Rész

 1 I   |          karját meztelen mutatva.~Azzal mind a ketten sarkantyúba
 2 II  |      hegyét kidugva a szájából, s azzal durcás vállvonítással megy
 3 II  |          igyék belőle utánam más.~Azzal nagy kevélyen odadobta az
 4 II  |         megállj! Majd mást hozok.~Azzal kinyitotta a faliszekrény
 5 II  |           kapott rajta a leány. S azzal odakuporodott a legény mellé
 6 II  |        nem rontanád a szépségedet azzal, hogy elnevetnéd magadat.
 7 II  |        kezét a leány elé. A leány azzal felelt rá, hogy kiakasztá
 8 II  |         milyen jókedvet csináltál azzal, amit most mondtál? Egész
 9 II  |          Úgy ízlik az.~Hát bizony azzal mutatja ki legjobban a leány
10 II  |          A bunda sem változik meg azzal, hogy kifordítják. „Mégis
11 III |          a karámot, odatalálok.~S azzal leteszi a tábori székét,
12 III |           bojtár az itatás közben azzal foglalkozik, hogy az itatóvályúnál
13 III |    metszőfoga sincs már fölyül.~S azzal szétnyitotta a bikának a
14 III |          hosszú nyelű cinkanalat: azzal szedegethettek ki belőle.
15 III |      pedig odabogozta a szűrét, s azzal felnyergelte a paripáját,
16 III |              Durrantson kend közé azzal a karikással! – bíztatáé
17 III |        jól, csak rám kell hagyni.~Azzal egyet füttyentett a bojtár,
18 IV  |       levelet a nemzetes úrnak.~– Azzal most nehezen beszélsz, mert
19 IV  |          gyűjtse meg, s adja ide; azzal kúrálja addig is Decsi Sándort,
20 IV  |      teszi meg, hogy „mindjárt”.)~Azzal futott be a szobába: felnyitá
21 IV  |         el. – Ej, eredj az útból!~Azzal félretaszítá a famulust,
22 IV  | bizonyítani.~– Itt a bizonyíték – azzal a leány elővette a zsebéből
23 IV  |         hiszi, hogy rossz vagyok?~Azzal félretekintett, meglátta
24 IV  |           Klárika! Ne bolonduljon azzal a nadragulyával! Meg ne
25 IV  |          fakad, kilököm az ajtón.~Azzal kinyitá előtte az ajtót,
26 IV  |     lábikráira.~– No, most jöjjön azzal a kávéval. A szájába kell
27 IV  |        kell a fogai közé dugni, s azzal szétfeszíteni. Ne féljen,
28 IV  |           se ingem, se gallérom”.~Azzal szép flegmával visszakocsikázott.~
29 VI  |            borongatta a homlokát. Azzal a fájó fejével gondolta
30 VI  |   leszakadt. Az Isten áldjon meg.~Azzal fölveté magát a paripájára:
31 VII |           ki magamat egy kicsit. (Azzal leült a nagy ládára: szék,
32 VII |         valaki más rá ne üljön, s azzal az asztal közepén égő egyetlen
33 VII |           rá az egész társaság. – Azzal csípd meg, fogd meg! Nyakon
34 VIII|          én a lelkes állatokat.~S azzal felkapott a lovára, a komp
35 VIII|    szélére vezette a bejáróhoz, s azzal sarkantyúba kapva, keresztülugratott
36 IX  |      mikor Minerva megteremtette, azzal az átokkal, hogy mindig
37 IX  |       ahol a számadó várt reájuk, azzal paroláztak; mire a számadó
38 IX  |       rendeletet a bojtároknak, s azzal megindultak a ménes felé.~
39 X   |      Megnyugvását a nehéz sorsban azzal fejezte ki, hogy végigfeküdt
40 XI  |       szabadságot szógám, de csak azzal a megkötéssel, hogy nem
41 XI  |   Köszönöm, magam is értek hozzá.~Azzal fogta az első palackot,
42 XI  |       annak is nagyot hazudsz.”~S azzal levette a kezét a leány
43 XI  |     hosszú levél? Nem ismersz rá?~Azzal kihúzta a zsebéből azt a
44 XII |        hát tágítsunk rajta egyet!~Azzal felkapták az asztalról a
45 XII | ólmosbottal egymásnak a fejére, s azzal tovább futott velük a rohanó