Fejezet

 1 II   | szemeit.~Semmi kétség! a mit látott, valóban tûz volt!~Az elsõ
 2 II   |   hangon.~Mi volt ez?... Mit látott a foreloper?... Vagy mi
 3 IV   |  percz múlva visszajött. Nem látott, nem hallott semmiféle gyanúsat,
 4 V    |       Gyanúsat azonban õ sem látott, valamint Khamis sem, a
 5 VI   |     társaság ugyancsak hozzá látott.~Délután már nehezebb és
 6 VI   | kérdezve Khamistól, hogy mit látott. Legnagyobb meglepetésükre
 7 VI   |    éberen virrasztott és nem látott semmit, a mi aggaszthatta
 8 VII  |     nézett, sehol semmit sem látott.~- Azt hiszem, csak képzelõdtem -
 9 VII  |    most Khamis. - Max úr jól látott... az igazán kunyhó... még
10 XII  |  abban, hogy bennszülötteket látott a parton?~- Egészen bizonyos,
11 XIII |      soha egy csöpp esõt sem látott volna. Hogy a napsugár egyáltalában
12 XV   |     emberi szem még soha sem látott; másodszor pedig, még ha
13 XVI  |   meg sem lepte, hogy minket látott, - mondta Max Huber: - sõt
14 XVII |    csalódhatott tehát: a kit látott, csakugyan a német orvos
15 XVIII|    és tökéletlen értelme nem látott semmi különbséget önmaga