Fejezet

3016 II   |                  Annyi bizonyos, hogy ezek a lángok nem maguktól gyúltak ki -
3017 XV   |                     melyet fújva lobbantanak lángra.~John Cort még arról is
3018 XVIII|                  gyorsasággal siklottak le a lápcsõkön s aztán futva igyekeztek
3019 VIII |                      Miért?...~- Mert minden lapja üres... kivéve az elsõt.~-
3020 VIII |                     a kis könyvet, melynek a lapjai szinte egymáshoz tapadtak
3021 V    |                     a sajátságuk, hogy egyik lapjukkal mindig keletnek, a másikkal
3022 XVI  |                    egyszerre úgy vége lett a lármának, mintha csak ketté vágták
3023 XVI  |                  bódultan, kábultan a pokoli lármától, máshova akartak indulni,
3024 I    |                       Valóban nem, Max.~- Na lássa! Én pedig azt reméltem,
3025 II   |                         A fõ az, hogy meg ne lássanak.~- Én is azt hiszem - hagyta
3026 XIII |              néhányszor, hogy sötét alakokat lát elsuhanni a fák között...
3027 VII  |                   fürkészve körülnézett, nem lát-e valahol élõlényt.~Nem volt
3028 X    |                     megy, vagy ha az emberek látása fölingerli, s õ maga rohan
3029 X    |                  vették a kis alvót.~Az elsõ látásra azt lehetett volna mondani,
3030 XIII |                  jártatta a szemét, hogy nem láthatná-e meg a fölvillanó fáklyafényt,
3031 XIV  |                    mije csak volt és szemmel láthatólag nagyon örült, midõn az idegenek
3032 III  |                   kérdezte a portugál.~- Nem láthattuk õket! - felelte Max Huber.~-
3033 XVII |                   mintha nézné ugyan, de nem látná, mintha hallgatná ugyan,
3034 IV   |                     elefántok, ha senkit sem látnak, a ki ingerelné dühöket,
3035 V    |                   éjjel pedig, mivel úgy sem látnának, aludjanak. Mivel nem volt
3036 X    |                   Bár csak egyetlen egyet se látnánk többé!... Jobb helyét is
3037 XVII |                    volna vele, vagy legalább látniok kellett volna õt ezen az
3038 II   |                    ezek a tüzek égõ fáklyák, látnunk kellene azok alakját is,
3039 VII  |                         Ej, bikficz! hát nem látod, hogy csak tréfálok?...
3040 XIV  |              dédelgették egymást.~Negyedórai látogatás után Khamis és társai hazafelé
3041 XVI  |                    hova az idegenek ültek.~E látogatások közben Khamis és társai
3042 XVII |                     révedezve, hülyén nézett látogatóira, de egy csöppet sem látszott
3043 XIV  |                    vendégszeretettel fogadta látogatóit; az anya elébük rakta mindenét,
3044 XVII |                    nagy, emberszabású majmok látogatták meg a ketreczet és többször
3045 VII  |                    látszott, hogy a négykezû latrokat nem igen lepte meg az emberek
3046 XV   |                   kutya is - néha mosolyogni látszanak a szemükkel, sõt az ajkuk
3047 XII  |                     fák alatt.~Másnap három, látszólag élettelen férfi hevert a
3048 VIII |                 szaladoztak a földön, de nem látszottak ellenséges indulatúaknak...
3049 XIII |                          Van.~- Te már talán láttad is?~- Még nem láttam, de
3050 III  |                       Mindenesetre, mert nem láttuk õket elmenni.~Körülbelül
3051 I    |                 mondja meg: födöztünk-e föl, láttunk-e valami olyant, a mit az
3052 X    |                folyam tükrét.~Max Huber, nem látván a két parton semmi gyanúst,
3053 XV   |                      törtetnek elõre, mint a lavina: vetések, ültetvények, kerítések,
3054 III  |                     õket megállítani, mint a lavinát, mely falvakat söpör el,
3055 VI   |                      ragyogva verte vissza a leáldozó nap utolsó sugarait.~- Íme,
3056 XVI  |                     pár fiatal vagdi ifjú és leány lépett ki a szabadon hagyott
3057 XIV  |                    sõt még az egyetemet, s a leány-gimnáziumot sem.~Ez alatt Khamis többfélét
3058 XVI  |                  falusi búcsú: a legények és leányok tánczra perdülnek a korcsma
3059 X    |                 kezdtek, s ez a suttogó hang lebbent el róluk:~- Ngora!... Ngora!...~-
3060 VIII |                akarják az elveszett doktort, lebeszéli õket errõl a hiábavaló kísérletrõl
3061 XV   |                     foreloper is támogatott, lebeszélte errõl.~- Nem, nem! - csillapította
3062 XVI  |                    üdvözli majd királyát?... Leborul elõtte a porba?... És úgy
3063 XVI  |                 ketté vágták volna.~Mindenki lecsillapodott és szinte mozdulatlanul
3064 III  |                  csupán rohanása erejével is ledöntenie az egész kis ligetet?...~
3065 IV   |                 holnapig!~Ezzel fogta magát, ledõlt az egyik fa tövébe és nyomban
3066 X    |                    sátorba akart menni, hogy ledüljön egy kicsit, mikor Max oda
3067 IV   |                     fog elszunnyadni.~Llanga lefeküdt Max Huber mellé, de John
3068 VII  |                 szemzõ esõben, mely mindjárt lefekvésük után kerekedett s éjfélig
3069 VIII |               németre, sõt magyar nyelvre is lefordítottak az angol eredetirõl.~- Hát
3070 XIV  |                   néhány percz múlva a város legárnyasabb részébe fordult be.~Li-Mai
3071 XV   |                      Most is, már javarészét legázolták a kunyhóknak, mire Raggi
3072 III  |                    hogy egy gyermek, hanem a legbátrabb férfi szívét is megfélemlíthette.~
3073 III  |                    fájdalmas bõgés, melyre a legbátrabbak szíve is elszorult volna.~
3074 XIV  |                     testõrökkel, mint Európa legcivilizáltabb fõvárosaiban!...~- S ön
3075 IV   |                    magam is azt hiszem, hogy legczélszerûbb, ha az Ubangi felé megyünk,
3076 XIV  |              intézmény volt náluk is, mint a legczivilizáltabb népeknél; a szülõk és a
3077 V    |                     elõvarázsolni az ipar. A legdrágább fanemek váltakoztak minduntalan:
3078 XV   |                      s õ volt egyszersmind a legdurvább, leghetvenkedõbb is.~A foglyok
3079 XVI  |                       mint a falusi búcsú: a legények és leányok tánczra perdülnek
3080 XVI  |                   költészet hatását: s még a legértelmesebb állatok sem indultak föl
3081 XV   |                     állat nem bír nevetni. A legértelmesebbek - például a kutya is - néha
3082 VIII |                   annak a rejtélynek, mely a legfantasztikusabb modern tudományos kísérletre
3083 XIII |                     a négykezûek családjának legfejlettebb, legtökéletesebb képviselõi,
3084 XIII |                    szoktak járni; a mi egyik legfontosabb különbség az ember és majom
3085 XV   |                    törzs a legnagyobb fajta, legfürgébb majmokkal. Férfiak, nõk
3086 I    |              mindenféle árúért, s ezért az a leggazdagabb, a kinek legtöbb gyermeke
3087 V    |                   ismerték eléggé az embert, leghalálosabb ellenségüket. A Kongó és
3088 XIV  |               kunyhóban csak egy szoba volt. Leghátul, a földön, puha ágy volt
3089 XV   |                   egyszersmind a legdurvább, leghetvenkedõbb is.~A foglyok hiába remélték,
3090 III  |                     darabokra törték, mint a leghitványabb gyermek-játékszert; csupa
3091 I    |                 Kongó medenczéi közt. S az a legirtózatosabb, hogy a kannibálok leginkább
3092 V    |                csodálkoznám, ha holnap, vagy legkésõbb holnapután...~- Tegyünk
3093 VI   |                   melynek kerülete a tövénél legkevesebb hat méter lehetett.~De mi
3094 X    |               bölények.~A foreloper az állat legkitûnõbb húsából vágott ki vagy húsz
3095 XIII |                   agyontaposták õket?...~- A legkülönösebb az, hogy beszélnek is, -
3096 VIII |                 majmok - s ebben különböznek leglényegesebben az embertõl - csak akkor
3097 XIII |                    fogoly közt Khamis volt a leglevertebb. Nagyon bántotta, hogy ezek
3098 XV   |                    sebességgel kúsztak föl a legmagasabb fákra, ugráltak ágról-ágra
3099 XIV  |                    üveg-gyöngysort, - s a mi legmeglepõbb volt: - az õ nyakában is
3100 XVII |                   palota elé... Köröskörül a legmélyebb csönd... Csak a palota egyik
3101 XIV  |               dahomey-négerek is viselnek. A legnagyobbrészt tiszta, csinos házak tárva-nyitva
3102 VII  |            alkalmatosságuk lesz az utazásra.~Legnehezebb munka volt természetesen
3103 II   |                     a sûrû lombok közül. S a legrendkívülibb az volt, hogy sem Max Huber,
3104 V    |                 ázsiai hindukban is, a kik a legsötétebb éjszakában és a legsûrûbb
3105 VI   |                mielõtt valamit határoznának. Legsürgõsebb dolguk most az volt, hogy
3106 XIV  |                      Llanga kedvéért mégis a legszívesebben látták õket. Végre: a családi
3107 II   |           megtéríthessék e fenevadakat. Ez a legtalálóbb elnevezés: fenevadak; mert
3108 VII  |                  csak fölmenekültek a fákra. Legtöbbjük pávián és mandrill volt,
3109 VIII |                    három hónapig lakott ott, legtöbbnyire teljesen egyedül, hogy zavartalanul
3110 XIII |                   családjának legfejlettebb, legtökéletesebb képviselõi, a melyek alkotásukban
3111 XV   |               Mindhármuk közt talán õ volt a legtürelmetlenebb s még élete koczkáztatásával
3112 VIII |                     néven is szerepel Afrika legújabb térképein.~Az éjszaka különben
3113 XV   |                  megvan minden népben, még a legvadabb törzsekben is. Ezeknél pedig
3114 VI   |                  páviánok, a gorillák után a legveszedelmesebb majomfaj, épen nem voltak
3115 X    |                     volt.~- Ugyan Llanga, ne légy hát ily makacs! - mondta
3116 VI   |                   mit félniök, mert a tsetse legyek csípése ugyan megöli a lovat,
3117 III  |                     széttaposni õket, mint a legyeket!~Urdax most a négerekhez
3118 V    |                      vagy végre a csodálatos légymadarakat-e, melyek méhrajként röpdöstek
3119 IV   |            akadályokra bukkanunk, igyekszünk legyõzni õket... ha nem sikerül,
3120 XVIII|                csõdül a még nem ittas nép és legyûri õket!...~Max Huber azt vélte,
3121 III  |                  mint egyszer a fa mélyebben lehajlott, két-három elefánt meg bírta
3122 X    |                 beszél?...~Ezalatt John Cort lehajolt hozzá, s fölemelte a fejét,
3123 VIII |           összeácsolta ezt a tutajt, s idáig lehajózott a folyón.~Itt aztán fölállította
3124 XVI  |                  szakított.~A nap lassankint lehanyatlott a fák mögött, s kezdett
3125 X    |                    vízbe ugrom...~Mindnyájan lehasaltak a tutajon, mely ezen a helyen
3126 III  |                    futók érezni vélték forró leheletét is. A föld rémesen reszketett
3127 VII  |                    volna, csakhogy elõbb ott lehessen.~Ebben igaza volt a francziának:
3128 IV   |                       örvények és forgatagok lehetetlenné teszik a hajózást. Ez volt
3129 XIII |               legtöbbje emberevõ: - miért ne lehetnének szintén emberevõk ezek a
3130 II   |                    tuczat puskát. Mindnyájan lehetõleg védett helyre vonultak,
3131 I    |                    takarókat, a két jó barát leheveredett a tamarindok alá és jól
3132 I    |                       a tikkadt ökrök legott leheveredtek a fûbe. Llanga pedig, a
3133 XVII |               éjszaka lesz, s az egész város leissza magát. Kollo, a kinek még
3134 XVIII|                   tuczat katonával, õrizte a lejárást.~... Mit tegyenek?... Õk
3135 XIII |                  mennek le a földre?~- De... lejárnak vadászni, gyümölcsöt szedni...
3136 III  |                  szelíden hajlott alá a domb lejtõjére...~- Az erdõbe!... Az erdõbe!... -
3137 VI   |               megállította a kis csapatot, s lekapván puskáját a válláról, azt
3138 XIV  |                  darab sült hús és féltuczat lekoppasztott szárnyas, meg egyéb élelmi
3139 V    |                      hallani, mintha az erdõ lélegzene... A magasan járó hold ezüstös
3140 X    |                  percz múlva ismét fölbukott lélegzetet venni, már vagy ötven lépéssel
3141 II   |                      kiáltott föl Max Huber.~Lélegzetét visszafojtva figyelt a távoli
3142 IV   |                      tíz percz múlva annyira lélegzethez jutott, hogy fölülhetett
3143 III  |                    De már fáradni kezdtek: a lélegzetük elállt ebben az õrült rohanásban.~
3144 X    |                      s mikor látta, hogy már lélegzik, gyöngéden száraz fûre fektette
3145 XVIII|                  sokkal jobb volt szívben és lélekben, mint akárhány olyan teremtése
3146 III  |                     lihegve, félig megfúlva, lélektelenül...~Az erdõn kívül pedig
3147 VIII |             egyszerre fölvilágosította õket. Leleplezte egy részét annak a rejtélynek,
3148 XVIII|                      a kis Li-Mait. Gyermeki lelke és tökéletlen értelme nem
3149 IV   |                  Felsõ-Kongó vidékén. Ezek a lelketlen emberek, azzal az ürüggyel,
3150 XV   |                  szorosan egybefügg a belsõ, lelki világgal, a minõ szintén
3151 VIII |             professzor, minden esetre sokkal lelkiismeretesebb volt nála.~Németország kameruni
3152 XV   |                  tekintetben becsületesek és lelkiismeretesek, az bizonyos, - felelte
3153 XV   |                   akart gyõzõdni, hogy van-e lelkiismeretük és vallásuk ezeknek a különös
3154 V    |                  Nehogy szerecsennek nézz és lelõj!... Nincsen veszedelem?~-
3155 IX   |                    könnyû is lett volna õket lelõni, mert egész gyanútlanul
3156 IX   |                     föl a természetes hídra, lelõtt társai helyére.~A három
3157 XV   |             láthatták, mivel nem volt szabad lemenniök az erdõbe, hogy el ne szökhessenek.~
3158 VII  |                      Cort.~A foreloper ismét lement volt a tutajhoz, de az amerikai
3159 XIV  |                      szedtek a fákról, mások lementek a lépcsõn a földre, ismét
3160 II   |                 emberáldozat. A rabszolgákat lemészárolják gazdáik sírján, a tíz és
3161 XV   |                      Cort tanácsára egyelõre lemondott errõl a szenvedélyérõl.
3162 III  |                 egyet sem lehet találni. Nem lenne-e czélszerûbb megszelídíteni
3163 XIII |                     emberek ám!... s ha azok lennének is, még nem bizonyos, hogy
3164 XII  |                  foreloper - mi most keletre lennénk a folyótól?...~- Mindenesetre, -
3165 VI   |                 tehát a víznek közel kellett lennie. S este felé, a mint a nap
3166 III  |                     Pedig bizonyára ott kell lenniök?~- Mindenesetre, mert nem
3167 XVI  |                 hisznek egy természetfölötti lényben: szóval semmi egyébben sem
3168 II   |                   viszont azokat a rejtélyes lényeket sem látták, a kik a fáklyákkal
3169 II   |                      Meglesik a karavánokat, leölik az egész társaságot, s aztán
3170 X    |               ismételte Max Huber.~John Cort leoldozta a keskeny selyemszalagot.~
3171 XIII |                    egyedül voltak. - Csak az lep meg, hogy ezek a majmok,
3172 XIII |                     állt egymáshoz, úgy hogy lépcsõ-fokokat erõsíthettek közéjük, a
3173 XIII |              napsugarak, s megvilágították a lépcsõfokokat.~Max Huber ugyancsak nem
3174 XIII |                     Mikor fölértek az utolsó lépcsõfokra, Khamis és társai alig hittek
3175 XVIII|                    oda vivõ utat.~De mikor a lépcsõhöz értek, keserû csalódás várt
3176 XII  |                lépteit, úgy, hogy a pár száz lépésnyi távolság mindig megmaradt
3177 V    |                juthattak elõre, s valósággal lépésrõl-lépésre kellett utat vágniok a sûrû
3178 XII  |               utolérjék, õ is meggyorsította lépteit, úgy, hogy a pár száz lépésnyi
3179 IV   |                virrasztást... a szemeim majd leragadnak...~- Pedig most nem tanácsos
3180 V    |                 felelte Llanga, a kinek majd leragadtak a szemei, úgy elfáradt a
3181 I    |               baktatott a kocsi után, s most lerakta terhét a kis domb aljában,
3182 I    |                 Mindjárt, hogy a szerecsenek lerakták terhüket, tüzet is gyújtottak;
3183 X    |                 sziklákra, mielõtt az örvény lerántana! - tanácsolta Khamis.~-
3184 XV   |                  harmincz harczossal gyorsan lerohant a lépcsõkön, Lo-Mai pedig
3185 IX   |                      a tutaj elején puskával lesett elejthetõ vadra. Féltíz
3186 X    |                      kis alvót és izgatottan leste-várta, hogy nem szólal-e meg.
3187 III  |                   ágat, s egyetlen rántással leszakította. A visszacsapódó törzs nagy
3188 I    |               szaladt barátaihoz, a kik épen leszálltak a kocsiról.~- Elfáradtál-e,
3189 V    |                    hogy a rövid déli pihenõt leszámítva, egész nap utazzanak; éjjel
3190 I    |                 reméltem, hogy szerencsésebb leszek.~- A mi késik, nem múlik,
3191 III  |              portugál iszonyú sorsa... Hátha leszökhetnének a tamarindról elõbb, mint
3192 XVII |                        Iparkodjunk a lépcsõn leszökni, s aztán vágjunk neki az
3193 I    |                           Akkorra már otthon leszünk Librevilleben, s az árnyas,
3194 VII  |                      ennek a folyónak az itt létében?...~- A derék Khamisnak
3195 XVII |              anyanyelvét három esztendei itt létele alatt?...~- Ért ön engem? -
3196 IX   |              kezdetleges halászó szerszámmal letelepedett a tutaj szélére.~Vajjon
3197 VIII |                Nghilába... Megsemmisítem itt lételünknek minden jelét... A tutajra
3198 VI   |                  puskájukat, s aztán gyorsan letértek a járt útról és a jobboldali
3199 III  |                     utolérte a csorda, s úgy letiporta, mint a hogy mi a földön
3200 V    |                      be idáig! Milyen szépen letiporták volna a füvet, bokrokat,
3201 IX   |                     s mindjárt a pénzétõl is letisztította.~E szerint a déli ebéd eléggé
3202 VII  |                 miért ne találhatnók meg itt létüknek bármi kis jelét?...~- Igaza
3203 XIII |                      az erdõlakókat, - majom létükre annyira hasonlítanak hozzá.
3204 XVII |            alattvalói eltitkolták elõtte itt létünket... Pedig nekünk okvetlenül
3205 VII  |                 Európai utazók, vagy kutatók letutajoztak ezen a vízen egész a tisztásig.~
3206 IV   |                         mondta a foreloper - letutajozunk rajta akkora darabon, a
3207 X    |               megfogta, hogy kioldozza, vagy levágja, álmélkodva kiáltott föl:~-
3208 II   |                   mély bõgésként zúgott át a levegõn, néha meg élesen sivított,
3209 XII  |                     is igyekezzünk szabadabb levegõre jutni...~- Elõbb azonban
3210 XVI  |                    felsége lépett ki. Valami levelekkel, virágokkal behintett bútordarabot
3211 XIII |                      az amerikai nem annyira levert, mint inkább izgatott és
3212 X    |                  banán-fára akadtak, melynek leves, jóízû gyümölcsébõl ugyancsak
3213 VIII |                   Huber különös kívánságára, levest fõzött. Most már ezt is
3214 VIII |                     beszélhetne is. De tudva lévõ dolog volt az is, hogy a
3215 III  |                    akarták, hogy vele együtt lezuhanjanak és kitörjék a nyakukat.~-
3216 III  |             recsegve-ropogva törött ketté, s lezuhant a domb aljára.~Hogy mi lett
3217 XII  |                  folytatta Max Huber - mikor lezuhantunk az örvénybe, úgy rémlett...
3218 V    |              alacsonyabb emberekre, a kikbõl Lhyd Albert misszionárius is
3219 XIV  |                     a szülõkkel tette, hanem Li-Mai-val s ezt a jót a szülõk már
3220 XVIII|                   testvérként szerette a kis Li-Mait. Gyermeki lelke és tökéletlen
3221 XIV  |                  melyet legelõször hallottak Li-Maitól, szintén bennszülött szó
3222 VII  |                   hol valóban egy kész tutaj libegett a vízen; félig elrothadt
3223 VI   |    tarkábbnál-tarkább pillangó, szitakötõ és libellula szállongott a fák között,
3224 IV   |                      már könnyen eljuthatott Librevilleba.~Az volt hát a kérdés, a
3225 XVIII|                 kongói síkságon nyugat felé. Librevilleig még kilenczszáz kilométernyi
3226 IV   |                kétezer kilométernyire voltak Librevilletõl.~S most itt álltak, tanácstalanul
3227 II   |                    fáklyahordozókat!~- Hátha lidércz-tüzek? - kiáltott föl Max Huber.~
3228 III  |                      ledöntenie az egész kis ligetet?...~A sima törzseken körülbelül
3229 III  |                   rajta!... Most!... most! - lihegte Khamis.~S az önfenntartás
3230 VII  |                     be legelsõnek.~De néhány lim-lom mégis volt benne: egy elég
3231 I    |                 Barth, Burton, Speke, Grant, Livingstone, Stanley, Serpa Pinto, Cameron,
3232 VII  |                      Cort.~- Úgy van... és a Llangáé! - tette hozzá a foreloper.~
3233 X    |                   kezével keresni látszott a Llangáét, mely enyhén hûsítette a
3234 X    |            beleugrott a vízbe, hogy segítsen Llangán, a kinek az ereje már fogytán
3235 XII  |                csaknem egész éjjel a szegény Llangáról álmodtak... Mi is lett belõle?...
3236 III  |                gyorsasága ijesztõ: a vágtató ló sem mérkõzhetik vele.~-
3237 XVI  |                mintegy értésére akarván adni Lo-Mainak, mennyire szeretnének õ
3238 XIII |                    szalagjánál fogva ide-oda lóbálta a levegõben, mint a hogy
3239 XV   |                 szénába dugják, melyet fújva lobbantanak lángra.~John Cort még arról
3240 XII  |                   pedig mozdulatlanul áll és lobog.~- Most mit tegyünk? - kérdezte
3241 XIII |                      és John Cortot, s elõre lökdösték.~Így mentek fél kilométernyire.
3242 X    |                 elemében, a vízben. Egyetlen lökéssel felboríthatná, darabokra
3243 III  |                 faóriások alig érezték meg a lökést és jóformán meg sem inogtak.~
3244 VI   |              recsegett-ropogott az irtózatos lökéstõl, mellyel a megvadult orrszarvú
3245 IX   |                    majmok ugyancsak hatalmas lövegekkel hajigálóztak.~A foreloper
3246 VI   |                     a másik is oda ugrott: a lövésekre még csak meg sem ijedtek,
3247 IX   |                     Huber vállat vonva - egy lövéssel szétriasztom az egész hadsereget.~
3248 IX   |                   ezek a majmok nem félnek a lövéstõl, mi lesz belõlük?... Ha
3249 III  |                       meglehet, a négy ügyes lövõ valahogy csak elbánik velük;
3250 III  |                    róla.~Mire való volt ez a lövöldözés?... Ha a csordában csak
3251 IX   |                   három férfi is megkezdte a lövöldözést...~A következõ perczben
3252 III  |            elvesztette a fejét, s egyre csak lövöldözött, bár golyói úgy siklottak
3253 XV   |                   puskáikat s onnan fölülrõl lövöldözzék agyon a vízi disznókat,
3254 VIII |                 föltételezi az okoskodást, a logikát és következtetést, ez a
3255 VII  |                     Cort.~Ez a következtetés logikus volt. A rozsdaette lakat
3256 VI   |                      rögtön.~S mind a négyen lóhalálában vágtattak a magas fûben,
3257 X    |                   Huber letérdelt. Mivel nem lõhette szíven az állatot, a fejére
3258 XVI  |                fáklya gyúlt ki köröskörül és Loi-Mai, hozzájuk fordulva, jelentõsen
3259 IX   |             menthetetlenül végük van...~- Ne lõjünk többet - mondta John Cort. -
3260 III  |                     lábaitól, s a tamarindok lombjai susogva verõdtek össze a
3261 XVI  |                   õszbe csavarodott, a fején lombkoszorú volt.~A díszes menet megindult,
3262 XIII |                      sárga, vert agyagból és lombokból épült házak, melyek utczákat
3263 I    |                  domb aljában, melyen néhány lombos, árnyékos tamarind emelte
3264 XIII |                 kúszó-növények tömött indái, lombozata alkottak.~A roppant fák
3265 V    |              fölülrõl, a sûrû, csaknem tömör lombsátorból zajos, szinte fülsértõ hangverseny
3266 IX   |                 nagyon örültek a természetes lombsátornak, mely megvédte õket a tropikus
3267 V    |                  megállt tájékozódni. A sûrû lombtetõn át csak itt-ott lehetett
3268 III  |                évente mintegy 40,000 darabot lõnek csak Afrikában, s ha ezt
3269 VI   |                   vesznek bennünket, s akkor lõnünk kell, mert bizonyosan ránk
3270 XV   |                     kunyhójába és gyümölcsöt lopott...~- Nos, a rendõrségre
3271 IV   |                      fölhúzva, óvatosan arra lopózott.~Khamis és John Cort készen
3272 IX   |                      megdobta, és úgy szíven lõtte, hogy a lomha állat nyikkanás
3273 XV   |                     tudtak lõni is. Röptében lõtték le a madarat apró nyilaikkal
3274 VI   |                legyek csípése ugyan megöli a lovat, a tevét és a kutyát, de
3275 I    |                  vadásztunk oroszlánokra meg lybiai párduczokra, s annyi elefántot
3276 VI   |                   csak növényevõk.~- Szívós, macskaéletük van - tette hozzá John Cort.~-
3277 X    |                        Ezek az állatok még a macskánál is alattomosabbak.~- De
3278 VI   |                 Huber - nyárson süssük meg a madarakat.~- A hogy tetszik - felelte
3279 XV   |            vadászgatni a feje fölött röpködõ madarakra, de John Cort tanácsára
3280 I    |                      John Cort és a franczia Mag Huber; elsõ felében pedig
3281 XV   |                      a Johansen folyóba vagy magába az Ubangiba?... Vannak-e
3282 X    |                      s azért koczkáztattad a magad életét, hogy megmentsed
3283 X    |                       A kis teremtés némileg magához tért, mert kezével keresni
3284 VI   |                    kaczagott Max Huber - hát magamagát fogta meg a bolond!~Khamis
3285 V    |                    törzsek közt, a földön, a magasban, mindenfelé valóságos háló
3286 V    |                lánczként ötven-hatvan lábnyi magasból függött alá, mintha csak
3287 II   |            lidércztûz különben sem száll oly magasra a fák közé.~De hát ha szerecsenek
3288 V    |                  balzsama drága gyógyszer, a magnólia, a szikomor, a vad-narancsfa,
3289 XIII |                      essenek.~Így okoskodtak magukban:~... Ha az a kis erdõlakó,
3290 XVII |                      ellenére is utat törnek maguknak a részeg tömegben.~Óvatosan
3291 II   |                       hogy ezek a lángok nem maguktól gyúltak ki - jegyezte meg
3292 VIII |                    tehát jól kell vigyáznunk magunkra.~- Igaza van, John úr -
3293 VIII |                     francziára, németre, sõt magyar nyelvre is lefordítottak
3294 IV   |                    az éjszaka nem alkalmas a magyarázatokra. Várjuk meg a reggelt...
3295 VIII |                 doktor szerzett egy verklit, magyarul kintornát is, azt vélve
3296 XVI  |                  bensõ barátságot kötöttek a Mai-családdal. Mindennap meglátogatták
3297 I    |                Cameron, Brazza, Gallieni, de Maistre útleírásait...~Itt a kocsi
3298 X    |                golyót elpazaroltunk ezekre a majmokra, miért ne ehetnõk meg a
3299 IX   |                   elõbb itt hagyhassák ezt a majom-birodalmat.~De most még csak négy óra
3300 XIV  |                   ezt a különös ember-, vagy majom-fajt, könyvet írjon róla...~-
3301 VIII |            rendjellel majd kitünteti annak a majom-gyarmatnak a jelesebb tagjait, melyet
3302 XIII |                adansonia-gyümölcsöt, a minek majom-kenyér a neve, meg jó csomó érett
3303 XVI  |                   otthon, mit sem törõdve a «Majom-királlyal», a hogy Mszelo-Tala-Tala
3304 VIII |                   Amerikába, közrebocsátja a majom-nyelvtant és a majom-szótárt. Akkor
3305 VIII |         közrebocsátja a majom-nyelvtant és a majom-szótárt. Akkor aztán senki sem kételkedhetik
3306 VII  |                   belépett a fák közé, egész majombanda riadt föl és hangos sivalkodással
3307 X    |                aránytalanul hosszúak, mint a majoméi, s nem volt farka sem, a
3308 XIV  |                került ez a német szó ennek a majomembernek az ajkaira?~Llanga mindjárt
3309 VI   |                     után a legveszedelmesebb majomfaj, épen nem voltak jó kedvûek,
3310 X    |                      is, az emberhez, mint a majomhoz.~Max Huber és John Cort
3311 XV   |                    továbbá friss gyümölcsök, majomkenyér, a karita, melynek gesztenyéje
3312 XVII |                   fölsége azzal felelt, hogy majommódra vakargatni kezdte az uborkaorrát.~-
3313 XVI  |                     meglássuk azt a fölséges majompofát.~A tér közepe, vagy ötven
3314 VI   |               tanyájuktól, midõn nagy csapat majomra bukkantak. Ezek a négykezû
3315 XVIII|                      Huber, Khamis és Llanga május 20-án érkeztek meg a glassi
3316 X    |                      Llanga, ne légy hát ily makacs! - mondta a franczia. -
3317 VIII |                  vitt haza, a melyek azonban makacsul vonakodtak vele társalogni.~
3318 VIII |            Németország kameruni gyarmatában, Malinba városkában lakott egy Johansen
3319 VII  |               három-négy törött palaczk, egy málladozó gyapjú-takaró, rongyos posztódarabok,
3320 VII  |                  fákra. Legtöbbjük pávián és mandrill volt, a melyek, testük alkotására,
3321 XVII |                   fektetett teknõs-béka.~- A manóba! - mondta Max Huber; - egymaga
3322 XIII |                    ügyessége is megjött...~S már-már elkapta John Cort kezébõl
3323 X    |                    sütötték meg az ebédet, a maradék antilop-húst, melyhez csemegének
3324 III  |                     ránehezedõ súlyától.~Nem maradhattak tovább azon a fán, ha csak
3325 XIII |                   szólt John Cort - hogy nem maradhatunk itt, hacsak nem akarunk
3326 II   |                szemem van... jó szemem!...~- Maradj hát itt mellettem - szólt
3327 IX   |                    mondta John Cort - inkább maradjunk itt egész nap. Sokkal jobb
3328 XV   |                   heti tanulmányozás.~Meddig maradnak Khamis és társai ebben a
3329 XIV  |                    John Cort - szeretnék itt maradni pár évig, hogy tanulmányozhassam
3330 IX   |                  ugrált, sivított, tánczolt, marakodott a fákon, a mennyit Khamis
3331 X    |           elkergetésére: ha tûzre vetik, oly maró és sûrû füstöt ád, hogy
3332 IX   |                       A foreloper izgatottan marta az ajkait, s a homlokát
3333 VI   |          százlábúakkal, a melyek kegyetlenül martak.~Viszont ezer meg ezer tarkábbnál-tarkább
3334 XIV  |                     Johansen doktor érme, hû mása annak, a mit Li-Mai is viselt!~
3335 I    |            délnyugatnak kell tartanunk.~- Ha másért nem, már csak azért is, -
3336 III  |                      és Llanga megfutották a másfél kilométert a karavánig.~
3337 XVI  |                  szinte erõszakkal hurczolta másfelé a foglyokat.~Ezen az április
3338 II   |                   egész életükben sem esznek másféle húst. E mellett tolvajok
3339 III  |                 Aztán meg szelíd állapotában másfélezer-kétezer frankot ér, míg ha megölik,
3340 X    |                 holott a majom fülei egészen másformák, mivel nincsenek czimpái.
3341 XVI  |                  kábultan a pokoli lármától, máshova akartak indulni, mikor hirtelen
3342 V    |            kötelekként ágaztak egyik fától a másikig.~- Igazán kár, - kiáltott
3343 X    |                   egyik felén egy arczkép, a másikon egy név.~A név és a kép
3344 VI   |                    bele a szarvát a fába, ha másképp ki nem húzhatja! - tette
3345 VIII |                      elegendõ értelmet: mert máskülönben mi sem gátolná õket, hogy
3346 XV   |               csíptek egyet, a ki belopózott másnak a kunyhójába és gyümölcsöt
3347 II   |               portugál torkaszakadtából.~Pár másodpercz múlva úgy nyüzsgött a karaván,
3348 III  |                    kocsiból.~Mindez csak pár másodperczig tartott ugyan, de az elefántok
3349 IV   |                     ez életünkbe kerülhetne. Másrészt, mivel csak gyalogos emberek
3350 XIII |                   kitûnõ friss vizet, melybe mastix volt keverve, egy kaucsuk-inda
3351 II   |                Cortot, hanem nesztelenül oda mászott a vezetõhöz, gyöngéden fölrázta,
3352 III  |                    pányván a szomszédos fára másztak föl és Llangát is fölhúzták
3353 I    |                      egymást, mint például a mbuttu-törzs, a Nílus és a Kongó medenczéi
3354 I    |             mbuttu-törzs, a Nílus és a Kongó medenczéi közt. S az a legirtózatosabb,
3355 IX   |               kanyarulatnál ugyanis a folyam medre annyira megszûkült, hogy
3356 X    |                szelték át keresztben a folyó medrét, a melynek csak a közepén
3357 IV   |                      zátonyok meredeznek föl medrükben, s a tõlük alkotott vízesések,
3358 III  |                       épp úgy nem lehet õket megállítani, mint a lavinát, mely falvakat
3359 X    |               félhettek, hogy valami vízesés megállítja õket útjokban. Mindeddig
3360 VI   |                     átmenõ utasoktól. Khamis megállította a kis csapatot, s lekapván
3361 XII  |                 látszik, ez volt a jel, hogy megálljunk...~- Nem annyira jel, mint
3362 XVI  |                  készül, - mondta John Cort, megállván a küszöbön.~- Majd megtudjuk,
3363 III  |                      Max Huber. - Késõbb még megbánhatnók, hogy itt pazaroltuk el
3364 XVIII|                      és kis fiát. Valósággal megbarátkoztak velük, még pedig a szó emberi
3365 I    |                  járt; útitársai föltétlenül megbízhattak benne.~A három európai elbeszélgetett
3366 VI   |                      tájban pedig még jobban megbizonyosodott a folyó közellétérõl: a
3367 X    |                megdühödnek, ingerültek, vagy megbokrosodnak, vakon rárohannak képzelt,
3368 II   |                  nyüzsgött a karaván, mint a megbolygatott méhkas. Mindnyájan megdöbbenve
3369 VIII |                      mikor az egyik sarokban megbotlott valamiben.~- Mi lehet ez?...~-
3370 V    |                    nehéz volt járni. Sokszor megbotlottak az utasok a mindenféle indában
3371 XII  |                 megmaradt.~- S mikor mindezt megcselekedték, - mondta Max Huber - nyomtalanul
3372 IX   |                   vette a gorillát, a melyik megdobta, és úgy szíven lõtte, hogy
3373 X    |           veszedelmesek, mert ha megijednek, megdühödnek, ingerültek, vagy megbokrosodnak,
3374 XII  |                       S mibõl, hogyan fognak megélni?... Ha nem vadászhatnak,
3375 VIII |                illetõleg gondolkodás, mindig megelõzi a beszédet. Hogy beszélhessünk,
3376 III  |                 vihart is mindig szél szokta megelõzni.~- Még ágyúkkal sem lehetne
3377 X    |                  Nagyon szeretném... ha önök megengedik.~- Miattam megtarthatod...
3378 XVII |        hazamehessenek?...~- Azt hiszem, hogy megengedné a távozást, - mondta Max
3379 XIII |             megfoghatnák... Ej, Max Huber is megenné a húsát a végsõ szükségben,
3380 X    |                      Szükség esetén magam is megenném - mondta John Cort.~- Ön
3381 X    |                    viszont aggódtak is, hogy megered az esõ, s akkor bõrig áznak
3382 XIV  |                     a király palotája lehet; megérintette hát Li-Mai vállát, s oda
3383 X    |           Librevillebe...~- Na, már azt csak megérjük!...~- Én is reménylem...
3384 VIII |                  sorokat:~1896. július 29. - Megérkezem a csapattal az Ubangi-erdõség
3385 XVI  |                     értem, hogyan hallhattam megérkezésünk éjszakáján a Bûvös Vadász
3386 VIII |                      s 1892 október 12-dikén megérkezett Librevillebe, a hol John
3387 XIV  |                   remélve, hogy Li-Mai talán megérti: - hisz õ is több szót használt
3388 I    |                   volt elõre látható, eleget megértünk az úton.~- Tehát valami
3389 I    |                  kongó-négerekkel, s gyakran megesett, hogy az elefántoknak szánt
3390 I    |               bemenni talán könnyû lenne, de megeshetnék, hogy nem tudnánk többé
3391 XIII |                     mert tegnap este mindent megettünk.~- Lehet azonban, - mondta
3392 V    |                  vagy természettani tünemény megfejtését... Itt ellenben bõ jutalom
3393 V    |                    Huber, s e közben végképp megfeledkezett tisztérõl, az õrködésrõl...
3394 X    |                    kérdésre csaknem mindjárt megfelelt az a vízsugár, mely körülbelül
3395 III  |                   legbátrabb férfi szívét is megfélemlíthette.~Az elefántok meglátták
3396 III  |                 ösztönével, ernyedõ izmaikat megfeszítve, a menekülõk irtózatos erõfeszítéssel
3397 VI   |                       vonaglott, minden izma megfeszült, egész teste reszketett
3398 VIII |                  tudományos kísérletekkel és megfigyelésekkel is bizonyította. John Cort
3399 VIII |              lehetett jobb alkalmat a majmok megfigyelésére, csakhogy persze a tudósnak
3400 VIII |                    szabad természetben fogja megfigyelni a majmokat, s ezért Közép-Afrikába
3401 V    |                    hol csak lehetett, mindig megfigyeltem a nap járását is.~- Hány
3402 I    |                  szerecseneket az egész útra megfogadják és nagyon jól fizetik. De
3403 I    |                 hívták a fiút - s mindketten megfogadták, hogy soha többé meg nem
3404 IV   |                   fõnökünk. Tanácsait mindig megfogadtuk és követtük, mert bíztunk
3405 XIII |                     kis négykezû állatot. Ha megfoghatnák... Ej, Max Huber is megenné
3406 XVII |                     Max Huber terve különben megfontolást érdemelt, s az alkalom kedvezõ
3407 X    |                    de nem bírta elég gyorsan megfordítani a tutajt a sebes áradatban.
3408 X    |                      neki. Ekkor sikerült is megfordítaniok a tutajt, de a kormánylapát
3409 VII  |                      is majdnem minden évben megfordul.~De az amerikai hiába erõltette
3410 II   |             Ubanginak ezen a tájékán gyakran megfordulnak a kóbor, fosztogató szerecsen-bandák.~
3411 XVI  |              iddogálnak.~Az ital erjesztett, megforrott tamarind-bor volt, melyet
3412 IV   |                     most a balsors egyszerre megfosztotta õket mindentõl; oda volt
3413 XV   |                      táplálék is: fõzeléknek megfõzött gyökerek, továbbá friss
3414 III  |                    mindnyájan lihegve, félig megfúlva, lélektelenül...~Az erdõn
3415 IX   |                  három hét alatt kényelmesen megfuthatta azt a háromszáz kilométernyi
3416 III  |                 szaladt teljes erejébõl.~Már megfutottak egy kilométert, s az elefántok
3417 III  |                 Huber, a foreloper és Llanga megfutották a másfél kilométert a karavánig.~
3418 I    |                 olaszok, spanyolok és belgák meggazdagodnak afrikai gyarmataikból, addig
3419 II   |                     felelte Khamis. - Ez már meggondolatlanság lenne. S most már én is
3420 XII  |             világosodni. A lombsátor itt-ott meggyérült s a verõfény jobban átszûrõdhetett
3421 XIII |                   tutajról elkerült, nemcsak meggyógyult, hanem az ereje és ügyessége
3422 XII  |                siettek, hogy utolérjék, õ is meggyorsította lépteit, úgy, hogy a pár
3423 VIII |             állatkert foglyai közt, s arra a meggyõzõdésre jutott, hogy a majmok tagolt
3424 XIII |              egyáltalában nem érhette, arról meggyõzõdhettek, ha föltekintettek: a sûrû
3425 I    |                      körüljárták a karavánt, meggyõzõdtek, hogy minden rendben van,
3426 II   |                         De hol vannak, a kik meggyújtották? - kérdezte Max Huber. -
3427 XIII |                    hogy addig kiabálnám, míg meghallanák, s adnának valamit enni.~
3428 XVII |                   hogy a városban is könnyen meghallhatták...~A foglyoknak tehát sietniök
3429 VI   |                 kezdett miatta, jó messzirõl meghallották Llanga hangos kiabálását.
3430 IV   |               aludtak ki; mikor éjszak felõl meghallottuk az elefántok bõgését...
3431 XIII |                   Max Huber. - Hanem mi majd meghalunk éhen... s ha talán módodban
3432 IV   |                    pedig jó nagy késük volt.~Meghányva-vetve ezeket, s más egyéb nehézségeket
3433 XVI  |                   Felségének dicsõ jelenléte megigézte volna.~Maga a király, úgy
3434 X    |                  igen veszedelmesek, mert ha megijednek, megdühödnek, ingerültek,
3435 IV   |               bõgését... Lehet, hogy a vadak megijedtek, ámbár nem értem, hogy miért:
3436 VI   |                  kell haladniok, a melyikben megindultak, mert csakis ezen az úton
3437 XII  |                lábnyi magasságban, néha-néha megingott - talán a széltõl, - s ilyenkor
3438 XVII |                     hogy akármelyik csimpánz megirigyelte volna...~Max Huber másodszor
3439 XVII |                     Legutolsó följegyzésében megírta, hogy éjszaka nagy, emberszabású
3440 XIV  |                  Huber. - Így sohasem fogjuk megismerni az irodalmukat!... Különben
3441 XIII |                   hallott... hallgatózott... megismerte Max és John hangját...~Íme,
3442 XVIII|               meghökkent szökevények mihelyt megismerték, rögtön megkönnyebbültek...
3443 XVII |                doktor elhatározta, hogy újra megismétli a sikertelen kísérletet.
3444 XVI  |                  mialatt a hallgatók, szinte megittasulva a roppant élvezettõl, egyre
3445 XIII |                  azonban, körülnézvén, ezt a megjegyzést tette:~- Ma reggel nincsen
3446 VII  |                    igen lepte meg az emberek megjelenése, de azért mégis csak fölmenekültek
3447 XVII |                      tegyenek?... Vajjon, ha megjelenhetnének a doktor elõtt, megtagadná-e
3448 XVI  |              kezdõdik, ha majd a fölséges úr megjelenik palotája küszöbén... De
3449 XIII |                  kunyhó ajtaját s a küszöbön megjelent... Llanga.~- Llanga!...
3450 VIII |              szerecsenek nem tudták pontosan megjelölni a helyet, a hol megváltak
3451 XIII |                     az ereje és ügyessége is megjött...~S már-már elkapta John
3452 X    |                      Épp idején ért oda: még megkaphatta, a mint már majdnem végképen
3453 III  |              orrmányát fölnyújtva igyekezett megkapni a legalsó ágakat, de 30
3454 III  |                  féloldalt hajlott, hirtelen megkapta annak a fának szélsõ ágát,
3455 X    |               Délután négy óra tájban Khamis megkérte John Cortot, hogy tartsa
3456 IV   |                    haladtak a portugállal, s megkerülik-e a Nagy Õserdõt, vagy pedig
3457 IV   |                        kérdezte John Cort. - Megkerüljük-e a rengeteget nyugat felé,
3458 II   |                     ezt a nagy erdõt kellett megkerülnie, hogy az Ubangi jobb partjára
3459 I    |                  John Cort. - Én szívesebben megkerülöm, minthogy keresztül menjek
3460 VI   |                      Khamis ezalatt óvatosan megkerülte a törzset, hogy megnézze,
3461 X    |                   parthajlás mögött.~Mihelyt megkerülték, mindjárt látták, hogy a
3462 V    |             virrasztást Max Hubernek kellett megkezdenie.~A franczia rákönyökölt
3463 VIII |                  szánta rá magát tanulmányai megkezdésére.~Kényelmes gõzösön fölhajózott
3464 IX   |                    kezdett, a három férfi is megkezdte a lövöldözést...~A következõ
3465 XVIII|                       Szerencsére a véletlen megkímélte õket ettõl a fáradtságtól.~
3466 I    |                    járt benne?~- Lehet, hogy megkísértették, Max úr... de hogy sikerült
3467 VIII |                       elhatározta, hogy õ is megkísérti a majom-nyelv kérdésének
3468 VI   |                        kérdezte Max Huber.~- Megkísértjük észrevétlenül elsurranni
3469 IX   |                  lefelé, s nem volt tanácsos megkoczkáztatni velük az összeütközést.
3470 VI   |                elmaradoztak, mindnyájuk nagy megkönnyebbülésére.~Ekkor széles, jól letaposott
3471 XVIII|                  mihelyt megismerték, rögtön megkönnyebbültek... Sõt örültek is a váratlan
3472 VIII |                      a folyót...~A foreloper megkönnyebbülten egyezett bele ebbe a kívánságba,
3473 XVI  |                 Végre! - sóhajtott Max Huber megkönnyebbülve. - Végre hát mégis meglátjuk
3474 XIII |                 hoztam...~- Alig várom, hogy megköszönhessem nekik a szíves traktát, -
3475 IX   |                fordította a tutajt, s miután megkötötte, kiszállt, hogy megnyúzza
3476 XVI  |                      az, hogy végre valahára meglássuk azt a fölséges majompofát.~
3477 XV   |                 foglyok hiába remélték, hogy megláthatják a rejtélyes Tükörszemû Atyát
3478 I    |                   Nem volt tehát senki, a ki megláthatta volna azt a gyanús fényt,
3479 XVII |                     õrzik, könnyû lesz tehát meglátogatniok Mszelo-Tala-Tala õ Felségét.~
3480 XVI  |                 ngoro és a ngora meg a fiúk, meglátogatta a foglyokat. Meglátszott
3481 XVI  |                     Mai-családdal. Mindennap meglátogatták õket, s bár beszélni nem
3482 XVI  |                    meglátogatta a foglyokat. Meglátszott rajtuk, hogy valami ünnepnap
3483 VI   |                    Most odaért a másik is, s meglátván tõrbe esett társát, vad
3484 VIII |                néhány szálfát kicseréltek, a meglazult gerendákat erõs növényindákkal
3485 XV   |                   haza tértek, több kellemes meglepetés érte õket.~Elõször, egy
3486 XII  |                     ezúttal föl sem kiáltott meglepetésében. Õ is, meg társai is kezdték
3487 X    |                      arczába nézhessen. Nagy meglepetésére vékony szalagocskát, vagy
3488 XVI  |                 karját, s az izgatottságtól, meglepetéstõl fojtott, rekedt hangon mondta:~-
3489 VI   |                  hogy mit látott. Legnagyobb meglepetésükre a két orrszarvú nem üldözte
3490 XVII |                     közt a töltéseket is. Ha meglepik õket, lõni fognak, s még
3491 III  |                sikerül egyet-egyet magánosan meglepni, akkor meg lehet kísérteni
3492 XIV  |                nyelvébõl. Ez nem volt nagyon meglepõ, mert hisz a «Ngora»-szó,
3493 XIV  |                     a polinéziai nyelvek is, meglepõen hasonlít a kis gyermek gagyogásához;
3494 XIV  |                    szó volt: de annál jobban meglepte az amerikait, hogy ismételten
3495 II   |               mellett tolvajok és rablók is. Meglesik a karavánokat, leölik az
3496 VIII |                  vehetnék. Különös és szinte megmagyarázhatatlan volt, hogy a néhány, már
3497 XVII |                   népen!~Ez sok olyan dolgot megmagyarázott, a mit a foglyok eddig nem
3498 III  |                  dönti a tamarindokat, akkor megmenekülhetnek.~De elõbb Max Huber és John
3499 XIII |              bizonyos, hogy Llanga csakugyan megmenekült-e... S ha megmenekült is,
3500 XIII |                    az élete koczkáztatásával megmentett és ápolt, ismét megmenekült,
3501 I    |                 pénzért minél több gyermeket megmenthessenek ettõl a szörnyû sorstól;
3502 XII  |               Valószínû volt, hogy rejtélyes megmentõik ezen az úton hozták õket
3503 XII  |                       felelte Max Huber. - A megmentõink nem vihettek bennünket nagyon
3504 I    |                  szeme csupa okosság volt és megmentõit a gyermek fiúi hálájával
3505 XVIII|                     eleséggel és elbúcsúzott megmentõjétõl... Fájt nekik, hogy soha
3506 X    |                  úszott a kis fiú felé, hogy megmentse a vízbefúlástól.~Épp idején
3507 X    |           koczkáztattad a magad életét, hogy megmentsed az övét?~- De ha mondom,
3508 X    |            szándékkal, hogy most már mindent megmond barátainak.~- Nos, - kérdezte
3509 XII  |                   Max Huber. - Csak legalább megmondaná, hogy hová vezet...~- Bánom
3510 XIII |                      lény?... ki tudta volna megmondani?... Mind a mellett Khamisnak
3511 X    |                    pávián?~Persze, ha Llanga megmondta volna nekik, hogy ez a majom
3512 X    |                     önteni, de nem sikerült. Megnedvesítette hát kezét, s azzal hûsítette
3513 X    |                     szeretettel ápolta hát s megnedvesítvén zsebkendõjét, oda tartotta
3514 X    |                     is oda térdelt, s jobban megnézte a «kis fiút».~- Ej, hisz
3515 VI   |                   megkerülte a törzset, hogy megnézze, mi állította meg a két
3516 X    |                 érdemesnek, hogy közelebbrõl megnézzék, vajjon csimpánz-e, gorilla-e,