Rész

 1 I   |       hajnalhasadásnál egy lovas legény poroszkál a sík zámi pusztán,
 2 I   |    csótárt megrázva, a bóbiskoló legény is felneszel egy pillanatra.
 3 I   |              De hát a hortobágyi legény „vastagnyakú”: nem ismer
 4 II  |        hozz bort! – mordult rá a legény, s az öklére támasztja a
 5 II  |           annyi idő után?~Arra a legény észreveszi magát: tudja
 6 II  |          visszajön a borral, s a legény elé teszi, aztán elérzékenyült
 7 II  |   melléje a hosszú pad végére.~A legény felvette a tele palackot,
 8 II  |       másik palackot: odatette a legény elé.~Megint odaült melléje:
 9 II  |         szeretett volna nézni.~A legény csak azért is lehúzta a
10 II  | selyemszalagja mellé illessze.~A legény észrevette azt, s kikapta
11 II  |     ötvösnél Újvárosban.~Ekkor a legény megfogta a leánynak mind
12 II  |          mellé szalonnát eszik a legény, paprikával, fehér cipóval.
13 II  |         csak kifordult a falat a legény szájából; odadobta a kutyának;
14 II  |   záporeső a lányt megáztatja, a legény subája bizony betakarja.”~–
15 II  |      kinek a maradéka? – kérdé a legény gyanúsan.~– Mit kérded,
16 II  |          S azzal odakuporodott a legény mellé a padra. – Danold
17 II  |       ment az: ahol nem tudta, a legény kisegíté, szájába adta a
18 II  |     Cudar, förtelmes vagy. Ilyen legény, mint te, csak guzsalyszárnak
19 II  |      túnná, tönné rúla.” Avagy a legény, aki ezt megérti?~– Még
20 II  |  szeretsz, ahogy mutatod?~Erre a legény felállt az asztal mellől,
21 II  |      arany függőket s odatette a legény tenyerébe.~– De csak viseld,
22 II  |       gondolt. Levette a szűrt a legény nyakából, s beakasztá a
23 II  |       két karját is széttárta.~A legény kezével visszatartá.~– Majd
24 II  |     együtt énekelte a leánnyal a legény, s annál a sornál, hogy „
25 III |     szabadságra, ez a két bolond legény úgy összeakaszkodik majd
26 III |      paripa dobogása. Érkezett a legény. A reggeli szél kifújta
27 III |      volna vezetned? Csavargó!~A legény egy szót sem szólt. Tett,
28 III |          Erre aztán megszólalt a legény.~– Hát’szen tudja keed,
29 III |         csordábul minden pipogya legény, oda ember kell a gátra.
30 IV  |      csakhogy meg nem szólalt.~A legény hátragörbült derékkal, égremeredő
31 IV  |         Mi lelt téged? Sándor!~A legény nem felelt. Szája össze
32 IV  |     csikóst a kordéjába. Hanem a legény nagyon nehéz volt, nem bírta
33 IV  |    megyek veled.~A famulus eszes legény volt, átlátott a szitán.~–
34 IV  |        méreggel lett megetetve a legény. Mert most már tudom, hogy
35 IV  |          előtt. Mivé lett a deli legény, amióta tőle elvált: egy
36 IV  |          kellett szétfeszíteni a legény dermeteg karjait, hogy ne
37 V   |         akart neki kávét adni: a legény félrekapta a fejét, s azt
38 V   |          az ablak előtt.~A beteg legény most már nemcsak aludt,
39 VI  |          nap alatt talpra állt a legény.~Az ilyen pusztán nőtt „
40 VI  |       hogy az őt ápolta. Amint a legény eszméletét visszanyerte,
41 VI  |          jól tettem? – kérdezé a legény komolyan.~– Becsületes fiú
42 VIII|      irányában; utánuk egy lovas legény kutyával. Útba esett a Hortobágy
43 IX  |       barátom, maga hatalmas egy legény – mondta Pelikán uram, maga
44 IX  |          a dolmánya zsebébe.~– A legény ugyan nagy elismeréssel
45 IX  |      bánni a ménessel, mint ez a legény. El is követtem mindent,
46 IX  |     keresztfia. Az is igen derék legény volna. Mind a ketten jó
47 X   |         lova hűségét, úgy tett a legény, mintha már meg volna halva:
48 XI  |        palack sörrel, odatette a legény elé.~A bojtár hetykén förmedt
49 XI  |         a palackokat: odarakta a legény elé sorban mind a hatot.~–
50 XI  |          a Hortobágyon egy lovas legény! Írd ide a sorba: „fizetendő
51 XI  |        ámbitusnak a végén.~A két legény csak egyedül maradt.~
52 XII |         nyeregben ült mind a két legény.~Akkor aztán neki nem szóltak
53 XII |      lefelé fordítva, mind a két legény egyszerre sarkantyúba kapta