| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] hóban 1 hódítók 1 hömpölygõ 1 hogy 909 hogyan 23 hogyha 2 hogyhogy 2 | Frequency [« »] ----- 3829 a 1264 az 909 hogy 866 nem 681 és 514 volt | Verne Gyula Véres dráma Livóniában IntraText - Concordances hogy |
Fejezet
1 I | volna a világért sem. Lehet, hogy ha megáll pihenni, nem lett 2 I | kerülõ utakra kényszeredve, hogy elkerülje a kozák õrszemeket, 3 I | Hajóra akart szállni anélkül, hogy gyanút ébresszen. Biztonságban 4 I | fegyvereinél, el is volt szánva, hogy fenevadak vagy rendõrügynökök 5 I | folyton abban reménykedve, hogy ekképpen észrevétlenül eljuthat 6 I | felügyelet?... Bizonyos, hogy szökését már jelezték, s 7 I | szökését már jelezték, s hogy akár közönséges gonosztevõ, 8 I | vidéket s gyorsan lépdelt, hogy napkelte elõtt elérje a 9 I | Ha balvégzete úgy akarná, hogy a rendõrügynökök újra nyomába 10 I | szökevény attól félvén, hogy a pitymallat elárulja, mielõtt 11 I | húzott a pálinkás butykosból, hogy új erõt merítsen belõle, 12 I | meggyorsította lépteit, anélkül, hogy csak egy percre is megállt 13 I | Peipusz-tavat, érthetõ, hogy a vámõrségeket nem e vonal 14 I | esetben óvakodnia kell, hogy az õrök útjába ne kerüljön.~ 15 I | a fény, akkor bizonyos, hogy valamelyik partmenti állomás 16 I | ésszerûség azt tanácsolta, hogy térjen ki vagy balra, vagy 17 I | persze az is lehetséges, hogy a ködös homályban azt hiszik, 18 I | ködös homályban azt hiszik, hogy csak a szemük káprázott.~ 19 I | õrhelyükre, mikor azt hitték, hogy valami emberi alak árnyékát 20 I | Bizonyos vagy benne, hogy láttad? - szólt az egyik.~- 21 I | az utolsó és azt hiszem, hogy elillant, mert sehol sincs 22 I | célozni? Különben sajnálom, hogy nem találtam el emberünket... 23 I | lelkesítette õket az a gondolat, hogy egy jó korty pálinka vagy 24 I | felmelegszenek, mint az, hogy hurokra kerítenek egy csempészt. 25 I | szökevény, - mihelyt azt hitte, hogy a vámõrök elég messze járnak 26 I | magát a szalmában.~Bizonyos, hogy az ésszerûség azt kívánná, 27 I | ésszerûség azt kívánná, hogy ezen a napon virrasszon, 28 I | egyébként, annyira kimerült, hogy nem tudta leküzdeni fáradtságát. 29 I | valószínûnek tartották, hogy káprázat játszott velük. 30 I | szerencsésnek vallhatta magát, hogy megmenekült az elsõ veszedelemtõl, 31 I | átlépte hazája határát.~Alig, hogy fölébredt üdítõ álmából, 32 I | kellett egyéb, csak az, hogy balszerencséje valami német 33 I | rubelje, éppen elegendõ, hogy szükségleteit fedezhesse, 34 I | amíg Livóniában jár. Igaz, hogy a tengeri út költségeire 35 I | Egyelõre arról van szó, hogy mielõbb eljusson, - anélkül, 36 I | mielõbb eljusson, - anélkül, hogy elcsípjék, - valamelyik 37 I | érkezett. De volt rá gondja, hogy elkerülje. Mert különben 38 I | megkockáztatta volna azt, hogy a rendõrügynökök az igazolványát 39 I | este hat óra felé bújt elõ, hogy délnyugat felé folytassa 40 I | hanem célszerûbbnek találta, hogy a tó jegén folytassa útját, 41 I | Minden jel arra vallott, hogy az olvadás már nincs messze. 42 I | gyors léptekkel haladt, hogy elérje a tó csücskét, még 43 I | fogja érdemelni.~Baj volt, hogy az idõ esõsre fordult. Száraz 44 I | lehet gyalogolni. Igaz, hogy az Embach szilárd jegén 45 I | repedés arra vallottak, hogy a zajlás nem várat már sokáig 46 I | kellett attól tartania, hogy eltéved, mivel az Embach 47 I | alkalommal sem volt rá szükség, hogy valamelyik faluba merészkedjék 48 I | s attól sem kell félnie, hogy a tûzhely füstje árulója 49 I | rengeteg pusztában.~Bizonyos, hogy a tél kemény volt; de éppen 50 I | közmondásuk azt tartja, hogy zord barátjuk...~Egyszerre 51 I | Embach partján és lehet, hogy a fenevadak megérezték már, 52 I | fenevadak megérezték már, hogy ember van a közelükben.~ 53 I | harsant föl a gyászos ordítás, hogy a szökevény azt hitte, nyomban 54 I | Arra gondolni sem lehetett, hogy a szökevény búvóhelyet találjon, 55 I | reménye nem igen lehetett, hogy a fenevadak elõl elmenekülhet; 56 I | tett; de csakhamar érezte, hogy a farkasok a sarkában vannak. 57 I | Megállt s úgy rémlett neki, hogy a homályban ragyogó pontok 58 I | zsákmányt s úgy érezték, hogy mindjárt beleharaphatnak.~ 59 I | vagyis sokan voltak ahhoz, hogy megriadjanak és ahhoz is, 60 I | megriadjanak és ahhoz is, hogy egymás után végezhetne velük 61 I | után végezhetne velük úgy, hogy revolverét ne használná. 62 II | De könnyen megtörténhet, hogy a szerkezet megindul majd 63 II | ha reggel el talál jönni, hogy kifeszítse a vitorlákat 64 II | volt. Bizonyosnak tetszett, hogy ez idõ szerint egy lélek 65 II | ésszerûség azt tanácsolta, hogy a szökevény ne merészkedjék 66 II | Kihajolt a padlásablakon, hogy körülnézzen. Jobbra síkság 67 II | szökevény megállapította, hogy a farkasok, amelyeknek egy 68 II | rá a malom gazdáját arra, hogy megindítsa a malmát?...~ 69 II | tanyát.~Rászánta magát, hogy lemerészkedik a meredek 70 II | teremhetett tehát a molnár, hogy munkához lásson.~Az adott 71 II | betévedhetett a malomba, hogy meghúzódjék, ha újra megered 72 II | szerencsés véletlen úgy hozta, hogy a szökevény, amikor fölegyenesedett, - 73 II | bûnügyeket. Büszke volt arra, hogy minden sikerül neki, s a 74 II | ügyességgel, mert arról volt szó, hogy kézrekerítsen egy szibériai 75 II | malmába azzal a szándékkal, hogy egész álló nap dolgozni 76 II | meglátták és betoppantak hozzá, hogy kérdezõsködjenek.~E pillanatban 77 II | Huszonnégy órája jelentették, hogy a tartományok határán jár.~- 78 II | szökevénynek érdekében állhatott, hogy Revelbe jusson, amely fürdõhely 79 II | a hajóközlekedés.~Igaz, hogy Revel, ez a régi Hanza város, 80 II | nyomozást.~Természetes, hogy a szökevény, aki lélegzetét 81 II | amit hallott.~- Hát persze, hogy Pärnuba is mehet, a falleni 82 II | De az a legvalószínûbb, hogy a szökevény Revel felé igyekszik, 83 II | említettük, arra törekedett, hogy fokról-fokra oroszosítsa 84 II | mondom, - szólt a molnár - hogy ez az ember - mit is mondott, 85 II | ember - mit is mondott, hogy orosz?...~- Úgy van, orosz!~- 86 II | orosz!~- Szóval, azt mondom, hogy ez az ember nem járt a tanyánkon, 87 II | ugye, - szólt a kapitány, - hogy aki menedéket nyújt neki, 88 II | nyújt neki, azt kockáztatja, hogy letartóztatják és bûntársának 89 II | távozni készült, ismételvén, hogy embereivel együtt tovább 90 II | megkapta már az utasítást, hogy tartsa az összeköttetést.~- 91 II | szívesek az emberei segíteni, hogy megindíthassam a malmomat? 92 II | beszélgetésnek. Megtudta, hogy viszontagságos útja végén 93 II | Mindent el fognak követni, hogy kézrekerítsék... Vajon megpróbáljon 94 II | határozott, azon kellett lennie, hogy észrevétlenül elillanhasson 95 II | mihelyt beáll a sötétség.~De hogy’ meneküljön anélkül, hogy 96 II | hogy’ meneküljön anélkül, hogy a molnár meg ne neszelje? 97 II | Arra nem is gondolhatott, hogy lemerészkedik a malom alsó 98 II | kijáraton...~Vajon lehetséges, hogy a padlásablakon kibújva, 99 II | Könnyen az lehet a vége, hogy halálra zúzódik; de meg 100 II | vajon remélheti a szökevény, hogy észrevétlenül maradhat?... 101 II | annyi veszedelmen keresztül, hogy visszariadjon bármitõl is 102 II | Mindazonáltal azt remélte, hogy mégsem kell vért ontania 103 II | kell vért ontania avégbõl, hogy továbbállhasson... Mért 104 II | negyven versztát, és fontos, hogy ne halogassa az indulást, 105 II | revolverrel, talpra ugrott, hogy szükség esetén rávesse magát.~ 106 II | felelni. A derék molnár tudta, hogy õ a padláson van?... Látta 107 II | egymásra ismernek... Hallotta, hogy a livóniai rendõrség üldözi 108 II | szökevény iszákjába... Láttam, hogy üres, és a butykosod is 109 II | megtudja...~- Azon légy, hogy kijátszd õket; velem pedig 110 II | vagy... Csak azt tudom, hogy orosz vagy, s nincs olyan 111 II | értelmében az volt a szándéka, hogy aznap éjjel eljusson Fallenbe, 112 II | szert nem tesz annyi pénzre, hogy hajóra szállhasson, mert 113 II | meghúzódhatott anélkül, hogy valakivel találkozzék. A 114 II | sûrûben rejtõzködött, látta, hogy egy csapat rendõr vonul 115 II | külvárosába, ahol úgy tervezte, hogy megszáll egy szerény fogadóban 116 II | megörült, amikor észrevette, hogy a zajlás az öböl felé sodorja 117 II | világosságot terjesztett, hogy nem menekülhetett észrevétlenül. 118 II | korábban. Nem sok reménye van, hogy elmenekülhet a rendõrök 119 II | nem sok reményük lehetett, hogy a zajló jégtömbök között 120 II | vagy egy másik jégdarabra, hogy nyomában maradhassanak a 121 III | helyezve, s ez is arra vallott, hogy négyen szándékoznak teázni.~ 122 III | nagyon irigykedtek rá. S hogy a szakmai irigység mennyire 123 III | tanáráról köztudomású volt, hogy nincs vagyona. Ez a foglalkozás 124 III | ahol annyira becsülték, hogy az elsõ ember volt polgártársai 125 III | orosz lakosság körében. Hogy ne legyen e tekintetben 126 III | doktor, - szólt a konzul, - hogy oly mozgalom van keletkezõben, 127 III | könnyen az lehet az eredménye, hogy a politikai állapotok gyökeresen 128 III | hallatlan képtelenség-e, hogy németek a politikai vezetõk 129 III | lesz õket megfosztani, sõt, hogy úgy mondjam, teljesen lehetetlen!... 130 III | eredetûek. De igaz az is, hogy a németek, elõbb katolikus, 131 III | majd módját leli annak, hogy csökkentse az idegenek számát 132 III | tartományainkban.~- Adja Isten, hogy úgy legyen! - szólt a fiatal 133 III | Ilka. - Csak az a fontos, hogy a szlávok gyõzzenek és õk 134 III | tudjuk, kedves doktor úr, hogy - a számok ellenére is, - 135 III | önnek is, Delaporte úr, hogy oly jó barátai az édesapámnak; 136 III | lennünk... Nem vették észre, hogy atyám napról napra szomorúbb 137 III | minden bizonnyal azért, hogy elfelejtse gondjait. És 138 III | történet során.~Megemlítjük, hogy Riga külvárosában, ahol 139 III | ember.~Azt mindenki tudta, hogy Dimitrij Nyikolev szerény 140 III | Vajon ez volt az oka annak, hogy Ilka nem ment még férjhez, 141 III | Livóniában is, mint máshol, hogy akinek a szépség az egyedüli 142 III | Ne csodálkozzunk azon, hogy Ilka Nyikolevna kezét már 143 III | de azon csodálkozhatunk, hogy Dimitrij és leánya mindig 144 III | annyira titkolta a dolgot, hogy még a barátaik sem tudtak 145 III | bevett formula szerint azért, hogy megakadályozzon bárminemû 146 III | szerelembõl. Elhatározta, hogy követi jegyesét, mihelyt 147 III | Nyikolevnek azzal a megbízással, hogy õrizze meg, mint letétet, 148 III | annyira titokban tartotta, hogy még Ilka sem tudott soha 149 III | ahogy kapta.~Bizonyos, hogy ha a hûséget számûznék e 150 III | ugyan vagyona; de tudta, hogy a fiatal ügyvéd, aki atyja 151 III | Ilka bizonyos volt benne, hogy nem felejtik el egymást. 152 III | Várta, bár alig remélhette, hogy a sors kegye visszaadja 153 III | hátha megengedik neki, hogy megossza vele számûzetését. 154 III | atyja nevét, elhatározta, hogy kifizeti az adósságot. Pénzzé 155 III | mindenét, csak annyit ért el, hogy néhány ezer rubelt kifizethetett, 156 III | annyit szerény jövedelmébõl, hogy egy-egy részletet törleszthetett 157 III | tette a helyzetet, az volt, hogy ez az összeg öt hét múlva, 158 III | Remélhette-e Dimitrij Nyikolev, hogy a Johausen testvérektõl 159 III | testvérektõl halasztást kap? Hogy a kölcsön megújításába beleegyeznek?... 160 III | Semmit... ha csak azt nem, hogy Gurko fõkormányzó, aki eddig 161 III | doktor. - Fogadni mernék, hogy a Johausen testvérek, akiket 162 III | beszélgetett. Arról volt szó, hogy milyen a hangulat Rigában, 163 III | is.~Elõre látható volt, hogy a politikai erõk hangsúlyozódásával 164 III | melletted vannak... Azt akarod, hogy megint a Johauseneké legyen 165 III | ütött az óra. Ideje volt, hogy távozzanak. A doktor és 166 III | és Delaporte úr felállt, hogy elbúcsúzzon a háziaktól.~ 167 III | szólt a konzul.~- Olyan idõ, hogy még az orvosnak is otthon 168 III | viharban.~Ilka atyjához lépett, hogy mint rendesen, megpuszilja. 169 III | Nem jött levél, - azaz hogy nem jött levél Szibériából, 170 IV | leszíjazza magát, ha nem akarja, hogy a rázós úton ki találjon 171 IV | ellen is: de annyi bizonyos, hogy a szél és az esõ ellen megvédte 172 IV | helyet váltottam, remélem, hogy akad útitársam! Legalább 173 IV | nem baj azért... Tudod, hogy én is szeretek beszélgetni.~- 174 IV | az irodába.~Úgy látszott, hogy ez az utas arra törekszik, 175 IV | az utas arra törekszik, hogy ne ismerjenek rá. Téli köpenyébe 176 IV | a köpeny csuklyáját úgy, hogy arcának egy részét eltakarta.~ 177 IV | tudhatja...~- Elõfordulhat, hogy késni találunk? - kérdezte 178 IV | miután intettek a kocsisnak, hogy kövesse õket. Két perc múlva 179 IV | pénzösszegeket bíztak rá, hogy vigye el a bank képviselõinek 180 IV | ok nélkül sietett vissza. Hogy mi volt az oka?... Meg fogjuk 181 IV | elindulás után észrevette, hogy útitársával nemigen lesz 182 IV | sikertelen kísérletet arra, hogy társalgásba bocsátkozzék 183 IV | elindulás óta, - azt hiszed, hogy holnap este Revelben leszünk?~- 184 IV | együtt, Poch?... Köszönöm, hogy rám is gondolsz!... De mért 185 IV | kiáltott a kocsis. - Hát aztán, hogy lehetnék én lakodalomba 186 IV | megmondanád, Poch, azt mondd meg, hogy derék emberek-e?~- De még 187 IV | várnunk kellett. Megegyeztünk, hogy ha lesz egy kis megtakarított 188 IV | magunk módján!... Bizonyos, hogy negyedannyink sincs, amennyi 189 IV | moccant, s úgy látszott, hogy még mindig alszik. Talán 190 IV | magunk módján! Azt hiszem, hogy a pénzecskén Zinaida vesz 191 IV | közelében...~- Én megígérem, hogy gondoskodom nektek vevõkrõl, 192 IV | tizenhatodikán. Látod, ezért mondom, hogy siettesd a hajtókat!... 193 IV | maradt, csak annyit tett, hogy kitekintett egy pillanatra 194 IV | közben nem kerülheti el, hogy megmutassa az ábrázatát...~- 195 IV | Persze az is lehet, hogy nem eszik többet, mint amennyit 196 IV | kaptak, olyan bõségesen, hogy elég lett volna a balti 197 IV | utason nemigen látszott, hogy ilyen boldogító hatással 198 IV | akit nagyon bosszantott, hogy az egész úton egy szót sem 199 IV | óvatosságra volt szükség, hogy le ne tévedjenek az országútról 200 IV | minduntalan attól féltek, hogy kisiklik lábuk alól a biztos 201 IV | többször leszállni a bakról, hogy kötõféken vezesse a lovait.~ 202 IV | volt már akkor a sötétség, hogy mindent elnyelt. A postakocsi 203 IV | heves szélroham kerekedett, hogy félõ volt: a kocsi ráfut 204 IV | Broks azt indítványozták, hogy tegyék meg gyalog az utat 205 IV | postakocsinak kötelessége, hogy elszállítsa útja céljáig.~ 206 IV | szenvedett a lábán, megrémült, hogy az értékes táska lánca leszakadt 207 IV | kocsihoz egy kerékgyártóval, hogy rendbe hozza.~A bankhivatalnok, 208 IV | félelmetes volt, nyilvánvaló, hogy hamarosan elered az esõ.~ 209 IV | idegen karját ajánlotta neki, hogy támogassa. Poch elfogadta 210 IV | az volt a rendeltetése, hogy napközben magára vonja az 211 V | alakjai azt rebesgették, hogy pénznek soha sem volt híja 212 V | meg-megálltak a korcsma elõtt, hogy igyanak egyet, mielõtt tovább 213 V | útjukat a Pärnu folyó mentén, hogy átkutassák azt a vidéket, 214 V | az volt a megbízatásuk, hogy szemmel tartsák a tartomány 215 V | Minden jel arra vall, hogy az a gazember ott veszett 216 V | úgy oda-oda vágva õket, hogy majd beszakadt a tetõ.~- 217 V | azért nem szabad hagynunk, hogy garázdálkodjanak!... Bizonyos, 218 V | garázdálkodjanak!... Bizonyos, hogy egy egész banda garázdálkodik 219 V | kísérletet!... Szent igaz, hogy Riga és Pärnu közt nem biztonságos 220 V | törõdhetett bele egy rendõrtiszt, hogy a politikaiakra most is 221 V | beállítanak hozzád, mert tudják, hogy nem kéred sem az igazolványukat, 222 V | kapitány. - Vigyázz, Kroff, hogy egy szép napon be ne csukják 223 V | kedve egyiknek sem arra, hogy a korcsmában töltse az éjszakát.~ 224 V | beszélt, Ecknek úgy rémlett, hogy ráismer a hangjára.~- Ejnye, - 225 V | magában, - meg mernék esküdni, hogy...~Nem volt bizonyos a dolgában, 226 V | ösztönszerûen - jónak látta, hogy megbizonyosodjék, nem téved-e.~ 227 V | nem akadályozza meg azt, hogy ne egyem és éhes vagyok.~- 228 V | szerencse, Poch úr, - szólt, - hogy nem sebesült meg súlyosabban.~- 229 V | mielõbb lefeküdni, mert lehet, hogy nem várom meg a kocsis visszaérkezését... 230 V | látszott, nem is vette észre, hogy a kapitány állhatatosan 231 V | akar tovább menni, anélkül, hogy magát megvárná, akkor bizonyosan 232 V | fogadóban. Az is nagy csoda, hogy két utas szállt meg éjszakára, 233 V | balesetének köszönhette, hogy nem kellett, - mint rendesen, - 234 V | is, ivott is bõségesen, hogy erõre kapjon.~Az ágy folytatta, 235 V | az ajtó úgy csikorgott, hogy az embert könnyen megtéveszthette.~- 236 V | Poch, - nemigen valószínû, hogy kint járjon valaki ma éjszaka 237 V | vastag üvegû lámpást tartott, hogy ne maradjon sötétben, ha 238 V | elindul, lesz rá gondom, hogy ne zavarja semmi zaj az 239 V | fogadós fölöslegesnek találta, hogy tovább menjen. Egy szempillantással 240 V | ivóba.~Minthogy nem akarta, hogy a kályha kialudjék, néhány 241 V | hallatszott, amely arra vallott, hogy ágyába vetette magát.~Pár 242 V | fényében meggyõzõdött róla, hogy nem hamis-e a rubel.~Azután 243 VI | terhelte.~Szóval az történt, hogy amikor Frank Johausen a 244 VI | készen õket.~Köztudomású, hogy a balti tartományokban a 245 VI | bankár, - és van okom hinni, hogy nem is utoljára.~Johausenné 246 VI | ha éppen arról volt szó, hogy növelni kell azoknak a családoknak 247 VI | követelni.~Érthetõ tehát, hogy Oroszország cárja miért 248 VI | cárja miért határozott úgy, hogy megváltoztatja ezt a sajnálatos 249 VI | a sajnálatos helyzetet s hogy kormánya miért szándékozik 250 VI | kormánynak az a törekvése, hogy a német elem makacs ellenállását 251 VI | diadala érdekében, anélkül, hogy erõszakos eszközökhöz nyúlt 252 VI | csodálkozzék senki sem, hogy e személyeket részletesen 253 VI | lép.~Megjegyzendõ továbbá, hogy Verder õrnagy hû támaszra 254 VI | vagyunk a helyzettel. Tudjuk, hogy a két ellenfél a községi 255 VI | aki el van szánva arra, hogy nem engedi át a helyét, 256 VI | rétegekre terjesztette ki.~Hogy ezt az egyszerû, szabadfoglalkozású 257 VI | Vajon nem annak a jele ez, hogy e tartományok politikai 258 VI | csüggedtek el, s azt remélték, hogy gyõzni fognak a küzdelemben, 259 VI | állt velük. Azt remélték, hogy Dimitrij Nyikolev népszerûségét 260 VI | fivérek joggal hihették, hogy a törlesztés, amely a tanárt 261 VI | azóta semmi sem vall arra, hogy Nyikolev anyagi helyzete 262 VI | fordult. Nem! Lehetetlenség, hogy kötelezettségének a bankkal 263 VI | Johausen fivérek nem sejtették, hogy egy váratlan, elõre nem 264 VI | kellett szégyenkezniük, hogy kényszermunkára ítélték 265 VI | erõsen... ne felejtsd el, hogy Trankel jó barátunk. Ó! 266 VI | kinyitotta a szoba ajtaját, hogy lássa, mi baj.~Trankel, 267 VI | És mondjátok meg nekik, hogy jöjjenek azonnal a Johausen-bankházba, 268 VI | bank felé.~S így esett, hogy a nagy zûrzavarban, amely 269 VII | hajtanak is, nem valószínû, hogy az éj beállta elõtt a Kidõlt 270 VII | Frank Johausen nem titkolta, hogy mélyen fájlalja a szerencsétlen 271 VII | szegény Zinaida, - szólt - hogy fog keseregni, ha megtudja, 272 VII | keseregni, ha megtudja, hogy megölték a võlegényét!~Valóban 273 VII | Verder õrnagy azt hitte, hogy a gyilkosságot azok közül 274 VII | területen, és azt remélte, hogy a rendõri õrjáratok segítségével 275 VII | odahaza. Megtudta Ilkától, hogy atyja elutazott. Értesítette 276 VII | nem is találkozott vele, - hogy két-három napra távozik 277 VII | tegnap este tudta vajon, hogy elutazik?...~Valószínûleg, 278 VII | szívét? Annyit megtudott, hogy másnap reggel Dimitrij írt 279 VII | elõreküldtek, õ gondoskodott róla, hogy a pihenõhelyen legyen váltás, 280 VII | Frank Johausen, - föltéve, hogy Verder õrnagynak nincs ellenére.~- 281 VII | õrnagy, aki alig várta már, hogy ott lehessen a bûntény színhelyén.~- 282 VII | õrnagy, - a táviratból tudom, hogy embereim azonnal körülvették 283 VII | besötétedett, elhatározták, hogy nem mennek tovább. Az utolsó 284 VII | ivóban. Nem volt szükség rá, hogy erõvel tartsák vissza. Mért 285 VII | Ellenkezõleg. Szívesen maradt, hogy kiszolgálja a rendõröket... 286 VII | rendõrök gondosan vigyáztak, hogy minden úgy maradjon, ahogy 287 VII | környékbeli parasztoknak is, hogy megközelítsék a házat, s 288 VII | kívánkozott vissza Rigába, hogy megülje menyegzõjét! Egy 289 VII | visszanyargalt Pärnuba, hogy értesítse a rendõrséget. 290 VII | iparkodott a korcsmába, hogy a vizsgálóbírónak, aki bizonyára 291 VII | sebhely volt. Kétségtelen, hogy a sebet holmi svéd késsel 292 VII | féktelen erõvel sújtott le, hogy a döfés nyomban halált okozott, 293 VII | levõ vérnyomokból az is, hogy Poch párnája alá rejtette 294 VII | alá rejtette a táskát, s hogy a gyilkos ott akadt rá, 295 VII | kellett járniuk a fogadót, hogy megvizsgálják, nem maradt-e 296 VII | elsõ pillantásra látszott, hogy a jobb táblát, amely elég 297 VII | ablakzárat. Bizonyos volt tehát, hogy ezen az ablakon keresztül 298 VII | esõjétõl úgy felázott a föld, hogy a nyomokat megõrizte. De 299 VII | nyújthattak. Ennek az volt az oka, hogy a gyilkosságot követõ reggel, 300 VII | lehetett ennélfogva kétséges, hogy a gyilkos kívülrõl, az országútra 301 VII | bíró felszólította Kroffot, hogy mondjon el mindent, amit 302 VII | mesélte el, mi történt, hogy bokrosodtak meg a lovak 303 VII | meg a lovak a viharban, és hogy fordult fel a kocsi... Ha 304 VII | kocsit.~- Poch nem mondta, hogy miért megy Revelbe? - kérdezte 305 VII | szobájába, közölte velem, hogy nem várja meg reggel a kocsist, 306 VII | mondott csak a társáról, hogy az egész úton alig ejtett 307 VII | húzta, mintha azt akarná, hogy senki rá ne ismerjen... 308 VII | ágyamra dõltem, vártam, hogy megvirradjon, és azt hiszem, 309 VII | keresztül!~Nyilvánvaló, hogy a bûntényt az utazó távozása 310 VII | pillanatig sem gondolt arra, hogy a gyanú õrá irányulhatna. 311 VII | szinte bizonyosnak mondható, hogy a gyilkos kívülrõl jött, 312 VII | kérdezte Kerstorf bíró, - hogy amikor betörték az ajtót, 313 VII | sikertelenül!... De gondolja meg, hogy a szívét szúrták át!~- Nem 314 VII | róla, - szólt a bíró, - hogy Poch szobája belülrõl volt 315 VII | Visszanyargalt Pärnuba, hogy értesítse a rendõrséget.~- 316 VII | reggel vissza fog jönni, hogy kihallgassák.~- Elmehet, - 317 VII | de maradjon a fogadóban, hogy kéznél legyen.~- Itt maradok.~ 318 VII | vette, s nagyon valószínû, hogy a korcsmárost majd kéretik 319 VII | Csakhamar jelentették a bírónak, hogy Broks megérkezett. Õ volt 320 VII | az volt a vallomásának, hogy Poch kissé vigyázatlanul 321 VII | Bizonyos, - mondotta Broks, - hogy a másik utas és a hajtók 322 VII | Pocht.~Arra a kérdésre, hogy ismeri-e az idegen utast, 323 VII | róla.~- Õ is beleegyezett, hogy maga másnap jön vissza értük 324 VII | bíró úr. Megállapodtunk, hogy Poch meg a társa velünk 325 VII | amikor Kroff megmondta, hogy az illetõ elment.~- És mire 326 VII | kérdezte Kerstorf bíró.~- Arra, hogy bizonyára dolga volt Pärnuban, 327 VII | a bíró, - akkor különös, hogy nem gyalogolt be Pärnuba 328 VII | kérdezte Johausen bankár, - hogy a szegény Poch holttestét 329 VII | A korcsmáros velük ment, hogy szükség esetén feleljen 330 VII | kotorni a kandalló hamujába, hogy megbizonyosodjék, nincs-e 331 VII | megvizsgálta és észrevette, hogy a vas erõsen meg van görbülve. 332 VII | összevetve azzal a körülménnyel, hogy az ablakpárkány össze-vissza 333 VII | kételyt. Az utas tudta, hogy Poch táskájában nagy pénzösszeg 334 VII | hagyok... Utasítom õket, hogy ne távozzanak a fogadóból 335 VIII| Én gondoskodtam róla, hogy friss csuka kerüljön az 336 VIII| és senkinek sem ajánlom, hogy kifogást tegyen ellene. ~- 337 VIII| ismernek el. Megfogadtam, hogy mielõtt távozom az egyetemrõl, 338 VIII| kerekedni. Majd meglátják, hogy olyan könnyû-e a germán 339 VIII| törtek ki.~Amint látjuk, hogy ezek az ifjak, bár igen 340 VIII| sokkal inkább arra gondoltak, hogy vitát, esetleg összetûzést 341 VIII| volt, akin meglátszott, hogy a munka embere.~Jean Nyikolev 342 VIII| képest túlzottan is.~Érthetõ, hogy Jeant szerették és becsülték 343 VIII| kiáltott Goszpogyin, - hogy ezek a németek ki akarnak 344 VIII| hozzájárulásunkat a költségekhez, hogy ne legyen jogunk részt venni 345 VIII| Jean, - szólt Goszpogyin, - hogy te maga vagy a megtestesült 346 VIII| senki sem kételkedik benne, hogy ne volnál épp oly bátor, 347 VIII| Énnekem az a véleményem, hogy ennek a Karl Johausennek 348 VIII| õ is, és nem valószínû, hogy valaha találkoznátok még 349 VIII| között semmi esetre sem, hogy a származás és a faj szerepet 350 VIII| ha úgy mennék el innen, hogy azt a Karl Johausent meg 351 VIII| amelyet társai azzal növelnek, hogy õt vallják vezérüknek.~- 352 VIII| megsértenek, elhiheted, hogy nem bízom másra a méltó 353 VIII| Goszpogyin. - De csodálom, hogy Jean nem érzi, hogy elsõsorban 354 VIII| csodálom, hogy Jean nem érzi, hogy elsõsorban õ a céltáblája 355 VIII| céltáblája annak a Karlnak...~- Hogy érted ezt, Goszpogyin?~- 356 VIII| Goszpogyin?~- Úgy értem, hogy míg mi többiek csak itt 357 VIII| egyetem hallgatói. Tudták, hogy a két család feje a községi 358 VIII| megmérkõzni egymással; tudták, hogy Nyikolev tanárt a közvélemény 359 VIII| Goszpogyinnak nem volt joga arra, hogy az atyák ellenségeskedését 360 VIII| úr nevét, s adja Isten, hogy Karl is oly tisztelettel 361 VIII| Nyikolev, aki azt óhajtotta, hogy a beszélgetés visszaterelõdjék 362 VIII| túlozzunk semmit, és várjuk meg, hogy alakulnak a dolgok...~- 363 VIII| kérdezte az egyik diák, - hogy nem tiltakozunk Karl Johausen 364 VIII| ellen abból az alkalomból, hogy kizártak bennünket az ünnepükbõl?~- 365 VIII| ünnepükbõl?~- Azt hiszem, hogy újabb incidens nem lesz, 366 VIII| csóválva a fejét. - Kérdés, hogy társaink beletörõdnek-e, 367 VIII| Csak annyit mondhatok, hogy elegendõ lesz egy megvetõ 368 VIII| mit csodálkoznunk rajta, hogy az egyetem rektora is komolyan 369 VIII| Egy ideje azt vette észre, hogy a politika, - vagy legalábbis 370 VIII| hagyományaihoz. A kormány tudta, hogy a dorpati egyetem állandóan 371 VIII| Karl Johausent és társait, hogy ki ne zárják az ünnepbõl 372 VIII| Goszpogyint és a többieket attól, hogy az ünnepet megzavarják. 373 VIII| föltéve természetesen, hogy nem sértik meg, nem ingerlik 374 VIII| Attól lehetett tartani, hogy valami váratlan esemény 375 VIII| utasításait várnák. Híre kelt, hogy a lakomát be fogják tiltani, - 376 VIII| udvarban, várva a percet, hogy ki-ki hazamehessen otthonába 377 VIII| Mivel nem volt semmi ok rá, hogy ott maradjanak, Jean azt 378 VIII| Jean azt indítványozta, hogy azonnal távozzanak. De tanácsát 379 VIII| fogadták meg. Úgy tetszett, hogy Goszpogyin s még néhány 380 VIII| Figyeltek a kihallatszó zajra, hogy ha sértõ szót hallanának, 381 VIII| várták meg a lakoma végét, hogy dalra és pohárköszöntõkre 382 VIII| ablakon keresztül látták, hogy Jean és társai hallótávolságon 383 VIII| Johausen nem volt velük, hogy erõszakoskodásra izgassa 384 VIII| egymással, készen arra, hogy egymásra rontsanak. Siegfried 385 VIII| Néhány tanár vele jött, hogy támogassa õt. Csillapítani 386 VIII| kételkedhettek: azért megy Jean felé, hogy újabb sértést vágjon a szeme 387 VIII| csend váltotta fel. Érezték, hogy a két rivális egyetemista 388 VIII| néhány lépést, elébe toppant, hogy útját állja.~Jean visszatartotta.~- 389 VIII| odafordult a diáktömeghez, s úgy hogy mindnyájan meghallják, így 390 VIII| szavakra a válasz.~Karl intett, hogy beszélni akar.~Csend támadt.~- 391 VIII| és ha Karl azt akarja, hogy éppen õt hívják ki, én ezennel 392 VIII| úgy tetszik!~Gyakori eset, hogy a diákok párbajoznak, s 393 VIII| attól lehetett tartani, hogy végzetes következménye lehet 394 VIII| társára mutatva.~- Azt hiszed, hogy elvállalják a megbízatást?...~- 395 VIII| elvállalják a megbízatást?...~- Hogy elvállaljuk-e? - kiáltott 396 IX | mindjárt megtudták azt is, hogy az áldozat Poch, a Johausen 397 IX | személyisége következtében, hogy feleségül készült venni 398 IX | társaságában. Bizonyos volt, hogy a Johausen fivérek is megtisztelik 399 IX | megtisztelik az új párt azzal, hogy megjelennek az ünnepélyen. 400 IX | nem tudták megakadályozni, hogy Zinaida hirtelen, minden 401 IX | egyáltalán nem bizonyos, hogy addig a gyilkos nyomára 402 IX | végrehajtását. Ne felejtsük el, hogy e bûnügyi drámának a színhelye 403 IX | Johausen bankár intézkedett, hogy Poch holttestét Rigába szállítsák, 404 IX | szállítsák, mert azt akarta, hogy a bank régi alkalmazottját 405 IX | türelmetlenül várta a jelentést, hogy rögtön, - ha a beszámoló 406 IX | Egyelõre úgy látszott, hogy csupán közönséges bûntényrõl, 407 IX | így szólt:~- Úgy látom, hogy gyanúja elsõsorban arra 408 IX | természetesen azt gondoltuk, hogy talán õ a gyilkos, - felelet 409 IX | korcsmában, és vigyáz rá, hogy bármikor rendelkezésünkre 410 IX | folytatta az ezredes -, hogy esetleg kívülrõl hatolt 411 IX | õrnagy, - de mondhatom, hogy a gyanú majdnem bizonyossággal 412 IX | irányul.~- Látom, õrnagy, hogy önnek megvan már a maga 413 IX | Johausen úré... Említettem, hogy a szóban forgó utas folyton 414 IX | folyton arra törekedett, hogy ismeretlen maradjon, amíg 415 IX | ezredes úr.~- Nem tehetõ fel, hogy Rigából Pärnuba készült?~- 416 IX | Lehetséges valóban, hogy a közeli kikötõk valamelyikében 417 IX | Rigába, mert azt hiszi, hogy itt akadnak rá legkevésbé...~- 418 IX | induló hajókat is. Bizonyos, hogy e hétvége elõtt nem szûnik 419 IX | s addig intézkedem majd, hogy szigorúan ügyeljenek a városra 420 IX | Verder õrnagy megígérte, hogy tájékoztatja a fejleményekrõl. 421 IX | maga sem kételkedett többé, hogy a szóban forgó utas volt 422 IX | vajon ez az utas?...~És hogy lehet megállapítani a személyazonosságát, 423 IX | adhatnak kellõ útbaigazítást, hogy a nyomozás sikerrel kecsegtessen?...~ 424 IX | az bizonyosnak látszik, hogy az utas a gyilkos, az viszont 425 IX | tulajdonít annak a körülménynek, hogy a sebet olyan késsel ejtették, 426 IX | seb körül?... Nos!... De hogy lehet ezt a kést megtalálni?~- 427 IX | kérdezte a doktor. - Hogy tudnék, mikor elutazott?~- 428 IX | elég biztonságos még! Igaz, hogy Pärnu környékén gyilkosság 429 IX | biztonságosak, s íme már négy napja, hogy a papa elutazott... Ó! nem 430 IX | csüggedjen!... Dimitrij jelezte, hogy két-három napig távol lesz... 431 IX | persze, és biztosíthatom, hogy egyáltalában nem aggódnék 432 IX | doktor úr?... Azt mondta, hogy az egyik órája sokáig eltartott...~- 433 IX | doktor; sõt azt is tudom, hogy a ház ajtaja az önök távozása 434 IX | többé.~- Tehát bizonyos, hogy akkor este tisztában volt 435 IX | tisztában volt már azzal, hogy elutazik...~- Egészen bizonyos, - 436 IX | Atyámnak bizonnyal volt oka rá, hogy ne avasson be senkit a tervébe, 437 IX | megígérték mind a ketten, hogy este visszatérnek megtudni, 438 IX | Emlékszik még rá az olvasó, hogy ezt a csapatot kiküldték 439 IX | olvasó emlékezetébe azt is, hogy Eck kapitány nyolc nappal 440 IX | a gazember?... Valószínû hogy meg, de nem bizonyos.~És 441 IX | érkezett Rigába, sietett, hogy leadja jelentését Verder 442 IX | aztán senki sem gyanította, hogy e titokzatos ügynek a kulcsa 443 IX | megelégedése is, amikor megtudta, hogy a kapitány felvilágosításokat 444 IX | Pár szót, és hozzáteszem, hogy ha a gyilkos, amint általában 445 IX | lehetetlen...~- Megmondtam elõre, hogy nem fogja elhinni, amit 446 IX | Frank Johausen úrnak is, hogy keressen föl. Te pedig maradj 447 IX | Szerette volna elhinni, hogy a kapitánynak igaza van, 448 IX | ösztönszerûen úgy érezte, hogy a vád valószínûtlen.~A rendõr 449 IX | töltötték... Ha tehát igaz, hogy az egyik utas gyilkolta 450 IX | összes rendõrszakaszait, hogy tartóztassák le Dimitrij 451 IX | ráakadnak.~S így történt, hogy eljutott a hír Dorpatba 452 X | tért vissza Rigába anélkül, hogy útközben ráismertek volna.~ 453 X | amely arról értesítette, hogy öccse, Jean másnap hazaérkezik. 454 X | három óra felé hallotta, hogy atyja megérkezett, és fölment 455 X | szobájába, Ilka azt gondolta, hogy az a legjobb, ha õ sem zavarja; 456 X | hirtelen eltávoznia, anélkül, hogy lányát értesítette volna.~ 457 X | volt szó, s azt hiszem, hogy nem ismert rám senki sem...~ 458 X | kérdezte Nyikolev ámulva. - Hogy jut eszedbe ez a kérdés?~- 459 X | Fivéremtõl, aki arról értesít, hogy ma hazaérkezik.~- Jean hazaérkezik?... 460 X | érezvén lánya viselkedésébõl, hogy szeretné tudni, mi volt 461 X | tekintve, - és remélem, hogy nem lesz kellemetlen következménye 462 X | beszélgetést, annak jeléül, hogy egyebet nem akar mondani.~ 463 X | Ilka távolról sem sejtette, hogy nemsokára becsap a mennykõ.~ 464 X | s arra kérte a cselédet, hogy rögtön adja át gazdájának. 465 X | tanár, mert annak ellenére, hogy senki sem vett észre semmit, 466 X | Dimitrij Nyikolev tanár urat, hogy azonnal keresse fel õt irodájában, 467 X | és meglátszott az arcán, hogy nagyon nyugtalan.~Majd érezvén, 468 X | nyugtalan.~Majd érezvén, hogy legjobb, ha nyomban eleget 469 X | Kerstorf bírótól. Arra kér, hogy keressem föl az irodájában...~- 470 X | távozott hazulról, de nem úgy, hogy lánya észre ne vette volna 471 X | gépiesen, észre sem véve, hogy feléje irányul az általános 472 X | Dimitrij Nyikolev várta, hogy megszólítsák.~- Nyikolev 473 X | Kerstorf bíró, - arra kérem, hogy adjon felvilágosítást egy 474 X | vonatkozni... Nagyon fontos, hogy õszintén feleljen mindenre, 475 X | ugyebár csakhamar megtudta, hogy útitársa Poch, a Johausen 476 X | azokról.~- És mit mondott?~- Hogy Revelbe megy a Johausen 477 X | képviseletében.~- Nem árulta el, hogy nagyon siet vissza Rigába, 478 X | tett, amely arra vallott, hogy nem érti a dolgot.~- Nem 479 X | kérdezte a bíró.~- Lehet, hogy volt, uram, de én nem vettem 480 X | postakocsis, azt állítja, hogy õ látta...~- Nos, bíró úr, 481 X | úgy tetszik, azt akarta, hogy ne ismerjék fel.~Ezt a megjegyzést, 482 X | így szólt:~- És föltéve, hogy inkognitóban akartam utazni, 483 X | akartam utazni, azt hiszem, hogy ehhez joga van Livóniában 484 X | vágott vissza az õrnagy, - hogy azok a tanúk, akikkel esetleg 485 X | tagadja, - szólt a bíró, - hogy aznap Poch volt az útitársa 486 X | órai pihenõt tartottak, hogy megebédeljenek... Ön a fogadó 487 X | törekedve, - úgy látszik, - hogy senki se ismerje fel... 488 X | a kocsis megállapította, hogy a kocsi nem képes behajtatni 489 X | Pärnuba, azt ajánlották, hogy töltsék az éjszakát egy 490 X | legyen! De az bizonyos, hogy ön szívesebben töltötte 491 X | ott az éjszakát, mintsem hogy Pärnuba menjen a kocsissal 492 X | hajtóval.~- Arról volt szó, hogy húsz versztát tegyek meg 493 X | vette rá útitársát arra, hogy önnel tartson?~- Én semmire 494 X | a legnagyobb szerencse, hogy a közelben az a fogadó...~- 495 X | bíró, aki arra törekedett, hogy a kihallgatás ne terelõdjék 496 X | Nyikolev. - Nem tudtam, hogy ez a fogadó neve.~- Mikor 497 X | megfelelt önnek, Nyikolev úr, hogy másnap hajnalban eltávozzék, 498 X | hajnalban eltávozzék, anélkül, hogy bevárja a postakocsis visszaérkezését... 499 X | tanár, aki nem titkolta, hogy a sok kérdés kezdi már fárasztani.~- 500 X | tudom, uram... Ismétlem, hogy nem ismertem ezt a korcsmát,