Fejezet

 501 VII |             szélén.~A bíró, az õrnagy, az orvos és Johausen beléptek
 502 VII |             orvos és Johausen beléptek az ivóba és ott találták Kroffot,
 503 VII |                meredt testtel elnyúlva az ágyon, abban a helyzetben,
 504 VII |                 mind a ketten kopogtak az ajtón, amely belülrõl volt
 505 VII |             nem volt teljesen kihûlve.~Az asztalon, az ágy mellett,
 506 VII |         teljesen kihûlve.~Az asztalon, az ágy mellett, ott látták
 507 VII |            vizsgálta meg a holttestet. Az áldozat rendkívül sok vért
 508 VII |        megalvadt, vörös tócsa húzódott az ágytól az ajtóig. Poch ingén,
 509 VII |               tócsa húzódott az ágytól az ajtóig. Poch ingén, amely
 510 VII |           egészen meg volt keményedve, az ötödik borda irányában,
 511 VII |              szobába?... Nyilvánvalóan az országútra nyíló ablakon
 512 VII |          amikor kívülrõl megvizsgálták az ablak állapotát.~Bizonyosan
 513 VII |               párnán levõ vérnyomokból az is, hogy Poch párnája alá
 514 VII |               s kiürítvén a tartalmát, az asztalra tette le.~Mindezt
 515 VII |                kihallgatták, a bíró és az õrnagy elõbb kívül akarták
 516 VII |         Mindenekelõtt annak a szobának az ablakát vizsgálták meg rendkívül
 517 VII |          bûntényt elkövette a gyilkos. Az elsõ pillantásra látszott,
 518 VII |       fémkampót kitépték a párkányból. Az egyik ablaküveg be volt
 519 VII |               a karját, s elfordította az ablakzárat. Bizonyos volt
 520 VII |         Bizonyos volt tehát, hogy ezen az ablakon keresztül hatolt
 521 VII |   útbaigazítást nem nyújthattak. Ennek az volt az oka, hogy a gyilkosságot
 522 VII |             nyújthattak. Ennek az volt az oka, hogy a gyilkosságot
 523 VII |    távoltartani õket.~Kerstorf bíró és az õrnagy ezután annak a szobának
 524 VII |                ezután annak a szobának az ablaka alá mentek, amelyben
 525 VII |          amelyben a gyilkosság éjjelén az ismeretlen utazó aludt.
 526 VII |                ismeretlen utazó aludt. Az ablakon nem volt semmi gyanús.
 527 VII |         ablakon nem volt semmi gyanús. Az ablaktábla nem volt nyitva
 528 VII |              nyitva tegnap óta, amikor az említett utazó oly sietõsen
 529 VII |          távozott a fogadóból. Azonban az ablakpárkányon, valamint
 530 VII |               aki felkapaszkodott erre az ablakra.~Ezután a bíró,
 531 VII |                ablakra.~Ezután a bíró, az õrnagy, a doktor és a bankár
 532 VII |        fogadóba.~Meg akarták vizsgálni az idegen utazó szobáját, amely,
 533 VII |                tudjuk, szomszédos volt az ivóval. Ajtaja elõtt felváltva,
 534 VII |                a rendõrök.~Kinyitották az ajtót. Koromsötét volt a
 535 VII |                Verder õrnagy maga ment az ablakhoz s kinyitotta elõször
 536 VII |              állapotban volt, aminõben az utas hagyta, - az ágy, amelyben
 537 VII |             aminõben az utas hagyta, - az ágy, amelyben az éjszakát
 538 VII |             hagyta, - az ágy, amelyben az éjszakát töltötte, félig
 539 VII |                amelyet Kroff oltott el az utas távozása után, a két
 540 VII |                nyoma; a szoba mélyében az oldaltûzfalba illesztett
 541 VII |                a karcolások a falon és az ablakpárkányon. S ez a nyom
 542 VII |           átkutatták a baromfiudvarban az ólakat. A konyhakertet keresztül-kasul
 543 VII |              keresztül-kasul turkálták az élõsövény kerítésig, amely
 544 VII |               hogy a gyilkos kívülrõl, az országútra nyíló ablakon
 545 VII |          ablakon hatolhatott be csupán az áldozat szobájába, azon
 546 VII |                áldozat szobájába, azon az ablakon át, amelynek zsaluja
 547 VII |          kihallgatását. Elhelyezkedett az ivóban egy asztal mellett,
 548 VII |               egy asztal mellett, ahol az írnoka mellette foglalt
 549 VII |               várták Kroff vallomását, az asztal köré gyûltek. A bíró
 550 VII |               szobát kértek éjszakára. Az egyik utas sántikálva járt,
 551 VII |            bement a szobájába, melynek az ajtaját belülrõl bezárta
 552 VII |              Nem tudta meg, ki volt ez az utas?~- Nem, bíró úr, s
 553 VII |          mondott csak a társáról, hogy az egész úton alig ejtett ki
 554 VII |        ismerjen... Én magam sem láttam az arcát, úgyhogy tisztára
 555 VII |             rendõrkapitány is itt volt az egyik emberével.~- Á! -
 556 VII |              közben beszélgettek.~- És az ivóból mindenki távozott
 557 VII |                   S reggel úgy találta az ajtót, ahogy hagyta?~- Szakasztott
 558 VII |             úgy. Négy óra volt, amikor az utas kilépett a szobájából...
 559 VII |            elõzõ este, s nem láthattam az arcát... Kinyitottam neki
 560 VII |              arcát... Kinyitottam neki az ajtót, s utána megint bezártam.~-
 561 VII |                   Nem mondta meg.~- És az éjszaka folyamán nem hallott
 562 VII |            kérdezte a bíró, - mikor ez az utazó távozott a fogadóból,
 563 VII |          gyilkosság?~- Azt hiszem.~- S az utazó távozása után maga
 564 VII |               Visszamentem a szobámba, az ágyamra dõltem, vártam,
 565 VII |           mintha villám sújtotta volna az ágyában, úgy érte a szúrás,
 566 VII |           Nyilvánvaló, hogy a bûntényt az utazó távozása elõtt követték
 567 VII |               vihar hevesen dühöngött, az országút néptelen, s a gonosztevõ
 568 VII |   észrevétlenül betörhetett a fogadóba az ablakon át.~Kroff tovább
 569 VII |         kifeszítette a zsalut, betörte az egyik ablaküveget, kinyitotta
 570 VII |                ablaküveget, kinyitotta az ablakot, s a bûntény elkövetése
 571 VII |           bûntény elkövetése után újra az ablakon át menekült, zsebében
 572 VII |          ablakon át menekült, zsebében az elrablott tizenötezer rubellel.~
 573 VII |                tájt felkelt, jött-ment az ivóban, amikor Broks postakocsis
 574 VII |               választ... Erre betörték az ajtót és ott találták a
 575 VII |                   hogy amikor betörték az ajtót, a szerencsétlen Poch
 576 VII |                ezért kellett betörnünk az ajtót.~- Broks azután távozott?~-
 577 VII |                korát, a foglalkozását, az írnok jegyzõkönyvbe vette,
 578 VII |         egyezik vele.~Broksot behívták az ivóba. Jegyzõkönyvbe mondta
 579 VII |          kifeszítették Poch szobájának az ajtaját a fogadóban. Legérdekesebb
 580 VII |         fogadóban. Legérdekesebb része az volt a vallomásának, hogy
 581 VII |                kérdésre, hogy ismeri-e az idegen utast, így felelt
 582 VII |         ismerem, sõt nem volt módomban az arcát sem látnom.~- Akkor
 583 VII |               a társa velünk folytatja az utat.~- S ez az utas másnap
 584 VII |              folytatja az utat.~- S ez az utas másnap mégis egyedül
 585 VII |           amikor Kroff megmondta, hogy az illetõ elment.~- És mire
 586 VII |                innen, gyalog tette meg az utat.~- Ha ez volt a szándéka, -
 587 VII |         kihallgatás, és Broks távozott az ivóból. Miután kiment, Verder
 588 VII |               Nem, õrnagy úr, - felelt az orvos, - pontosan megállapítottam
 589 VII |                ugye?~- Késsel, - szólt az orvos, - amelynek rugós
 590 VII |           nyomra vezethet.~- Kiadhatom az utasítást, - kérdezte Johausen
 591 VII |          indulhatunk, ugye? - kérdezte az orvos.~- Igen, - felelt
 592 VII |                orvos.~- Igen, - felelt az õrnagy, - mert több tanút
 593 VII |                egyszer be akarok menni az idegen utas szobájába...
 594 VII |      figyelmünket valami nyom.~A bíró, az õrnagy, az orvos és a bankár
 595 VII |               nyom.~A bíró, az õrnagy, az orvos és a bankár visszament
 596 VII |                 amikor Poch szobájának az ablaktábláját kifeszítette?...
 597 VII |             azzal a körülménnyel, hogy az ablakpárkány össze-vissza
 598 VII |                vagy a korcsmáros, vagy az utazó, aki a fogadóban töltötte
 599 VII |               aki a fogadóban töltötte az éjszakát. A piszkavas, amelyet
 600 VII |           bûnjel gyanánt elviszünk, és az ablakpárkányon levõ nyomok
 601 VII |      körülbelül eloszlatják a kételyt. Az utas tudta, hogy Poch táskájában
 602 VII |            miután szobájából kimászott az ablakon, kifeszítette a
 603 VII |               piszkavassal, megtámadta az alvó bankhivatalnokot, ellopta
 604 VII |            távozott, csuklyába rejtvén az arcát... Bizonyosan az idegen
 605 VII |         rejtvén az arcát... Bizonyosan az idegen utas a gyilkos...~
 606 VII |            idegen utas a gyilkos...~Ez az okoskodás meggyõzõ volt.
 607 VII |                meggyõzõ volt. Vajon ki az idegen utas, az a kérdés.
 608 VII |               Vajon ki az idegen utas, az a kérdés. Sikerül megállapítani
 609 VII |                 szólt Verder õrnagy, - az eset nyilvánvalóan úgy történt,
 610 VII |     óvatosságra van szükség... Lezárom az utas szobáját, a kulcsot
 611 VII |         tartsák szemmel a fogadóst is.~Az õrnagy tervét mindnyájan
 612 VII |                önnek megmondom...~- Mi az?~- Feljegyeztem az ellopott
 613 VII |                  Mi az?~- Feljegyeztem az ellopott bankjegyek számát...
 614 VIII|             fiatal diák járt fel s alá az egyik livóniai nagyváros,
 615 VIII|             kackiásan oldalra billent.~Az egyik így szólt:~- Én gondoskodtam
 616 VIII|              hogy friss csuka kerüljön az asztalra. Hát te Siegfried?~-
 617 VIII|            tegyen ellene. ~- Követelem az elsõ díjat a füstölt sonkának,
 618 VIII|        Istennek, méltón fogjuk megülni az egyetem évfordulóját, hacsak
 619 VIII|      Megfogadtam, hogy mielõtt távozom az egyetemrõl, megalázom kevélységét.
 620 VIII|       Siegfried, öklével megfenyegetve az udvar egyik távolabbi sarkát.~-
 621 VIII|                Amint látjuk, hogy ezek az ifjak, bár igen jól felkészültek
 622 VIII|            nagy tekintélynek örvendett az egyetemi ifjúság körében?
 623 VIII|       rosszarcú; mindig habozás nélkül az élre állt.~Karl, Frank Johausennek,
 624 VIII|         ezévben fejezi be tanulmányait az egyetemen. Még néhány hónap,
 625 VIII|         nagybátyja cégénél már megvolt az állása.~S ki volt Jean,
 626 VIII|              régi Hanza város, amelyet az oroszok alapítottak 1750-
 627 VIII|                civódásokban, amelyeket az egyetem rektorának bölcsessége
 628 VIII|              csoportja fel- s alá járt az egyetem udvarán, az ünneprõl
 629 VIII|               járt az egyetem udvarán, az ünneprõl és az esetleges
 630 VIII|                udvarán, az ünneprõl és az esetleges összeütközésrõl
 631 VIII|               ugyanerrõl beszélgetett.~Az egyik, egy tizennyolc esztendõs,
 632 VIII|              másodéves hallgatója volt az egyetemnek Nagyon hasonlított
 633 VIII|             fiatal emberek, mint annak az ünnepnek az elõkészületeirõl,
 634 VIII|                 mint annak az ünnepnek az elõkészületeirõl, amely
 635 VIII|    elõkészületeirõl, amely lázba hozta az egyetemi hallgatók különbözõ
 636 VIII|                akarnak zárni bennünket az ünnepükbõl!... Visszautasították
 637 VIII|          lakomájuk könnyen véget érhet az utolsó fogás elõtt.~- Méltatlan
 638 VIII|             vidáman ürítjük poharunkat az egyetem tiszteletére!~De
 639 VIII|                ember, és nem is akarok az lenni! Énnekem az a véleményem,
 640 VIII|               akarok az lenni! Énnekem az a véleményem, hogy ennek
 641 VIII|             hónap múlva távoztok innen az egyetemrõl te is, meg õ
 642 VIII|        Goszpogyin, - és szép dolog, ha az ember annyira ura önmagának,
 643 VIII|                míg mi többiek csak itt az egyetemen versengünk a germánokkal,
 644 VIII|             ellenségeskedését ismerték az egyetem hallgatói. Tudták,
 645 VIII|               nem volt joga arra, hogy az atyák ellenségeskedését
 646 VIII|          szavaira. Arca elsápadt kissé az izgalomtól. De legyõzte
 647 VIII|                gyors pillantást vetett az udvar túlsó végére, ahol
 648 VIII|               tisztelettel viseltessék az én atyám iránt, mint én
 649 VIII|                én atyám iránt, mint én az õ atyja iránt!... Ha megfeledkeznék
 650 VIII|             Jeannak igaza van, - szólt az egyik ifjú, - és Goszpogyinnak
 651 VIII|               hiszed, Jean, - kérdezte az egyik diák, - hogy nem tiltakozunk
 652 VIII|                viselkedése ellen abból az alkalomból, hogy kizártak
 653 VIII|                hogy kizártak bennünket az ünnepükbõl?~- Azt hiszem,
 654 VIII|                Nem fullad veszekedésbe az ünnep?... Ha a szlávok nyugodtan
 655 VIII|              csodálkoznunk rajta, hogy az egyetem rektora is komolyan
 656 VIII|             nagy többsége ragaszkodott az egyetem õsi hagyományaihoz.
 657 VIII|         egyetem állandóan táplálja azt az ellenállást, amely a balti
 658 VIII|      oroszosítás ellen lázadozik. S ha az egyetemen komoly zavargások
 659 VIII|          komoly zavargások törnek ki s az intézmény a pánszlávista
 660 VIII|           megmondhatója, hol állna meg az ifjúság, ha egyszer belekeveredik
 661 VIII|                aznap nem a rektor volt az, akinek legnagyobb volt
 662 VIII|             társait, hogy ki ne zárják az ünnepbõl Jeant és barátait,
 663 VIII|                a többieket attól, hogy az ünnepet megzavarják. Nem
 664 VIII|        megzavarják. Nem fognak belépni az ünnepi terembe, nem fognak
 665 VIII|              külön fogják megünnepelni az évfordulót, és nyugodtan
 666 VIII|               háborgatja õket.~Eközben az idõ haladt. A diákság az
 667 VIII|               az idõ haladt. A diákság az egyetem nagy udvarában gyülekezett.
 668 VIII|            nagy udvarában gyülekezett. Az elõadások aznap szüneteltek.
 669 VIII|     csoportosan sétálgattak fel s alá. Az ellenséges két tábor egymást
 670 VIII|            valami váratlan esemény még az ünnepi lakoma elõtt összeütközést
 671 VIII|               hangulatra, - megtiltani az egész ünneplést?... Csakhogy
 672 VIII|           egész ünneplést?... Csakhogy az évforduló megünneplésének
 673 VIII|             arra a zavargásra, amelyet az egyetemi hatóság el akart
 674 VIII|              hatóság el akart kerülni. Az egyetem nem olyan iskola,
 675 VIII|             rendbontókat ki kell zárni az egyetemrõl, s ez nagyon
 676 VIII|               és barátaik nem távoztak az udvarból. A diákok jöttek-mentek,
 677 VIII|             zavart okozhatna.~De azért az a kósza hír nagy sürgés-forgást
 678 VIII|            Ilyenkor a szemek beszéltek az ajkak helyett. Jean nyugodt
 679 VIII|            hajszál választotta el õket az összecsapástól, amelyben
 680 VIII|                ötven szláv diák maradt az udvarban, várva a percet,
 681 VIII|             gyökeret eresztett, mintha az elõadóterem mágnesként vonzaná
 682 VIII|             így. Szótlanul sétálgattak az udvaron. Közeledtek a teremnek
 683 VIII|         udvaron. Közeledtek a teremnek az udvarra nyíló ablakaihoz.
 684 VIII|              megadják rá a választ?...~Az ünneplõ diákok nem várták
 685 VIII|           pohárköszöntõkre fakadjanak. Az elsõ pár pohár bor lángra
 686 VIII|               lángra lobbantotta õket. Az ablakon keresztül látták,
 687 VIII|               Gaudeamus igiturt.~Ebben az énekben nem volt semmi sértõ;
 688 VIII|                 s vagy száz német diák az udvarra nyomult.~Körülfogták
 689 VIII|            akiket szörnyen felingerelt az ellenfelek kiabálása és
 690 VIII|         Gaudeamusa túl akarta harsogni az orosz himnuszt, amelynek
 691 VIII|        általános verekedéssé, amelyért az egyetemre száll a felelõsség?~
 692 VIII|                Csillapítani igyekezett az udvaron a heveskedõ fiatalságot.
 693 VIII|               pohár tartalmát.~Ez volt az elsõ tettlegesség, amelyet
 694 VIII|          Johausen megjelent a terembõl az udvarra vezetõ lépcsõkön,
 695 VIII|              Jean visszatartotta.~- Ez az én dolgom! - szólt csendesen.~
 696 VIII|                 mert csakugyan egyedül az õ dolga volt, ami következett.~
 697 VIII|             párbajoznak, s legjobb, ha az egyetemi hatóság szemet
 698 VIII|              annyira gyûlölték egymást az ellenfelek.~Karl összefonta
 699 VIII|                 Miért, Karl?...~- Mert az ember nem verekszik meg
 700 IX  |             Lássuk, mi történt Rigában az elõtte való nap, amikor
 701 IX  |                elõtte való nap, amikor az április 16-ikára virradó
 702 IX  |        mindjárt megtudták azt is, hogy az áldozat Poch, a Johausen
 703 IX  |        szerencsétlen Pocht jól ismerte az egész város. Mindennap találkoztak
 704 IX  |            nagytáskával s a rézlánccal az övére erõsített irattáskával
 705 IX  |        jövõjüket. Harmadnap lett volna az esküvõ a protestáns lelkész
 706 IX  |           Családi lakoma követte volna az esküvõt, a jó barátok és
 707 IX  |                fivérek is megtisztelik az új párt azzal, hogy megjelennek
 708 IX  |                azzal, hogy megjelennek az ünnepélyen. Minden elõkészület
 709 IX  |           tudja a hírt, amelyet reggel az egyik újságban olvasott
 710 IX  |                ki ezt a csapást.~De ha az áldozatot ismerték is, a
 711 IX  |           tartották kellõ büntetésnek. Az emberek már-már visszasírták
 712 IX  |               már-már visszasírták azt az idõt, amikor kegyetlen kínzások
 713 IX  |              tartományokban volt, ahol az igazságszolgáltatás még
 714 IX  |                kicsikarni tõlük. Ebben az esetben viszont csak sózott
 715 IX  |               sem adva hozzá, s bizony az effajta „faggatás” megoldotta
 716 IX  |               bank régi alkalmazottját az õ költségén, otthon temessék
 717 IX  |             Roganov ezredes irodájába. Az ezredes türelmetlenül várta
 718 IX  |                 szükséges-e értesíteni az ügyrõl a tartományi kormányzót
 719 IX  |            rablógyilkosságról van szó.~Az õrnagy részletes jelentése
 720 IX  |               részletes jelentése után az ezredes így szólt:~- Úgy
 721 IX  |                gyanúja elsõsorban arra az utasra irányul, aki az éjszakát
 722 IX  |            arra az utasra irányul, aki az éjszakát ott töltötte a
 723 IX  |           talán õ a gyilkos, - felelet az õrnagy, - bár az elõéletében
 724 IX  |               felelet az õrnagy, - bár az elõéletében nincs kivetnivaló.
 725 IX  |           miután ráakadtunk a nyomokra az oly korán eltávozott utas
 726 IX  |             eltávozott utas szobájának az ablakán; miután a meggörbült
 727 IX  |         kizártnak tekinti, - folytatta az ezredes -, hogy esetleg
 728 IX  |             esetleg kívülrõl hatolt be az áldozat szobájába valami
 729 IX  |            vágni a dolgoknak, - felelt az õrnagy, - de mondhatom,
 730 IX  |                már a maga meggyõzõdése az ügyrõl...~- Az én meggyõzõdésem
 731 IX  |            meggyõzõdése az ügyrõl...~- Az én meggyõzõdésem ugyanaz,
 732 IX  |              Nem, ezredes úr, - felelt az õrnagy, - bár a rendõrség
 733 IX  |         gyilkosságról... Hová mehetett az az utas?... Pärnuba?...
 734 IX  |      gyilkosságról... Hová mehetett az az utas?... Pärnuba?... Nem
 735 IX  |                  Vagy Rigában, - szólt az ezredes. - Talán visszajött
 736 IX  |            embereim megvizsgálják majd az innen induló hajókat is.
 737 IX  |               a városra és a kikötõre.~Az ezredes jóváhagyta Verder
 738 IX  |                De hát ki volt vajon ez az utas?...~És hogy lehet megállapítani
 739 IX  |          megszállt?... Egyik sem látta az arcát, így nem tudták megmondani,
 740 IX  |          Kerstorf bírót és átadta neki az írást.~- Nincs új nyom? -
 741 IX  |             elmondta, milyen bonyolult az ügy.~- Valóban, - szólt
 742 IX  |           Valóban, - szólt a konzul, - az bizonyosnak látszik, hogy
 743 IX  |              bizonyosnak látszik, hogy az utas a gyilkos, az viszont
 744 IX  |                hogy az utas a gyilkos, az viszont nagyon kétséges,
 745 IX  |             kisasszony sem kapott hírt az édesatyjáról...~- Látogassuk
 746 IX  |            reggelre kapott már levelet az atyjától, vagy talán Nyikolev
 747 IX  |          kisasszony fogadhatja-e õket?~Az igenlõ válaszra mindjárt
 748 IX  |               is vezette õket a cseléd az ebédlõbe, ahol Ilka várt
 749 IX  |             mint Dimitrij elutazásának az oka...~- Ó, csak nem érte
 750 IX  |                 szólt a doktor, - mert az utazás hála Istennek, elég
 751 IX  |               gyilkost nem is ismerik, az áldozatot ismerjük... egy
 752 IX  |             doktor úr, - szólt Ilka, - az országutak nem is olyan
 753 IX  |             cseppet sem, ha tudnám, mi az oka ennek az utazásnak...
 754 IX  |                tudnám, mi az oka ennek az utazásnak... Megvan az a
 755 IX  |           ennek az utazásnak... Megvan az a levélke, amelyet atyja
 756 IX  |                benne semmi egyéb, csak az, amit Ilka annyiszor újra
 757 IX  |                úr?... Azt mondta, hogy az egyik órája sokáig eltartott...~-
 758 IX  |               szobájába ment, én pedig az enyémbe...~- S azután nem
 759 IX  |               esetleg még vendége, aki az utazásra rábírhatta?~- Nem,
 760 IX  |               tudom, hogy a ház ajtaja az önök távozása után ki sem
 761 IX  |             azért nyugtalankodom, mert az atyám eltávozott, hanem
 762 IX  |               talán jobban aggasztotta az utazás oka, mint maga az
 763 IX  |               az utazás oka, mint maga az utazás.~Nemsokára a konzullal
 764 IX  |               Rigába.~Emlékszik még rá az olvasó, hogy ezt a csapatot
 765 IX  |                Visszaidézzük e helyütt az olvasó emlékezetébe azt
 766 IX  |             titokzatos ügynek a kulcsa az õ kezében van.~Verder õrnagynak
 767 IX  |           voltál?~- Igenis, õrnagy úr, az egyik emberemmel, mielõtt
 768 IX  |             amint általában gyanítják, az az utas, aki Pocht kísérte,
 769 IX  |                általában gyanítják, az az utas, aki Pocht kísérte,
 770 IX  |               utas, aki Pocht kísérte, az utas, aki az éjszakát ott
 771 IX  |            Pocht kísérte, az utas, aki az éjszakát ott töltötte a
 772 IX  |                  szólt Eck kapitány. - Az az utas, akit nem szólítottam
 773 IX  |               szólt Eck kapitány. - Az az utas, akit nem szólítottam
 774 IX  |                csuklyájába rejtette... az az utas Dimitrij Nyikolev
 775 IX  |             csuklyájába rejtette... az az utas Dimitrij Nyikolev tanár.~-
 776 IX  |               õrnagy elképedve. - Õ... az lehetetlen...~- Megmondtam
 777 IX  |          Dimitrij Nyikolev!~Hogyan! Ez az ember, aki a közvélemény
 778 IX  |          Johausen-család ellenfele, ez az orosz, akiben testet öltött
 779 IX  |                germán elemmel szemben, az orosz kormányhatalomnak
 780 IX  |        Bizonyos vagy benne? - kérdezte az õrnagy, megállván Eck kapitány
 781 IX  |            házába egy rendõrt. - szólt az õrnagy; - és üzenek Frank
 782 IX  |               úr.~Verder õrnagy kiadta az utasítást az ügyeletes rendõrnek
 783 IX  |             õrnagy kiadta az utasítást az ügyeletes rendõrnek és az
 784 IX  |              az ügyeletes rendõrnek és az nyomban el is távozott.~
 785 IX  |                Frank Johausen ott volt az õrnagy szobájában és Eck
 786 IX  |                   kérdezte még egyszer az õrnagy Eck kapitánytól.~-
 787 IX  |           lennie.~Frank Johausen leült az ablak mellé, s átengedte
 788 IX  |      Kereszthez címzett fogadóba, ahol az éjszakát töltötték... Ha
 789 IX  |       töltötték... Ha tehát igaz, hogy az egyik utas gyilkolta meg
 790 IX  |    egyszersmind diadalittasan távozott az õrnagy szobájából, miután
 791 IX  |     szerencsére nem tudott meg semmit.~Az õ házukba nem jutott be
 792 IX  |  tizenhatodikán délután. Karl Johausen az elsõk között volt, akik
 793 X   |               Egyébként új oka is volt az aggodalomra. Késõ este Delaporte
 794 X   |               szóval sem említette, mi az oka e hirtelen hazatérésnek.~
 795 X   |                Ilka azt gondolta, hogy az a legjobb, ha õ sem zavarja;
 796 X   |             sem zavarja; hadd pihenjen az utazás fáradalmai után.
 797 X   |               korán reggel találkozott az atya és lánya s Dimitrij
 798 X   |               akar itthon?... Mindegy, az ajtó mindig nyitva áll elõtte.~
 799 X   |                szeretné tudni, mi volt az oka elutazásának, Nyikolev
 800 X   |              egyebet nem akar mondani.~Az elsõ reggeli tea után Dimitrij
 801 X   |                Elsápadt és meglátszott az arcán, hogy nagyon nyugtalan.~
 802 X   |      felöltötte a köpönyegét és lement az ebédlõbe a lányához.~- Ilka, -
 803 X   |            Arra kér, hogy keressem föl az irodájában...~- Kerstorf
 804 X   |              véve, hogy feléje irányul az általános kíváncsiság, sõt
 805 X   |          Kerstorf bíró szobájába, ahol az írnokon kívül ott volt Verder
 806 X   |          végighallgatni.~A tanár leült az asztal elé, amely mögött
 807 X   |               amely mögött a bíró ült. Az õrnagy állva maradt az ablak
 808 X   |                 Az õrnagy állva maradt az ablak mellett. A beszélgetés
 809 X   |                lepje meg, ha kérdéseim az ön magánéletére fognak vonatkozni...
 810 X   |                feleljen mindenre, mind az ügy, mind a saját érdekében.~
 811 X   |         Kerstorf bíró elõtt ott voltak az asztalon a nyomozás jegyzõkönyvei.
 812 X   |               Ötven versztára Rigától, az országúton.~- Tehát tizenharmadikán
 813 X   |            csodálkozó pillantást vetve az õrnagy felé. - De mért is
 814 X   |                is érdekelt volna engem az, amit Poch beszélt?~- Talán
 815 X   |               Poch a táskát véletlenül az ülésen, vagy nem láthatta-e
 816 X   |              kocsihoz közeledett?~- Én az egyik sarokban ültem, a
 817 X   |           csinált vagy mit nem csinált az útitársam.~- Csakhogy Broks,
 818 X   |              sem kétségbe nem vonhatom az állítását.~- Ön nem beszélgetett
 819 X   |               ült, a csuklyát gondosan az arcába húzva?~- Gondosan?...
 820 X   |            utasította vissza úgy, mint az elõbb a bíró kérdését. Egy
 821 X   |      elõvigyázatosság, - vágott vissza az õrnagy, - hogy azok a tanúk,
 822 X   |            esetleg szembesíteni fogják az embert, ne ismerjenek rá.~
 823 X   |                   hogy aznap Poch volt az útitársa a kocsiban.~- Nem,
 824 X   |         útitársa a kocsiban.~- Nem, ha az, aki velem utazott, Poch
 825 X   |                így folytatta tovább:~- Az utazás akadálytalanul folyt
 826 X   |              óra tájban történt azután az a bizonyos baleset... Az
 827 X   |               az a bizonyos baleset... Az egyik ló elesett, s a kocsi,
 828 X   |               kérdezi tõlem mindezt?~- Az igazságszolgáltatás érdekében,
 829 X   |               ajánlották, hogy töltsék az éjszakát egy korcsmában,
 830 X   |            kétszáz lépésnyire lehetett az országúttól... Ön volt az,
 831 X   |              az országúttól... Ön volt az, aki ezt a fogadót megmutatta...~-
 832 X   |              elõször.~- Jó, legyen! De az bizonyos, hogy ön szívesebben
 833 X   |               szívesebben töltötte ott az éjszakát, mintsem hogy Pärnuba
 834 X   |             szerencse, hogy a közelben az a fogadó...~- Méghogy szerencse! -
 835 X   |        vizsgálóbíró.~Dimitrij Nyikolev az õrnagy felé fordult, s azután
 836 X   |     kihallgatás ne terelõdjék le arról az útról, amelyet õ kitûzött,
 837 X   |              úgy jobban megfelelt.~- S az is jobban megfelelt önnek,
 838 X   |                kezdi már fárasztani.~- Az ön szobája balra volt az
 839 X   |               Az ön szobája balra volt az ivótól, ahol Kroffnak több
 840 X   |             önnek akkor este támadt ez az ötlete, amelyet reggel négy
 841 X   |            Kerstorf bíró, - elérkezett az ideje annak, hogy egy kérdést
 842 X   |               Kérem, uram...~- Mi volt az oka annak az utazásnak,
 843 X   |                   Mi volt az oka annak az utazásnak, amelyre úgy látszik
 844 X   |     köpönyegébe burkolózva, csuklyáját az arcába húzva, úgy mint elõtte
 845 X   |             mint elõtte való nap, hogy az arca ne lássék, Kroff megkérdezte,
 846 X   |                   Kroff azután elhúzta az ajtó reteszét és kinyitotta
 847 X   |               gyors léptekkel elindult az országúton a koromsötét
 848 X   |             szíves megmondani, mi volt az oka elutazásának és hová
 849 X   |             hogy mért hívattak be ide, az ön hivatalába... De azért
 850 X   |             bíró.~A kapitány megmondta az adatait, miközben Dimitrij
 851 X   |                Pärnu felé, mikor nyílt az ajtó... Két férfi jelent
 852 X   |                   A kocsijuk összetört az országúton, s szállást jöttek
 853 X   |            felé indultak a lovakkal... Az egyik utas Poch volt, a
 854 X   |            észre, igyekezett elrejteni az arcát köpönyegének csuklyájával.
 855 X   |                megállapítani, ki lehet az az ember...~- Csak kötelességedet
 856 X   |             megállapítani, ki lehet az az ember...~- Csak kötelességedet
 857 X   |                 amely különben lánccal az övéhez volt erõsítve...
 858 X   |                volt erõsítve... Azután az ajtó felé indultam, az idegent
 859 X   |          Azután az ajtó felé indultam, az idegent fürkésztem, akit
 860 X   |           csupán egy pillanatra láttam az idegen arcát...~- S ez elegendõ
 861 X   |        Nyikolev úr volt?~- Õ maga.~- Õ az itt?~- Õ az.~A tanár, aki
 862 X   |                Õ maga.~- Õ az itt?~- Õ az.~A tanár, aki eddig szótlanul
 863 X   |               elejét venné annak, hogy az igazságszolgáltatás közegei
 864 X   |              hangon, - ne nyilatkozzon az igazságszolgáltatás elõtt,
 865 X   |             elõtt, várja meg döntését.~Az õrnagy elhallgatott; Dimitrij
 866 X   |            vagyunk gyõzõdve róla, hogy az az utas gyilkolta meg, aki
 867 X   |         vagyunk gyõzõdve róla, hogy az az utas gyilkolta meg, aki
 868 X   |              abban a szobában töltötte az éjszakát, amelyet ön kapott
 869 X   |          fogadóstól.~- Vagyis... mivel az az utas ön volt, Dimitrij
 870 X   |       fogadóstól.~- Vagyis... mivel az az utas ön volt, Dimitrij Nyikolev... -
 871 X   |              határozottan egyedül arra az utasra, aki ott töltötte
 872 X   |               utasra, aki ott töltötte az éjszakát a korcsmának abban
 873 X   |                  Mert annak a szobának az ablakán, - felelt Kerstorf
 874 X   |     kifeszítette a zsalut és bemászott az ablakon, hogy átjuthasson
 875 X   |             zsalut kifeszítette, annak az utasnak a szobájában találtuk
 876 X   |                 Majd mint akinek ehhez az ügyhöz semmi köze sem lehet,
 877 X   |      bizonyíték, hogy a gyilkosság nem az én távozásom után történt?~-
 878 X   |              mondhatom, hogy én vagyok az utolsó, akit a hatóság ezzel
 879 X   |                 Mikor kedvezõnek látta az alkalmat, kimászott a szobája
 880 X   |                behatolt Poch szobájába az ablakon át... meggyilkolta
 881 X   |             megtaláljuk! - szólt közbe az õrnagy.~- Utoljára kérdem, -
 882 X   |              be a kihallgatást a bíró, az õrnagy végtelen ámulatára. -
 883 X   |             szabad... De kérem, álljon az igazságszolgáltatás rendelkezésére...~ ~
 884 XI  |                dühe~A kihallgatás után az õrnagy arra számított, hogy
 885 XI  |       megmondani, mi volt elutazásának az oka. Semmiféle elfogadható
 886 XI  |        vonakodása határozottan növelte az ellene irányuló gyanút.
 887 XI  |           várbörtönbe vitték volna?... Az igaz, hogy az igazságszolgáltatás
 888 XI  |                volna?... Az igaz, hogy az igazságszolgáltatás rendelkezésére
 889 XI  |               látta vezetõjét.~Ez volt az oka, hogy a balti tartományok
 890 XI  |                kegyelmességed, - szólt az ezredes.~Gurko tábornok
 891 XI  |                 amely olyan mindenható az összes tartományokban, de
 892 XI  |  Kegyelmességednek igaza van, - felelt az ezredes, - az ügy a legrosszabbkor
 893 XI  |                   felelt az ezredes, - az ügy a legrosszabbkor jött,
 894 XI  |               A kormányzó érezte, hogy az ezredes védeni akarja Dimitrij
 895 XI  |        Tagadhatatlan azonban, - mondta az iratcsomót lapozgatva, -
 896 XI  |           kifeszítette Poch szobájának az ablaktábláját.~- Az igaz, -
 897 XI  |         szobájának az ablaktábláját.~- Az igaz, - felelt Roganov ezredes. -
 898 XI  |              arra vall, hogy a gyilkos az az utas volt, aki a szóbanforgó
 899 XI  |                vall, hogy a gyilkos az az utas volt, aki a szóbanforgó
 900 XI  |          szóbanforgó szobában töltötte az éjszakát, és kétségtelen,
 901 XI  |                és kétségtelen, hogy ez az utas Dimitrij Nyikolev volt.
 902 XI  |              becsületessége megvédi õt az ilyen vád ellen. Aztán meg,
 903 XI  |        kegyelmes uram, Nyikolev, mikor az utazásra elhatározta magát,
 904 XI  |             benne, amikor meglátta azt az irattáskát, amelyet az óvatlan
 905 XI  |             azt az irattáskát, amelyet az óvatlan Poch nem rejtett
 906 XI  |          rendelném el, hogy Nyikolevet az erõdbe csukják...~Eközben
 907 XI  |               gondolták ezt, különösen az elõkelõbbek közül valók,
 908 XI  |                mert véleményük szerint az ügy érdeke azt kívánta,
 909 XI  |                   szólt a lány, - hogy az ember egész életén át becsületes
 910 XI  |      városszerte oly izgatottak voltak az emberek, hogy mialatt hazafelé
 911 XI  |           õszinte szeretetükre.~Otthon az ebédlõben, barátai közt,
 912 XI  |              szólt a doktorhoz:~- Nagy az izgatottság, barátom, és
 913 XI  |            feltétlenül szükséges, hogy az igazi bûnös kézrekerüljön,
 914 XI  |             tovább fogja õt üldözni.~- Az bizony félõ, - felelt a
 915 XI  |              hogy egy bûnöst utolérjen az igazságszolgáltatás keze...
 916 XI  |               ki fogják használni, lám az a Karl meg sem várta, igaznak
 917 XI  |           körülmények között!... Ó!... Az az átkozott utazás! Mért
 918 XI  |        körülmények között!... Ó!... Az az átkozott utazás! Mért is
 919 XI  |             semmiféle utalást nem tett az utazásra, sõt, azt sem mondta,
 920 XI  |         megtagadta erre a válaszadást. Az eltökéltség, amivel hallgatott
 921 XI  |     elfogadhatatlannak tûnt, hogy egy, az õ helyzetében és rangjában
 922 XI  |    felborzolódtak a városban, s fõképp az elsöprõ többségben lévõ
 923 XI  |                már bebörtönöztek volna az erõdbe...~Egyáltalán: miért
 924 XI  |         tényleges vádak voltak ellene, az igazságszolgáltatás mégis
 925 XI  |         elítélni õt! Igaz, enyhe lenne az az ítélet, minthogy a halálbüntetést
 926 XI  |               õt! Igaz, enyhe lenne az az ítélet, minthogy a halálbüntetést
 927 XI  |              halálbüntetést eltörölték az orosz birodalomban a köztörvényes
 928 XI  |                javasolta, hogy töltsék az éjszakát a Kidõlt Kereszthez
 929 XI  |          lóhalálában, makacsul elfedve az arcát, ha nem azért, hogy
 930 XI  |             mielõbb biztonságban tudja az áldozattól ellopott pénzt!~
 931 XI  |                mennyire felkorbácsolja az ügy az emberek kedélyét
 932 XI  |         mennyire felkorbácsolja az ügy az emberek kedélyét nemcsak
 933 XI  |                a kereskedõk, egyszóval az õslakosság hajlott arra,
 934 XI  |               szegény emberek? Azokkal az eszközökkel, amivel a Johausen
 935 XI  |             távozzék el hazulról, mert az utcán sértegethetik, esetleg
 936 XI  |             Semmiféle célzást nem tett az ellene szóló vádaskodásokról,
 937 XI  |                lánya nem maradt magára az éjszaka lassan múló óráira.
 938 XI  |             szobájába, onnan hallgatta az utca zajait, s a pihenni
 939 XI  |             Milyen kínos lenne bemenni az egyetemre! Hogyan fogadnák
 940 XI  |             Karl Johausen láttán?~- Ó, az a Karl! - ismételgette Jean
 941 XI  |               ártatlan! Ha megtalálják az igazi tettest, majd kiderül,
 942 XI  |             semmi óvatlanság! Ha eljön az ideje, én leszek az elsõ,
 943 XI  |              eljön az ideje, én leszek az elsõ, aki azt mondja neked:
 944 XI  |               a levélben?...Vajon arra az utazásra vonatkozott, amelynek
 945 XI  |              díszes temetést rendeznek az alkalmazottjuknak.~Az rendjén
 946 XI  |        rendeznek az alkalmazottjuknak.~Az rendjén volt, hogy így akarták
 947 XI  |              hogy ki akarják használni az alkalmat a közvélemény felheccelésére.~
 948 XI  |           lapok elõre jeleztek már. De az is kérdéses, vajon a hatósági
 949 XI  |              Annál inkább szükség volt az óvatosságra, mert a rigai
 950 XI  |          külvároson keresztül vezetett az út, Nyikolev háza elõtt.
 951 XI  |              tömegben elszabadulhatnak az indulatok.~Az adott körülmények
 952 XI  |         elszabadulhatnak az indulatok.~Az adott körülmények között
 953 XI  |             dolgozószobájában töltötte az egész napot, ahonnan csak
 954 XI  |            járt le, így megkímélhették az esetleges izgalmaktól és
 955 XI  |           izgalmaktól és veszélyektõl.~Az ebéd, amelyre Ilka ott tartotta
 956 XI  |            dühös kiáltások hatoltak be az utcáról a vendégek fülébe.
 957 XI  |     bezárkózott a szobájába.~A többiek az ebédlõben maradtak, kínos
 958 XI  |               kínos csendben figyelték az utcán gyülekezõ és idõnként
 959 XI  |       Nyilvánvaló, hogy a nagy többség az ellen foglalt állást, akit
 960 XI  | letartóztatását. Ha ártatlan, akkor is az marad, ha letartóztatják...
 961 XI  |            tudja, vajon a kormányzó és az ezredes nem gondoltak-e
 962 XI  |             felé megkezdõdött a lárma: az utca végén megjelent a temetési
 963 XI  |         dolgozószobájából és megjelent az ebédlõben.~- Mi történt? -
 964 XI  |           akart senkire sem hallgatni. Az egyik ablakhoz lépett és
 965 XI  |   megakadályozhatták volna, kinyitotta az ablakot és kitekintett.~
 966 XI  |              lépdeltek, mögöttük pedig az ismerõsök és azok akik az
 967 XI  |              az ismerõsök és azok akik az egész szertartásban csak
 968 XI  |            Dimitrij Nyikolev megjelent az ablakban, egyre hangzott
 969 XI  |               ablakban, egyre hangzott az ordítás:~- Halál a gyilkosra!...
 970 XI  |              állt, mint valami szobor, az ablakban, s a kiáltásokra
 971 XI  |              gyászmenet újra elindult. Az ordítás egyre növekedett.
 972 XI  |          rohantak és be akarták törni.~Az ezredes, az õrnagy és a
 973 XI  |             akarták törni.~Az ezredes, az õrnagy és a rendõrség visszaszorította
 974 XI  |                  Mi a neve? - kérdezte az ezredes hozzálépve.~- Vlagyimir
 975 XII |              bele a zajlásba, és csoda az is, hogy idáig észrevétlenül
 976 XII |                visszatérhet még.~Tudja az olvasó, hogy Vlagyimirt
 977 XII |                 s keresztül bolyongott az orosz birodalom szibériai
 978 XII |        Dimitrij Nyikolevnek, s ez volt az a levél, amelynek következtében
 979 XII |              fiúnak a letétet, amelyet az apa bízott rá.~Nyikolev
 980 XII |                se gyanítsa, hová ment, az volt a terve, hogy Pärnuban,
 981 XII |        megérkezik, kiszáll a kocsiból. Az utazás simán folyt volna
 982 XII |           fogadójában kellett töltenie az éjszakát, Poch-sal, Johausenék
 983 XII |           amikor megindult Pärnu felé, az akkor még néptelen országúton.~
 984 XII |         menekülni akart, elhalasztotta az indulását, Dimitrij Nyikolevnek,
 985 XII |          vissza kellett térnie Rigába. Az ifjú számûzött forró üdvözletét
 986 XII |               végképp meg nem szabadul az orosz rendõrség félelmetes
 987 XII |          érkezett meg, s emlékezhet rá az olvasó, mily türelmetlenül
 988 XII |           türelmetlenül várta Nyikolev az utóbbi két napon!~S ekkor,
 989 XII |             ellene a tömeget, hogy már az életét is veszedelem fenyegette:
 990 XII |     megszorította a jóbarátok kezét, s az ezredes és Verder õrnagy
 991 XII |       gyilkosság elkövetõjének, amikor az újságokból azt olvastam,
 992 XII |              egy szót, csak egy nevet, az én nevemet kellett volna
 993 XII |           ezredes, - felelt Vlagyimir.~Az ezredes eltávozott: de Ecket
 994 XII |           Ecket és embereit ott hagyta az utcán.~Képzelhetõ, mily
 995 XII |   következményei rettentõk lehetnek és az ezredesrõl, aki csakhamar
 996 XII |                hozott.~E perctõl fogva az a rendkívüli érdeklõdés,
 997 XII |       bármiképp vélekedtek is különben az emberek, Dimitrij Nyikolevrõl.
 998 XII |        Nyikolevrõl. Bizonyos, hogy még az ellentáborban is magasztalták
 999 XII |             sem lehetett errõl. Fõképp az elõkelõbbek osztálya nem
1000 XII |          érdekek képviselõje, mentesül az ellene emelt vádtól. A pártlapok