Fejezet

  1 I   |           húzott sipkája, nem védte meg õt eléggé a csípõs szél
  2 I   |    ötvennyolcadik szélességi fokon. Meg nem állt volna a világért
  3 I   |           jelzett? Szerzõdés szabta meg csak e határ vonalát, minden
  4 I   |       rendkívül kellemetlenül lepte meg vándorunkat. A német nyelv
  5 I   |          kellett újabb eleségrõl, s meg kellett töltetnie pálinkával
  6 I   |         szilárdsága még nem rendült meg.~A magasba emelkedett felhõkbõl
  7 I   |            úszásra is. Mindenesetre meg kellett hosszabbítani az
  8 I   |           húsz versztányi utat tett meg. Két órája volt még hajnalig,
  9 I   |   kunyhókban egy kis szén, s ezzel, meg a fákról lehullt száraz
 10 I   |         birodalom területére.~Aztán meg nem barátja-e a tél az oroszoknak?
 11 I   |     mégpedig egyre erõsebben. Újabb meg újabb üvöltés felelt rá.~
 12 I   |             kellõ pillanatban aztán meg kell állnia és szembe kell
 13 II  |           lévõ kerék agyán maradni. Meg aztán a molnár is észreveszi
 14 II  |          malom belsejébe, ott bújik meg egész nap, ha ugyan a molnár
 15 II  |        fölegyenesedett, - bár félig meg volt gémberedve a hidegtõl, -
 16 II  |            padlásra is.~A szökevény meg se moccant.~A padlón elnyúlva
 17 II  |       milyen veszedelemtõl menekült meg, - ha ugyan megmenekült, -
 18 II  |        feküdt, mert e helyütt indul meg elõször az olvadás után
 19 II  |   meneküljön anélkül, hogy a molnár meg ne neszelje? A szél tartósnak
 20 II  |             ügyes és bátor embernek meg kell kockáztatnia, noha
 21 II  |            hogy halálra zúzódik; de meg kell próbálnia.~Egy órába
 22 II  |         butykosod is üres... Töltsd meg, azután eredj tovább.~-
 23 II  |             vezéreljen és bocsásson meg neked, ha van mit megbocsátania.~
 24 II  |             is történt. Napkeltekor meg kellett állnia a szökevénynek,
 25 II  |            keresztül.~Élükön Eckkel meg is próbálták, amikor egyszerre
 26 II  |             foghattuk el, próbáljuk meg legalább holtan kézrekeríteni.~ ~
 27 III |        borult, - gyéren világította meg középen az ebédlõasztalt.
 28 III |              kedves Ilkám!... Aztán meg, ha orvosra van szüksége
 29 III |             gazdag bankárokat, akik meg fognak pukkadni dühükben
 30 III |       felelt a fiatal lány. - Aztán meg jól tudjuk, kedves doktor
 31 III |            volt.~Még abban az évben meg is akarták tartani az esküvõt;
 32 III |            megbízással, hogy õrizze meg, mint letétet, fia számára.~
 33 III |         Többnyire azért, mert nincs meg a módjuk családalapításra,
 34 III |   rendezetlen viszonyok között halt meg. A cég felszámolása után
 35 III |        közvélemény Nyikolevet tette meg versenytársául a kezdõdõ
 36 III |       túlságosan fáradt, - jegyezte meg Hamine doktor. - Ne restelkedjél.
 37 III |             az újságot... Nem hozta meg a postás?...~- De igen,
 38 IV  |             hetenként kétszer tette meg az utat.~Természetesen télen
 39 IV  |          kocsivezetõ így szólította meg:~- Ej ni, Poch! Hát te váltottál
 40 IV  |            lesz társad. Ritkán esik meg ugyan, de ma megesik...
 41 IV  |             Hogy mi volt az oka?... Meg fogjuk tudni, ha meghallgatjuk,
 42 IV  |            ennyire?~- Mert téged is meg akarlak hívni valahová,
 43 IV  |        megmondanád, Poch, azt mondd meg, hogy derék emberek-e?~-
 44 IV  |    pillantást vetve útitársára, aki meg se moccant, s úgy látszott,
 45 IV  |            egy nagyobb faluban állt meg pihenõre, ahol az utasok
 46 IV  |        Parensova édes alakja jelent meg elõtte álmaiban.~Eközben
 47 IV  |     gerendák, amelyeknek a vége hol meg volt támasztva, hol nem,
 48 IV  |      állatok halálfáradtan érkeztek meg minden újabb váltáshoz,
 49 IV  |         indítványozták, hogy tegyék meg gyalog az utat Pärnuig.
 50 IV  |       idegennek mindenképpen. Broks meg a kocsis, miután kifogják
 51 IV  |             elered az esõ.~A kocsis meg a hajtó csak nagy üggyel-bajjal
 52 V   |          itt megállni, törzsvendége meg az a tíz-tizenkét paraszt,
 53 V   |           Utasok is ritkán szálltak meg ott éjszakára. De a hajtók,
 54 V   |             hajtók, a postakocsisok meg a szekerezõk rendesen meg-megálltak
 55 V   |             holttestét sem találták meg a zajló Pärnuban.~Hiúsága
 56 V   |            Pärnuban.~Hiúsága nagyon meg volt bántva.~S a kapitány
 57 V   |        lépésnyire innen... A kocsis meg a hajtó Pärnuba ment lóháton...
 58 V   |           Ejnye, - szólt magában, - meg mernék esküdni, hogy...~
 59 V   |            karcolás nem akadályozza meg azt, hogy ne egyem és éhes
 60 V   |          szólt, - hogy nem sebesült meg súlyosabban.~- Nini! - kiáltott
 61 V   |              felelt emez. - Mutassa meg a szobámat... Szeretnék
 62 V   |          mert lehet, hogy nem várom meg a kocsis visszaérkezését...
 63 V   |         csoda, hogy két utas szállt meg éjszakára, s a fogadós tisztára
 64 V   |          országúton, az útonállókon meg a rendõrökön kívül.~- Biz’
 65 V   |                a rókák...~- A rókák meg a farkasok. Ezek az átkozott
 66 V   |      lámpása csak gyéren világított meg. Az asztalhoz lépve elszedte
 67 VI  |                 Ez nem elõször esik meg veled, Trankel, - felelt
 68 VI  |       jelentõs kiváltságokat õrzött meg, többek közt a diplomakiállítás
 69 VI  |           megszerzését nem vetették meg a cári család sarjai sem.~
 70 VI  |    elsõsorban Verder õrnagy érdemli meg figyelmünket, aki az ezredesnek
 71 VI  |        üldözése közben ismerkedtünk meg. Eck kapitányt fölösleges
 72 VI  |         részedet, nem várakoztatunk meg!~És beszólította az egyik
 73 VI  |           õrnagy úr.~- És mondjátok meg nekik, hogy jöjjenek azonnal
 74 VI  |             Trankel aznap nem kapta meg a huszonöt vesszõt, amelyet
 75 VII |          ügy kivizsgálásával bíznak meg, s egy törvényszéki írnok.
 76 VII |        embertõl mégsem kérdezhették meg, mi nyomja a szívét? Annyit
 77 VII |    szemrehányásokat tett nekik, sõt meg is fenyegette õket, ha a
 78 VII |   kiszolgálja a rendõröket... Aztán meg a hatóságnak is ki kellett
 79 VII |           Nagy nyugtalanság szállta meg õket, erõvel behatoltak
 80 VII |             Hamine doktor vizsgálta meg a holttestet. Az áldozat
 81 VII |           Poch ingén, amely egészen meg volt keményedve, az ötödik
 82 VII |           jelenlétében állapították meg, aki igen értelmesen felelt
 83 VII |      szobának az ablakát vizsgálták meg rendkívül gondosan, ahol
 84 VII |            amíg a rendõrök Pärnuból meg nem érkeztek, sok bámészkodó
 85 VII |       bankár visszatért a fogadóba.~Meg akarták vizsgálni az idegen
 86 VII |           történt, hogy bokrosodtak meg a lovak a viharban, és hogy
 87 VII |           fordult fel a kocsi... Ha meg nem zúzódik Pochnak a lába,
 88 VII |       közölte velem, hogy nem várja meg reggel a kocsist, hanem
 89 VII |          négy órakor...~- Nem tudta meg, ki volt ez az utas?~- Nem,
 90 VII |           bezártam.~- És nem mondta meg, hová megy?~- Nem mondta
 91 VII |             hová megy?~- Nem mondta meg.~- És az éjszaka folyamán
 92 VII |           mégis megrendült. - Broks meg én megkíséreltünk minden
 93 VII |        sikertelenül!... De gondolja meg, hogy a szívét szúrták át!~-
 94 VII |           szúrták át!~- Nem találta meg azt a fegyvert, amelyet
 95 VII |            belülrõl volt bezárva?~- Meg, bíró úr. Be volt reteszelve
 96 VII |     korcsmárosé és minden bizonnyal meg is egyezik vele.~Broksot
 97 VII |      hamarább.~- Nem elõbb váltotta meg a helyét?~- Nem, bíró úr.~-
 98 VII |           Megállapodtunk, hogy Poch meg a társa velünk folytatja
 99 VII |             van innen, gyalog tette meg az utat.~- Ha ez volt a
100 VII |       észrevette, hogy a vas erõsen meg van görbülve. Vajon nem
101 VIII|           díjat a füstölt sonkának, meg a sült combnak, meg a pirognak, -
102 VIII|       sonkának, meg a sült combnak, meg a pirognak, - jelentette
103 VIII|          harmadik fiú.~- Itt haljak meg, ha valaki valaha is evett
104 VIII|       hacsak a szlávok nem zavarják meg jelenlétükkel.~- Nem! -
105 VIII|           kevélységét. Hadd tanulja meg becsülni a németeket!~-
106 VIII|           becsülni a németeket!~- Õ meg a barátja, Goszpogyin! -
107 VIII|     távolabbi sarkát.~- Goszpogyin, meg mindazok, akik fölébünk
108 VIII|            ennek a Karl Johausennek meg a bandájának a viselkedése
109 VIII|          innen az egyetemrõl te is, meg õ is, és nem valószínû,
110 VIII|           hogy azt a Karl Johausent meg nem leckéztetem, ahogy megérdemli!~-
111 VIII|             a forrongó ifjú. - Ezer meg ezer okom van rá: szemet
112 VIII|          barátját. - Amíg csakugyan meg nem sértenek, nem látom
113 VIII|         túlozzunk semmit, és várjuk meg, hogy alakulnak a dolgok...~-
114 VIII|            megmondhatója, hol állna meg az ifjúság, ha egyszer belekeveredik
115 VIII|      természetesen, hogy nem sértik meg, nem ingerlik õket sem.
116 VIII|            De tanácsát nem fogadták meg. Úgy tetszett, hogy Goszpogyin
117 VIII|           ünneplõ diákok nem várták meg a lakoma végét, hogy dalra
118 VIII|      hallgatni? Nem jöttök velem?~- Meg akarjuk hallgatni ezeket
119 VIII|         Mert az ember nem verekszik meg egy gyilkos fiával!...~ ~
120 IX  |           minden elõkészítés nélkül meg ne tudja a hírt, amelyet
121 IX  |          kegyetlen kínzások elõzték meg a halálos büntetés végrehajtását.
122 IX  |                  Még nem szökhetett meg, ezredes úr, mert a Finn-öböl
123 IX  |          folytatni, akiben teljesen meg lehetett bízni.~Roganov
124 IX  |        édesatyjáról...~- Látogassuk meg Ilkát, - indítványozta a
125 IX  |          bûntények...~Hamine doktor meg akarta nyugtatni a lányt.
126 IX  |       rosszat sejtek...~- Nyugodjon meg, gyermekem, - szólt a doktor,
127 IX  |            amit Ilka annyiszor újra meg újra kiolvasott belõle.~-
128 IX  |           újra kiolvasott belõle.~- Meg sem ölelte, mielõtt elment? -
129 IX  |        szólt a doktor, aki teljesen meg akarta nyugtatni a lányt. -
130 IX  |         gazember?... Valószínû hogy meg, de nem bizonyos.~És Eck
131 IX  |             holttestét nem találták meg sem a kikötõben, sem a Pärnu
132 IX  |         majd nekem!~- Hiszek, ha te meg vagy gyõzõdve róla...~-
133 IX  |             vagy gyõzõdve róla...~- Meg vagyok gyõzõdve róla, -
134 IX  |          utas, akit nem szólítottam meg, akit azonban határozottan
135 IX  |                Ezt különben könnyen meg lehet állapítani.~- Azonnal
136 IX  |            Frank Johausen.~- Várjuk meg azt a rendõrt, akit elküldtem
137 IX  |             az egyik utas gyilkolta meg a másikat, akkor Dimitrij
138 IX  |   Nyikolevna szerencsére nem tudott meg semmit.~Az õ házukba nem
139 X   |            egykor egy rendõr jelent meg Dimitrij Nyikolev házában.
140 X   |            szólt a bíró, - ne lepje meg, ha kérdéseim az ön magánéletére
141 X   |         ülésen, vagy nem láthatta-e meg valaki, aki a váltó állomásokon
142 X   |           igaza van. Én azonban sem meg nem erõsíthetem, sem kétségbe
143 X   |           hogy húsz versztát tegyek meg gyalog abban a rettenetes
144 X   |            rá, - felelt Nyikolev. - Meg volt sebesülve, - azt hiszem,
145 X   |          amelyet reggel négy órakor meg is valósított.~Dimitrij
146 X   |           Mégpedig?~- Nem mondhatom meg.~- Megtagadja a választ?~-
147 X   |           Rigából?~- Azt sem mondom meg.~- Revelig váltott jegyet
148 X   |      annyira ellepleztem kilétemet?~Meg kell jegyeznünk, hogy Dimitrij
149 X   |      odaszólt a rendõrnek:~- Mondja meg Eck kapitánynak, hogy jöjjön
150 X   |            ajtó... Két férfi jelent meg a küszöbön, két utazó...
151 X   |             fogadóban, míg a kocsis meg a hajtó Pärnu felé indultak
152 X   |          voltam a fogadóban.~- Majd meg fogja tudni, Nyikolev úr, -
153 X   |         amelyben mint tanút idézett meg.~- Tanút... nem, Nyikolev
154 X   |    igazságszolgáltatás elõtt, várja meg döntését.~Az õrnagy elhallgatott;
155 X   |          felelt Kerstorf bíró, - és meg vagyunk gyõzõdve róla, hogy
156 X   |           hogy az az utas gyilkolta meg, aki abban a szobában töltötte
157 X   |         gõgösen. - De nem tudhatnám meg, vajon mért irányul a vád
158 X   |       utasnak a szobájában találtuk meg...~- Hát bizony, - felelt
159 X   |        jelentem ki, hogy nem mondom meg! - felelt a tanár. - Tartóztasson
160 XI  |           jegyzõkönyvét, a tábornok meg akarta beszélni vele ezt
161 XI  |    közbecsülésre.~- De mért tagadja meg a magyarázatot utazására
162 XI  |        véletlen, hogy együtt szállt meg vele a fogadóban...~- Kétségtelen,
163 XI  |           az ilyen vád ellen. Aztán meg, kegyelmes uram, Nyikolev,
164 XI  |        Roganov ezredesnek:~- Várjuk meg a vizsgálat eredményét...
165 XI  |        azonban nagy izgalom szállta meg a város lakóit.~A városban
166 XI  |         vádak érhetik?~- Arra, hogy meg tudja védeni magát! - heveskedett
167 XI  |            használni, lám az a Karl meg sem várta, igaznak bizonyul-e
168 XI  |          Attól is félek, - jegyezte meg Delaporte úr, - hogy Karl
169 XI  |         mégis szabadon hagyta, akár meg is szökhet, s mégcsak bíróság
170 XI  |      Nyikolev elindult, - ismételte meg Frank Johausen -, mit sem
171 XI  |             Rigát, akkor azt mondja meg legalább, miért szökött
172 XI  |             legalább, miért szökött meg hajnalban a korcsmából?
173 XI  |         korcsmából? Miért nem várta meg a kocsis visszatértét? Mondja
174 XI  |         kocsis visszatértét? Mondja meg végre, hová ment, s hol
175 XI  |        csoportok verõdtek össze, na meg a csõcselék, amely mindig
176 XI  |         kötelességed!~Jean nem adta meg magát és csak nõvére könyörgése
177 XI  |       nõvére könyörgése akadályozta meg kitörését, amellyel csak
178 XI  |                  Akit én gyilkoltam meg? - szólt hidegen Nyikolev.~-
179 XI  |          miután nem akadályozhatták meg azt, amit tett, mellette
180 XI  |            õket. De látták, hogy ha meg akarják menteni Nyikolevet,
181 XI  |         Halljuk! Ki ön? - ismételte meg Verder õrnagy.~- Üldözött
182 XI  |              akit Dimitrij Nyikolev meg akart menteni becsülete
183 XII |       történtekre.~Egy férfi jelent meg a Peipusz-tó keleti partján.
184 XII |            sem lányának, mert elõbb meg akart gyõzõdni róla, hogy
185 XII |        gondolta, hogy jobb lesz, ha meg sem várja a postakocsis
186 XII |        elveszett fiát találta volna meg!... Átadta Vlagyimirnak
187 XII |             mindaddig, amíg végképp meg nem szabadul az orosz rendõrség
188 XII |  vizsgálóbíró, hogy Nyikolev mondja meg, mi volt a célja utazásának,
189 XII |             ez a levél nem érkezett meg, s emlékezhet rá az olvasó,
190 XII |            atyám vagy, azt nekem is meg kellett tennem leérted...~-
191 XII |          Ilka szilárdan, - hallgasd meg mégis válaszomat. Bármi
192 XII |   megoldódott ügye iránt nyilvánult meg, a szökevény felé fordult,
193 XII |     Vlagyimir Janov nagylelkûségét. Meg aztán, milyen megható Ilka
194 XII |           gyanúsat nem állapítottak meg a fogadós terhére; ellenben
195 XII |        végezte a beszélgetést, hogy meg van gyõzõdve Nyikolev bûnösségérõl.~-
196 XII |             õt, alkalomra lesve, és meg is találva a balesetben,
197 XII |           hogy a fogadóban húzódjon meg...~Bár ez a föltevés némileg
198 XII |             Mélyen aludtam... Aztán meg akkor éjszaka rettentõ idõ
199 XIII|          választásokon?~Így ítélték meg a cár döntését, és Gurko
200 XIII|            Ilka az õ szájából tudta meg.~Milyen öröm és hála töltötte
201 XIII|             Ilka, - Vlagyimir, Jean meg én egész életünket arra
202 XIII|         remélem, hogy ez alkalommal meg fognak gyõzõdni a teljes
203 XIII|            a bíró.~- Az egész házat meg akarja vizsgálni újra? -
204 XIII|            egy részét elásta, akkor meg kellett volna találni.~A
205 XIII| visszatértek az ivóba.~- Vizsgáljuk meg a másik szobát, - szólt
206 XIII|   Mindenekelõtt az ajtót vizsgálták meg. Kívülrõl semmi nyomot sem
207 XIII|             hogy senki sem próbálta meg kinyitni az ajtót! Egyikük
208 XIII|        Verder õrnagy.~- Akkor nézze meg most!~A kapitány a tûzhely
209 XIII|      amelynek csak a csücske maradt meg a hamu között.~Hogy meglepõdtek
210 XIII|         Nyikolev letartóztatását, s meg voltak gyõzõdve róla, hogy
211 XIII|        szólnak semmit. Elég gyorsan meg fogja tudni úgyis, milyen
212 XIII|                szólt Vlagyimir, - s meg fogjuk találni a bûnöst,
213 XIII|                s gondolom, nem lepi meg, Nyikolev úr, hogy ez a
214 XIII|            Csak arra kérem, engedje meg, hogy az ön érvelésével
215 XIII|             mellékes. Nos, bíró úr, meg van gyõzõdve róla, hogy
216 XIII|          derült ki a fogadós ellen. Meg is mondta ezt õszintén Nyikolevnek,
217 XIV |             Ha délelõtt nem jelenik meg a Johausen-bank pénztára
218 XIV |        Márpedig a tanárnak nem volt meg a pénze. Hétezer rubelnyi
219 XIV |             ügy az õ javára oldódna meg, s ha a Kerstorf által vezetett
220 XIV |        Könyörtelenül elbánnak vele, meg kell fizetnie az ifjú Karl
221 XIV |      elárulja magát, s nem mentheti meg õt többé sem a hatóság jóakarata,
222 XIV |              nem beszél addig, amíg meg nem lesz az esküvõje. Majd
223 XIV |    szikrázott. - Azok a nyomorultak meg fogják ölni végül!... Beteg...
224 XIV |            adódott ez az alkalom, õ meg élt vele és...~Vlagyimir
225 XIV |          fogadóban!~Vlagyimir Janov meg sem tudott mukkanni... Szédült
226 XIV |            lehetetlen!... Magyarázd meg... megõrülök...~- Mi történt? -
227 XIV |          állna, mintha nem lephetné meg már semmi sem.~- Vlagyimir, -
228 XIV |       vagyok...~Vlagyimir nem várta meg, hogy Nyikolev befejezze
229 XIV |         Vlagyimir Janovnál találták meg?... Hiszen õ maga mondta
230 XIV |   elhívattak, csak azt állapíthatta meg, mi volt a halál oka.~Dimitrij
231 XV  |           bízott letét nem volt már meg... Vajon régi jó barátja
232 XV  |      fivérek irodájában, õ lepõdött meg a legjobban, hogy ki kell
233 XV  |       pillanatnyi elmezavarban ölte meg önmagát... De van egy tény,
234 XV  |             s ez elõtt a tény elõtt meg kell hajolnia, bármily borzasztó,
235 XV  |               Hamine doktor szólalt meg újra:~- Már most mi lesz
236 XV  | szerencsétlen gyermekekkel, Jeannal meg Ilkával?~- Jean fivérem
237 XV  |       siettesse az esküvõt: tartsák meg, amint az illendõség megengedi.
238 XV  |        Isten neve, hogy nem történt meg elõbb az esküvõnk!... Nem
239 XV  |         nemes jellemét... Nem bánná meg... nem szégyenkezne miattam!...
240 XV  |              kiáltott Vlagyimir, és meg akarta ragadni Ilka kezét.~
241 XV  |           nem volt oly boldog, hogy meg ne gondolnám, mit cselekszem!...
242 XV  |        helyzet megítélését, amit ön meg sem ítélhet...~- Amit én
243 XV  |               Amit én éppúgy ítélek meg, mint ahogy az emberek meg
244 XV  |          meg, mint ahogy az emberek meg fogják ítélni, Vlagyimir!~-
245 XV  |           Ilkának, hogy változtassa meg elhatározását.~- Hajh! kedves
246 XV  |               Ó, doktor! ne fosszon meg minden reményemtõl!... bele
247 XV  |             és Ilka nem feledkeztek meg atyjuk tartozásáról. Kötelességüknek
248 XV  |         amelyet csak a vallás adhat meg a halandónak.~A pópa arra
249 XV  |           hogy még aznap jelenjenek meg délután öt órakor a rigai
250 XVI |            azt diktálta, hogy várja meg, amíg a másik utas, - aki
251 XVI |          Janov megérkezése nem adja meg a kellõ felvilágosítást.~
252 XVI |         Kerstorf bíró, aki lelkében meg volt gyõzõdve a tanár ártatlanságáról,
253 XVI |              dehogy fogamzott volna meg agyában az az ördögi gondolat,
254 XVI |       bûntett elkövetése után tudta meg. Szabad volt még, szabadon
255 XVI |      ólálkodott a tanár háza körül. Meg akarta ölni Nyikolevet,