Fejezet

 1 I   |    lépteit a síkos jég hátán, s bár vaksötét volt, nem kellett
 2 I   |      erejével futásnak eredjen, bár sok reménye nem igen lehetett,
 3 II  |       amikor fölegyenesedett, - bár félig meg volt gémberedve
 4 III |    negyedik még nem volt sehol, bár már negyven perce vártak
 5 III |  számûzött mellett volt. Várta, bár alig remélhette, hogy a
 6 III |       soha be nem vallotta ezt, bár csak becsületére válhatott
 7 III |     ajtóban.~Dimitrij Nyikolev, bár csak negyvenhét esztendõs
 8 III |     csészéket. - Jó tea volt, - bár nem került százhatvan frankba
 9 IV  |        este Revelben leszünk.~- Bár úgy volna! Harminchatórányi
10 V   |   vendég követte példáját, mert bár cudar idõ volt, nem volt
11 V   |        ember aludt a fogadóban, bár az elemek harca tovább dühöngött,
12 VI  |  engedékenyen bánt amazokkal.~S bár rangkülönbség volt e két
13 VII |      Bizonyára, mivel a szobám, bár a kertre nyílik, szomszédos
14 VIII|     látjuk, hogy ezek az ifjak, bár igen jól felkészültek étellel
15 VIII|      kezükben, s szláv lakosai, bár többségben vannak, munkások,
16 VIII|        rokonszenvet ébresztett, bár komoly arcú fiatalember
17 VIII|      észt család gyermeke volt. Bár egy évvel idõsebb volt Jeannál
18 VIII|       hangulatára. A tanárok, - bár általában német érzelmûek
19 VIII|       kiabálása és hadonászása. Bár Karl Johausen nem volt velük,
20 VIII|        Jean Nyikolev és társai, bár kisebbségben voltak, nem
21 IX  |            felelet az õrnagy, - bár az elõéletében nincs kivetnivaló.
22 IX  |       úr, - felelt az õrnagy, - bár a rendõrség résen állt,
23 IX  |       fölismertem a korcsmában, bár arcát a csuklyájába rejtette...
24 XI  |        izgatottság, barátom, és bár Nyikolev ártatlan, feltétlenül
25 XI  |       eddigi óvatosságából és - bár a közvélemény követelte, -
26 XII |      titokban távozott Rigából. Bár Revelig megváltotta a helyét,
27 XII |       mi volt utazásának célja, bár csak egy szót, csak egy
28 XII |       fogadóban húzódjon meg...~Bár ez a föltevés némileg valószínû,
29 XII |         figyelmesen ránézett, s bár lelke mélyén gyanakodott
30 XIII| reményük megvolt rá, hogy Karl, bár súlyos volt a sebe, gondos
31 XIII|     vizsgálóbíró elé rendelték. Bár szabad volt, érezte, hogy
32 XIV |          nem fogják elhagyni. S bár a bizonyítékok súlya egyre
33 XV  |   felelt Ilka, - Elmegyek... Ó, bár meghallgatna bennünket a
34 XVI |        vissza fog õreá hárulni. Bár folyton rendõri felügyelet