Fejezet

 1 II  |        fölverné a tanya lakóit, az az õ baja volna... A szökevény
 2 II  |              derék molnár tudta, hogy õ a padláson van?... Látta
 3 II  |              Vajon éppúgy orosz, mint õ?... Az oroszok könnyen egymásra
 4 II  |           veszedelmeknek.~Legalább is õ úgy gondolta...~Egyszerre
 5 II  |            lefelé a meredek parton.~- Õ az! - ordított az egyik
 6 III |                     És ha nem lesz az õ kezükben a közigazgatás, -
 7 III |             szólt Hamine doktor. - Az õ ereiben tiszta szláv vér
 8 III |           tiszta szláv vér folyik, és õ majd módját leli annak,
 9 III |               tekintette magát. De ha õ távozik, mi lesz atyjával,
10 III |             az atyai házból, amelynek õ a lelke, s amelyben - hála
11 III |           lelke, s amelyben - hála az õ rendszeretetének és takarékosságának! -
12 III |         tizennyolcezer rubellel, - az õ viszonyaihoz képest óriási
13 III |           részt a társalgásban, ámbár õ is gyakran szóbakerült.
14 III |        mondani szokás... Hol?... Csak õ tudta volna megmondani.
15 III |           régi szokása szerint; aztán õ is, Delaporte úr is, melegen
16 IV  |             kiáltott a postakocsis. - Õ aztán kibérelhetné akár
17 IV  |            sincs gyalog utazni, mikor õ megváltotta a helyét a postakocsira
18 IV  |         övérõl. De a táska megvolt, s õ mégjobban a hóna alá szorította,
19 V   |             az arca nem volt látható.~Õ beszélt s így szólt a fogadóshoz:~-
20 V   |                  dörmögött magában, - õ az... De mért akar olyan
21 V   |               korán akar kelni, az az õ dolga!... De engem hagyjon
22 VI  |             osztályának az elõjogait. Õ képviselte azokat az eszméket,
23 VII |     vádindítványai megfogalmazásában. Õ volt a megtestesült törvény.
24 VII |              Egy lovast elõreküldtek, õ gondoskodott róla, hogy
25 VII |              õt hallgatnia. Hiszen az õ vallomása volt a legfontosabb
26 VII |             tõle magától hallottam... Õ maga mesélte el, mi történt,
27 VII |              volna a kocsissal együtt õ is Pärnuba. Ó, bárcsak így
28 VII |               Eck kapitány!... De hát õ ismerte Pocht, igaz?~- Hát
29 VII |               hogy Broks megérkezett. Õ volt a második számú tanú,
30 VII |              többet nem tudok róla.~- Õ is beleegyezett, hogy maga
31 VIII|               becsülni a németeket!~- Õ meg a barátja, Goszpogyin! -
32 VIII|              Lelkesedéssel védelmezte õ mindig a szláv eszméket.~
33 VIII|              az egyetemrõl te is, meg õ is, és nem valószínû, hogy
34 VIII|             nem érzi, hogy elsõsorban õ a céltáblája annak a Karlnak...~-
35 VIII|               atyám iránt, mint én az õ atyja iránt!... Ha megfeledkeznék
36 VIII|             mert csakugyan egyedül az õ dolga volt, ami következett.~
37 IX  |           bank régi alkalmazottját az õ költségén, otthon temessék
38 IX  |             azt gondoltuk, hogy talán õ a gyilkos, - felelet az
39 IX  |         titokzatos ügynek a kulcsa az õ kezében van.~Verder õrnagynak
40 IX  |            Verder õrnagy elképedve. - Õ... az lehetetlen...~- Megmondtam
41 IX  |             nem tudott meg semmit.~Az õ házukba nem jutott be a
42 X   |       gondolta, hogy az a legjobb, ha õ sem zavarja; hadd pihenjen
43 X   |        postakocsis, azt állítja, hogy õ látta...~- Nos, bíró úr,
44 X   |               arról az útról, amelyet õ kitûzött, tovább folytatta
45 X   |             föl... Ugyanakkor, amikor õ... Ön kilépett a szobájából,
46 X   |          Dimitrij Nyikolev úr volt?~- Õ maga.~- Õ az itt?~- Õ az.~
47 X   |         Nyikolev úr volt?~- Õ maga.~- Õ az itt?~- Õ az.~A tanár,
48 X   |                 Õ maga.~- Õ az itt?~- Õ az.~A tanár, aki eddig szótlanul
49 X   |               nem vettem észre õt, ha õ észrevett is engem... Különben
50 XI  |               a vádja nehezedik rá, s õ rosszul védekezik a vád
51 XI  |               éppúgy szláv volt, mint õ. Õ maga sem hitte Nyikolev
52 XI  |            éppúgy szláv volt, mint õ. Õ maga sem hitte Nyikolev
53 XI  |         virradó éjszakát ott töltötte õ is a fogadóban... Nem tagadja,
54 XI  |        fogadóban... Nem tagadja, hogy õ volt abban a szobában, amelynek
55 XI  |          halmozta el õket. S megtudta õ is most, milyen hallatlan
56 XI  |               hagyta el Rigát, s hogy õ megtagadta erre a válaszadást.
57 XI  | elfogadhatatlannak tûnt, hogy egy, az õ helyzetében és rangjában
58 XI  |     összezavarhatta volna a vádat, de õ makacsul nem mondta ki ezt
59 XII |     Kereszthez címzett fogadójába. Ha õ volt a bûnös, csakugyan
60 XII |        választások küszöbén, az, hogy õ a szláv párt feje, a kormánynak
61 XII |             visszatérni az egyetemre, õ, akivel úgy bántak, mint
62 XIII|           titkolt, a tanár és Ilka az õ szájából tudta meg.~Milyen
63 XIII|      elhárítsa a gyanút?... Vajon nem õ maga csinálta a gyanús nyomokat
64 XIII|        nyomokat a szoba ablakára; nem õ tette a piszkavasat a hamuba,
65 XIII|              vele az ablaktáblát; nem õ követte el a gyilkosságot
66 XIII|              attól félhetett, hogy az õ helyzete rosszabbodni fog.
67 XIII|               nem fog a nyomozás újra õ felé irányulni?~A gyilkosság
68 XIII|            bizonyosra vehetõ, hogy az õ táskájából rabolták el.~
69 XIII|    viselkedése. Amit a tanár mondott, õ már néhányszor elgondolta
70 XIII|         veszem, hogy Kroff a bûnös... Õ tudta, hogy Poch Revelbe
71 XIV |              s ha a fogadóbeli ügy az õ javára oldódna meg, s ha
72 XIV |              s adódott ez az alkalom, õ meg élt vele és...~Vlagyimir
73 XIV |              átadott neki Pärnuban, s õ még egyetlen egyet sem adott
74 XIV |             bankjegyeket ha nem is az õ birtokában, de mégis Vlagyimir
75 XIV |               találták meg?... Hiszen õ maga mondta el a bankároknak,
76 XV  |          Johausen fivérek irodájában, õ lepõdött meg a legjobban,
77 XV  |              voltaképpen elítélt volt õ, akit utólag fölmentettek,
78 XV  |     egyáltalában nem bizonyítja, hogy õ volt Poch gyilkosa...~Ez
79 XV  |            Nyikolev birtokába, ha nem õ rabolta el a pénzt a meggyilkolt
80 XV  |            Pocht, bárha a zsákmány az õ birtokában volt; elhiszem,
81 XV  |          Vlagyimir. - Az én szememben õ a legszentebb, legnemesebb
82 XV  |               megengedi. Mit törõdött õ azzal, hogy mit fognak hozzá
83 XV  |             kifizette Johausenékat... Õ maga áldozta fel vagyonát
84 XVI |             cselt eszelt ki, amely az õ meggyõzõdése szerint kétségtelenné
85 XVI |              s azt hangoztatták, hogy õ volt az, aki a gyanú elterelése
86 XVI |     kételkedett volna akkor, hogy nem õ volt Poch gyilkosa?...~Senki.