, dühös bõgése még egyre hangzott, s az utasok igyekeztek
 6 VI  |            Mivel a tört csapás még egyre tartott, vagy harmincz kilométert
 7 VI  |    szúnyogok birodalmához.~A talaj egyre nedvesebb, engedõbb lett;
 8 VI  |       hangos kiabálását. A gyermek egyre kiáltozott, s a három férfi
 9 IX  |    pompásan ment az utazás. Khamis egyre a kormánynál állt, míg John
10 IX  |     elkomolyodtak, mert az állatok egyre ingerültebbek lettek, s
11 IX  |         majmok ellenséges indulata egyre szembetûnõbb lett, s a tutaj
12 IX  |         óra volt: esti hétig pedig egyre súlyosabb lesz a helyzetük.
13 X   |           kanyarodás után a folyam egyre szélesedett, s a parti fák
14 X   |       fölborul, vagy?...~A víz még egyre erõsen hullámzott és a habok
15 X   |      órával rá, hogy elindultak.~- Egyre csak alszik, Max úr.~- Szeretnéd
16 X   |            kis beteget, a mely még egyre aludt. A puska dörrenésére
17 X   |           teremtés mellé, mely még egyre lázas volt és pár csöpp
18 X   |           szólal-e meg. Llanga még egyre hûsítgette az ajkát, homlokát,
19 XIII|           elfogta és kísérte õket, egyre beszélt, hadart valami érthetetlen
20 XV  |      ismételte ezt a szót s közben egyre a mellére bökdösött.~- Kollo!...
21 XVI |        éktelen lárma és macskazene egyre fülhasogatóbb lett. A részegek
22 XVI | megittasulva a roppant élvezettõl, egyre jobbra-balra ingatták a
23 XVII|  kunyhókban, míg a másik része még egyre koczintgatott, noha már