Fejezet

5017 XIV  |                    utczákon, s végezte «napi teendõit.»~A kunyhó, a melyben laktak,
5018 XII  |                      Max Huber. - Tegnap?... tegnapelõtt?... vagy ma?... Mikor tört
5019 I    |                     sem bírná azt a fárasztó teherhordást, melyben e nyomorultak egész
5020 XIV  |                        a nyelve tehát aligha tehet tizenkétezer forgást perczenkint,
5021 III  |                      õket a félelmes állatok tehetetlen, õrjöngõ dühétõl.~ ~
5022 VIII |                      és következtetést, ez a tehetség pedig nincs meg az állatokban.
5023 X    |            tanácsolta Khamis.~- Mást úgy sem tehetünk! - felelte John Cort.~E
5024 XIII |                    keverve, egy kaucsuk-inda tejes nedve.~Most a társalgás
5025 V    |                    tüskés törzsén, a vékony, tejnedvtõl duzzadó szárakon hat-hét
5026 V    |                   vagy egyik ágról a másikra tekerõzve természetes hidakat alkottak
5027 XIV  |               Vagdi-törzs királya.~Max Huber teketória nélkül egyenesen a királyi
5028 XVI  |                  szíves csak egy kicsit erre tekinteni!...~De ekkor John Cort megragadta
5029 XV   |                     valamit.~- Hogy bizonyos tekintetben becsületesek és lelkiismeretesek,
5030 XV   |                        mert õ csak majmoknak tekintette és megvetette õket - közé
5031 VI   |                      a foreloper nyugtalanul tekintgetett körül, míg a többiek várakozva
5032 XIII |                      kérdezte John Cort arra tekintve.~- Legföljebb csak gyerek
5033 XVII |                      mint a hátára fektetett teknõs-béka.~- A manóba! - mondta Max
5034 XIII |                      a három utas csüggedten telepedett le egy óriási bahinia-fa
5035 X    |                   tüzet gyújtottak és köréje telepedtek, mialatt Khamis a vacsorát
5036 X    |                     Ubangit, melynek legelsõ telepén ugyancsak kárpótolni fogják
5037 X    |              hirtelen a vízbe ugrott és tõle telhetõleg gyorsan úszott a kis fiú
5038 XVII |                     engedik...~- Nos, ha nem teljesíti kérésünket, - kiáltott föl
5039 VIII |                     hogy megölték... s talán temetetlenül hever valahol szolgájával
5040 V    |                  volt, mint nyári éjszakán a temetõ. Csak valami szabályos,
5041 XIV  |                         vagy a bálvány-isten temploma?...~John Cort gyanította,
5042 XVI  |                     Cort.~- Talán csak nem a templomba igyekeznek? - kérdezte Max
5043 IV   |                    úgy hogy a mélyebben járó tengeri hajók már a torkolatuknál
5044 III  |             belódítja a szárazföldre a nyílt tengerrõl.~Mindamellett az elefánt
5045 V    |                    megnyitná; hozzáférhetõvé tenné a czivilizácziónak... Mérhetetlen
5046 VIII |                        Valamit mégis kellene tennünk azért a szegény doktorért...~-
5047 XIV  |               hosszabbak, mint az emberéi, a tenyerei szélesek és erõsek, a lábszárai
5048 X    |             bajlódtak, éppen elég volt, hogy tenyérnyi hely se maradjon rajtuk
5049 V    |                 legalább is húszféle páfrány tenyészett, némelyik oly nagy, hogy
5050 VII  |                 annyira elborították a buján tenyészõ kúszó-növények. Oldalt nem
5051 IX   |                    állatok könnyen darabokra téphetik õket.~A foreloper izgatottan
5052 IX   |                     roppant koronájú fák oly terebélyesek voltak, hogy ágaik néhol
5053 X    |                     vagy német tudós eszében teremhet meg az ilyen bolondgomba!...
5054 XVIII|                lélekben, mint akárhány olyan teremtése az Istennek, a ki csak bitorolja
5055 XVIII|                     már, hogy ezek a szegény teremtések is emberek?...~- Hiszem,
5056 XIII |                 ismertek rá arra a kis beteg teremtésre, a melyet Llanga mentett
5057 V    |            hatalmasabbat költõi fantázia sem teremthetne!... S az ember még nem is
5058 XVI  |                    párok ismét összeálltak a téren, az irtózatos macskazene
5059 XIII |                    alig hittek a szemeiknek. Téres, sima földet láttak, melyre
5060 XVI  |                 megindult, hogy körüljárja a teret.~A tömeg alázattal egész
5061 I    |                   árúkkal, sem eleséggel nem terhelték meg. Amolyan bútorszállító-kocsi-féle
5062 I    |                   kocsi után, s most lerakta terhét a kis domb aljában, melyen
5063 I    |                  hogy a szerecsenek lerakták terhüket, tüzet is gyújtottak; Khamis
5064 X    |                      földre, hogy eszméletre térítse az ájult teremtést.~Max
5065 IV   |                     a Zambézi forrásvidékéig terjed, de hogy mekkora ez a roppant
5066 IV   |                  csakhamar étvágygerjesztõen terjengett az óriási fák lombsátora
5067 VIII |                     szerepel Afrika legújabb térképein.~Az éjszaka különben csöndes
5068 I    |        alapíthatnának ezen a vidéken. A föld termékeny, az éghajlat egészséges;
5069 V    |                    föl, egy afrikai gyapotfa termésébõl.~- Az ágy már meg van vetve! -
5070 VII  |                 óriási hangyaboly, a minõt a termeszek építenek egész Afrikában...~-
5071 VIII |                 közvetlen közelbõl, a szabad természetben fogja megfigyelni a majmokat,
5072 X    |                       a melyrõl egyetlen egy természetbúvár sem tudott, s a mely valószínûleg
5073 IV   |                      Kalandvágyó, romantikus természete folyton a rendkívülit szomjazta
5074 IV   |                      franczia és az amerikai természetében.~John Cort komoly, gyakorlatias
5075 XII  |                    is, meg társai is kezdték természetesnek találni, hogy ebben a rejtélyes
5076 XVI  |                    van vallásuk, hisznek egy természetfölötti lényben: szóval semmi egyébben
5077 V    |                   értékû meteorológiai, vagy természettani tünemény megfejtését...
5078 VIII |                   vízilovat láttam, de békés természetûek... Szarvasokat és antilopokat
5079 XII  |                      John Cort egyszerre ott termettek.~- A bennszülöttek? - kérdezte
5080 V    |              czivilizácziónak... Mérhetetlen termõ területek hevernek parlagon
5081 XVI  |                      vállain.~A trónuson ott terpeszkedett a Tükörszemû Atya...~Hatvan
5082 IV   |                 nagyságra mérkõzhetnék vele. Területe a Kongó völgyétõl a Nílus
5083 V    |        czivilizácziónak... Mérhetetlen termõ területek hevernek parlagon a világnak
5084 V    |                  között. Másutt azonban nagy területeken járt csapások voltak: leginkább
5085 XIII |                  Körülbelül fél kilométernyi területet jártak be eredménytelenül.
5086 I    |                    hogy több száz mérföldnyi területét bejártuk ennek az ismeretlen
5087 V    |                 rengeteg határos a Niam-Niam területtel, a hol Schweinfurth és Junker
5088 I    |                   gyarmatosítani, mikor elég területünk van otthon is?~- Ej, kedves
5089 VIII |                      mindjárt óriási erdõség terült el, melyben tömérdek volt
5090 II   |                  gondolkozva hallgatott.~- A terv nem rossz, - felelte - de
5091 XVII |                Miután Khamis is helyeselte a tervet, elhatározták, hogy megvárják,
5092 XIII |                     a melyek idehozták õket. Test-tartásuk egészen olyan volt, mint
5093 XIV  |                   apa magas termetû, arányos testalkatú, izmos férfi volt; a karjai
5094 X    |                      maga körül, s aztán fél testével belefordult a vízbe, melyet
5095 XVII |                     lélek sem állt.~Raggi és testõrei, az ital, a dáridó kedvéért,
5096 XVII |                 királyi palotával... Maguk a testõrök is együtt ittak a néppel,
5097 XIV  |                    épp úgy õriztetik magukat testõrökkel, mint Európa legcivilizáltabb
5098 III  |                   sûrûek voltak, hogy a nagy testû állatok sehol sem törhettek
5099 III  |           ormányukkal a fák törzsét, s egész testükkel neki dõlve rázták, döntögették.
5100 XVIII|             értelmében.~Llanga viszont igazi testvérként szerette a kis Li-Mait.
5101 VI   |                 bennszülöttek nyelvén annyit tesz, mint a «anya ».~ ~
5102 VI   |                   ráakadunk!~- Pedig rosszul teszi, Max úr... lehet, hogy már
5103 XIV  |                      vert agyagból voltak, a teteje meg banán-levelekbõl készült.
5104 VI   |                 roppant nagy, kidõlt fatörzs tetején, a mint kinyújtott karjával
5105 VII  |                     a közeli dombra, melynek tetejérõl azonnal meglátták Max Hubert
5106 VII  |                  Huber fölkapta a dobozt, de tetejét csak a késével bírta fölfeszíteni,
5107 III  |                      karavánhoz ért, ott már tetõfokra hágott a rémület: s volt
5108 XVI  |             szabályos tánczainkhoz. Mindenki tetszése szerint ugrált, forgott,
5109 VI   |              megtaláljuk.~Még ha a foreloper tévedett volna is számításában, még
5110 X    |                       Ezúttal Llanga már nem tévedhetett. Fényes nappal, ébren hallotta
5111 V    |                     világtáj, s így soha sem tévednek el.~Ez az erdõ különben
5112 V    |                     Amazon-melléki õserdõkbe tévedt. John Cort nem gyõzte csodálni
5113 VII  |                    szívembõl örülök, hogy én tévedtem, mert most már ez a folyó
5114 VI   |                      ugyan megöli a lovat, a tevét és a kutyát, de sem az embernek,
5115 XV   |                   láthatatlan valaki, mint a tibeti dalai-láma, a kit emberi
5116 I    |                   Mihelyt a kocsi megállt, a tikkadt ökrök legott leheveredtek
5117 I    |                   nem volt csoda a fárasztó, tikkasztó nap után, s tíz óra után
5118 XVI  |                   kissé meleg is, mert a nap tikkasztóan sütött reggeltõl estig.~
5119 XVI  |                    kisebb nagyobb üst-dobok, tilinkók, illetõleg egyenes fasípok,
5120 VI   |                   tudnak futni s egymás után tipornák el õket...~A foreloper körülnézett.
5121 IV   |                   roppant fák alatt, le volt tiporva a fû, félig elszenesedett
5122 VII  |            letutajoztak ezen a vízen egész a tisztásig.~2. Aztán partra szálltak,
5123 VII  |                     a folyó kanyarulatánál a tisztásnak vége volt s a kis csapat
5124 VI   |                  iránya felé...~S kiérve egy tisztásra, ott látták Llangát egy
5125 VI   |             szemügyre vették a nap járását a tisztásról, hogy útjokban a szerint
5126 XVI  |                       amit a Tükörszemû Atya tiszteletére felölthettek volna. Még
5127 XVI  |                 Mai-család ünneplõ ruhájában tisztelgett a foglyok elõtt.~- Bizonyosan
5128 XV   |               felelte az amerikai. - Például tisztelik a tulajdont. Egyszer láttam,
5129 V    |                közben végképp megfeledkezett tisztérõl, az õrködésrõl... Az ellenség
5130 X    |                elbánni tegnap, aligha voltak tisztességtudóbbak a doktorral szemben is...~-
5131 X    |                     fiatal ember beszélgetve tisztogatta a puskákat, mialatt a foreloper
5132 IX   |                   ugyan elállt, de az ég nem tisztult ki, a minek különben Khamis
5133 XVI  |                  ezeket a vadakat a kintorna titkára...~A karmester ismét megfogta
5134 XV   |                    elárulni elõttük a puskák titkát, mert könnyen kedvük jöhetett
5135 VII  |                   John Cort és Max Huber nem titkolták örömüket. Most már ez a
5136 XVII |                kamarás, vagy valóságos belsõ titkos tanácsos, Mszelo-Tala-Tala
5137 VIII |                       azt vélve, hogy valami titok nyomára jutnak, vagy megtalálják
5138 II   |                     Llanga most sem látták a titokzatos, rejtélyes fáklyahordozókat!~-
5139 IX   |                      lövés a másikat érte... tíz-tizenkét gorilla és csimpánz esett
5140 III  |                 veszély érheti a vadászt. És tíz-tizenöt felbõszült elefánttal szemben
5141 II   |                     gazdáik sírján, a tíz és tizenhat év közt levõ foglyokat fölfalják,
5142 XVIII|                  volna meg úgy, mint most. A tizenkét harczos egy szempillantásban
5143 XIV  |                    nyelve tehát aligha tehet tizenkétezer forgást perczenkint, mint
5144 XVIII|                     négyen voltak, a katonák tizenketten, s mind ügyesebbek és erõsebbek,
5145 XIII |                 értelmükön tûnõdni. Hirtelen tizenöt-húsz, a kicsikéhez hasonló alak
5146 IV   |               alapították 1849-ben, s ma már tizenöt-tizenhatszáz lakosa van. Ott lakik a
5147 V    |                 Albert misszionárius is vagy tízezerre bukkant Uganda és Kabinda
5148 III  |                     ellentállás hiábavaló: - tízszer annyi embert is legázolnak,
5149 XIII |                      faluban?...~- Még talán többen is!~- És sohasem mennek
5150 XIV  |       leány-gimnáziumot sem.~Ez alatt Khamis többfélét kérdezett a kis vezetõtõl,
5151 VIII |                   látok az éhségtõl.~Mivel a többieknek is farkas-étvágyuk volt,
5152 III  |                    vagy tíz elefánt elvált a többiektõl, s a futók után eredt.~-
5153 XIV  |                  vagy város szélére, a hol a többinél jóval nagyobb kunyhót, vagyis
5154 XII  |              harmadát ott menten megették, a többit pedig gondosan eltették;
5155 X    |           czentiméternél, de nem is látszott többnek öt-hat évesnél. A teste
5156 XVIII|                   Li-Mait. Gyermeki lelke és tökéletlen értelme nem látott semmi
5157 IV   |                      teljes hat órát kellett tölteniök a koromsötétben... Hat hosszú
5158 VIII |                     ládában csak valami száz töltés volt.~Az utasok azonban
5159 XII  |                     övében hordott. Puskáik, töltéseik s minden egyéb holmijuk
5160 XV   |                   volt rá, hogy fogyasszák a töltéseiket, mert a vagdik bõven ellátták
5161 XV   |                        ha meg kaptuk volna a töltéseinket is.~- Azok is itt vannak! -
5162 X    |                      Jobb helyét is tudjuk a töltéseinknek, mint hogy rájuk vesztegessük.~-
5163 VI   |                      hiába elvesztegetett öt töltésért.~- Még pedig annál nagyobb
5164 IX   |                     vele. Hála a talált száz töltésnek, mégis remélhették, hogy
5165 IV   |                         valami kis eleséget, töltést...~- És illendõképen eltemethetnõk
5166 XVIII|                  szükség esetén gyorsan újra tölthessenek.~Két lövés dördült el, csaknem
5167 I    |                   nyomorultak egész életüket töltik. Az Urdax emberei mind kipróbált,
5168 VI   |                  csörtetett.~Arra, hogy újra töltsenek, nem is gondolhattak. Az
5169 XII  |                         mondta Max Huber - s töltsük itt az éjszakát.~- De eljön-e
5170 V    |                    fölülrõl, a sûrû, csaknem tömör lombsátorból zajos, szinte
5171 III  |                   roppant hullám, s harsogva tör elõre a sziklák felé...
5172 XVIII|                Tudván, hogy Lo-Mai barátjuk, töredezett szavakkal, jelekkel értésére
5173 VI   |                      bokrok recsegve-ropogva töredeztek össze a vastagbõrû iszonyú
5174 X    |          felboríthatná, darabokra zúzhatná a törékeny tutajt, s akkor az utasoknak
5175 XII  |                    kis tisztást, hogy útnak, törésnek nyoma sem látszott a természetes
5176 XII  |                     kúszó növények indái s a töretlen bokrok úgy eltömték, benõtték
5177 III  |                      elefántok esetleg ki ne törhessék, - ámbár nem lehetett tudni,
5178 IV   |                   daczoltak e támadásokkal s törhetetlen bástyaként állták útját
5179 III  |                   szakadnak is föl, a törzse törik ketté a roppant állatok
5180 VI   |                maradjon ott, a hol van!~- És törje bele a szarvát a fába, ha
5181 XVII |                   engedelme ellenére is utat törnek maguknak a részeg tömegben.~
5182 IV   |                       s minden áron be akart törni, de az izmos faóriások daczoltak
5183 XIV  |                     a vidéken, senki sem fog törõdni velük...~E pillanatban ismét
5184 V    |                     Ituri környékén, Stanley törpékre akadt: egy méternél alacsonyabb
5185 V    |                      bivalyok és orrszarvúak törtek... A hol õk átmehettek,
5186 I    |                      mi utazásunk mindennapi történet?~- Úgy van, John barátom.~-
5187 XVII |                     FEJEZET.~Johansen doctor története.~John Cort többször találkozott
5188 XVII |                      könnyû volt kitalálni a történetét is.~Három évvel ezelõtt,
5189 XV   |                  ebben a furcsa városban?... Történik-e valami, a mi változást okoz
5190 XV   |                      de roppant erõsek s úgy törtetnek elõre, mint a lavina: vetések,
5191 III  |                  állatok talán be sem tudnak törtetni utánuk: vagy ha igen, bizonyára
5192 I    |                   Cort, verejtékezõ homlokát törülgetve:~- Hát még ez is hõség? -
5193 XVII |                      másként nem, erõszakkal törünk be hozzá! - mondta Max Huber
5194 XV   |                      rendõrségre vitték vagy törvényszék elé idézték? - kérdezte
5195 XV   |                  hogy Közép-Afrika szerecsen törzsei valóságos búcsút járnak
5196 XIII |                   álltak egymástól és vastag törzseik olyanok voltak, mint a hatalmas
5197 XIII |                   Közép-Afrika vad szerecsen törzseinek legtöbbje emberevõ: - miért
5198 XV   |                      népben, még a legvadabb törzsekben is. Ezeknél pedig nem tapasztaltam...
5199 XIV  |              arczszíne világos, mint azoké a törzseké, melyek inkább húsevõk,
5200 V    |          akadhatnának õk is eddig ismeretlen törzsekre, állatokra ebben a rengetegben,
5201 V    |              méternyire is megnõtt, s tüskés törzsén, a vékony, tejnedvtõl duzzadó
5202 VI   |                ezalatt óvatosan megkerülte a törzset, hogy megnézze, mi állította
5203 II   |                 foglyokat fölfalják, s egyes törzsfõnökök egész életükben sem esznek
5204 XIII |                   Utóbb talán még ennek a... törzsnek... vagy népségnek is van
5205 VI   |                      a föld színétõl, a sima törzsön pedig semmi sem volt, a
5206 VI   |                     mögé, melynek kerülete a tövénél legkevesebb hat méter lehetett.~
5207 IV   |             láthatták, hogy a tamarind-liget tövestõl ki volt tépve.~A foreloper
5208 III  |                  vizsgálta. A fák kerülete a tövüknél átlag 6-8 láb lehetett,
5209 X    |                     is, jól megrakodva friss tojásokkal; ezeket eltették délre,
5210 X    |                      melyhez csemegének lágy tojást fõztek.~Délután négy óra
5211 XVII |              igyekezett a majmok társaságába tolakodni; Johansen doktor elhatározta,
5212 XVI  |                kíváncsi, zajos, türelmetlen, tolakodó...~- S a mellett épp úgy
5213 XV   |            természetû volt, egyáltalában nem tolakodott az idegenek nyakára és -
5214 III  |                      áron a domb mögé akarta tolatni, remélve, hogy ott épségben
5215 III  |                      kiáltotta a portugál. - Toljuk a domb mögé... ott talán
5216 XV   |                    legszebb pajzsa, legszebb toll-koszorúja s õ volt egyszersmind a
5217 XVI  |                    lassan haladhatott a nagy tolongásban és szinte nem is a maga
5218 XVI  |                   hol most ember-ember hátán tolongott.~Akár csak Európa nagyobb
5219 III  |                   hátulsók tombolva nyomták, tolták az elõttük állókat a fák
5220 II   |                      másféle húst. E mellett tolvajok és rablók is. Meglesik a
5221 XV   |                    folytatta az amerikai - a tolvajt a károsult ott nyomban jól
5222 X    |          valamennyiüket lerántotta magával a tomboló örvénybe...~ ~
5223 III  |                     A kocsit!... A kocsit! - tombolt Urdax, a ki minden áron
5224 V    |         kisebb-nagyobb csapatokban ugráltak, tomboltak a fákon, vagy czivódtak
5225 XII  |                     a hangos kiáltásra, mely tompán halt el a sûrû lombsátor
5226 XVIII|           segítségükre akart sietni...~S így toppant elébük a sötétben, de a
5227 VI   |                      a másik is, s meglátván tõrbe esett társát, vad ordítással
5228 II   |                  négylábú állatok rettenetes torkából törhetett elõ. Különben
5229 II   |                         ordította a portugál torkaszakadtából.~Pár másodpercz múlva úgy
5230 X    |                   kelve Khamis egy kis patak torkolatában kötött ki, a mely a bal
5231 IV   |                     járó tengeri hajók már a torkolatuknál sem igen mehetnek föl bennök.
5232 V    |                       búbos bankákat, hangos torkú rigókat, vagy végre a csodálatos
5233 XIV  |                nevetgéltek; a hangjuk rekedt torok-hang volt, a beszédjük gyors
5234 X    |                    Próbáljuk meg nesztelenül tovasiklani - tanácsolta Khamis. - Feküdjünk
5235 VIII |              összevegyült a komollyal, sõt a tragikussal is, mert azt kellett hinniök,
5236 XIII |               megköszönhessem nekik a szíves traktát, - szólt Max Huber, a ki
5237 XVI  |               mellett épp úgy kaczag, mulat, tréfál, incselkedik, - tette hozzá
5238 VII  |                     hát nem látod, hogy csak tréfálok?... Rajta, jer hát velem...
5239 VII  |                       Kedves Max, - kérdezte tréfásan a franciától - bocsánatot
5240 XIV  |                      hallgatta az incselkedõ tréfát, s azon tûnõdött, hogy mi
5241 XII  |                 kérdezte az amerikai szomorú tréfával.~- Valóban az!...~- Csak
5242 III  |                  harsogott, mint a végítélet trombitája és szinte érezni lehetett
5243 III  |                    csak az elefántok bömbölõ trombitálása hallatszott.~- A boldogtalan!...
5244 II   |                     elnyújtott bõgés, valami trombitálásféle közeledett feléjük, mintha
5245 II   |                     már élesebben hallotta a trombitálást, mely néha mély bõgésként
5246 XVII |                      félig ült, félig hevert trónusán, az ócska dívánon.~Ezt a
5247 XVI  |                   ficzkó hozott a vállain.~A trónuson ott terpeszkedett a Tükörszemû
5248 IX   |           lombsátornak, mely megvédte õket a tropikus hõségtõl.~- Ennél szebbet
5249 I    |                  Onnan keletnek tartott, s a Tsad-tóba szakadó Bahar-el-Abiad folyó
5250 VI   |                     volt mit félniök, mert a tsetse legyek csípése ugyan megöli
5251 VI   |                   aztán a darazsak is, meg a tsetse-legyek: s ha az elõbbiek fullánkjától
5252 XII  |                 meglepetve.~- Körülbelül egy tuczatot - mondta Max Huber. - S
5253 VIII |                       Nem hiszem, hogy sokat tudhassunk meg belõle - szólt a fejét
5254 X    |               félmajom és félember, beszélni tudjon!... Mert, ámbár mindeddig
5255 VIII |                   mint az embernek, tehát ha tudna, vagy rászorulna, beszélhetne
5256 II   |                      Max Huber - hogy vajjon tudnak-e rólunk, s észrevették-e
5257 III  |               sikerülne a földre jutniok, el tudnák-e érni az erdõt?... S ha az
5258 VII  |                   európaiak, arról nekünk is tudnunk kellene... Hisz Kongóban
5259 IV   |                     földrajzi és etnográfiai tudományokat, s különösen az emberfajok
5260 XIV  |                  föltálalhassuk az álmélkodó tudós-világnak...~- Ez pedig nehéz lesz,
5261 VIII |            megfigyelésére, csakhogy persze a tudósnak a majmok közé kellett keverednie,
5262 XVI  |                     ingatták a fejüket...~De tudták-e Ngalában, hogy a kintornában
5263 XIII |                       Ölben... mert nem igen tudtam járni.~- És kicsoda?...~-
5264 V    |                       Ha bármelyik brazíliai tudtán kívül ide kerül, bizonyára
5265 VIII |               rászorulna, beszélhetne is. De tudva lévõ dolog volt az is, hogy
5266 VIII |                  Garner tanulmányai elõtt is tudvalévõ dolog volt, hogy az emlõsök
5267 X    |                    mivel etesse?... A majmok tudvalevõleg gyümölcsevõk, s nekik nem
5268 XVIII|                      váratlan találkozásnak.~Tudván, hogy Lo-Mai barátjuk, töredezett
5269 X    |               figyelmesen vizsgálta a folyam tükrét.~Max Huber, nem látván a
5270 XVI  |                    fasípok, szarvból készült tülkök voltak a hangszerek, a melyekkel
5271 XII  |                      rejtélyes rengetegben a tündérek gondoskodnak róluk. Az ismeretlen
5272 I    |                  bizony elbûvölt országokat, tündérpalotákat, valami eldorádót, ötlábú
5273 VI   |                 között, s gyönyörû szárnyaik tündérszép színekben ragyogtak a félhomályban,
5274 XVI  |                nemsokára teljes dicsõségében tündökölve fog megjelenni az utczán.~
5275 V    |            meteorológiai, vagy természettani tünemény megfejtését... Itt ellenben
5276 XVI  |                      tömeg; kíváncsi, zajos, türelmetlen, tolakodó...~- S a mellett
5277 XVI  |                    így, Max Huber legnagyobb türelmetlenségére. Végtelenül dühbe hozta,
5278 IX   |                     Huber ezalatt az akáczfa tüskéibõl horgot csinált, csalinak
5279 XIV  |                   voltak s a falba vert erõs tüskéken pár méter durva szövésû
5280 II   |               rendkívüli!...~A fáklyák vörös tüze ötven-száz lábnyi magasságban
5281 XV   |                       nem! - csillapította a tüzes francziát - hagyjuk a beavatkozást
5282 XIII |                törzsét.~Tehát, a mint Llanga tüzetesen elbeszélte, ez a különös
5283 XIII |                   ezért úgy bántak vele mint tulajdon gyermekükkel. Elhozták ide
5284 IV   |                    de a yankee-nek csak a jó tulajdonságai voltak meg benne. Nagyon
5285 XV   |              amerikai. - Például tisztelik a tulajdont. Egyszer láttam, mikor nyakon
5286 II   |                európaiaknak, a számuk mindig túlnyomó, s ezer meg ezer fekete
5287 II   |                      Nem, Max úr: ne legyünk túlságosan vakmerõek... Körülbelül
5288 X    |                 volna!~Ez az aggodalom kissé túlzottnak látszott; most, miután a
5289 VIII |                    telt el... A doktor ekkor tûnhetett el... Hogy hová? Annak semmi
5290 XIII |                Vagdi-törzsrõl és a foreloper tûnõdve csóválta a fejét, mert õ
5291 XV   |                     nevetés.~A foglyok élete tûrhetõ, sõt kellemes volt, csakhogy
5292 VI   |                    választani, vagyis inkább tûrni a szúnyogok csípését, mint
5293 X    |                  árnyékot. De mégis szívesen tûrték a hõséget, mert így már
5294 VII  |                     fõ az, hogy itt hagyta a tutaját, a melyet mi használhatunk.~-
5295 VII  |                foreloper ismét lement volt a tutajhoz, de az amerikai hívására
5296 IV   |   misszionárius-telepeken, akár a hajókon és tutajokon, melyekkel lépten-nyomon
5297 XIII |                      négy nap alatt, mióta a tutajról elkerült, nemcsak meggyógyult,
5298 X    |                   vagy harmincz lépésnyire a tutajtól egy ágas-bogas fatörzs úszott
5299 XII  |                    ma?... Mikor tört össze a tutajunk?... Khamis, tud-e hozzávetni?...~
5300 V    |                fogják megsütni, mert akkor a tûzgyújtás nem jár veszedelemmel.~Félni
5301 IV   |                      elvitték a még parazsas tûzhöz, melyet John Cort hamarosan
5302 XVII |                  egyes szavai; megértették a tûzkõ használatát, az égetett
5303 II   |                     kinyílt, az egyik bolygó tûznek a világa épen belesütött.
5304 X    |                    élesztgette, melengette a tûznél, s mikor látta, hogy már
5305 XVII |            koromsötét volt, mert még a fákra tûzött szurokfáklyák is alvófélben
5306 IX   |                     Llanga egész kalap friss túzok-tojást talált a part oldalában
5307 X    |                  szúnyogok elkergetésére: ha tûzre vetik, oly maró és sûrû
5308 XIII |                        Ma reggel nincsen sem tûzünk, sem eleségünk...~- És ez
5309 II   |                    fákra... De lehet, hogy a tûzzel a fenevadakat akarják távol
5310 VIII |                    Megérkezem a csapattal az Ubangi-erdõség széléhez... Tanyát ütünk
5311 IX   |              kilométernyi utat, mely õket az Ubangi-folyótól elválasztotta.~Azt még nem
5312 II   |                  utolsó csöpp vérig. Mert az Ubangi-melléki vad törzsek nem kérnek,
5313 VII  |                     John Cort. - Ámbár ha az Ubangi-õserdõnek ezt a részét átkutatták
5314 XVIII|                 megírni a menekülõk útját az Ubangi-rengetegen keresztül. Mivel töltésük
5315 I    |                    kell még jegyeznünk, hogy Ubangiban a szerecsen gyerek a szó
5316 VII  |                nélkül elszállít bennünket az Ubangihoz...~- Fáradság nélkül?...
5317 X    |                  várták már, hogy elérjék az Ubangit, melynek legelsõ telepén
5318 IV   |                    még elválasztotta õket az Ubangitól. Onnan kezdve már könnyû
5319 XVI  |                      unottan megvakarta nagy uborka-orrát, a melyen otromba pápaszeme
5320 XVII |              majommódra vakargatni kezdte az uborkaorrát.~- Annyi bizonyos, - mondta
5321 XVI  |                  tánczra perdülnek a korcsma udvarán, az öregek meg iddogálnak.~
5322 XVI  |                         De hát a nép, hogyan üdvözli majd királyát?... Leborul
5323 VI   |              farkukat fölkunkorítva, gyorsan ügettek az úton.~Majdnem négy méter
5324 V    |                   egy kidõlt fatörzsre, keze ügyébe fektette töltött puskáját,
5325 XVIII|                  katonák tizenketten, s mind ügyesebbek és erõsebbek, mint õk...
5326 V    |                  szerecsenek, a kik: épp oly ügyesek, értelmesek, harcziasak,
5327 XV   |                   fehér ember láttára.~Testi ügyesség dolgában vetekedett ez a
5328 VII  |            dörrenését, s ismervén a franczia ügyességét, elégedetten gondolták,
5329 X    |                    úszó fatörzsekkel, Llanga ügyet sem vetett volna rá, de
5330 XIII |                    láttak.~Egy darabig némán üldögéltek ott, majd egyszerre a foreloper
5331 III  |                   eloltották fáklyáikat, nem üldözik-e õket. Az erdõ egyébként
5332 III  |                        S ha az elefántok nem üldöznék õket, nem kerülnének-e az
5333 XVIII|                     feléjök a vagdiak, a kik üldözõbe vették a menekülõket. Dühös
5334 VI   |           meglepetésükre a két orrszarvú nem üldözte õket, de azért csak szaladtak
5335 XVII |             Mszelo-Tala-Tala õ felsége félig ült, félig hevert trónusán,
5336 XV   |                      mint a lavina: vetések, ültetvények, kerítések, sõt házak is,
5337 XVI  |                hangszert csak a nagy nemzeti ünnepeken szólaltatták meg, Ngala
5338 XVI  |                    nép készülõdik a királyát ünnepelni, a ki nemsokára teljes dicsõségében
5339 XVI  |               keringõ.~A karmester komolyan, ünnepélyesen hajtotta a kintornát, mialatt
5340 XVI  |                     a Mai-család elindult az ünnepélyre, õk is elmentek vele, csak
5341 II   |                        Talán valami éjszakai ünnepet ültek?~- Most már az is
5342 XVI  |              Meglátszott rajtuk, hogy valami ünnepnap van, mert mindnyájan a legszebb
5343 XVI  |                  foglyok elõtt.~- Bizonyosan ünnepük van! - mondta John Cort.~-
5344 X    |                     egy roppant baobab odvas üregébe, s behordták minden holmijukat
5345 IV   |                  lelketlen emberek, azzal az ürüggyel, hogy elefántokra vadásznak,
5346 I    |                 kellett állniok, hogy tanyát üssenek.~A kocsiban csak a kirándulók
5347 XVI  |                  hangverseny: kisebb nagyobb üst-dobok, tilinkók, illetõleg egyenes
5348 XVI  |            egyáltalában nem hasonlított a mi ütemes szabályos tánczainkhoz.
5349 XIV  |                     virágot viselt, a nyakán üveg-gyöngysort, - s a mi legmeglepõbb volt: -
5350 I    |             szaporították a karavánt: néhány üvegáruért egy kis szerecsen fiút vásároltak
5351 IX   |                  dörrenésre fülsiketítõ, vad üvöltés felelt. A támadást nem hagyták
5352 III  |           fölhangzott az elefántok irtózatos üvöltése. A fák oly sûrûek voltak,
5353 IX   |                      kínosan vergõdve, hörgõ üvöltéssel zuhant a folyóba.~De ugyanekkor
5354 XVIII|                    összeroskadt s az ordító, üvöltõ tömeg rémülten menekült.~
5355 V    |                köztársasága is beleordított, üvöltött ebbe a hangversenybe: a
5356 V    |                    is vagy tízezerre bukkant Uganda és Kabinda közt, a nagy
5357 X    |                  ujjongott a franczia talpra ugorva.~S valóban John Cortnak
5358 IX   |                    helyeken a majmok a fáról ugrálhattak a tutajra.~Ettõl félt Khamis
5359 IV   |                  nyomhatott. Llanga tapsolva ugrálta körül a drága zsákmányt,
5360 VI   |                    és fájdalmában, s roppant ugrással rohant neki a kis társaságnak.
5361 X    |               kapaszkodjál belém, ha a vízbe ugrom...~Mindnyájan lehasaltak
5362 X    |                   John Cort és Max Huber oda ugrottak hozzá, hogy segítsenek neki.
5363 II   |                      midõn hirtelen megállt, ugyanabban a pillanatban, a melyben
5364 XVI  |                   csapat élére állt.~Majdnem ugyanakkor látható lett a trón - egy
5365 III  |                     is kúszott rajta; utána, ugyanarra a fára, Urdax kúszott föl,
5366 XII  |                  fáklyavivõ szintén megállt, ugyanebben a pillanatban.~- Az bizonyos,
5367 XIII |                    hátha azok a fáklyások is ugyanezek a fél-majmok voltak, a kiket
5368 XIV  |                 kapzsiság állati ösztönével; ugyanilyen magasabb rendû érzés a hála
5369 XII  |                     Johansen-folyótól.~Útjuk ugyanolyan volt, mint az elõzõ két
5370 X    |                     szembeállíthatók a többi ujjakkal, tehát nem is foghatott
5371 VII  |                   korhadó deszkát és talpfát újjal cserél föl, nem kell másik
5372 XIV  |                      jobban megértik, mutató ujjával a saját mellére bökött és
5373 X    |                     sebezte.~- Ez a mienk! - ujjongott a franczia talpra ugorva.~
5374 V    |                    mivel a hold is nem régen újult meg, remélhették, hogy a
5375 XVI  |                     játszott, mely hosszú és unalmas volt, akárcsak a szentiváni
5376 VI   |                 pióczákkal, vízi pókokkal és undok százlábúakkal, a melyek
5377 XIII |                    végsõ szükségben, bármint undorodott is tõle!... De hát a tûz?...
5378 XVI  |                   fejével. Kétszer-háromszor unottan megvakarta nagy uborka-orrát,
5379 XIV  |                      e levegõben épült város ura, ez a különös nép, mely
5380 XVII |                  felelte John Cort: - s hadd uralkodjék tovább is a - felebarátjain!~
5381 XVI  |                   Max Huber. - Mert ha ez az uralkodó csak olyan bálvány, a milyet
5382 XIV  |                       Itt lakott tehát Ngala uralkodója, a Tükörszemû Atya Õ Felsége,
5383 XVI  |                  Cort; - mert, ha imádják is uralkodójukat, ez csak földi isten...~-
5384 XVI  |            keservesen csalódott! A rejtélyes uralkodónak nyoma sem volt. Ellenben
5385 XVI  |                    meglátjuk ezt a rejtélyes uralkodót!~De a palotából nem õ felsége
5386 VIII |                  beleegyezett, hogy elkíséri urát a négykezûek közé.~Hozzáláttak
5387 IV   |                      hogy a karavánnal megy. Urdaxot jól ismerte mindenki, mint
5388 III  |                     felelte Khamis.~Mindenki Urdaxra nézett, s várta, mit határoz.~-
5389 II   |              véleménye? - kérdezte John Cort Urdaxtól.~- Az, hogy a vadak rajtunk
5390 IV   |                      képzelt folyót...~- Max úrnak igaza van most az egyszer -
5391 IV   |              melyeket együtt vizsgáltunk Max úrral, abban a pillanatban aludtak
5392 X    |                    szándékkal, hogy a partra ússzék.~Llanga világosan látni
5393 X    |                     kisebb, mint õ. De tud-e úszni?... Látta, hogy kétségbeesetten
5394 IV   |                   járható-e a rengeteg? Tört utakról, ösvényekrõl persze nem
5395 VI   |                 falnak föl bennünket ezek az utálatos férgek?~- Mihelyt a folyóhoz
5396 II   |                    van, Llanga: miért jöttél utánunk? - kérdezte Max Huber.~-
5397 VI   |                    bokrokat, s rárohannak az utasokra, a kik hiába menekülnének,
5398 VI   |                   akarnának szedni az átmenõ utasoktól. Khamis megállította a kis
5399 X    |                    pedig megszaporodva a kis utassal, a kitõl Llanga semmi áron
5400 XII  |                   vezeti a három boldogtalan utast?... Hová?...~Nem volt idejük
5401 VIII |                      visszatért Amerikába, s utazásának egyetlen emlékeként két
5402 VII  |                      alkalmatosságuk lesz az utazásra.~Legnehezebb munka volt
5403 I    |                történt meg.~- E szerint a mi utazásunk mindennapi történet?~- Úgy
5404 I    |                  érdekesebb lenne, úgy-e, ha utazásunkat az oroszlánok gyomrában,
5405 V    |                 megviselte õket, míg a síkon utazgattak.~Khamisnak az volt a terve,
5406 IV   |                     is lett volna az erdõben utazni. Most azonban más volt a
5407 VIII |                       s ezért Közép-Afrikába utazott. Ha ott majd megtanulja
5408 VI   |                  vígan. - S holnap már vízen utazunk...~- Még pedig egész az
5409 V    |                pihenõt leszámítva, egész nap utazzanak; éjjel pedig, mivel úgy
5410 XIV  |                      a melyben laktak, három utcza keresztezésének a központjában
5411 XVIII|                   sietve befordultak az elsõ utczába, ott sem járt egy lélek
5412 XIII |                         felelte Llanga. - Az utczák, házak mind tele vannak
5413 XIII |                lombokból épült házak, melyek utczákat alkottak! Szóval igazi város
5414 XIV  |                   õket a nyitott ajtón át az utczára.~Szabadok voltak tehát!
5415 I    |               folyton ily karavánokkal járt; útitársai föltétlenül megbízhattak
5416 III  |                      hozta-e most a portugál útjába ezt az elefántcsordát, hogy
5417 X    |                    veretett, mikor fölfedezõ útjára indult a majmok közé.~-
5418 VII  |                     bizonyára mellékfolyója. Utjok kétharmad része tehát elég
5419 IV   |                    mellett megrövidítette az útjokat is. Csak az volt a kérdés:
5420 VI   |               fölosztották, s vígan indultak útjokra.~De a nap, bár jól kezdõdött,
5421 XVIII|                     tovább akarták folytatni útjukat az Ubangi folyón lefelé,
5422 XV   |             legázolnak, romba döntenek, a mi útjukba kerül. Valamivel kisebbek,
5423 XVII |                   együtt ivott és õ sem állt útjukban.~Kilencz óra tájban a négy
5424 IV   |                    húzódtak tehát az erdõbe.~Útközben Max Huber szerencsésen elejtett
5425 I    |                 Brazza, Gallieni, de Maistre útleírásait...~Itt a kocsi nagyot zökkent
5426 VI   |          fullánkjától óvakodniok kellett, az utóbbiaktól nem volt mit félniök, mert
5427 VII  |                    az elsõt elvesztették, az utóbbit itt hagyták.~E kettõs bizonyítékból
5428 XII  |              fáklyavivõ is. Ha siettek, hogy utolérjék, õ is meggyorsította lépteit,
5429 III  |                  erdõig, mert a csorda elõbb utolérné õket.~- Föl a fákra! - kiáltotta
5430 VI   |                      gyorsan letértek a járt útról és a jobboldali sûrû bokrok
5431 IV   |                   kínálkozott.~- Ha találunk utunkban ily folyóra, - mondta a
5432 IV   |                  mondta:~- Tudom ugyan, hogy utunkon egymást éri a sok akadály:
5433 XII  |                   ebbõl a rengetegbõl, sötét útvesztõbõl vezessen ki.~- Még pedig
5434 IX   |                      s mindenekelõtt el kell ûzniök a majmokat arról a pontról,
5435 III  |                      fölsikoltott... Mint az ûzött szarvas, egyetlen óriási
5436 V    |                                              V. FEJEZET.~Az elsõ nap.~Valamivel
5437 XV   |                hatalmas fegyvert.~Ebédjüket, vacsorájukat Kollo fõzte, sütötte, még
5438 I    |             mosolyogva.~- No, akkor mehetünk vacsorálni - szólt Max Huber.~A karaván
5439 V    |                      magnólia, a szikomor, a vad-narancsfa, a fügefa, melynek törzse
5440 II   |                  akadt baja e kiránduláson a vadakkal, de mindeddig baj nélkül
5441 II   |                  következik... Lehet, hogy a vadaknak eszük ágában sincs bennünket
5442 IV   |                    nem voltak biztonságban a vadaktól, a kikrõl nem tudhatták,
5443 VI   |                    de sem az embernek, sem a vadállatoknak nem árt.~Ez az út nagyon
5444 III  |                    Szenvedélyes kapzsisággal vadásszák, mivel egy-egy elefánt agyara
5445 IX   |                      inni akartak.~De csupán vadász-szenvedélybõl nem pazarolhatták golyóikat,
5446 XV   |                   több ízben szeretett volna vadászgatni a feje fölött röpködõ madarakra,
5447 XII  |                    fognak megélni?... Ha nem vadászhatnak, be kell érniök a vad gyümölcsökkel,
5448 XII  |                   nincs fegyverünk és nem is vadászhatunk!...~- S hol, merre keressük
5449 III  |                   volt, mintha száz meg száz vadászkürtöt tele tüdõbõl egyszerre fújnának
5450 I    |               alföldjére: õ csak elefántokra vadászott, mert elefántcsontot akart
5451 I    |                golyózáporral feleltünk, hogy vadásztunk oroszlánokra meg lybiai
5452 IX   |                    dús volt mindenféle lábas vadban. Antilopok, hatalmas jávor-
5453 V    |                    fák között.~Az onja, vagy vadbivaly félelmetes állat, mert hatalmas
5454 VI   |                 késõbb láttak is egész csomó vadbivalyt, meg két orrszarvút, de
5455 XV   |                    kisebbek, mint az európai vaddisznó, de roppant erõsek s úgy
5456 XV   |                       ízletes gyümölccsel és vadhússal meg szárnyasokkal.~A vagdi,
5457 VI   |                    egy pár gaugát is, valami vadkacsafélét; tehát a víznek közel kellett
5458 II   |                  Olyan szemei vannak, mint a vadmacskának: lehet, hogy hasznát vehetjük.~-
5459 II   |             foreloper, sem Max Huber, sem a «vadmacskaszemû» Llanga nem látták a rejtélyes
5460 XV   |                     sõt még méz is, melyet a vadméhektõl szedtek el. Ráadásul csemegének
5461 VIII |                    hogy beköltözködik valami vadonba, de nem húsz percznyire,
5462 VIII |                         Végképp megszoktuk a vadonbeli életet... A folyóban több
5463 VI   |                      Déltájban John Cort két vadtúzokot ejtett el egy lövésre, s
5464 XVIII|                  meglehet, hogy Anglia elébe vág s elkaparítja a konczot
5465 XIV  |                Llanga mindjárt oda szaladt a vagdi-anyához, a ki gyöngéden megölelte
5466 XV   |                    agyon a vízi disznókat, a vagdi-nép nagy álmélkodására... De
5467 XIV  |                     kedvükre vizsgálhatták a Vagdi-népet, mely élénken sürgött-forgott
5468 XIV  |               bizonyára kitüntet bennünket a Vagdi-rend nagykeresztjével...~A franczia
5469 XIII |                     Soha senki sem hallott a Vagdi-törzsrõl és a foreloper tûnõdve csóválta
5470 XVII |                     a kintornát is, a mely a vagdiaknak legfõbb gyönyörûsége volt.~
5471 XVII |                   orvos volt; õ uralkodott a vagdiakon!~Most már könnyû volt kitalálni
5472 XIV  |              városban és tanulmányozhassuk a vagdikat...~- És másodszor?...~-
5473 XV   |                    varázslók nem voltak is a vagditörzsben, katonák már voltak: vagy
5474 IV   |                Õserdõt, vagy pedig keresztül vágnak rajta?~Az éjszaka csöndben
5475 I    |                    felé...~- Hátha keresztül vágnánk rajta? - kérdezte Max Huber.~-
5476 IV   |                      nélkül - keresztül kell vágnunk rajta. Az erdõben legföljebb
5477 I    |                  oldalt pedig apró ablakokat vágtak rajta. A két részre osztott
5478 III  |               biztosan!... Hisz ezt az õrült vágtatást nem bírhatják soká!... És
5479 III  |                elefánt gyorsasága ijesztõ: a vágtató ló sem mérkõzhetik vele.~-
5480 III  |                     John Cort elégedetten, s vágtatott társai után.~A többi elefánt,
5481 IV   |                      gátolta, hogy keresztül vágva az erdõn, megrövidítse útját
5482 XIV  |              amerikai, - hogy miután annyira vágyódott a rendkívüliért, most nyugodtan
5483 VIII |                      akart, s mivel elegendõ vagyona is volt, teljes életében
5484 III  |                      menekül, elveszti egész vagyonát: s ha nem menekül, lehet,
5485 XVIII|                     és õ is meg apja is haza vágytak hozzá... A családi köteléket
5486 XV   |                  karita, melynek gesztenyéje vajnemû anyaggal van tele, továbbá
5487 XVII |                      felelt, hogy majommódra vakargatni kezdte az uborkaorrát.~-
5488 IX   |                      s e pillanatban kitört. Vakító villámok czikáztak keresztül
5489 II   |                   habozott, hogy kövesse-e a vakmerõ francziát, a kit nem bírt
5490 II   |                    úr: ne legyünk túlságosan vakmerõek... Körülbelül bizonyos,
5491 IV   |                    szomjazta és a legnagyobb vakmerõségekre is kész lett volna egy-egy
5492 II   |                  kárhoztatta ezt a czéltalan vakmerõséget.~Alig tett azonban pár lépést,
5493 III  |                 dördült el egyszerre, - csak vaktában lõttek, mert a tamarind
5494 V    |                 értékes faanyagot, a melybõl valaha milliókat és milliókat fog
5495 XVI  |                 Huber. - A fõ az, hogy végre valahára meglássuk azt a fölséges
5496 III  |                  meglehet, a négy ügyes lövõ valahogy csak elbánik velük; de mit
5497 XIII |                  mert õ ismerte Közép-Afrika valamennyi törzsét.~Tehát, a mint Llanga
5498 X    |                    hirtelen egyet fordult, s valamennyiüket lerántotta magával a tomboló
5499 VIII |                    egyik sarokban megbotlott valamiben.~- Mi lehet ez?...~- Láda! -
5500 XVI  |                    van és nagyban készülõdik valamire. Mindenfelõl özönlött a
5501 III  |                     parancsolta, hogy inkább válasszák a bizonytalan veszedelmet,
5502 VI   |                      okosabb volt a kisebbet választani, vagyis inkább tûrni a szúnyogok
5503 XVII |                    mint õk maguk, királyukká választották, - a mi különben megtörténhetett
5504 XVI  |                   négy izmos ficzkó hozott a vállain.~A trónuson ott terpeszkedett
5505 XVI  |                    dívánt hordozó alattvalók vállait; a haja és szakálla már
5506 XIV  |                   valamelyike barátságosan a vállamra verne, s francziául szólítana
5507 VI   |                     az állat eleven húsába a vállapoczka fölött, de csak jelentéktelen
5508 V    |                      súlyos kéz nehezedett a vállára...~- Nos!... mi az?... -
5509 XVI  |                     ez tulajdonképpen nem is vallásos ünnep, - jegyezte meg John
5510 XV   |                fogalma és a vele kapcsolatos vallásosság, a mi megvan minden népben,
5511 XV   |                         Akkor hát mondjuk és valljuk nyíltan, hogy õk is épp
5512 I    |               hátukra tûz, a heveder kimarja vállukon a húst, lábukat véresre
5513 XVII |                      szökés eshetõségére is, vállukra vetették a puskájukat, s
5514 I    |                      hogy soha többé meg nem válnak tõle.~Mihelyt a kocsi megállt,
5515 VI   |             észrevehetõen mocsarassá kezdett válni.~Itt-ott sásra és kákára
5516 X    |                     rárohannak képzelt, vagy valódi ellenségükre, s a szó szoros