Fejezet

 1 I   |        szõke szakáll látszott ki, s mikor a szél föl-fölkapta a csuklyát,
 2 I   |        visszatérõben az õrhelyükre, mikor azt hitték, hogy valami
 3 I   |             újra futásnak eredt, de mikor a fenevadak utána iramodtak,
 4 II  |            Hány óra lehetett vajon, mikor fölébredt?... Körülbelül
 5 II  |           padlásablak felé kúszott, mikor egyszerre csak a malom zakatolásán
 6 II  |        bukkant abban a pillanatban, mikor a szökevény, markában a
 7 II  |       padláson van?... Látta talán, mikor bemenekült a malomba?...
 8 III |         jövendõ családjára gondolt.~Mikor Vlagyimirt számûzték, Ilka
 9 III |  nyugtalankodott a késedelem miatt, mikor atyja megjelent az ajtóban.~
10 IV  |     irattáskát szorongatott erõsen.~Mikor belépett a postaállomás
11 IV  |         Majd kurtán azt kérdezte:~- Mikor indulunk?~- Tíz perc múlva.~-
12 IV  |           asszony mindig szép is... Mikor lesz az esküvõ?~- Néhány
13 IV  |         sohasem hagyta el a helyét. Mikor egyedül maradt, csak annyit
14 IV  |         ágában sincs gyalog utazni, mikor õ megváltotta a helyét a
15 IV  |    mégjobban a hóna alá szorította, mikor végre sikerült a kocsiból
16 V   |             tettesd magad süketnek, mikor hozzád beszélek, vagy nem
17 V   |               szólt Poch egy ízben, mikor az ajtó úgy csikorgott,
18 V   |          sem fogja felébreszteni, s mikor az útitársa elindul, lesz
19 VI  |            teljesítésére buzdítani, mikor megbízták valamivel, fõképp
20 VI  |         kezébe és megsuhogtatta.~De mikor az elsõ csapásra került
21 VI  |           Bûntényt követtek el...~- Mikor?~- Ma éjszaka.~- Miféle
22 VII |         utolsó állomáson, s másnap, mikor a nap fölkel, a fogadóhoz
23 VII |         nyugtalanította. Ma reggel, mikor rendes szokása szerint meglátogatta
24 VII |     emelkedõn.~Délután öt óra volt, mikor megérkeztek Pärnu elõtt
25 VII |           mennyire megrémült Broks, mikor a korcsmáros odavezette
26 VII |        ébresztette fel vendégét; de mikor a postakocsis reggel hét
27 VII |            vacsorázni nem óhajtott. Mikor visszavonult a szobájába,
28 VII |            Volt más is a fogadóban, mikor ez a két utas érkezett?~-
29 VII |         Kroff, - kérdezte a bíró, - mikor ez az utazó távozott a fogadóból,
30 VIII|       átvigye a fiúkra is.~Csakhogy mikor elragadta õt a harag, nem
31 IX  |         Mindennap találkoztak vele, mikor vállára vetett nagytáskával
32 IX  | megállapítani a személyazonosságát, mikor sem Broks, a postakocsis
33 IX  |            a doktor. - Hogy tudnék, mikor elutazott?~- Igaz bizony, -
34 IX  |             ahol a tanár háza volt.~Mikor a kapuba értek, megkérdezték,
35 IX  |       gondtalan, mint máskor!... De mikor mi eltávoztunk, kedves Ilka,
36 IX  |             A szobájában dolgozott, mikor értesült a fogadóban történt
37 X   |         után. Reggel majd megöleli, mikor fölkel s akkor talán majd
38 X   |           Sürgõs ügyben.”~Nyikolev, mikor a levelet elolvasta, önkéntelenül
39 X   |            kaján kárörvendezése is.~Mikor a bírósági épület elé érkeztek,
40 X   |        városból?~- Úgy van, uram.~- Mikor hagyta el Rigát?~- Tizenharmadikán
41 X   |        Tizenharmadikán hajnalban.~- Mikor tért vissza?~- Ma éjszaka,
42 X   |      Egyedül távozott?~- Egyedül.~- Mikor elindult, felült a Revelbe
43 X   |        Elõször akkor szóltam hozzá, mikor a baleset után a fogadó
44 X   |             úr, - felelte a bíró. - Mikor Broks, a kocsis megállapította,
45 X   |            sebesülve, - azt hiszem, mikor felborult a kocsi megzúzódott
46 X   |            hogy ez a fogadó neve.~- Mikor odaérkezett Poch-sal, Kroff
47 X   |       indulóban voltunk Pärnu felé, mikor nyílt az ajtó... Két férfi
48 X   |          önben a lopás gondolata... Mikor kedvezõnek látta az alkalmat,
49 XI  |          ügy a legrosszabbkor jött, mikor a kedélyek már amúgy is
50 XI  |           kegyelmes uram, Nyikolev, mikor az utazásra elhatározta
51 XII |             meggyilkolta útitársát.~Mikor Dimitrij Nyikolev távozott
52 XII |            így szólt:~- Pärnuban... mikor megtudtam, milyen becstelen
53 XIII|          nem szakította õt félbe, s mikor a tanár, szavait végezvén,
54 XIV |      gondjaira bízott letétet; hogy mikor megkapta Vlagyimir levelét
55 XIV |             Ilka és Jean lépett be.~Mikor látták, mily állapotban
56 XV  |          gyilkosság és rablás árán!~Mikor aztán minden kiderült, amikor
57 XV  |     merültek föl a fogadós ellen, s mikor a bíró értesült róla, mi
58 XV  |           meggyilkolt Pochtól?...~S mikor megbeszélte a dolgot Hamine
59 XV  |         zokogását, - ígéretemet?... Mikor ígéretet tettem önnek, méltó
60 XVI |            a kellõ felvilágosítást.~Mikor Nyikolev helyzete kezdett
61 XVI |       gyermekeit és barátait, most, mikor a nemes férfi a sírban pihent!...~