| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] érzem 1 érzett 1 érzi 2 és 681 esclave 1 esedékes 5 esedékessé 4 | Frequency [« »] 1264 az 909 hogy 866 nem 681 és 514 volt 496 s 379 is | Verne Gyula Véres dráma Livóniában IntraText - Concordances és |
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
1 I | szél támadásai ellen. Ajka és keze fájdalmasan ki volt
2 I | bátorságával, eszével, akaratával és konok kitartásával egytõl-egyig
3 I | kormányzóságot: Estlandot, Livóniát és Kurlandot. S e helyütt ez
4 I | pálinkával félig telt butykos és egy vaskos bot. Az iszákot,
5 I | sodrától hajtva gabonát, lent és kendert szállítottak a szomszéd
6 I | fenyõket, s egy csoport nyírt és jávorfát.~Íme ott volt elõtte
7 I | rá az „állj, ki vagy?!” és a puskalövés... De persze
8 I | télen, s nem is az utolsó és azt hiszem, hogy elillant,
9 I | rendbe hozta a revolverét és kilépett a kunyhóból. A
10 I | napközben irányt változtatott, és délrõl fújdogált. A hõmérséklet
11 I | nem a part sûrû égerfái és jávorfái közé hatolt be
12 I | Száraz hidegben könnyebben és gyorsabban lehet gyalogolni.
13 I | útszakaszokat.~Utasunk jól tudta ezt és emberfeletti erõfeszítéseket
14 I | férfi megállt egy pillanatra és feszülten figyelt. Résen
15 I | felfelé az Embach partján és lehet, hogy a fenevadak
16 I | tartania annak, aki bátor és hidegvérû ember, még ha
17 I | elkerülheti. Az Embachnak alacsony és csupasz volt a partja. Egyetlen
18 I | pillanatban aztán meg kell állnia és szembe kell szállania a
19 I | ahhoz, hogy megriadjanak és ahhoz is, hogy egymás után
20 I | iramodtak, újra megállt és négyszer közéjük lõtt.~Két
21 I | elérkezett a szülõföldjére, és a végén se híre, se pora
22 I | tó széle.~Az esõ elállt és könnyû köd ült az egész
23 I | recsegett a férfi súlya alatt és inogni kezdett. Le fog törni
24 II | a lajtorja ezen a helyen és hová volt erõsítve a felsõ
25 II | kifeszítse a vitorlákat és beállítsa a külsõ emelõrudat.
26 II | minden nagyobb nehézség és nesz nélkül átkúszott az
27 II | csatlakozva.~A hely néma és sötét volt. Bizonyosnak
28 II | gondoskodnia kell pótlásról. Hol és hogyan?... Az majd elválik.~
29 II | ágaskodott a csupasz éger- és jávorfák között.~A szökevény
30 II | magában, - csakhogy a vámõrök és a rendõrök veszedelmesebbek
31 II | valamelyik házban a molnár is, és így a szökevénynek volt
32 II | malom nem volt elhagyatott és mûködött, amikor a szél
33 II | legokosabb visszamenni a padlásra és aludni néhány óra hosszat.
34 II | A szél is élénkebb lett, és a molnár valószínûleg nemsokára
35 II | hidegtõl, - csak óvatosan és nesztelenül mozgott és nyújtózkodott.
36 II | óvatosan és nesztelenül mozgott és nyújtózkodott. Különben
37 II | a malomba a beszélgetõk, és a szökevényt minden bizonnyal
38 II | rendõr volt, egy kapitány és két kísérõje.~Ez idõ tájt
39 II | mégpedig annál is több eréllyel és ügyességgel, mert arról
40 II | esõ kezdett permetezni, és a szél ellanyhult.~A molnár
41 II | küszöbén álldogált, amikor Eck és kísérõi meglátták és betoppantak
42 II | Eck és kísérõi meglátták és betoppantak hozzá, hogy
43 II | közönséges gonosztevõ.~- És a nyomában vannak? - kérdezte
44 II | Verder õrnagy ellenszenvében és rokonszenvében, a német
45 II | Féken tartani valamennyiüket és békét tartani köztük Gurko
46 II | kockáztatja, hogy letartóztatják és bûntársának tekintik?~-
47 II | szólt a molnár. - Tudom, és nem is merném megkockáztatni!~-
48 II | Igazad van, - szólt Eck, - és nem tanácsos Verder õrnaggyal
49 II | folytatja a nyomozást Pärnu és Revel közt, ahol az összes
50 II | kellene visszamennem a tanyára és itt maradhatnék egész éjszaka.~
51 II | Jelezték már a szökését és körözték... A rendõrség
52 II | szolgáló nagy emelõrúdig és leereszkedjék rajta a földre?...~
53 II | rajta a földre?...~Egy ügyes és bátor embernek meg kell
54 II | jönni a molnár a padlásra és fölfedezné a rejtõzködõt,
55 II | rávetné magát, legyûrné és elhallgattatná. Ha a molnár
56 II | csikorgása, a szél zúgása és a magvak recsegése közepett.
57 II | legalább negyven versztát, és fontos, hogy ne halogassa
58 II | akarta õt Eck kapitánynak és embereinek.~- Gyere le, -
59 II | molnár, miközben kenyeret és húst tömött a szökevény
60 II | iszákjába... Láttam, hogy üres, és a butykosod is üres... Töltsd
61 II | Az Isten vezéreljen és bocsásson meg neked, ha
62 II | át, hol sötét fenyõerdõk és nyíresek mentén. Néha egy-egy
63 II | a tatárka-, rozs-, len- és kender-vetéshez.~A hõmérséklet
64 II | menetelésnek, a fáradalmaknak és veszedelmeknek.~Legalább
65 II | menekülhetett észrevétlenül. Eck és emberei a szökevény után
66 II | olvadás elsõ napjaiban.~Eck és emberei a part mentén iparkodtak
67 II | megint a mélybe fordult és végül eltûnt a jégtömbök
68 III | negyedikre várva - este hét és nyolc óra közt, az oroszok
69 III | külsejû ház téglából épült, és ez ritkaságszámba ment ott
70 III | Rigában, ahol finom modoráért és szolgálatkészségéért rendkívül
71 III | jelenlévõk közül. - Az út hosszú és kellemetlen ebben a viharos
72 III | kandallóval... Egy-két csésze tea, és Dimitrijnek tökéletesen
73 III | lett tizennyolc esztendõs, és most a dorpati egyetemen
74 III | Ilka pótolta az édesanyját, és anyja halála után ugyan
75 III | volna több odaadást, jóságot és áldozatkészséget? Hála a
76 III | megkereshetett. A matematika és fizika tudós, nagyrabecsült
77 III | meghallgatni Hamine doktor és a konzul beszélgetését,
78 III | megváltoznak Livóniában és Kurlandban. Az észt újságok
79 III | mi tartományainkban?...~- És ha nem lesz az õ kezükben
80 III | tartományokban a nemesek, és az iparos és kereskedõ polgárok
81 III | a nemesek, és az iparos és kereskedõ polgárok csaknem
82 III | akik a finnek rokonai, és a lettek, akik csaknem mind
83 III | tartoznak, s Revelben, Dorpatban és Szentpétervárott számos
84 III | beszélt:~- Ha a szláv eredetû és a német eredetû oroszok
85 III | tiszta szláv vér folyik, és õ majd módját leli annak,
86 III | jöttek be az országba!~- És édesapád, kedves Ilkám, -
87 III | van huszonhatezer orosszal és huszonnégyezer lettel szemben...
88 III | hogy a szlávok gyõzzenek és õk legyenek az urak a saját
89 III | szólt Delaporte úr, - és ha Dimitrij Nyikolev hajlandó
90 III | szokásokat elhordja az alvíz, és a forrás új eszméket hoz...
91 III | sodorják!~- Köszönöm doktor, és önnek is, Delaporte úr,
92 III | hogy elfelejtse gondjait. És Riga városának szláv lakossága
93 III | eltávolítani készült a városok és falvak közigazgatásából
94 III | akik kellõ iskolázottsággal és cenzussal rendelkeztek.
95 III | nagyjából 1.986.000 fõre rúgott, és az Észt-földön élõ 326.000,
96 III | 000, a livóniai 1.000.000 és Kurlandban 660,000 fõvel
97 III | 000 nemes, 7000 kereskedõ és 95.000 polgár képviselte,
98 III | csodálkozhatunk, hogy Dimitrij és leánya mindig kikosarazták
99 III | elhatározta Vlagyimir Janov és Ilka egybekelését. A fiatal
100 III | elhurcolták a lakásából és egy minuszinszki bányába
101 III | mind a két családra nézve, és együtt érzett velük Riga
102 III | ahogy illenék.~De Vlagyimir és Ilka között szó sem volt
103 III | jövõ, ha feleségére, magára és jövendõ családjára gondolt.~
104 III | tehették.~Ilka várt, várt, és szívvel-lélekkel a számûzött
105 III | hála az õ rendszeretetének és takarékosságának! - még
106 III | többire halasztást kapott és évrõl évre félretett annyit
107 III | óriási összeggel - tartozott.~És ami még súlyosabbá, sõt
108 III | lesz!~A doktor, a konzul és Ilka még egy félóráig beszélgettek.
109 III | csak szomorú gondolatok és nyomasztó gondok sarjadnak
110 III | megõrizte erélyes tekintetét és - mint Jean-Jacques1 mondta -,
111 III | akit homlokon csókolt, és kezet szorított két barátjával.~-
112 III | várakoztattalak benneteket, és ha megengeditek, korán lefekszem...~-
113 III | egy félóráig együtt maradt és beszélgetett. Arról volt
114 III | hangulatával. A németek és szlávok küzdelme lázba hozta
115 III | hogy távozzanak. A doktor és Delaporte úr felállt, hogy
116 III | süvített kint az utcasarkokon, és néha a kéménybe csapva,
117 III | Az apostolok lovai húzzák és nincs kereke.~A doktor megölelte
118 III | útközben találkoztam vele és ideadta.~- Nincs levelünk? -
119 IV | Szentpétervárral, Livónia és Kurland székhelyének, Rigának
120 IV | Kurland székhelyének, Rigának és Mittaunak nem volt vasúti
121 IV | orosz szekeret nem szög és nem vasalás tartja össze.
122 IV | annyi bizonyos, hogy a szél és az esõ ellen megvédte az
123 IV | postakocsi, amely akkor Riga és Revel között járt, hetenként
124 IV | Kocsi kell három jó lóval?~- És olyan derék postakocsissal,
125 IV | Úgy mint én, Broks.~- És hová utazol?~- Revelbe,
126 IV | szólt Poch, - induljunk, és ne lopjuk az idõt!~- A lovak
127 IV | pihenõállomások voltak, ahol lovat és hajtót váltottak.~Ez a jól
128 IV | lehetõvé tette a rendszeres és elég gyors utasszállítást.~
129 IV | rossz idõ nem késleltet, és fõleg, ha éjjel is nyugodtan
130 IV | eljössz, ha szeretsz jót enni és inni jó társaságban.~- Ejha! -
131 IV | Személyes ismerõsöm?~- És a menyasszony is!~- Akkor
132 IV | Csodálkozol?~- Nem. És jól összeilletek, mivel
133 IV | Võlegényt visz a kocsid és nem volna jó, ha túlságosan
134 IV | amelyeket fõleg a kocsik és szekerek tapostak ki, bizony
135 IV | haladtak el; ezek jávor-, nyír- és égererdõk voltak, és rengeteg
136 IV | nyír- és égererdõk voltak, és rengeteg fenyvesek, amelyek
137 IV | fújt.~Miközben kifogták és befogták a lovakat, a bankhivatalnok
138 IV | lovakat, a bankhivatalnok és a kocsis kiszállt a kocsiból.
139 IV | Szerencsétlen muzsikok! És mit kell szenvedniük odúikban
140 IV | egy kis lenolajban, rozs- és zabpép, és nagyon ritkán
141 IV | lenolajban, rozs- és zabpép, és nagyon ritkán egypár falat
142 IV | élet! S mégis beérik vele és nem tudnak panaszkodni.
143 IV | tisztességes fogadóban jó és ízletes ebédet találtak:
144 IV | kaviárral, gyömbérrel, tormával és páratlan zamatú erdei áfonyaízzel.
145 IV | táplálására. A pompás ebéd Broksot és Pocht nagyszerû hangulatba
146 IV | látszott.~A bankhivatalnok és a kocsis hiába akarta megpillantani
147 IV | Gyorsan evett, szomorúan, és társainál sokkal elõbb visszaült
148 IV | perccel két óra elõtt indultak és a postakocsi gyorsan haladt
149 IV | csak bóbiskolni kezdett és ide-oda ingott a feje. Egy
150 IV | kivágott, de alig faragott, és az úton keresztbe rakott
151 IV | biztos talaj, ágaskodtak és rugdalóztak.~- Lépésben,
152 IV | a kocsi ráfut a lovakra és felborul. A lovak horkanva
153 IV | kétségbeejtõvé vált. Poch és Broks azt indítványozták,
154 IV | belecsúszott egy mély kátyúba, és a szaporán megostorozott
155 IV | kocsiból kiszállnia.~Broksnak és az idegen utasnak semmi
156 IV | jelentéktelen horzsoláson kívül, és a hajtó leugorva a bakról
157 IV | meghúzódott lábammal?~- Na és lóháton?~- Lóháton! Pár
158 IV | tölteniök az éjszakát, Pochnak és az idegennek mindenképpen.
159 IV | támogassa. Poch elfogadta és megköszönte az idegen szívességét,
160 IV | belsejébõl, pohárcsöngés zaja és beszédhangok hallatszottak.
161 V | az elhagyott zugban, Riga és Pärnu között, az országúton.
162 V | földet mûvelte, néhány favágó és szénégetõ, akik a közeli
163 V | italt - aki vadorzásból és csempészetbõl gyûjtött vagyont, -
164 V | vöröses képû, sûrû szakállú és hajú, szúrós tekintetû.
165 V | be a világosság. Jobbra és balra két-két szoba volt,
166 V | kertbe.~A fogadó ajtaja és ablaktáblái igen szilárdak
167 V | voltak. Belülrõl kapcsok és reteszek is erõsítették
168 V | volt benne, akiket a vodka és a pálinka jó kedvre derített.~
169 V | cseresznyefa, nemesebb almafa és egypár bokor szagos málna
170 V | tanyákról három-négy paraszt és körülbelül ugyanannyi favágó
171 V | ugyanannyi favágó iszogatott és beszélgetett az asztalok
172 V | vizsgálgatva. Eck rendõrkapitány és egyik embere volt. Miután
173 V | északi részében levõ falvakat és tanyákat.~Eck sehogy sem
174 V | szeretett volna kézrekeríteni és Verder õrnagy elé vezetni,
175 V | ereje egész ágakat tört le és sodort a korcsma tetejére,
176 V | Pompás idõ ez a gazembereknek és a csempészeknek!... - szólt
177 V | Szent igaz, hogy Riga és Pärnu közt nem biztonságos
178 V | induljunk - folytatta azután és távozni készült. - Találkoznom
179 V | csapat kapitányával Pärnuban, és nem szabad megvárakoztatnom.~
180 V | be nem csukod a vadorzók és talán egyéb, még veszedelmesebb
181 V | kapitány felállt, fizetett és az ajtó felé indult, a rendõrrel
182 V | aki bicegett.~Poch volt és útitársa, akikkel a postakocsi
183 V | szükségem, - szólt Poch. - És ha lehet, jó ágy legyen
184 V | akadályozza meg azt, hogy ne egyem és éhes vagyok.~- Mindjárt
185 V | az asztalra, hideg húst és teás csészét. Azután odafordult
186 V | tetszik, - felelt a fogadós.~És bevezette az utast az ivótól
187 V | legfeltûnõbbeknek ezek a rendõrfélék!~- És vajon hová megy? - kérdezte
188 V | Pochtól.~- Igen, Eck úr, és egy szót sem bírtam kihúzni
189 V | belõle az egész út alatt...~- És nem tudja, hová megy?~-
190 V | Rigában ült fel a kocsira, és azt hiszem, Revelbe készül.
191 V | szobában, amíg a parasztok és a favágók jó éjt kívánva
192 V | volt már sürgõs az útja, és úgy látszott, szívesen elbeszélget
193 V | nagyon örült a társaságnak.~- És maga Pärnuba megy? - kérdezte
194 V | visszajön, úgy ahogy ígérte. És négy nap múlva visszaérek
195 V | Valószínûleg, - felelt Poch, - és ha nem látom többé, szerencsés
196 V | Poch, Pärnuban van dolgunk, és azonnal indulunk... A jó
197 V | vacsora után aludjon jól... És vigyázzon a táskájára...~-
198 V | zárban kétszer ráfordította és mindjárt ki is húzta a kulcsot.~
199 V | amelyet Kroff feléje nyújtott, és a szobája felé indult.~A
200 V | udvarban?~- Úgy van, ott is, és megnézem, bent vannak-e
201 V | igazolt, - bement a szobájába és belülrõl magára zárta az
202 V | bankhivatalnok terítékét és elrakta az edényeket, a
203 V | udvar kapuja felé indult és kinyitotta a bejáratot.~
204 V | zúgott, az esõ szakadt, és a letarolt fenyveserdõ nagyokat
205 V | retesz-gerendát belülrõl és bezárta újra a Kidõlt Kereszthez
206 VI | VI. FEJEZET~Szlávok és németek~A reggeli teát vajaskenyérrel
207 VI | mint bizonyára érzelmeit és élvezeteit, valamint a bankház
208 VI | továbbá Johausenné asszony és leánya, Margarit Johausen
209 VI | Trankel, - felelt a bankár, - és van okom hinni, hogy nem
210 VI | utoljára.~Johausenné asszony és sógora helyeslõen bólintva
211 VI | azután átnyújtotta Trankelnek és így szólt:~- Vidd el ezt
212 VI | milyen címzettrõl van szó és milyen feleletet fog kapni.~
213 VI | is Kurlandban, Észtföldön és Livóniában, s bizonyára
214 VI | nagypolgárság, sõt a kormányzósági és községi közigazgatásba való
215 VI | vendégszeretõ, feltétlenül erkölcsös és megbízható. Ebbe a legfelsõ
216 VI | helyezte a közvélemény, - és teljes joggal, - a Johausen-családot
217 VI | hitelük Oroszországban és külföldön támadhatatlan
218 VI | számát a községi gyûlésekben és a helyhatósági közigazgatásban.~
219 VI | tizenkilenc esztendõs, és egy tizenkét esztendõs lány.~
220 VI | voltak: a fogadó termek és a lakás az elsõ emeleten.
221 VI | ifjabb fõleg az irodával és a számtartással foglalkozott.~
222 VI | egyéniség volt, de nagyon német, és rendkívül kevélyen viselkedett
223 VI | társadalmának elsõ családja volt, és elsõ az egész tartomány
224 VI | élvezett a szentpétervári és a nagy orosz bankintézeteknél,
225 VI | volna. Határozottságával és igazságosságával elejét
226 VI | a politikai szenvedélyek és a nemzetiségi különbségek
227 VI | tiszta német eredetû ember és hivatása teljesítésében
228 VI | nem engedi át a helyét, és Dimitrij Nyikolev, akit
229 VI | jelölt az orosz fensõség és a népakarat, amelynek választójogát
230 VI | bankárral, az elõkelõ polgárság és a gõgös nemesség képviselõjével,
231 VI | módosulni fognak a községi és közigazgatási hatalom mostani
232 VI | Két hónapba sem telik, és kiderül, kaphat-e mandátumot
233 VI | az evvel járó foglalás és árverés tönkretesz és hajléktalanul
234 VI | foglalás és árverés tönkretesz és hajléktalanul az utcára
235 VI | tudtak volna pontosabban és halálosabban lesújtani népszerû
236 VI | levetett ruhák, kegytárgyak és konyhaedények; azután szíverõsítõre
237 VI | úr, a gazdám.~- Jó, jó... és Verder õrnaggyal akarsz
238 VI | irodája felé ballagott, és halkan bekopogott az ajtón.~
239 VI | Rátekintett a belépõre és így szólt:~- Á! Te vagy
240 VI | Én magam, õrnagy úr.~- És ki küldött?~- Johausen úr.~-
241 VI | mosolyogva.~- Lehetséges.~- És mit kapsz?~- Itt az utalványom. -
242 VI | nem várakoztatunk meg!~És beszólította az egyik rendõrt.~
243 VI | rendõrt.~A rendõr belépett és megállt mereven, katonásan.~-
244 VI | Köszönöm, õrnagy úr!~És Trankel távozván az irodából,
245 VI | pedig vesszõt vett a kezébe és megsuhogtatta.~De mikor
246 VI | férfiú lihegve berohant és így kiáltott:~- Verder õrnagy!...
247 VI | Kereszthez címzett fogadóban.~- És ki az áldozat?~- A Johausen-bankház
248 VI | Igenis, õrnagy úr.~- És mondjátok meg nekik, hogy
249 VII | év körüli bíró kollégái és a köz elismerését is kivívta.
250 VII | német eredetû Johausen báró és Verder õrnagy, másikról
251 VII | Útközben csak az õrnagy és a bankár beszélgetett, de
252 VII | garázdálkodtak a livóniai területen, és azt remélte, hogy a rendõri
253 VII | volna!~A levegõ száraz volt, és kissé hideg. Az éjszakai
254 VII | gondolataikban. Frank Johausen és Verder nagyritkán megszólalt,
255 VII | nyomozás megkezdésére... És mivel abban a korcsmában
256 VII | tanács, - szólt a doktor. - És ha korán tovább megyünk...~-
257 VII | eresztenek be senkit reggel óta, és nem engedik érintkezni senkivel
258 VII | kívül-belül a szobákban és az országúton, a korcsma
259 VII | kíséretében, visszatért a lovakkal és a kerékgyártóval a fogadóba,
260 VII | kerékgyártóval a fogadóba, Pochért és az idegen utazóért, akiket
261 VII | az egyik lóra, a hajtót és a kerékgyártót a fogadóban
262 VII | rendelkezésére álljon.~Kerstorf bíró és Verder õrnagy, mihelyt megérkeztek,
263 VII | bíró, az õrnagy, az orvos és Johausen beléptek az ivóba
264 VII | Johausen beléptek az ivóba és ott találták Kroffot, a
265 VII | belülrõl zárva volt, a fogadós és Broks törte be. Még bizonyosabbá
266 VII | Mielõtt kihallgatták, a bíró és az õrnagy elõbb kívül akarták
267 VII | a ketten, Hamine doktor és Johausen kíséretében.~Kroff
268 VII | Johausen kíséretében.~Kroff és a Rigából érkezett rendõrök
269 VII | emelõvassal kifeszítették és a fémkampót kitépték a párkányból.
270 VII | hatolt be a gyilkos a szobába és ugyanerre menekült a bûntény
271 VII | lábnyomok keresztezõdtek, és különbözõ nagyságúak és
272 VII | és különbözõ nagyságúak és alakúak voltak, úgyhogy
273 VII | távoltartani õket.~Kerstorf bíró és az õrnagy ezután annak a
274 VII | bíró, az õrnagy, a doktor és a bankár visszatért a fogadóba.~
275 VII | a kampókat a párkányból és kitárta a zsalut.~A szoba
276 VII | kívül a karcolások a falon és az ablakpárkányon. S ez
277 VII | Verder õrnagy, Hamine doktor és Johausen, akik maguk is
278 VII | utas érkezett a fogadóba és szobát kértek éjszakára.
279 VII | meg a lovak a viharban, és hogy fordult fel a kocsi...
280 VII | reggelre visszaígérkezett, és vissza is jött csakugyan
281 VII | is jött csakugyan Pochért és társáért, miután rendbe
282 VII | Nem... vacsorát kért és jó étvággyal evett. Körülbelül
283 VII | ajtaját belülrõl bezárta és elreteszelte.~- És a másik
284 VII | bezárta és elreteszelte.~- És a másik utas?~- A másik
285 VII | érkezett?~- Öt-hat paraszt és favágó a környékrõl és Eck
286 VII | paraszt és favágó a környékrõl és Eck rendõrkapitány is itt
287 VII | Vacsora közben beszélgettek.~- És az ivóból mindenki távozott
288 VII | utána megint bezártam.~- És nem mondta meg, hová megy?~-
289 VII | megy?~- Nem mondta meg.~- És az éjszaka folyamán nem
290 VII | vártam, hogy megvirradjon, és azt hiszem, nem tudtam többet
291 VII | Vagyis ha négy óra és hat óra között lárma hallatszik
292 VII | szomszédos Poch szobájával, és ha Poch viaskodott volna
293 VII | javításával foglalatoskodó bognárt és a hajtót, a fogadóba ért.
294 VII | Erre betörték az ajtót és ott találták a tetemet.~-
295 VII | bíró úr. Be volt reteszelve és a kulcs is benne volt belülrõl
296 VII | értesítse a rendõrséget.~- És nem tért vissza?~- Nem;
297 VII | fontos mint a korcsmárosé és minden bizonnyal meg is
298 VII | Jegyzõkönyvbe mondta nevét, korát és foglalkozását, azután elmondta
299 VII | Broks, - hogy a másik utas és a hajtók láthatták Poch
300 VII | hogy az illetõ elment.~- És mire következtetett ebbõl? -
301 VII | véget ért a kihallgatás, és Broks távozott az ivóból.
302 VII | megállapítottam a seb helyét, alakját és jellegét.~- Késsel ejtették
303 VII | bíró, az õrnagy, az orvos és a bankár visszament a szobába.
304 VII | fölvette, megvizsgálta és észrevette, hogy a vas erõsen
305 VII | bûnjel gyanánt elviszünk, és az ablakpárkányon levõ nyomok
306 VII | kulcsot magammal viszem és két embert állandóan itt
307 VII | ne távozzanak a fogadóból és tartsák szemmel a fogadóst
308 VII | tervét mindnyájan helyeselték és Verder õrnagy ennek megfelelõen
309 VII | bankár félrevonta a bírót és így szólt:~- Van még egy
310 VII | Megvannak, mint mindig és még ma közlöm a tartományok
311 VII | ma közlöm a tartományok és a birodalom bankjaival a
312 VII | Megtudhatná a tolvaj is, és külföldre menekülne, ahol
313 VII | társaság a batárban ült, és a fogadó a Kidõlt Kereszthez
314 VIII | vállaltam, - felelt Siegfried, - és senkinek sem ajánlom, hogy
315 VIII | különösen Karl. Nevénél és helyzeténél fogva komoly
316 VIII | befolyást gyakorolt pajtásaira, és akár egy sajnálatos összetûzésbe
317 VIII | egyetemen. Még néhány hónap, és visszatér Rigába, ahol természetesen
318 VIII | ahol természetesen apja és nagybátyja cégénél már megvolt
319 VIII | ki volt Jean, akit Karl és Siegfried barátja elsõsorban
320 VIII | vannak, munkások, iparosok, és cselédek.~A város nagyhírû
321 VIII | egymással, mint a szláv és germán elem a balti tartományokban
322 VIII | Miközben Karl Johausen és csoportja fel- s alá járt
323 VIII | egyetem udvarán, az ünneprõl és az esetleges összeütközésrõl
324 VIII | ifjú, akinek csinos bajusza és pelyhedzõ szakálla volt,
325 VIII | Érthetõ, hogy Jeant szerették és becsülték társai. Lelkesedéssel
326 VIII | szerette a szórakozást és a sportot; de egyébként
327 VIII | egyébként nemes szívû ifjú volt, és õszintén ragaszkodott Jeanhoz,
328 VIII | a megtestesült józanság, és senki sem kételkedik benne,
329 VIII | én nem vagyok okos ember, és nem is akarok az lenni!
330 VIII | viselkedése sértõ velünk szemben és nem vagyok hajlandó tovább
331 VIII | felelt Jean Nyikolev, - és ne törõdjél se a cselekedeteivel,
332 VIII | egyetemrõl te is, meg õ is, és nem valószínû, hogy valaha
333 VIII | esetre sem, hogy a származás és a faj szerepet játszhat...~-
334 VIII | felelt Goszpogyin, - és szép dolog, ha az ember
335 VIII | jelentette ki Jean Nyikolev, és önkéntelenül karon ragadta
336 VIII | céloz Goszpogyin. A Johausen és Nyikolev család ellenségeskedését
337 VIII | Nyikolev tanárt a közvélemény és a hatóság támogatja a harcban.~
338 VIII | szólt az egyik ifjú, - és Goszpogyinnak nincs igaza.
339 VIII | Ne túlozzunk semmit, és várjuk meg, hogy alakulnak
340 VIII | tiltakozunk Karl Johausen és társai viselkedése ellen
341 VIII | vagy legalábbis a szlávok és a németek versengése, -
342 VIII | megakadályozni Karl Johausent és társait, hogy ki ne zárják
343 VIII | zárják az ünnepbõl Jeant és barátait, Jean visszatartotta
344 VIII | visszatartotta Goszpogyint és a többieket attól, hogy
345 VIII | ifjakért?... Jean Nyikolev és társai kívül fognak összegyûlni,
346 VIII | megünnepelni az évfordulót, és nyugodtan fognak viselkedni,
347 VIII | két tábor egymást figyelte és kerülgette. Attól lehetett
348 VIII | Karl Johausen, Siegfried és barátaik nem távoztak az
349 VIII | indított el.~Jean Nyikolevet és társait nem nyugtalanították
350 VIII | helyett. Jean nyugodt maradt és közönyt színlelt. De Goszpogyint
351 VIII | Nemsokára csak Jean, Goszpogyin és a mintegy ötven szláv diák
352 VIII | lakoma végét, hogy dalra és pohárköszöntõkre fakadjanak.
353 VIII | keresztül látták, hogy Jean és társai hallótávolságon belül
354 VIII | germánokat, mit mernek mondani, és ha megsértenek bennünket,
355 VIII | az ellenfelek kiabálása és hadonászása. Bár Karl Johausen
356 VIII | egymásra rontsanak. Siegfried és Goszpogyin volt. Vajon õközöttük
357 VIII | terembõl?...~Jean Nyikolev és társai, bár kisebbségben
358 VIII | közelebb lépett Goszpogyinhoz és arcába öntötte a pohár tartalmát.~
359 VIII | csoport küzdelme Jean Nyikolev és Karl Johausen között fog
360 VIII | félretolta társait, akik közéje és Karl közé akartak lépni.~-
361 VIII | így szólt:~- Én kiállok, és ha Karl azt akarja, hogy
362 VIII | felelt Jean, Goszpogyinra és egy másik társára mutatva.~-
363 VIII(2)| slave és esclave franciául rímel -
364 IX | Verder õrnagy, Hamine doktor és Frank Johausen visszatért
365 IX | jókedélyû. Nagyon szerették és becsülték, úgyhogy barátai
366 IX | iparkodása, rendszeretete és rokonszenves személyisége
367 IX | az esküvõt, a jó barátok és kollegák társaságában. Bizonyos
368 IX | ismerte. Április 14-ikén és 15-ikén, amíg a hatóság
369 IX | személyek visszaérkezését, és egyáltalán nem bizonyos,
370 IX | ott maradt a korcsmában, és vigyáz rá, hogy bármikor
371 IX | Kerstorf bíróé, Hamine doktoré és Johausen úré... Említettem,
372 IX | távozott a fogadóból...~- És nem mondta, hová megy?...~-
373 IX | jegyet a postakocsistól.~- És Pärnuban 14-ikén és 15-ikén
374 IX | postakocsistól.~- És Pärnuban 14-ikén és 15-ikén nem mutatkozott
375 IX | valamelyikében hajóra szállt és megszökött...~- Még nem
376 IX | de gondunk lesz erre is, és embereim megvizsgálják majd
377 IX | szigorúan ügyeljenek a városra és a kikötõre.~Az ezredes jóváhagyta
378 IX | volt vajon ez az utas?...~És hogy lehet megállapítani
379 IX | hivatalában Kerstorf bírót és átadta neki az írást.~-
380 IX | mégpedig három napja!... És ez nagyon különös, minél
381 IX | felelt Hamine doktor.~- És tegnapig Ilka kisasszony
382 IX | érkezett már...~Delaporte úr és Hamine doktor a külváros
383 IX | felelt a fiatal lány.~És sápadt, aggódó arca elárulta,
384 IX | elárulta, milyen nyugtalan.~- És hírt sem kapott róla, kisasszony? -
385 IX | környékén gyilkosság történt... és ha a gyilkost nem is ismerik,
386 IX | Persze, Ilka, persze, és biztosíthatom, hogy egyáltalában
387 IX | zsebébõl egy darab papírt és átnyújtotta a doktornak.~
388 IX | Dimitrij?~- Jó éjt kívánt és a szobájába ment, én pedig
389 IX | volna, - felelt Ilka, - és miért tettem volna?... Atyámnak
390 IX | a sarkon. Azután tûnõdve és rossz sejtelmektõl gyötörtetve
391 IX | gyilkosságra vonatkozott és a bûnös nyomára vezette
392 IX | bûntényt követtek el a személy- és a vagyonbiztonság ellen.
393 IX | hogy meg, de nem bizonyos.~És Eck kapitány annál inkább
394 IX | Ismerted Pocht?~- Ismertem, és utoljára tizenharmadikán
395 IX | visszatértünk Pärnuba.~- És beszéltél azzal a szegény
396 IX | szegény emberrel?~- Pár szót, és hozzáteszem, hogy ha a gyilkos,
397 IX | Ismered?~- Igenis, és ha a gyilkos csakugyan a
398 IX | rendõrt. - szólt az õrnagy; - és üzenek Frank Johausen úrnak
399 IX | utasítást az ügyeletes rendõrnek és az nyomban el is távozott.~
400 IX | volt az õrnagy szobájában és Eck kapitány megismételte
401 IX | rendõr csakhamar visszatért és beszámolt küldetése eredményérõl.~
402 IX | csakhamar szárnyra kelt, és elterjedt városszerte!...
403 IX | akik a hírt meghallották, és tudjuk, miképp utasította
404 X | egész éjszaka nem aludt. És milyen állapotban lenne
405 X | Késõ este Delaporte konzul és Hamine doktor távozása után
406 X | hogy atyja megérkezett, és fölment a lépcsõn. Mivel
407 X | reggel találkozott az atya és lánya s Dimitrij Nyikolev
408 X | pihenés helyre fog hozni, és délután elmegyek néhány
409 X | voltam?~- Senki, a doktoron és a konzulon kívül, akiket
410 X | tanár nem mondott egyebet, és lánya annyit kérdezett csak,
411 X | Nyikolev, lányára tekintve, - és remélem, hogy nem lesz kellemetlen
412 X | ahol elrendezte iratait, és munkához látott.~A ház visszanyerte
413 X | visszanyerte rendes nyugalmát és Ilka távolról sem sejtette,
414 X | egy legyintéssel. Elsápadt és meglátszott az arcán, hogy
415 X | felöltötte a köpönyegét és lement az ebédlõbe a lányához.~-
416 X | Üdvözölték egymást kölcsönösen és Dimitrij Nyikolev várta,
417 X | Nyikolev.~- Szíveskedjék leülni és végighallgatni.~A tanár
418 X | azután csak biccentett és karbatette a kezét.~Kerstorf
419 X | tekintett s azután nyugodtan és komolyan így szólt:~- Nyikolev
420 X | beszélt?~- Csakis azokról.~- És mit mondott?~- Hogy Revelbe
421 X | fogadó felé tartottunk.~- És utazás közben ön folyton
422 X | hallgatás után így szólt:~- És föltéve, hogy inkognitóban
423 X | ehhez joga van Livóniában és bárhol a világon minden
424 X | Pärnuba menjen a kocsissal és a hajtóval.~- Arról volt
425 X | kérdezgetést.~- A hajtó és a kocsis Pärnuba indult
426 X | önöket... Ön szobát kért tõle és ugyanazt tette Poch is...
427 X | be elõször a lábamat... És éjszaka érkeztem oda, s
428 X | amelyre úgy látszik hirtelen és titokban határozta el magát,
429 X | pálinkát... Ön nem kért semmit és kifizette a szoba árát...
430 X | elhúzta az ajtó reteszét és kinyitotta kulcsával a zárat...
431 X | volt az oka elutazásának és hová ment Rigából?~- Kerstorf
432 X | vágott vissza neki:~- Ha Poch és Broks nem ismert is rá önre,
433 X | Kroff a szobájába vezetett, és akkor a csuklya félrecsúszott,
434 X | semmi zajt este nyolc óra és hajnali négy óra között?~-
435 X | felelt Kerstorf bíró, - és meg vagyunk gyõzõdve róla,
436 X | éjjel kifeszítette a zsalut és bemászott az ablakon, hogy
437 X | Poch táskájából...~- Na és! Nekem mi közöm lehet ehhez?~
438 X | lehet ehhez?~A bíró a tanár és Verder õrnagy közé lépett
439 X | Verder õrnagy közé lépett és így szólt:~- Dimitrij Nyikolev
440 X | négy órakor a fogadóból és hova ment onnan?~- Megtagadom.~-
441 XI | Nyikolev letartóztatását, és nagyon sokan voltak, akik
442 XI | attól, hogy közbelépjen és elrendelje a letartóztatást,
443 XI | elrendelje a letartóztatást, és nem is fogja, amíg a tanár
444 XI | választásokon a német nemességgel és a német nagypolgársággal,
445 XI | hallgatásra!~- Mindenesetre, és így látja a dolgokat bizonyára
446 XI | szobában töltötte az éjszakát, és kétségtelen, hogy ez az
447 XI | gyanút, amelyet Verder õrnagy és sokan mások bizonyosságnak
448 XI | Esetleg újabb tények és tanúvallomások szilárdabb
449 XI | lelkiismeretére hallgat, és nem enged a politikai nyomásnak
450 XI | letartóztatását, nem is tette... és bizonyára helyesen cselekedett...
451 XI | büszkén fölemelve a fejét; - és ki merné még ellenségei
452 XI | barátainak is, Hamine doktornak és Delaporte konzulnak, akik
453 XI | fiam, - felelt a doktor. - És még ha Dimitrij vallana
454 XI | azt mondanám: megbolondult és nem hinném el.~Ilyen hangulatban
455 XI | doktort, Delaporte urat és néhány más barátját, akik
456 XI | kételkedtek ártatlanságában!... És soha nem is fognak, mindig
457 XI | rémes megpróbáltatás után, és ezért valamennyien elbúcsúztak
458 XI | az izgatottság, barátom, és bár Nyikolev ártatlan, feltétlenül
459 XI | Delaporte úr, - hogy Karl és Jean dolga még nincs elintézve!...
460 XI | töprengtek a tanár gyermekei és barátai is, mert Nyikolev
461 XI | hogy egy, az õ helyzetében és rangjában lévõ ember elkövesse
462 XI | körében. A Johausen-család és környezete, a nemesség és
463 XI | és környezete, a nemesség és a polgárság versengve szitkozódott.
464 XI | szitkozódott. Vádolták a kormányzót és Roganov ezredest, hogy a
465 XI | engedni eddigi óvatosságából és - bár a közvélemény követelte, -
466 XI | Kerstorf bíró, Verder õrnagy és Eck kapitány foganatosította.~
467 XI | elolvasták iratait, levelezését, és háztartási könyvét. Annyit
468 XI | érdekében, hogy letartóztassák és perbe fogják. Összességében
469 XI | amivel a Johausen fivérek és pártjuk rendelkezett, túlságosan
470 XI | vett részt. Viszont fia és lánya nem maradt magára
471 XI | barátok is elmentek, Jean és Ilka megölelte egymást,
472 XI | Jean! - tanácsolta neki. - És semmi óvatlanság! Ha eljön
473 XI | Jean nem adta meg magát és csak nõvére könyörgése akadályozta
474 XI | Ilka észrevette atyját és hozzá sietett.~- A levélhordót
475 XI | nyugtalanított a dolog.~Este és másnap reggel megint épp
476 XI | Dimitrij Nyikolev levelet, és mi fontos hír lehetett a
477 XI | óra elõtt, Hamine doktor és Delaporte konzul sietve
478 XI | sietve érkeztek s Ilkával és Jeannal akartak beszélni.
479 XI | az esetleges izgalmaktól és veszélyektõl.~Az ebéd, amelyre
480 XI | Ilka ott tartotta a doktort és Delaporte urat is, csendben
481 XI | kezet szorított barátaival és bezárkózott a szobájába.~
482 XI | figyelték az utcán gyülekezõ és idõnként ordibáló tömeget.~
483 XI | a tömeg kezébe kerüljön, és el kellett volna rendelni
484 XI | tudja, vajon a kormányzó és az ezredes nem gondoltak-e
485 XI | kiabálástól. A fia, a lánya és a barátai legnagyobb rémületére
486 XI | kilépett dolgozószobájából és megjelent az ebédlõben.~-
487 XI | Apus! - könyörgött Jean és Ilka.~Dimitrij Nyikolev
488 XI | Az egyik ablakhoz lépett és ki akarta nyitni.~- Ne nyisd
489 XI | volna!~- De kinyitom!...~És mielõtt megakadályozhatták
490 XI | volna, kinyitotta az ablakot és kitekintett.~Õrült ordítás
491 XI | tekintettek, a koszorúval és virággal borított koporsó
492 XI | sorban a Johausen fivérek és a bank alkalmazottai lépdeltek,
493 XI | mögöttük pedig az ismerõsök és azok akik az egész szertartásban
494 XI | mindenfelõl.~Roganov ezredes és Verder õrnagy nagy számú
495 XI | de ki tudja, Eck kapitány és emberei ellenállnak-e vajon
496 XI | válaszolt, gyermekei, a doktor és a konzul, miután nem akadályozhatták
497 XI | ház kapuja felé rohantak és be akarták törni.~Az ezredes,
498 XI | törni.~Az ezredes, az õrnagy és a rendõrség visszaszorította
499 XI | Megálljatok!...~A tömeg hátrált és elcsendesedett, oly parancsoló
500 XII | veszett bele a zajlásba, és csoda az is, hogy idáig