| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] 8000 1 95 1 986 1 a 3829 á 7 abba 4 abban 22 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 3829 a 1264 az 909 hogy 866 nem | Verne Gyula Véres dráma Livóniában IntraText - Concordances a |
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
1 I | I. FEJEZET~Át a határon~Egyedül volt az
2 I | tova, mint valami farkas a hosszú, hideg télben a jégtorlaszok
3 I | farkas a hosszú, hideg télben a jégtorlaszok között. Vastag,
4 I | nem védte meg õt eléggé a csípõs szél támadásai ellen.
5 I | Teljes sötétségben haladt a mélyre ereszkedett égbolt
6 I | már az idõ, csakhogy fenn, a magas északon; az ötvennyolcadik
7 I | fokon. Meg nem állt volna a világért sem. Lehet, hogy
8 I | végre mégis csak megállt a vándor. Nem mintha lába
9 I | tovább, vagy elakadt volna a lélegzete, vagy mintha úrrá
10 I | mintha úrrá lett volna rajta a kimerültség. Testi ereje
11 I | fölért lelke erejével. S a hazaszeretet leírhatatlan
12 I | így kiáltott:~- Végre... a határ... a livóniai határ...
13 I | kiáltott:~- Végre... a határ... a livóniai határ... hazám
14 I | mintha magához akarná ölelni a szeme elõtt nyugat felé
15 I | Határozott léptekkel tapodta a föld fehér takaróját, mintha
16 I | kényszeredve, hogy elkerülje a kozák õrszemeket, magas
17 I | középsõ tartományaiba, ahol a rendõrség hallatlan éberséggel
18 I | volna, így kiáltott föl:~- A livóniai határ... a határ!~
19 I | föl:~- A livóniai határ... a határ!~Talán ez az a baráti
20 I | a határ!~Talán ez az a baráti föld, ahol annyi
21 I | nincs már mitõl félnie? A szülõföld, ahol nyugalma
22 I | örömet szerezni?~Nem! Ezen a földön csak mint szökevény
23 I | akart keresztülvágni. Csak a legközelebbi kikötõbe akart
24 I | csak akkor lesz, amikor a livóniai partvidék a távol
25 I | amikor a livóniai partvidék a távol ködébe vész már mögötte.~-
26 I | ködébe vész már mögötte.~- A határ! - kiáltotta a férfi.
27 I | A határ! - kiáltotta a férfi. De hol volt hát ez
28 I | férfi. De hol volt hát ez a határ, amelyet sem folyó
29 I | jellegzetesség nélkül?...~Nos, ez a határ választotta el az
30 I | el az orosz birodalomtól a „balti tartományok” gyûjtõnéven
31 I | Kurlandot. S e helyütt ez a határvonal ketté osztja
32 I | ketté osztja délrõl-északra a Peipusz-tónak télen szilárd,
33 I | folyékony tükrét.~Ki volt ez a szökevény? Ez a körülbelül
34 I | volt ez a szökevény? Ez a körülbelül harmincnégy esztendõs,
35 I | szakáll látszott ki, s mikor a szél föl-fölkapta a csuklyát,
36 I | mikor a szél föl-fölkapta a csuklyát, két eleven szem
37 I | alóla, amelyeknek fényét a dermesztõ szél sem olthatta
38 I | vaskos bot. Az iszákot, a butykost, sõt az erszényt
39 I | észrevétlenül eljuthat majd a Balti-tenger, vagy a Finn-öböl
40 I | majd a Balti-tenger, vagy a Finn-öböl valamelyik kikötõjébe.~
41 I | eljutott, még ha nem is volt a katonai hatóságoktól igazolványa,
42 I | postamestere. De vajon ez így lesz a partvidék közelében is,
43 I | is, ahol sokkal szigorúbb a felügyelet?... Bizonyos,
44 I | fogják hajszolni õt. S ha a szerencse, amely eddig híven
45 I | híven kitartott mellette a livóniai határon elpártolna
46 I | elpártolna tõle, valóban a révben szenvedne hajótörést.~
47 I | révben szenvedne hajótörést.~A Peipusz-tavon, amelynek
48 I | verszta, nyaranta nyüzsögnek a halászok, mert a tó vizében
49 I | nyüzsögnek a halászok, mert a tó vizében igen sok a hal.
50 I | mert a tó vizében igen sok a hal. A közlekedés jóformán
51 I | vizében igen sok a hal. A közlekedés jóformán alig
52 I | bárkákon zajlott, amelyek a víz sodrától hajtva gabonát,
53 I | és kendert szállítottak a szomszéd piacokra, olykor
54 I | piacokra, olykor le egészen a Rigai-öbölbe. De az évnek
55 I | Rigai-öbölbe. De az évnek ebben a szakában, e szélességi fok
56 I | szélességi fok alatt, ahol a tavasz oly késõn áll be,
57 I | tavasz oly késõn áll be, a Peipusz-tó nem alkalmas
58 I | Peipusz-tó nem alkalmas a hajózásra, s a kemény tél
59 I | alkalmas a hajózásra, s a kemény tél idején befagyott
60 I | Nagy, fehér sivatag volt a tó tükre, középütt telve
61 I | jégtömbökkel, s ott, ahol a folyók torkollnak belé,
62 I | emelkedtek rajta.~Ilyen volt az a félelmetes pusztaság, amelyen
63 I | biztos léptekkel haladt a szökevény, könnyedén tájékozódva.
64 I | tájékozódva. Jól ismerte ezt a vidéket s gyorsan lépdelt,
65 I | hogy napkelte elõtt elérje a tó nyugati partját.~- Még
66 I | akkor bizonyára találok majd a parton valami elhagyott
67 I | estig megpihenhetek... Ezen a földön már nem megyek találomra!~
68 I | balvégzete úgy akarná, hogy a rendõrügynökök újra nyomába
69 I | bizonyosan ki tudna siklani a kezeik közül.~A szökevény
70 I | siklani a kezeik közül.~A szökevény attól félvén,
71 I | szökevény attól félvén, hogy a pitymallat elárulja, mielõtt
72 I | elárulja, mielõtt eljutna a Peipusz-tó túlsó partjára,
73 I | törtetett elõre. Jót húzott a pálinkás butykosból, hogy
74 I | néhány csenevész fát látott a távolban elmosódva, dértõl
75 I | jávorfát.~Íme ott volt elõtte a part. De megnõtt ott a veszedelem
76 I | elõtte a part. De megnõtt ott a veszedelem is. Habár a livóniai
77 I | ott a veszedelem is. Habár a livóniai határ középütt
78 I | határ középütt szelte ketté a Peipusz-tavat, érthetõ,
79 I | Peipusz-tavat, érthetõ, hogy a vámõrségeket nem e vonal
80 I | vonal mentén állították föl. A közigazgatási hatóság a
81 I | A közigazgatási hatóság a tó nyugati partján helyezte
82 I | partján helyezte el õket, ahol a bárkák nyaranta ki szoktak
83 I | nyaranta ki szoktak kötni.~A szökevény tudta ezt, s éppenséggel
84 I | világosságot vett észre a távolban, mintha sárgás
85 I | sárgás lyukat ütött volna a sûrû köd függönyén.~- Mozog
86 I | köd függönyén.~- Mozog ez a világosság vagy nem mozog? -
87 I | kérdezte magában, megállván a körülötte tornyosuló jégtömbök
88 I | jégtömbök egyikénél.~Ha a fény változtatja a helyét,
89 I | egyikénél.~Ha a fény változtatja a helyét, akkor kézi lámpástól
90 I | ered, amellyel valószínûleg a vámõrök éjjeli õrjárata
91 I | igyekszik megvilágítani a Peipusz-tónak ezt a részét,
92 I | megvilágítani a Peipusz-tónak ezt a részét, s ez esetben óvakodnia
93 I | Ha nem változtatja helyét a fény, akkor bizonyos, hogy
94 I | állomás belsejébõl ered, mert a halászok ilyenkor még nem
95 I | mivel be szokták várni a jégzajlást, amely április
96 I | õrhely közelébe tévedjen.~A szökevény balra kanyarodott.
97 I | felõl ugyanis, amennyire a reggeli szellõben oszladozó
98 I | láthatta, sûrûbben álltak a fák egymás mellett. Ha üldözni
99 I | kezdik, talán könnyebben lel a fák között búvóhelyet s
100 I | amikor jobb felõl felcsattant a kiáltás: - Állj! Ki vagy?~
101 I | kiáltás: - Állj! Ki vagy?~Ez a németes kiejtéssel elhangzott
102 I | kellemetlenül lepte meg vándorunkat. A német nyelv egyébként a
103 I | A német nyelv egyébként a legelterjedtebb a balti
104 I | egyébként a legelterjedtebb a balti tartományokban, ha
105 I | balti tartományokban, ha a parasztok közt nem is, legalább
106 I | parasztok közt nem is, legalább a városi polgárság körében.~
107 I | városi polgárság körében.~A szökevény egy szót sem felelt
108 I | Hirtelen hasra vágódott a jégen s nagyon jól tette.
109 I | lett volna elõvigyázatos, a mellébe fúródik a puskagolyó.
110 I | elõvigyázatos, a mellébe fúródik a puskagolyó. De vajon végleg
111 I | megmenekült az õrjárattól? A vámõrök kétségtelenül észrevették...
112 I | az „állj, ki vagy?!” és a puskalövés... De persze
113 I | persze az is lehetséges, hogy a ködös homályban azt hiszik,
114 I | homályban azt hiszik, hogy csak a szemük káprázott.~S valóban
115 I | szemük káprázott.~S valóban a szökevény nem ok nélkül
116 I | következtethetett erre abból a beszélgetésbõl, amelyet
117 I | beszélgetésbõl, amelyet a vámõrök folytattak egymással,
118 I | egyenruhában, akik könnyen nyújtják a kezüket egy kis borravalóért,
119 I | emberi alak árnyékát látják a jégtömbök között.~- Bizonyos
120 I | egyik.~- Láttam, - felelt a másik; - holmi csempész
121 I | átszökni...~- Nem az elsõ ezen a télen, s nem is az utolsó
122 I | sincs nyoma!~- Eh! - felelt a másik, az aki lõtt, - ki
123 I | másik, az aki lõtt, - ki a manó tudna ilyen ködben
124 I | találtam el emberünket... A csempészfélének mindig tele
125 I | csempészfélének mindig tele van a butykosa... Testvériesen
126 I | gyomorerõsítõnél - tette hozzá a másik.~A vámõrök tovább
127 I | gyomorerõsítõnél - tette hozzá a másik.~A vámõrök tovább folytatták
128 I | jobban lelkesítette õket az a gondolat, hogy egy jó korty
129 I | Kárbaveszett fáradság volna.~A szökevény, - mihelyt azt
130 I | mihelyt azt hitte, hogy a vámõrök elég messze járnak
131 I | járnak már, - folytatta útját a part felé, s napfölkelte
132 I | állomástól, ahol meghúzta magát a szalmában.~Bizonyos, hogy
133 I | ésszerûség azt kívánná, hogy ezen a napon virrasszon, minden
134 I | azonnal észrevegyen, hogyha a vámõrök a kunyhó felé találnának
135 I | észrevegyen, hogyha a vámõrök a kunyhó felé találnának kerülni,
136 I | burkolózott s mély álomba merült. A nap jól elõre haladt már,
137 I | Délután három óra volt. A vámõrök szerencsére nem
138 I | káprázat játszott velük. A szökevény szerencsésnek
139 I | kétszerre volt még elegendõ. De a legközelebbi pihenõ helyén
140 I | kellett töltetnie pálinkával a butykosát is, amelyet az
141 I | utolsó csöppig kiürített.~- A parasztok sohase utasítottak
142 I | el, - gondolta magában, - a livóniai nép még kevésbé
143 I | amilyen bõven akad ezekben a tartományokban. S õk bizony
144 I | mint az orosz birodalomban a parasztok.~Egyébként a szökevény
145 I | birodalomban a parasztok.~Egyébként a szökevény egyelõre nem szorult
146 I | Livóniában jár. Igaz, hogy a tengeri út költségeire nem
147 I | költségeire nem tellett a pénzébõl... De ez a jövõ
148 I | tellett a pénzébõl... De ez a jövõ gondja. Egyelõre arról
149 I | tengerparti kikötõbe, akár a Finn-öbölben, akár a Balti-tengeren;
150 I | akár a Finn-öbölben, akár a Balti-tengeren; s erre kellett
151 I | óra tájban, - rendbe hozta a revolverét és kilépett a
152 I | a revolverét és kilépett a kunyhóból. A szél napközben
153 I | és kilépett a kunyhóból. A szél napközben irányt változtatott,
154 I | változtatott, és délrõl fújdogált. A hõmérséklet nulla fokra
155 I | nulla fokra emelkedett, s a hótakaró, amelyet sötétlõ
156 I | már-már olvadozni kezdett.~A táj egyhangú síkság volt
157 I | síkságon könnyûszerrel haladhat a gyalogos, hacsak a hirtelen
158 I | haladhat a gyalogos, hacsak a hirtelen olvadás váratlanul
159 I | járhatatlanná nem teszi a talajt. S vándorunknak volt
160 I | oka ettõl félni. Mielõbb a kikötõbe kellett jutnia,
161 I | kikötõbe kellett jutnia, s ha a zajlás az idén korábban
162 I | legalább hamarább megindulna a hajóközlekedés is.~A Peipusz-tótól
163 I | megindulna a hajóközlekedés is.~A Peipusz-tótól körülbelül
164 I | versztára volt Ecks falu, ahová a szökevény reggel hat óra
165 I | megkockáztatta volna azt, hogy a rendõrügynökök az igazolványát
166 I | õt. Búvóhelyet sem bent a faluban keresett. Ezt a
167 I | a faluban keresett. Ezt a napot a falutól egy kilométernyire
168 I | faluban keresett. Ezt a napot a falutól egy kilométernyire
169 I | után jutott el. Az Embach a Vatzjero-tóba ömlik, a tó
170 I | Embach a Vatzjero-tóba ömlik, a tó északi csúcsánál.~E helyütt
171 I | csúcsánál.~E helyütt nem a part sûrû égerfái és jávorfái
172 I | jávorfái közé hatolt be a szökevény, hanem célszerûbbnek
173 I | célszerûbbnek találta, hogy a tó jegén folytassa útját,
174 I | szilárdsága még nem rendült meg.~A magasba emelkedett felhõkbõl
175 I | szakadt alá, elolvasztván a hótakarót. Minden jel arra
176 I | nincs messze. Közeledett a nap, amikor a tájék vízfelületeit
177 I | Közeledett a nap, amikor a tájék vízfelületeit borító
178 I | borító jég zajlásnak indul.~A szökevény gyors léptekkel
179 I | léptekkel haladt, hogy elérje a tó csücskét, még pirkadat
180 I | amúgy is fáradt embernek, - a leghosszabb, amelyet kitûzött
181 I | volt kitûzött céljától. A következõ napi tíz órás
182 I | szilárd jegén jobb az út, mint a part mentén, amelyet sárba
183 I | már az olvadás. Csakhogy a tompa reccsenések s itt-ott
184 I | repedés arra vallottak, hogy a zajlás nem várat már sokáig
185 I | sokáig magára. S akkor bizony a gyalogló nehezen tud átkelni
186 I | gyalogló nehezen tud átkelni a folyón, hacsak el nem szánja
187 I | összehúzott kaftánja megvédte õt a szélrohamok ellen. Csizmáját
188 I | biztossá tették lépteit a síkos jég hátán, s bár vaksötét
189 I | toronyiránt mutatta útját a célja felé.~Reggel három
190 I | neki. Az erdõségben, amely a Vatzjero északi csücskén
191 I | Vatzjero északi csücskén a partot borítja, akad nem
192 I | telente lakatlan. Van ezekben a kunyhókban egy kis szén,
193 I | egy kis szén, s ezzel, meg a fákról lehullt száraz ágakkal
194 I | attól sem kell félnie, hogy a tûzhely füstje árulója talál
195 I | pusztában.~Bizonyos, hogy a tél kemény volt; de éppen
196 I | tél kemény volt; de éppen a tél dermesztõ hidegének
197 I | dermesztõ hidegének köszönhetett a szökevény sok mindent, amióta
198 I | mindent, amióta betette a lábát az orosz birodalom
199 I | Aztán meg nem barátja-e a tél az oroszoknak? A közmondásuk
200 I | barátja-e a tél az oroszoknak? A közmondásuk azt tartja,
201 I | Embach balpartja felõl. A hang kizárt minden tévedést:
202 I | távozóban volt az állat?... A sötétségben nem tudta megállapítani.~
203 I | nem tudta megállapítani.~A férfi megállt egy pillanatra
204 I | Embach partján és lehet, hogy a fenevadak megérezték már,
205 I | megérezték már, hogy ember van a közelükben.~Csakhamar olyan
206 I | olyan erõvel harsant föl a gyászos ordítás, hogy a
207 I | a gyászos ordítás, hogy a szökevény azt hitte, nyomban
208 I | rátámadnak.~- Farkasok, - szólt a szökevény - s a falka nincs
209 I | szólt a szökevény - s a falka nincs már messze.~
210 I | falka nincs már messze.~A veszedelem óriási volt.
211 I | veszedelem óriási volt. Ezek a fenevadak, amelyeket a kemény
212 I | Ezek a fenevadak, amelyeket a kemény tél kiéheztetett,
213 I | gondolni sem lehetett, hogy a szökevény búvóhelyet találjon,
214 I | búvóhelyet találjon, ahol a támadást elkerülheti. Az
215 I | alacsony és csupasz volt a partja. Egyetlen fának sem
216 I | ágaira felkapaszkodhatna. A falka nem lehetett távolabb
217 I | távolabb ötven lépésnél, akár a jég hátán rohant elõre,
218 I | hátán rohant elõre, akár a síkon át.~Vándorunk okosabbat
219 I | nem igen lehetett, hogy a fenevadak elõl elmenekülhet;
220 I | fenevadak elõl elmenekülhet; a kellõ pillanatban aztán
221 I | és szembe kell szállania a támadással. Így is tett;
222 I | de csakhamar érezte, hogy a farkasok a sarkában vannak.
223 I | érezte, hogy a farkasok a sarkában vannak. Ordításuk
224 I | húsz lépésnyirõl hangzott a háta mögött. Megállt s úgy
225 I | s úgy rémlett neki, hogy a homályban ragyogó pontok
226 I | villognak, mint az izzó parázs.~A farkasok szeme volt, a lesoványodott,
227 I | A farkasok szeme volt, a lesoványodott, mély horpaszú,
228 I | farkasoké, amelyek mohón lesték a zsákmányt s úgy érezték,
229 I | mindjárt beleharaphatnak.~A szökevény megfordult, egyik
230 I | egyik kezében revolverét, a másikban botját szorongatva.
231 I | szerette volna, ha csak a botját kell használnia,
232 I | esetleg rendõrök portyáznak a közelben, a lövésekkel magára
233 I | rendõrök portyáznak a közelben, a lövésekkel magára vonná
234 I | lövésekkel magára vonná a figyelmüket.~A vándor szilárdan
235 I | magára vonná a figyelmüket.~A vándor szilárdan megvetette
236 I | vándor szilárdan megvetette a lábát, miután karját kiszabadította
237 I | forgatva megállította azokat a fenevadakat, amelyek legközelebbrõl
238 I | legközelebbrõl szorongatták. Az egyik a torkának ugrott, de ezt
239 I | fél tucatnyi farkas volt a falkában, vagyis sokan voltak
240 I | egy súlyos csapást mért a második farkas fejére, botja,
241 I | tudott bánni, kettétört a kezében.~A férfi újra futásnak
242 I | bánni, kettétört a kezében.~A férfi újra futásnak eredt,
243 I | futásnak eredt, de mikor a fenevadak utána iramodtak,
244 I | halálosan találva, elterült a jégen, amelyet a kiomló
245 I | elterült a jégen, amelyet a kiomló vér pirosra festett;
246 I | vér pirosra festett; de a másik két lövés nem talált,
247 I | lépésnyire tõle félreugrott.~A szökevény nem ért rá újra
248 I | nem ért rá újra tölteni. A falka újra összeverõdött,
249 I | odébb sarkában voltak már a fenevadak s kaftánja lebernyegét
250 I | Többé nem tud felállni s a dühöngõ fenevadak szétmarcangolják.~
251 I | veszedelem után, elérkezett a szülõföldjére, és a végén
252 I | elérkezett a szülõföldjére, és a végén se híre, se pora nem
253 I | híre, se pora nem marad...~A hajnal elsõ sugaraiban látszott
254 I | sugaraiban látszott már a tó széle.~Az esõ elállt
255 I | köd ült az egész tájon. A farkasok rávetették magukat
256 I | magukat áldozatukra, aki a revolver agyával verte vissza
257 I | agyával verte vissza õket. A fenevadak mardosva, karmolva
258 I | mardosva, karmolva folytatták a támadást.~Egyszerre csak
259 I | támadást.~Egyszerre csak a férfi nekiment egy lajtorjának...
260 I | volt vajon odatámasztva ez a lajtorja?... Mit számít
261 I | sikerül felkapaszkodnia rá, a farkasok nem követhetik,
262 I | egyelõre biztonságban van.~A lajtorja ferdén emelkedett
263 I | ferdén emelkedett fölfelé s a lába, - furamód, - nem érte
264 I | lába, - furamód, - nem érte a földet, mintha a levegõben
265 I | nem érte a földet, mintha a levegõben lógna. A ködben
266 I | mintha a levegõben lógna. A ködben nem látszott, mihez
267 I | látszott, mihez támaszkodik a teteje.~A szökevény megragadta
268 I | mihez támaszkodik a teteje.~A szökevény megragadta a lajtorját
269 I | A szökevény megragadta a lajtorját s néhány fokán
270 I | fokán felszaladt, abban a pillanatban, amikor a farkasok
271 I | abban a pillanatban, amikor a farkasok utoljára ugrottak
272 I | ugrottak rá. Belekaptak a csizmájába, amelynek széttépték
273 I | csizmájába, amelynek széttépték a bõrét.~A lajtorja recsegett
274 I | amelynek széttépték a bõrét.~A lajtorja recsegett a férfi
275 I | bõrét.~A lajtorja recsegett a férfi súlya alatt és inogni
276 I | felfalják...~De nem tört le, s a szökevény olyan ügyesen
277 I | olyan ügyesen kúszott föl a lajtorja legfelsõ fokára,
278 I | legfelsõ fokára, mint matróz a kötélzetre.~Ott egy gerenda,
279 I | egy kerékagy emelkedett ki a lajtorja fölött. Megragadta
280 I | lábbal, mintha lovon ülne.~A szökevény megmenekült a
281 I | A szökevény megmenekült a farkasok torkából, s a fenevadak
282 I | megmenekült a farkasok torkából, s a fenevadak a lajtorja lába
283 I | torkából, s a fenevadak a lajtorja lába körül ugrándozva,
284 II | FEJEZET~Váratlan segítség~A szökevény egyelõre biztonságban
285 II | egyelõre biztonságban volt. A farkasok nem mászhatnak
286 II | ahogy megtehették volna a medvék, amelyek szintén
287 II | szintén nagy számban élnek a livóniai erdõkben s nem
288 II | kevésbé veszedelmesek. De a magasból le nem szállhatott,
289 II | következnie.~De miért volt a lajtorja ezen a helyen és
290 II | miért volt a lajtorja ezen a helyen és hová volt erõsítve
291 II | helyen és hová volt erõsítve a felsõ vége?...~Egy gerendához,
292 II | négy szárny, egy malomnak a négy szárnya, amely egy
293 II | ahol az Embach találkozik a tóval. Szerencsés véletlen
294 II | Szerencsés véletlen folytán a malom nem mûködött abban
295 II | malom nem mûködött abban a pillanatban, amikor a szökevény -
296 II | abban a pillanatban, amikor a szökevény - már-már az utolsó
297 II | könnyen megtörténhet, hogy a szerkezet megindul majd
298 II | megindul majd reggel, ha a szél kedvezõ lesz. Ez esetben
299 II | lesz. Ez esetben bajos lesz a forgásban lévõ kerék agyán
300 II | agyán maradni. Meg aztán a molnár is észreveszi a kerékagyon
301 II | aztán a molnár is észreveszi a kerékagyon lovagló idegent,
302 II | talál jönni, hogy kifeszítse a vitorlákat és beállítsa
303 II | vitorlákat és beállítsa a külsõ emelõrudat. De vajon
304 II | De vajon lemerészkedhet-e a szökevény a földre?... A
305 II | lemerészkedhet-e a szökevény a földre?... A farkasok még
306 II | a szökevény a földre?... A farkasok még mindig a domb
307 II | A farkasok még mindig a domb tövében tanyáznak,
308 II | bizonyára hamarosan fölriasztják a szomszédos házak lakóit!...~
309 II | egyebet, minthogy behúzódik a malom belsejébe, ott bújik
310 II | meg egész nap, ha ugyan a molnár nem lakik a malomban, -
311 II | ugyan a molnár nem lakik a malomban, - ami aligha valószínû, -
312 II | útját.~Odébb csúszott tehát a malom tetejéig, s a padlásablakhoz
313 II | tehát a malom tetejéig, s a padlásablakhoz ért, amelyen
314 II | az indítókar, tengelyével a földre támaszkodva.~A malomnak,
315 II | tengelyével a földre támaszkodva.~A malomnak, úgy ahogy arrafelé
316 II | belülrõl egy sor görgõn a szél irányába lehetett fordítani.
317 II | irányába lehetett fordítani. A malom faalapépítménye a
318 II | A malom faalapépítménye a földbõl emelkedett ki, ellentétben
319 II | emelkedett ki, ellentétben a hollandiakkal, amelyek többsége
320 II | volt, szemben egymással.~A szökevény, miután a padlásablakhoz
321 II | egymással.~A szökevény, miután a padlásablakhoz ért, minden
322 II | amelynek padlóján keresztül a malom alsó részén elhelyezett
323 II | tengelye nyúlt le függõlegesen, a vízszintes hajtótengelyhez
324 II | fogaskerekekkel csatlakozva.~A hely néma és sötét volt.
325 II | szerint egy lélek sincs a malom földszintjén. A deszkafalon
326 II | sincs a malom földszintjén. A deszkafalon körbe-körbe
327 II | meredek lépcsõ vezetett le a padlásról a földszintre,
328 II | vezetett le a padlásról a földszintre, amelynek padlata
329 II | földszintre, amelynek padlata a dombtetõ volt. De az ésszerûség
330 II | ésszerûség azt tanácsolta, hogy a szökevény ne merészkedjék
331 II | ne merészkedjék lejjebb a padlásszobából. Elõször
332 II | harapnivalója sem, úgyhogy a következõ napon gondoskodnia
333 II | Reggel félnyolc felé, amikor a köd felszállt, könnyû volt
334 II | könnyû volt szemügyre venni a malom környékét. Kihajolt
335 II | malom környékét. Kihajolt a padlásablakon, hogy körülnézzen.
336 II | Végtelenbe veszõ út kanyargott a síkon keresztül nyugat felé,
337 II | szárnyasok röpdöstek. Balra a tó terült el, amelynek jég
338 II | amelynek jég borította még a tükrét, azt a pontot kivéve,
339 II | borította még a tükrét, azt a pontot kivéve, ahol az Embach
340 II | koronájú fenyõ ágaskodott a csupasz éger- és jávorfák
341 II | éger- és jávorfák között.~A szökevény megállapította,
342 II | szökevény megállapította, hogy a farkasok, amelyeknek egy
343 II | már az üvöltését, elmentek a malom mellõl.~- Igen ám, -
344 II | gondolta magában, - csakhogy a vámõrök és a rendõrök veszedelmesebbek
345 II | csakhogy a vámõrök és a rendõrök veszedelmesebbek
346 II | veszedelmesebbek ezeknél a fenevadaknál! - Minél közelebb
347 II | Minél közelebb jutok a tengerparthoz, annál nehezebb
348 II | szükség esetén.~Az esõ elállt. A hõmérséklet emelkedett néhány
349 II | lengedezett. De vajon ez a szél, amely elég vidoran
350 II | fújdogált, nem bírja rá a malom gazdáját arra, hogy
351 II | gazdáját arra, hogy megindítsa a malmát?...~A padlásablakból
352 II | megindítsa a malmát?...~A padlásablakból körülbelül
353 II | fehérfoltos zsúptetõvel. A házikókból több helyütt
354 II | reggeli füstszalag szállt a magasba.~Bizonyára ott lakik
355 II | lakik valamelyik házban a molnár is, és így a szökevénynek
356 II | házban a molnár is, és így a szökevénynek volt oka szemmel
357 II | volt oka szemmel tartani a tanyát.~Rászánta magát,
358 II | magát, hogy lemerészkedik a meredek belsõ lépcsõn, lement
359 II | lépcsõn, lement egészen a malomkövet tartó állványig.
360 II | gabonászsákok sorakoztak. Tehát a malom nem volt elhagyatott
361 II | elhagyatott és mûködött, amikor a szél ereje mozgásba hozhatta
362 II | ereje mozgásba hozhatta a vitorlát. Minden percben
363 II | percben itt teremhetett tehát a molnár, hogy munkához lásson.~
364 II | s legokosabb visszamenni a padlásra és aludni néhány
365 II | aludni néhány óra hosszat. A földszinten nagyon könnyen
366 II | nagyon könnyen meglephetnék. A malom két bejáratának ajtaja
367 II | úgyhogy bárki betévedhetett a malomba, hogy meghúzódjék,
368 II | ha újra megered az esõ. A szél is élénkebb lett, és
369 II | szél is élénkebb lett, és a molnár valószínûleg nemsokára
370 II | valószínûleg nemsokára betoppan.~A szökevény, miután még egyszer
371 II | miután még egyszer kikémlelt a réseken, fölmászott a falépcsõn
372 II | kikémlelt a réseken, fölmászott a falépcsõn újra a padlásszobába
373 II | fölmászott a falépcsõn újra a padlásszobába s ott csakhamar
374 II | s ott csakhamar elnyomta a fáradság, úgyhogy mély álomba
375 II | délután négy óra. Javában állt a nap; de a malom még mindig
376 II | Javában állt a nap; de a malom még mindig pihent.~
377 II | malom még mindig pihent.~A szerencsés véletlen úgy
378 II | véletlen úgy hozta, hogy a szökevény, amikor fölegyenesedett, -
379 II | félig meg volt gémberedve a hidegtõl, - csak óvatosan
380 II | csakhamar hangokat hallott a malom földszintjérõl, mintha
381 II | elõtt fél órával léptek be a malomba a beszélgetõk, és
382 II | órával léptek be a malomba a beszélgetõk, és a szökevényt
383 II | malomba a beszélgetõk, és a szökevényt minden bizonnyal
384 II | fölfedezik, ha felmásznak a padlásra is.~A szökevény
385 II | felmásznak a padlásra is.~A szökevény meg se moccant.~
386 II | szökevény meg se moccant.~A padlón elnyúlva figyelt
387 II | kitalálta, kik azok, akik a malomban vannak. Rögtön
388 II | sikerül észrevétlenül távoznia a malomból, akár mielõtt odébb
389 II | már távoztak azok, akik a molnárral beszélgettek.~
390 II | két kísérõje.~Ez idõ tájt a balti tartományok közigazgatásának
391 II | csak kezdõdõfélben volt, s a szlávok még nem szorították
392 II | nem szorították ki nagyon a germánokat. A rendõrségen
393 II | ki nagyon a germánokat. A rendõrségen sok volt még
394 II | rendõrségen sok volt még a német. Kivált közülük Eck
395 II | származású polgártársai voltak a bûnösök. Egyébként nagyon
396 II | éleseszû ember volt; szerették a feljebbvalói is, mert valósággal
397 II | hévvel igyekezett felderíteni a rábízott bûnügyeket. Büszke
398 II | hogy minden sikerül neki, s a kudarcot nem bírta elviselni.
399 II | livóniai orosz volt...~Mialatt a szökevény aludt, a molnár
400 II | Mialatt a szökevény aludt, a molnár kijött a malmába
401 II | szökevény aludt, a molnár kijött a malmába azzal a szándékkal,
402 II | molnár kijött a malmába azzal a szándékkal, hogy egész álló
403 II | dolgozni fog. Kilenc óra tájban a szél kedvezõnek látszott,
404 II | kedvezõnek látszott, s ha a malom vitorlái megindultak
405 II | vitorlái megindultak volna, a szökevény az elsõ zajra
406 II | esõ kezdett permetezni, és a szél ellanyhult.~A molnár
407 II | permetezni, és a szél ellanyhult.~A molnár éppen az ajtaja küszöbén
408 II | esztendõs férfit partra szállni a tó csücskénél?~- Nem én,
409 II | egy lelket se, - felelt a molnár. - Ilyenkor nemigen
410 II | Ilyenkor nemigen vetõdik a tanyánkra senki emberfia...
411 II | Nem. Orosz ember. Orosz a balti tartományokból.~-
412 II | Á! Orosz? - ismételte a molnár.~- Az... egy gazember,
413 II | dicsõség lesz kézrekerítenem!~A rendõrök gazembernek tartanak
414 II | közönséges gonosztevõ.~- És a nyomában vannak? - kérdezte
415 II | nyomában vannak? - kérdezte a molnár.~- Huszonnégy órája
416 II | órája jelentették, hogy a tartományok határán jár.~-
417 II | hová iparkodik? - kérdezte a molnár, aki természeténél
418 II | hajóra szállhat, ha megolvad a jég. Valószínûleg inkább
419 II | inkább Revelbe, mint Rigába.~A kapitány nem ok nélkül említette
420 II | ok nélkül említette ezt a régi orosz városkát, ahol
421 II | régi orosz városkát, ahol a birodalom északi részének
422 II | össze Szentpétervárral, a kurlandi partok mentén.
423 II | kurlandi partok mentén. A szökevénynek érdekében állhatott,
424 II | Revelbe, akkor legalább a szomszédos Balliskibe, amely
425 II | elõször az olvadás után a hajóközlekedés.~Igaz, hogy
426 II | hajóközlekedés.~Igaz, hogy Revel, ez a régi Hanza város, amelynek
427 II | száznegyven versztára volt a malomtól. S ez a távolság
428 II | versztára volt a malomtól. S ez a távolság négy hosszú szakaszra
429 II | iparkodna Revelbe? - kérdezte a molnár. - Sokkal okosabban
430 II | Sokkal okosabban tenné az a gazember, ha Pärnuba igyekeznék!~
431 II | lenne arrafelé folytatni a nyomozást.~Természetes,
432 II | nyomozást.~Természetes, hogy a szökevény, aki lélegzetét
433 II | visszafojtva, mozdulatlanul fülelt a padláson, feszülten figyelte
434 II | feszülten figyelte ezt a beszélgetést, mert nagy
435 II | hogy Pärnuba is mehet, a falleni szakaszokat - szólt
436 II | falleni szakaszokat - szólt a kapitány - már értesítettük,
437 II | értesítettük, résen állnak. De az a legvalószínûbb, hogy a szökevény
438 II | az a legvalószínûbb, hogy a szökevény Revel felé igyekszik,
439 II | Revel felé igyekszik, ahol a leggyorsabban hajóra szállhat.~
440 II | vélekedett Verder õrnagy, a livóniai tartomány rendõrségének
441 II | tartomány rendõrségének a feje, Roganov ezredes fõparancsnoksága
442 II | ellenszenvében és rokonszenvében, a német származású Verder
443 II | köztük Gurko tábornoknak volt a dolga, aki mint a balti
444 II | tábornoknak volt a dolga, aki mint a balti tartományok kormányzója,
445 II | mindannyiuk feljebbvalója volt.~Ez a magas állású személyiség
446 II | magas állású személyiség a kormány elgondolásához igazodott,
447 II | fokról-fokra oroszosítsa a tartományok közigazgatását.~
448 II | tartományok közigazgatását.~Lent a malomban még néhány percig
449 II | még néhány percig tartott a beszélgetés. A kapitány
450 II | percig tartott a beszélgetés. A kapitány leírta a szökevényt,
451 II | beszélgetés. A kapitány leírta a szökevényt, úgy, ahogy a
452 II | a szökevényt, úgy, ahogy a hozzáérkezett személyleírás
453 II | jellemezte, amelyet szétküldtek a környékbeli összes kerületekbe.
454 II | környékbeli összes kerületekbe. A közepesnél magasabb termet,
455 II | szakáll; amikor átlépett a határon, durva, barnás kaftán
456 II | egyszer mondom, - szólt a molnár - hogy ez az ember -
457 II | hogy ez az ember nem járt a tanyánkon, s nem találják
458 II | Azt tudod, ugye, - szólt a kapitány, - hogy aki menedéket
459 II | bûntársának tekintik?~- A jó Isten oltalmazzon, -
460 II | Isten oltalmazzon, - szólt a molnár. - Tudom, és nem
461 II | együtt tovább folytatja a nyomozást Pärnu és Revel
462 II | tartsa az összeköttetést.~- A szél délnyugatra fordult,
463 II | kapitány uram, - szólt a molnár. - Erõsödik. Nem
464 II | segíteni, hogy megindíthassam a malmomat? Akkor nem kellene
465 II | nem kellene visszamennem a tanyára és itt maradhatnék
466 II | Eck szívesen vállalkozott a segítségre. Emberei kimentek
467 II | segítségre. Emberei kimentek a szemközt levõ bejáráson
468 II | szemközt levõ bejáráson s a tetõzet nagy emelõrúdját
469 II | szél iránt fordították a malom tetejét. A vitorlákat
470 II | fordították a malom tetejét. A vitorlákat kifeszítették,
471 II | vitorlákat kifeszítették, miután a fogaskerekek egymásba kapaszkodtak,
472 II | fogaskerekek egymásba kapaszkodtak, a malom szabályos kerepeléssel
473 II | kerepeléssel megindult.~A kapitány embereivel együtt
474 II | délnyugati irányban...~A szökevény minden szavát
475 II | minden szavát hallotta ennek a beszélgetésnek. Megtudta,
476 II | fenyegetik. Jelezték már a szökését és körözték...
477 II | szökését és körözték... A rendõrség a nyomában van...
478 II | körözték... A rendõrség a nyomában van... Mindent
479 II | eljuthat... Tekintettel a hõmérséklet emelkedésére,
480 II | hõmérséklet emelkedésére, a zajlás nem késhet már sokáig,
481 II | nem késhet már sokáig, sem a Balti-tengerben, sem a Finn-öbölben.~
482 II | sem a Balti-tengerben, sem a Finn-öbölben.~Miután határozott,
483 II | észrevétlenül elillanhasson a malomból, mihelyt beáll
484 II | malomból, mihelyt beáll a sötétség.~De hogy’ meneküljön
485 II | meneküljön anélkül, hogy a molnár meg ne neszelje?
486 II | molnár meg ne neszelje? A szél tartósnak ígérkezett
487 II | tartósnak ígérkezett s ha a malom mûködik, a molnár
488 II | ígérkezett s ha a malom mûködik, a molnár bizonyára ott marad
489 II | gondolhatott, hogy lemerészkedik a malom alsó részébe, s ott
490 II | távozik vagy az egyik, vagy a másik kijáraton...~Vajon
491 II | Vajon lehetséges, hogy a padlásablakon kibújva, elkússzon
492 II | padlásablakon kibújva, elkússzon a tetõ forgatására szolgáló
493 II | emelõrúdig és leereszkedjék rajta a földre?...~Egy ügyes és
494 II | kell kockáztatnia, noha a vitorla forgott s az embert
495 II | embert könnyen bekaphatták a kerék fogai. Könnyen az
496 II | fogai. Könnyen az lehet a vége, hogy halálra zúzódik;
497 II | lesz. S ha idõközben feljön a molnár a padlásra, ha dolga
498 II | idõközben feljön a molnár a padlásra, ha dolga akad
499 II | akad ott, vajon remélheti a szökevény, hogy észrevétlenül
500 II | besötétedett, akkor azért nem, mert a molnár minden bizonnyal