Fejezet

 1 I   |            gyomorerõsítõnél - tette hozzá a másik.~A vámõrök tovább
 2 II  |            meglátták és betoppantak hozzá, hogy kérdezõsködjenek.~
 3 V   |        ködbe veszõ legenda fûzõdött hozzá a képrombolás idejébõl.~
 4 V   |      senkitõl semmit s ha beszéltek hozzá, csak kurtán felelgetett.~
 5 V   |      rendõrkapitány közelebb lépett hozzá.~- Igazán szerencse, Poch
 6 VI  |             nem restellsz befáradni hozzá, örömmel fog látni.~Trankel
 7 VII |              ügyesen jár a végére a hozzá tartozó bûnügyeknek. Feddhetetlen
 8 VII |        felelt a vizsgálóbíró minden hozzá intézett kérdésére.~Mielõtt
 9 VII |          felelgetett a vizsgálóbíró hozzá intézett kérdéseire. Szemlátomást
10 VIII|        barátja, Goszpogyin! - tette hozzá Siegfried, öklével megfenyegetve
11 VIII|   ellenfelét, amint közelebb jutott hozzá. Társai nem kételkedhettek:
12 IX  |       egyetlen csepp vizet sem adva hozzá, s bizony az effajta „faggatás”
13 X   |       lépcsõn. Mivel nem köszönt be hozzá a szobájába, Ilka azt gondolta,
14 X   |               Elõször akkor szóltam hozzá, mikor a baleset után a
15 XI  |            sem szerette, ha szólnak hozzá. Semmiféle célzást nem tett
16 XI  |           Ilka észrevette atyját és hozzá sietett.~- A levélhordót
17 XIII|      félrevonván a bírót, így szólt hozzá:~- Ne felejtse el, Kerstorf
18 XIV |            számok jegyzéke, - tette hozzá Frank Johausen, miközben
19 XIV | szerencsétlen atyjuk, mind a ketten hozzá rohantak, míg Vlagyimir
20 XV  |            õ azzal, hogy mit fognak hozzá szólni a városban, hogy
21 XV  |       ebédlõben gyöngéden így szólt hozzá:~- Ilka, amikor négy esztendõvel