Fejezet

 1 II   |         a megbolygatott méhkas. Mindnyájan megdöbbenve bámultak a különös
 2 II   |   bámultak a különös tüzekre, s mindnyájan érezték, hogy Llanga nélkül
 3 II   |   portugálnak igaza volt, s ezt mindnyájan átlátták; készülõdtek tehát
 4 II   |         vagy egy tuczat puskát. Mindnyájan lehetõleg védett helyre
 5 III  |         utána... s ott hevertek mindnyájan lihegve, félig megfúlva,
 6 IV   |        nem kételkedhettek: hisz mindnyájan látták a bolygó fáklyatüzeket,
 7 IV   |    tépve.~A foreloper tanácsára mindnyájan rejtve maradtak az erdõben,
 8 VII  | barátunkra: rád bízzuk õt.~Ezen mindnyájan nevettek; aztán Max Huber
 9 X    |      belém, ha a vízbe ugrom...~Mindnyájan lehasaltak a tutajon, mely
10 X    | ingadozott a fölzavart vízen...~Mindnyájan szívdobogva, görcsösen kapaszkodtak
11 X    |   vízben.~Meg voltak mentve!... Mindnyájan óvatosan fölültek, s mikor
12 XII  |    visszatért?...~Fájdalom, nem mindnyájan menekültek meg! A kis Llanga
13 XII  |     esti hat óra lehetett már s mindnyájan nagyon fáradtak voltak.
14 XVI  |       valami ünnepnap van, mert mindnyájan a legszebb köntösökbe öltöztek,
15 XVIII|      reggelit készített s mikor mindnyájan jóllaktak, csak be kellett