Fejezet

 1 III  |           bõrét és süvöltve pattant le róla.~Mire való volt ez
 2 III  |            bár golyói úgy siklottak le az elefántok vastag bõrérõl,
 3 III  |         cselekszik!~- A boldogtalan le fog esni!...~- Nem hagyhatjuk
 4 III  |            kezd elfáradni.~- Tegyen le... tegyen le a földre ! -
 5 III  |    elfáradni.~- Tegyen le... tegyen le a földre ! - könyörgött
 6 IV   |        mélyen el is aludt.~- Feküdj le te is, Llanga - mondta John
 7 IV   |      szélétõl, a roppant fák alatt, le volt tiporva a fû, félig
 8 VI   |       állatokat. Pár pillanat alatt le fogják taposni a bokrokat,
 9 VII  | valószínûleg a partokról szaggatott le.~John Cortnak mindjárt kora
10 VII  |        különös volt, s Max Hubernek le kellett mondania arról a
11 X    |      tanácsolta Khamis. - Feküdjünk le a tutajra és ne moczczanjunk...
12 XII  |    megálltak és fáradtan heveredtek le egy kis csermely partján.
13 XIII |          utas csüggedten telepedett le egy óriási bahinia-fa tövében.
14 XIII |           kis beteg nyakáról oldott le s a szalagjánál fogva ide-oda
15 XIII |      melyeken járni lehetett föl és le. Öt-hat erdõlakó elõre ment
16 XIII |             is!~- És sohasem mennek le a földre?~- De... lejárnak
17 XV   |            lõni is. Röptében lõtték le a madarat apró nyilaikkal
18 XV   |          pillanatot s akkor sújtson le velük - fejezte be a franczia. -
19 XVIII|              ki meg õrülten szaladt le a lépcsõkön.~Az út tehát
20 XVIII|    követniök, a kik elõttük siettek le a lépcsõkön.~A szökevények
21 XVIII|  veszedelmes gyorsasággal siklottak le a lápcsõkön s aztán futva