Fejezet

 1 I   |         rablott zsákmányukat. A fiú tíz éves lehetett, de már
 2 II  | féltizenegy tájban fölébredt. A fiú megfordult fektében, s a
 3 II  |          Max úr! - könyörgött a fiú - hadd menjek én is...~-
 4 V   |   borsót hányt volna! Az eleven fiú minduntalan el-eltûnt a
 5 VII |  valóban hallani lehetett a kis fiú éles kiáltozását is.~- Talán
 6 VII |         hirtelen fölkiáltott.~A fiú vagy ötven lépéssel odább
 7 X   |        szaladt, s látta, hogy a fiú nagy rakás ganajra mutat...
 8 X   | telhetõleg gyorsan úszott a kis fiú felé, hogy megmentse a vízbefúlástól.~
 9 X   |        fiút».~- Ej, hisz ez nem fiú! - szólt fölállva.~- Hát
10 X   |       fejedbe, hogy éppen olyan fiú, mint te vagy?~- Fiú...
11 X   |      olyan fiú, mint te vagy?~- Fiú... ne olyan, mint én...
12 X   |      olyan, mint én... de azért fiú...~- Mondd csak, Llanga -
13 X   |    barátja - miért hiszed, hogy fiú?...~- Azért, mert beszélt...
14 XII |         kérdezte John Cort. - A fiú bizonyára elveszett, mert
15 XII |    menthették meg!...~- Szegény fiú! - sóhajtott Max Huber. -
16 XII |       kezeibõl, hogy... Szegény fiú!...~A két jó barát valóban
17 XIII|          Khamis!... - felelte a fiú, s össze-vissza ölelte,
18 XIII|      hogyne volna!... felelte a fiú. - Ez a Vagdi-törzs... legalább
19 XIII|  elszakadtak egymástól.~- Derék fiú vagy, Llanga! - szólt most
20 XIV |     Lo-Mai, az apa és Li-Mai, a fiú elkísérték õket egészen
21 XVII|  küldték elõre kémszemlére... A fiú, mint a kígyó, óvatosan,