Rész

 1 I  |         kengyelből.~Gulyásbojtárnak kell neki lenni, mert az ingujja elöl
 2 I  |             látja; azok mind azt mondják neki: „ne tűzd fel, ne tűzd fel
 3 I  |            hajnali itatáskor ott kellene neki lenni a zámi puszta karámjánál.
 4 II |                  mondom, nem…~Nem hagyta neki tovább mondani: hirtelen
 5 II |                  a zámi karámhoz kellett neki vezetni.~– Ejh no! Bizony
 6 II |                 a zámi pusztán. Ott lesz neki hatszáz forint fizetése,
 7 II |                 óperenciáról is. Beadtál neki valamit, amitől rád kénytelen
 8 II |                 az eladott marhákat kell neki vizitálni, s passzust írni
 9 II |                  hogy adj citronyos bort neki, s abba a borba áztasd bele
10 III|               két könnyű csézán indultak neki a hortobágyi puszta legismeretlenebb
11 III|                    Egy kis számadása van neki még a korcsmáros leányával –
12 III| Götterdämmerungból!~– Az ám – magyarázza neki Sajgató uram. – Most mennek
13 III|                  szarván – kommandérozza neki. A bojtár pedig sehogy sincs
14 III|                  bizony nincs: akkor még neki állt feljebb.~– Hát tudom
15 III|                 eszik-e belőle a doktor? Neki efelől bizonyosat kell tudni –
16 III|        mindenkitől.~A számadó azt mondja neki: „ez a délibáb”.~– De hát
17 III|               festő, hogy magyarázza meg neki a délibábot.~– Hát én még
18 III|           keserűségét az idegenek előtt. Neki azonban nem volt ideje természeti
19 III|                szökött.~A számadó átadta neki az útravaló tarisznyát,
20 III|                  eltart. Azután elmondta neki az egész útirendet. Polgár
21 IV |              Nohát segíts te is! – mondá neki a doktor.~Hogyne értette
22 IV |                 tudná, hogy mit adjon be neki? (Az teszi meg, hogy „mindjárt”.)~
23 IV |             tudom, hogy mi baja. Beadtak neki valamit. Egy rossz leány.
24 IV |                 Klárika, most nyissa fel neki a száját. Jaj, nem megy
25 V  |              hanem aztán nagyon megörült neki. Ez becsületes jófajta horkolás.
26 V  |                után!~A leány ismét akart neki kávét adni: a legény félrekapta
27 V  |              szomjazik, az jó jel. Adhat neki vizet, amennyit csak kíván.~
28 VI |                  nagyon firtatják, Isten neki: faköröszt! Azt is megmondhatom.
29 VI |                 atyai dorgálás kompetált neki, azt megkapta.~A legénynek
30 VII|              szegedi hóhér; ott fogadtak neki szállást a Fehér Lóban,
31 VII|               mert a Bikában nem akartak neki kvártélyt adni, olyan igaz,
32 IX |          takarékpénztárba: ott kifizetik neki a nyolcszáz forintját, de
33 IX |              Legalább most azt mondhatom neki, hogy száz percent nyereséggel
34 IX |              odább”. A király azt mondta neki: „Nem lehet, mert a ló most
35 X  |           mennyország ablaka”.~Mi haszna neki a csillagokat nézni, ha
36 X  |                halva.~Beszélhetett aztán neki a bojtár, cuppogathatott
37 X  |                ló nyakára: olyan volt az neki, mint egy vánkos. A mén
38 X  |               Hát még két napot engedett neki a számadó.~– Kettőt? Éppen
39 XI |              vele a pajtását. Az elhitte neki, hogy itt igazán nincs egyébről
40 XI |              betér ide ebédelni, adja át neki eztet. Mondja meg neki,
41 XI |                át neki eztet. Mondja meg neki, hogy mi küldjük ketten.
42 XII|                  két legény.~Akkor aztán neki nem szóltak semmit, szó