Fejezet

 1 IV  |       hogy beéri a pecsenyével.~Igaz, hogy a menekülteknek nem
 2 V   |     hozzá az amerikai.~- Az már igaz - hagyta helyben a foreloper. -
 3 VI  |   azonban fejcsóválva mondta:~- Igaz, hogy megszabadultunk, s
 4 VI  |    esetleges éjszakai támadást.~Igaz, hogy a jó tûz a barlang
 5 VII |     Mert ehol van egy készen... igaz, hogy már korhadozni kezd,
 6 VIII|        a mit mond. Szóval az az igaz, hogy az állatok csak azért
 7 VIII|         elveti a sulykot. Az az igaz, hogy az óvatos amerikai
 8 VIII|         hirtelen fölkiáltott:~- Igaz... Igaz!... Ngora... anya...
 9 VIII| hirtelen fölkiáltott:~- Igaz... Igaz!... Ngora... anya... Ngora...
10 IX  |      eltalálta az utasokat, bár igaz, hogy nem nagyon érezték
11 X   |      ismét oda viszik.~- Már az igaz, - mondta másnap reggel
12 X   |   mondta John Cort - mert ha ez igaz, akkor igazán rendkívüli
13 XII |         egyéb holminkat...~- Ez igaz - felelte Khamis - és pedig
14 XII |    ebben a rengetegben!...~- Az igaz, hogy sötét... de hátha
15 XIII|      öntött csüggedt szíveikbe; igaz, hogy ez a remény nagyon
16 XIV |    szüleivel beszélhetnénk...~- Igaz ám! - ütött a homlokára
17 XV  |       tudtak csónakot csinálni; igaz, kezdetleges alkalmatosság
18 XV  |          mint a mienk?~- Az már igaz, - hagyta helyben Max Huber -
19 XVII|      kötözni való bolond!~És ez igaz volt: Johansen doktor végképpen
20 XVII| kiáltott föl Max Huber.~- Ez is igaz! - hagyta helyben John Cort.~-