Rész

 1 I   |           zámi puszta karámjánál. Majd káromkodik a számadó gazda.~
 2 II  |           még valami?~– Köszönöm. Majd aztán.~A leány bosszúsan
 3 II  | trombitaszót se hallja meg. Nekem majd a szemem égett ki miatta.
 4 II  |           azt az ezer forintot én majd leszolgálom a két kezemmel:
 5 II  |     császár kosztján? No megállj! Majd mást hozok.~Azzal kinyitotta
 6 II  |             Hát szeretni fogsz?~– Majd.~– A „majd” nagy szó.~–
 7 II  |      szeretni fogsz?~– Majd.~– A „majd” nagy szó.~– Most is szeretlek.~–
 8 II  |     legény kezével visszatartá.~– Majd ha melegem lesz. Mostan
 9 III |           Még mostan soványak, de majd ha a búza érik!~Lassankint
10 III |         Nojszen csak kerülj elém, majd leszedem rólad a keresztvizet.~–
11 III |        legény úgy összeakaszkodik majd amiatt a leány miatt, mint
12 III |           jó messze el innen, ott majd hamar beleszeret egy szép
13 III |  lakomátul, s végül kinevessen. – Majd meglássuk, eszik-e belőle
14 III |      szörnyű hosszúra felnyúltak, majd egy megfordított tehénalak
15 V   |           gazdasszony szobájában. Majd én nyitva hagyom az ajtót,
16 VI  |           Ha szüksége forog fenn, majd behívatnak.~Ezzel a leányt
17 VII |           a fejemért?”~Arra aztán majd ugrott volna az egész híres
18 VII |         No! kotty belé! szilvalé! Majd megecetőnek! Hát a szappant
19 VIII|       flegmával a gulyásbojtár. – Majd észretérítem én a lelkes
20 VIII|       korláton, bele a Tiszába.~– Majd utoléri a gulyás! Nem kell
21 VIII|        vele ment, az is kiúszott. Majd azután, ha újra beszállítjuk
22 IX  |   odatartotta a Sándor szeme elé; majd a kezébe is adta.~Tíz forintról
23 IX  |          ott érte: Dömötör-napkor majd beváltja.~– Ezt a váltót?~
24 IX  |           is nagy az igazság. Hát majd én megmagyarázom: tessék
25 IX  |            attul kérdezze meg: az majd jobban elmondja, mert maga
26 X   |     aludjál még … Én sem alszom … Majd lesz idő, amikor nagyot
27 X   |          Nem lesz ez mindig így!… Majd eljön a napja, kivesszük
28 X   |        gonosz kozáknak … Odajössz majd velem, ugye, édes lovam:
29 X   |        szavára.~– Ott végezzük el majd ezt a dolgot! … Ott meggyógyul
30 X   |          S aztán, mikor ott fogok majd fekünni a véres csatamezőn,
31 X   |            Mikor vakarni akartam, majd kiverte a szemem a farkával;
32 X   |     dolgot a számadóval. Most már majd Tisza-Füred felé fogják
33 X   |       legyek csak egyszer bojtár, majd nekem is lesz taligásom,
34 XI  |       szomorkodj, szölke szamár, ~Majd elmegyünk a nyáj után.”~
35 XI  |           ma a Decsi Sándor.~– De majd még a bőrödet is ki találom
36 XI  |           Tudom. Látom a lováról. Majd kijön az ide, énhozzám.~–
37 XI  |        sert?~– Hogyne innám.~– De majd ellustulsz a sok sertől.~–
38 XI  |        kérdé a csikósbojtár.~– De majd megint folytatom, ha kedvem
39 XI  |            Hát az arra való, hogy majd mikor ennek az írásnak a
40 XI  |          váltót a fiókjába. Aztán majd, ha visszatér a Pelikán
41 XI  |  Köszöntetjük szépen. Az egyikünk majd beváltja. Hogy melyikünk
42 XI  |      beváltja. Hogy melyikünk az, majd elválik.~A leány vállat
43 XII |          fel, tudom Istenem, hogy majd megritkulnának a párbajok!~