Fejezet

 1 III |     csakhogy meggyógyíthasson.~- A te betegséged nem gyógyítható, -
 2 IV  |            meg:~- Ej ni, Poch! Hát te váltottál helyet a kocsira?...~-
 3 IV  |            postakocsissal, amilyen te vagy, öreg barátom...~-
 4 IV  |            ugyan, de ma megesik... Te vagy az egyetlen utas.~-
 5 IV  |         Broks. - Ez a menetrend.~- Te hozol vissza Rigába?~- Én
 6 IV  |         magam vagyok a võlegény!~- Te, Poch?~- Én ám, s a menyasszony
 7 IV  |            jól összeilletek, mivel te ötvenesztendõs vagy, Poch...~-
 8 V   |            Mert ez lesz a vége, ha te magad be nem csukod a vadorzók
 9 VI  |           melegen megszorította.~- Te vagy az, Trankel... - szólt
10 VI  |        belépõre és így szólt:~- Á! Te vagy az, Trankel?~- Én magam,
11 VI  | rendõreihez fordulva, így szólt:~- Te eredj Kerstorf bíróhoz...~-
12 VI  |               Igenis, õrnagy úr.~- Te eredj Hamine doktorhoz...~-
13 VIII|          kerüljön az asztalra. Hát te Siegfried?~- Én a vadételeket
14 VIII|           szólt Goszpogyin, - hogy te maga vagy a megtestesült
15 VIII|       távoztok innen az egyetemrõl te is, meg õ is, és nem valószínû,
16 VIII|        annyira ura önmagának, mint te!... De nem nyughatnám, ha
17 VIII|       nagyon, figyelmeztetlek...~- Te dühösítetted fel õket, Goszpogyin.~-
18 VIII|          ha megsértenek bennünket, te jössz majd miutánunk, Jean!~-
19 VIII|       Goszpogyin, - pár perc múlva te sem fogod már ezt akarni!~
20 VIII|            én ezennel kihívom...~- Te? - kiáltott Karl megvetõ
21 VIII|  kiválasztottam két barátomat...~- Te... te akarsz megverekedni
22 VIII|           két barátomat...~- Te... te akarsz megverekedni velem?...~-
23 VIII| végigmérvén Jeant, így szólt:~- Ó! Te már kiválasztottad a segédeidet?...~-
24 IX  |           majd nekem!~- Hiszek, ha te meg vagy gyõzõdve róla...~-
25 IX  |       úrnak is, hogy keressen föl. Te pedig maradj itt...~- Parancsára,
26 XII |      Pärnut és idesiettem!... Amit te akartál értem tenni, Dimitrij
27 XII |          tenni, Dimitrij Nyikolev, te Jean Janov barátja, aki
28 XII |         megpróbáltatást, csak hogy te megmenekülj a veszedelembõl?...~-
29 XIV |          szomorú helyzetnek...~- A te kötelességed?...~- Rendelkezésemre