Rész
1 I | annak, aki megszolgálja.~– No csak aztán meg ne bánja,
2 II | s a füle mellé tűzi.~– No megint téped azt a rózsát?
3 II | Az másik-máskor volt.~– No hát itt a borod. Kelle-e
4 II | Balmazújvárosba vasárnaponkint.~– No csak ne mórikálj! Ne tedd
5 II | szoktál a császár kosztján? No megállj! Majd mást hozok.~
6 II | kellett neki vezetni.~– Ejh no! Bizony úgy tudsz vallatni,
7 II | mégis te voltál eszembe”. No hát ne mondd, hogy nehéz
8 II | meg rá sem hederített.~– No hát – már a kedves nótádat
9 II | Mégis bunda a bunda.”~– No már hallod-e, nagyobb megbántást
10 III | gazda-polgár: Sajgató uram.~– No akkor nem is kerül haza
11 III | mi bojtárunk „betyár”?~– No csak úgy hízelkedésképpen
12 III | betyárt az albumomba kapni.~– No azt itt nem kap az úr. Tolvajt
13 III | olyan, mint egy sampinyon. No, no! Most meg olyan lesz,
14 III | mint egy sampinyon. No, no! Most meg olyan lesz, mint
15 III | egy bekötött szemű Ámor. No most meg olyan, mint egy
16 III | gulyás kiállt a karám elé.~– No te – „város füle – falu
17 III | elnevette magát a számadó. No hát beszéljen vele németül,
18 III | orromon két lyuk van.~– No hát tessék vele németül
19 III | karját, lábát szétvetve.~– No, ha én ezt Bécsben elbeszélem
20 IV | kávéval a pléhdobozt.~– No hát adja ide azt a kávét,
21 IV | pitvarban elállta az útját.~– No, no! Klárika! Hát maga hogy
22 IV | elállta az útját.~– No, no! Klárika! Hát maga hogy
23 IV | a szép piros ajkaival.~– No hát álljon fel és beszéljen
24 IV | mintha igazán ott volnék.~– No – jól van. Próbálja meg!
25 IV | tapasztott a beteg lábikráira.~– No, most jöjjön azzal a kávéval.
26 IV | hogy ne hánykolódjék.~– No Klárika, most nyissa fel
27 IV | harapófogó.~Megtette azt is.~– No, most szép csöndesen töltse
28 IV | csövével a kávét a fogai közt. No látja? Maga ügyes leány.
29 IV | Megfogadta: úgy tett.~– No látom, hogy erős szíve van.~
30 V | buzgóság – mondá a doktor. – No, most már maga is elmehet
31 VI | találom teremteni, hogy…~– No, no, no! Csak lassan, ifjú
32 VI | találom teremteni, hogy…~– No, no, no! Csak lassan, ifjú vér.
33 VI | teremteni, hogy…~– No, no, no! Csak lassan, ifjú vér.
34 VI | elő, ki volt a mérgező?~– No felelj rá! – kiálta a leány,
35 VI | tanú; mindent hallott.~– No Sándor! – mondá a legénynek,
36 VII | halakat szokták elbódítani.~– No, már az úr jobban tudja!
37 VII | bokrétákat. Az már csak szent!~– No, itt a Csikmákné asszonyom,
38 VII | ifjasszonynak címezi.~– No, megmondja mindjárt a Pundorné
39 VII | volna a termete alatt.)~– No hát elfogták-e a szép Klárit,
40 VII | bojtár, akit kurrentálnak! No hát kinek kell az a száz
41 VII | zsírban kifőzik a vásznát.~– No! kotty belé! szilvalé! Majd
42 VII | rá az észrevételeiket.~– No, ennek az embernek nagy
43 VIII| pedig nincs halászlé!~– No nálam van! – szólalt meg
44 VIII| édes szülőket a fiaiktól.~– No én mást érzek – mondá a
45 VIII| Ezen aztán nevettek.)~– No megállj, gubás! Szálljunk
46 IX | megint a Hortobágyon.~– No, ez valóban a leghelyesebb
47 IX | azt mondta a királynak: „No már most add ide a lovamat,
48 IX | királyt is, meg a lovát is. „No hát ragadjon hozzá a nevedhez
49 X | tenyeréből odaadá a lovának.~– No, már most te is mehetsz
50 X | s hajtsalak kutat húzni! No, arra várjanak. Azt hiszik:
51 X | a lobogós ingujjával.~– No, hát keress jó füvet magadnak,
52 X | csapta a számadó gulyás. No még olyan cifrán nem hallottam
53 X | rajtam tölti ki a bosszúját. No, de legyek csak egyszer
54 XI | meg a leány a bojtárt.~– No, hát azt sem mondod, hogy „
55 XI | palackot?~– Jól van, jól, no! Csak ne haragudjék a méltóságos
56 XI | is begyeskedett érte.~– No? Hát lehet már pertu beszélni
57 XI | legénytől.~– Mindig is lehetett. No hát mit akartál mondani?~–
58 XII | Magam is amondó vagyok.~– No hát tágítsunk rajta egyet!~
|