Rész

 1 II |    csikósbojtár: a Decsi Sándor.~A csikós az asztalon heverő üres
 2 II |            S amint egyszer számadó csikós leszek, megyünk együtt a
 3 III|     zsivány; az is megesik, hogy a csikós, ha megbolondul, eszét veszti,
 4 VI |     jártányi erejét visszakapta.~A csikós ez egész idő alatt elő sem
 5 VI |           a hajam fel van tűzve?~A csikós gúnyos nevetéssel veté oda:~–
 6 IX |          nagy híd felől.~A számadó csikós, tömzsi, vállas, csontos
 7 IX |              dörmögé a vén számadó csikós.~– Nem voltam én beteg! –
 8 IX |           dörmögé vissza a számadó csikós. – Hisz a Sándor is tudja
 9 IX |          vacsorát a vasalóban. S a csikós estebédje egészen másforma,
10 IX |            a gulyás úgy emleget. A csikós számára a számadó felesége
11 X  |            éjjeli bogarak ellen.~A csikós pedig végigheveredett a
12 X  |      odatette a gazdája térdére.~A csikós elbúsultan dörmögé:~– Verje
13 X  |    vénülünk itt meg … – folytatá a csikós. – Nem gázoljuk mindig ezt
14 X  |          emelgetni, míg utoljára a csikós elhagyta a tréfát, felnyitá
15 X  |            senki. Ezt érezte meg a csikós lova.~Ez valami bitang ló.
16 X  |            egyenesen oda tartott a csikós felé, s örvendő nyerítést
17 X  |        nyerítést hallatott, amit a csikós paripája is viszonzott.
18 X  |            gazdád? – szólt hozzá a csikós.~De ez a mén bizony nem
19 X  | társaságában tölti el az életét?~A csikós elvezette az elfogott paripát
20 X  |         Ebben lehetett a babona.~A csikós akkorát ütött a botja bunkós
21 X  |            kérdezé a legénykétől a csikós.~– Mármint tegnap előkerültek
22 X  |         méneshez; utoljára aztán a csikós megszánta, elővette a karikás
23 XI |           kantár is lazán lógott a csikós kezében. Az ember maga is
24 XI |               Ohó! – rezzent fel a csikós. – Erre nem megyünk rá,
25 XI |            vendégek a fák alatt.~A csikós leugrott a lováról, s megkötötte
26 XI |          elmegyünk a nyáj után.”~A csikós megsokallta már a sok gajdolást,
27 XI |  ákáciuskodol velem! – szólt oda a csikós, ingujját könyökig feltűrve. („
28 XI |             hogy amely asztalhoz a csikós leül, oda a juhásznak csak
29 XI |           Ha te úgy, én is úgy!”~A csikós ivott csendesen egymagában.
30 XI |           hogy itt van az egyik.~A csikós segített a dolgon. Elkezdett
31 XI |         idő múlva megint kérdezé a csikós.~– Hát ezúttal asszonyt
32 XI |       papnak sem! Mi bajod vele?~A csikós megcsóválta a fejét, s aztán
33 XI |            borra ser – sohasem.”~A csikós kiüríté maga az egész palackot,
34 XI |          hogy mit mívelnek vele.~A csikós mutatta a gulyásnak a papiroson,
35 XI |      Idekinn van dolgunk – mondá a csikós.~Mikor aztán a gulyásbojtár
36 XI |           a maga írásával, akkor a csikós kivette a kezéből a tollat,
37 XI |           én tartozásom! – mondá a csikós, felállva a helyéről, s
38 XII|       Megmondtam, ugye? – kiáltá a csikós lóhátrul a leánynak, a megpaskolt
39 XII|        téged szerettelek igazán.~A csikós sarkantyúba kapta a lovát,