Fejezet

  1 I    |               legott leheveredtek a fûbe. Llanga pedig, a ki jó darabon gyalog
  2 I    |                 kocsiról.~- Elfáradtál-e, Llanga? - kérdezte John Cort.~-
  3 I    |                    Nem!... Jók a lábak... Llanga szeret szaladgálni - felelte
  4 I    |               volt a legokosabb; s miután Llanga kihozta a kocsiból a takarókat,
  5 I    |                 alá és jól beburkolózott, Llanga pedig, mint a hûséges eb,
  6 II   |                   õket senki. Szerencsére Llanga úgy féltizenegy tájban fölébredt.
  7 II   |              fosztogató szerecsen-bandák.~Llanga nem akarta felkelteni Max
  8 II   |                  mindnyájan érezték, hogy Llanga nélkül talán roppant veszedelem
  9 II   |              Khamis bosszúsan.~- Úgy van, Llanga: miért jöttél utánunk? -
 10 II   |                   Oh, Max úr! - ismételte Llanga könyörögve.~- Hát hadd maradjon
 11 II   |                    sem a «vadmacskaszemû» Llanga nem látták a rejtélyes alakokat,
 12 II   |               Huber, sem a foreloper, sem Llanga most sem látták a titokzatos,
 13 II   |                   mi ez...~És elõre ment, Llanga meg utána...~A foreloper
 14 II   |                    a melyben Max Huber és Llanga is megálltak, még pedig
 15 III  |                 Max Huber, a foreloper és Llanga megfutották a másfél kilométert
 16 III  |                  Khamis; az ötödik, a kis Llanga, nem ment még emberszámba.~-
 17 III  |                   Max Huber, John Cort és Llanga ültek. Ezt a fát a dühödt
 18 III  |                 nem bírhatják soká!... És Llanga már is érezte, hogy Max
 19 III  |                   a földre ! - könyörgött Llanga. - Én is tudok gyorsan futni.~
 20 IV   |                 aludt.~- Feküdj le te is, Llanga - mondta John Cort. - Majd
 21 IV   |             perczre sem fog elszunnyadni.~Llanga lefeküdt Max Huber mellé,
 22 IV   |                    Mind a hárman, s velük Llanga is, óvatosan közeledtek
 23 IV   | kétszázötven-háromszáz fontot nyomhatott. Llanga tapsolva ugrálta körül a
 24 V    |                Cort, Max Huber, Khamis és Llanga elindultak délnyugati irányban.~
 25 V    |            rosszabb, John!... Most pedig, Llanga, menjünk aludni...~- Menjünk,
 26 V    |             Menjünk, Max úr!... - felelte Llanga, a kinek majd leragadtak
 27 VI   |              elcsigázta az utasokat. Csak Llanga nem érezte a fáradságot:
 28 VI   |                 jó messzirõl meghallották Llanga hangos kiabálását. A gyermek
 29 VII  |               valónk sincs. Ez a nagybélû Llanga mindent fölfalt tegnap este...~-
 30 VII  |                Max úr!... - szégyenkezett Llanga, mert azt hitte, hogy a
 31 VII  |                    legyen óvatos. Te meg, Llanga, vigyázz Max barátunkra:
 32 VII  |             nevettek; aztán Max Huber meg Llanga elindultak lefelé a folyam
 33 VII  |              megvizsgálja a tutajt, mikor Llanga hirtelen fölkiáltott.~A
 34 VII  |                indulunk.~A három férfi és Llanga kissé szétszórtan elindult
 35 VIII |              nyelvén annyi, mint: anya...~Llanga figyelmesen hallgatta, a
 36 IX   |     megreggeliztek, még pedig igen jól: - Llanga egész kalap friss túzok-tojást
 37 X    |            reggeli pecsenyét sütötte meg, Llanga pedig tojásokat keresgélt
 38 X    |             Khamis hívó szavára elõkerült Llanga is, jól megrakodva friss
 39 X    |              ugorjunk mindjárt a vízbe.~- Llanga, jer ide! - szólt Max Huber. -
 40 X    |           alighanem úgy is lett volna, ha Llanga nem talál rá módot, hogy
 41 X    |                   alkalmatlan vendégeket.~Llanga ugyanis tojásokat ment keresni,
 42 X    |                  a vacsorát elkészítette, Llanga pedig a tutajon sürgött-forgott.~
 43 X    |        találkoztak ily úszó fatörzsekkel, Llanga ügyet sem vetett volna rá,
 44 X    |           lehetett ott?... A félhomályban Llanga nem láthatta jól, de úgy
 45 X    |         szándékkal, hogy a partra ússzék.~Llanga világosan látni vélte, hogy
 46 X    |                  és ismét fölbukik.~Ekkor Llanga, mivel sem törõdve, hirtelen
 47 X    |                  már fogytán volt.~- Nos, Llanga, - kérdezte, a mint kimásztak
 48 X    |                John úr... itt van, ni.~És Llanga letérdelt a földre, hogy
 49 X    |               tegnap rajtunk ütött... Ej, Llanga: s azért koczkáztattad a
 50 X    |                 hogy gyermek! - ismételte Llanga konokul.~- Én meg mondom,
 51 X    |                  vissza a családjához.~De Llanga hallani sem akart errõl.
 52 X    |                  már régen aludtak, mikor Llanga még mindig virrasztott,
 53 X    |      megszaporodva a kis utassal, a kitõl Llanga semmi áron sem akart megválni.~
 54 X    |                   vagy pávián?~Persze, ha Llanga megmondta volna nekik, hogy
 55 X    |            födözték volna föl benne...~De Llanga egyelõre nem szólt semmit;
 56 X    |              érzett.~- Hogy van a majmod, Llanga? - kérdezte Max Huber vagy
 57 X    |           sátorban különös dolog történt. Llanga még mindig ott ápolta a
 58 X    |              halkan, panaszosan, a melyet Llanga már hallott:~- Ngora!...
 59 X    |               Ngora!... Ngora!...~Ezúttal Llanga már nem tévedhetett. Fényes
 60 X    |           mosolyogva - hogy van a majmod?~Llanga habozva nézett rá, majd
 61 X    |                 szintén ott volt.~- Ugyan Llanga, ne légy hát ily makacs! -
 62 X    |                azért fiú...~- Mondd csak, Llanga - szólt most az amerikai
 63 X    |                      Ngora!»... bólintott Llanga komolyan.~Itt csak két föltevés
 64 X    |                lehetséges: vagy csalódott Llanga is, mint John Cort, vagy
 65 X    |                  állat között! S ráadásul Llanga még azt állítja, hogy beszél
 66 X    |                    hogy nem szólal-e meg. Llanga még egyre hûsítgette az
 67 X    |               Cort.~E pillanatban jött ki Llanga a sátorból... A mint a vízre
 68 XII  |          mindnyájan menekültek meg! A kis Llanga nem volt itt velük, s vele
 69 XII  |                  mentette meg õket.~- Hát Llanga? - kérdezte John Cort. -
 70 XII  |                szakadtából fölkiáltott:~- Llanga!... Llanga!... Llanga!...~
 71 XII  |                 fölkiáltott:~- Llanga!... Llanga!... Llanga!...~De hiába!...
 72 XII  |                     Llanga!... Llanga!... Llanga!...~De hiába!... Senki sem
 73 XIII |                beteg teremtésre, a melyet Llanga mentett meg a vízbefúlástól.~-
 74 XIII |                   ha õ megmenekült, akkor Llanga sem fúlhatott a vízbe: hisz
 75 XIII |                  az a kis erdõlakó, a kit Llanga az élete koczkáztatásával
 76 XIII |          menekülnie Llangának is... És ha Llanga megtudja, hogy három idegen
 77 XIII |             Elõször az sem bizonyos, hogy Llanga csakugyan megmenekült-e...
 78 XIII |                 rajtuk?... Kérdés, vajjon Llanga is nem épp oly rab-e, mint
 79 XIII |                 erdõlakók hálásak lesznek Llanga iránt, hogy egyiküket megmentette.~-
 80 XIII |                 még az sem bizonyos, hogy Llanga megmenekült, - tette hozzá
 81 XIII |                   a küszöbön megjelent... Llanga.~- Llanga!... Llanga!... -
 82 XIII |           küszöbön megjelent... Llanga.~- Llanga!... Llanga!... - kiáltott
 83 XIII |                      Llanga.~- Llanga!... Llanga!... - kiáltott föl a három
 84 XIII |              emberek!... Nem majmok!...~S Llanga apróra elbeszélte, hogyan
 85 XIII |              barátomnak a neve, - felelte Llanga. - Ha magára mutat, mindig
 86 XIII |         valamennyi törzsét.~Tehát, a mint Llanga tüzetesen elbeszélte, ez
 87 XIII |                   a fuldokló utasokat. Õ, Llanga elájult, s mikor eszméletre
 88 XIII |             ápolta.~Li-Mai elmondta, hogy Llanga mentette meg õt a vízbefúlástól,
 89 XIII |              egymástól.~- Derék fiú vagy, Llanga! - szólt most Max Huber. -
 90 XIII |                   módodban lenne, hogy...~Llanga rögtön elszaladt, s nem
 91 XIII |                   nagyon sokan! - felelte Llanga. - Az utczák, házak mind
 92 XIV  |              Li-Mai idõnkint eleresztette Llanga kezét, s hol egyik, hol
 93 XIV  |                aligha, John úr, - felelte Llanga. - Hanem majd odavezet bennünket
 94 XIV  |             nyitott ajtóra mutatott, mire Llanga odafordult társaihoz:~-
 95 XIV  |                 majomembernek az ajkaira?~Llanga mindjárt oda szaladt a vagdi-anyához,
 96 XIV  |               azért is különös volt, mert Llanga a jót nem a szülõkkel tette,
 97 XIV  |                   nem tartoztak hálával s Llanga kedvéért mégis a legszívesebben
 98 XVI  |                   Max Huber, John Cort és Llanga oly jó helyet kaptak, hogy
 99 XVIII|                  a szó emberi értelmében.~Llanga viszont igazi testvérként
100 XVIII|                   mutatott.~Ekkor odajött Llanga is: megölelte kis pajtását
101 XVIII|                  ember nevét...~A szegény Llanga ezalatt sírva fakadt és
102 XVIII|                Cort, Max Huber, Khamis és Llanga május 20-án érkeztek meg
103 XVIII|            távollét után.~Sem Khamis, sem Llanga soha többé nem váltak meg