Fejezet

 1 I    | Bahar-el-Abiad folyó fölött szelte át Ubangi alföldjét. Nevét
 2 I    |        álmában, nem bánom, kutassa át azt a rengeteget... ámbár
 3 II   |         néha mély bõgésként zúgott át a levegõn, néha meg élesen
 4 III  |       Huber.~- Akarata ellenére is át kell hoznunk ide - szólt
 5 IV   |       útját két héttel, s az erdõn át egyenesen az Ubangi folyóhoz
 6 V    |      tájékozódni. A sûrû lombtetõn át csak itt-ott lehetett látni
 7 VI   |            mert a sûrû lombsátoron át alig jutott egy-két csöpp
 8 VI   |            De a golyók alig fúrták át az ocsmány állat pánczélját.~
 9 VI   |    félhomályban, a mint a bokrokon át rájuk esett egy-egy napsugár.
10 VII  |            a foreloper. - Ámbár ha át akarjuk kutatni a két partot,
11 VIII |         ketrecz nyitott rácsozatán át.~Izgatottan, türelmetlenül
12 X    |            a tutajjal nem mehettek át rajta. Egyelõre meg kellett
13 X    |          nagy sziklatömbök szelték át keresztben a folyó medrét,
14 XII  |            fénysugár sem törhetett át rajta. A földalatti börtön
15 XII  |          némi világosság szûrõdött át a támadt kis résen.~Mialatt
16 XIII |           a levegõt sem bocsátotta át!~Ellenben azt a zúgó zümmögést,
17 XIV  |     kivezette õket a nyitott ajtón át az utczára.~Szabadok voltak
18 XV   |        azonban csak azon a lépcsõn át volt lehetséges, a melyen
19 XVII |     repedéseken s az ajtó-nyíláson át, némi világosság szûrõdött
20 XVIII|           vízeséseken nem mehettek át csónakkal s ha tovább akarták