Fejezet

 1 III | sodorják!~- Köszönöm doktor, és önnek is, Delaporte úr, hogy oly
 2 VII |         azt hiszem, jó lesz, ha önnek megmondom...~- Mi az?~-
 3 IX  |  irányul.~- Látom, õrnagy, hogy önnek megvan már a maga meggyõzõdése
 4 IX  |      levélke, amelyet atyja írt önnek, mielõtt elutazott?~- Itt
 5 X   |        S az is jobban megfelelt önnek, Nyikolev úr, hogy másnap
 6 X   |      Annyi tehát bizonyos, hogy önnek akkor este támadt ez az
 7 XIII|          szólt végül a tanár, - önnek a hivatása eldönteni, Kroff
 8 XIV |         úr nem tudta visszaadni önnek, s adódott ez az alkalom,
 9 XV  |     számûztek, akkor megígértem önnek, hogy sohasem fogom elfelejteni...
10 XV  |           Mikor ígéretet tettem önnek, méltó voltam önhöz... De
11 XV  |       igen... Vlagyimir, hiszek önnek! - kiáltott a leány túláradó
12 XV  |        ön számít, egyedül ön... önnek pedig én vagyok az egyetlen,
13 XV  |     szólt:~- Csak annyit mondok önnek, doktor... Ilkát feleségemnek