1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3228
Rész
501 II | Decsi Sándor odanyújtá a kezét a leány elé. A leány
502 II | Sándor odanyújtá a kezét a leány elé. A leány azzal
503 II | odanyújtá a kezét a leány elé. A leány azzal felelt rá, hogy
504 II | felelt rá, hogy kiakasztá a füléből az arany függőket
505 II | arany függőket s odatette a legény tenyerébe.~– De csak
506 II | megfuttatva arannyal. Hinnem kell a szavadban.~A leány ismét
507 II | Hinnem kell a szavadban.~A leány ismét feltette a függőit,
508 II | A leány ismét feltette a függőit, s azokkal együtt
509 II | függőit, s azokkal együtt a szívébe az tért vissza,
510 II | volt kedve szerint való ez a harmadnapos hideglelés képében
511 II | képében ellátogató szerelem. A forrólázhoz volt szokva.~
512 II | Egyet gondolt. Levette a szűrt a legény nyakából,
513 II | gondolt. Levette a szűrt a legény nyakából, s beakasztá
514 II | legény nyakából, s beakasztá a söntésbe, mint mikor zálogba
515 II | mikor zálogba ott fogják a fizetni nem tudónak a szűrét.~–
516 II | fogják a fizetni nem tudónak a szűrét.~– Ne siess hát.
517 II | Ne siess hát. Ráérsz. A doktor délnél hamarább nem
518 II | hamarább nem kerül haza a mátai tanyára; mert elébb
519 II | passzust írni róluk. Csak a vén gazdasszonyát találnád
520 II | helyen vagy, nem ázol meg. Se a zápor nem ér, se a szeretőd
521 II | meg. Se a zápor nem ér, se a szeretőd könnyhullatása.
522 II | mondtál? Egész nap az lesz a fejemben.~– Hát hogy lássad,
523 II | neked egy ajándékot. Ott van a szűröm ujjában; eredj, keresd
524 II | keresd ki belőle.~Volt abban a szűrujjban sok mindenféle:
525 II | dohányzacskó, pénzes erszény; a sok között rátalált a leány
526 II | erszény; a sok között rátalált a leány az újra. Selyempapirosba
527 II | sárga teknősbékahéjból.~A leány arca ragyogott az
528 II | Hát kinek másnak?~Mikor a parasztleány a befont haját
529 II | másnak?~Mikor a parasztleány a befont haját feltűzi a fésűre,
530 II | parasztleány a befont haját feltűzi a fésűre, az már azt jelenti,
531 II | azt már nem illeti meg az a nóta, hogy „azt sem tudom,
532 II | tudom, ki babája vagyok?”.~A tükör elé állt, feltűzte
533 II | tükör elé állt, feltűzte a haját kontyba a fésűre.~
534 II | feltűzte a haját kontyba a fésűre.~Így aztán még szebb
535 II | csókolsz meg?~Maga kínálta a csókját: a két karját is
536 II | Maga kínálta a csókját: a két karját is széttárta.~
537 II | két karját is széttárta.~A legény kezével visszatartá.~–
538 II | melegem lesz. Mostan fázom.~A leány összehúzta a szemöldeit.
539 II | fázom.~A leány összehúzta a szemöldeit. A visszautasítás
540 II | összehúzta a szemöldeit. A visszautasítás megszégyeníté.
541 II | megszégyeníté. Valami forrott a szívében.~Erőltette a nyájasságot,
542 II | forrott a szívében.~Erőltette a nyájasságot, szelídséget.
543 II | harag és szerelem forrott a szívében. Harag a szerelem
544 II | forrott a szívében. Harag a szerelem miatt.~– Hát amíg
545 II | szerelem miatt.~– Hát amíg a halat kisütöm, eldaloljam
546 II | halat kisütöm, eldaloljam a kedvenc nótádat?~– Nem bánom.~
547 II | kedvenc nótádat?~– Nem bánom.~A leány a tűzhelyhez ment;
548 II | nótádat?~– Nem bánom.~A leány a tűzhelyhez ment; a haltartó
549 II | leány a tűzhelyhez ment; a haltartó hordóból kivett
550 II | haltartó hordóból kivett a Hortobágyban fogott kárászok
551 II | fogott kárászok közül egyet, a konyhakéssel száz vágást
552 II | konyhakéssel száz vágást tett a két oldalán, behintette
553 II | cserepcsikra szúrva odatűzte a parázs mellé, s amellett
554 II | megragadó rokonszenves nóta ez a pusztáról, melynek dallamától
555 II | az ember maga előtt látja a végtelen síkságot délibábos
556 II | látkörével. Kihallatszik belőle a mélázó tilinkó, a búslakodó
557 II | belőle a mélázó tilinkó, a búslakodó tárogató.~„Ha
558 II | hírül adja kend!”~Benne van a betyárélet költészete.~Mikor
559 II | költészete.~Mikor megpirult a hal, odahozta a leány a
560 II | megpirult a hal, odahozta a leány a legénynek.~Nem szokták
561 II | a hal, odahozta a leány a legénynek.~Nem szokták azt
562 II | szokták azt tányérról enni. A cserepcsik nyelét a kezébe
563 II | enni. A cserepcsik nyelét a kezébe fogja az ember, s
564 II | bicsakkal szedi le róla a halat. Úgy ízlik az.~Hát
565 II | azzal mutatja ki legjobban a leány az igaz szerelmét,
566 II | szerelmét, hogy halat süt a kedvesének.~S aztán gyönyörködik
567 II | S azután fülébe dúdolja a nóta másik versét:~„Egyszer
568 II | versét:~„Egyszer csak gyün a szolgáló ijedve; ~Kilenc
569 II | közeledik fegyverbe!~– De a betyár felkap a pej lovára, ~
570 II | fegyverbe!~– De a betyár felkap a pej lovára, ~Bevágtat a
571 II | a pej lovára, ~Bevágtat a délibábos pusztára!”~Máskor
572 II | délibábos pusztára!”~Máskor ezt a nótát együtt énekelte a
573 II | a nótát együtt énekelte a leánnyal a legény, s annál
574 II | együtt énekelte a leánnyal a legény, s annál a sornál,
575 II | leánnyal a legény, s annál a sornál, hogy „bevágtat a
576 II | a sornál, hogy „bevágtat a délibábos pusztára!”, felhajította
577 II | pusztára!”, felhajította a süvegét a gerendáig, s az
578 II | felhajította a süvegét a gerendáig, s az öklével
579 II | hederített.~– No hát – már a kedves nótádat is megveted?
580 II | én betyár! Semmi dolgom a tolvajokkal. Derék emberek
581 II | tolvajokkal. Derék emberek a zsandárok. Kötelességüket
582 II | Kötelességüket teszik. A komisz betyár meg szolgálóval
583 II | meglátja egy zsandár sisakjának a hegyét, uccu! Otthagyja
584 II | hegyét, uccu! Otthagyja a sült halat, citronyos bort,
585 II | dicsőségében, hogy ő elszaladt a délibábos pusztára. Gyáva
586 II | de megváltoztál, amióta a császár kenyeréből ettél.~–
587 II | meg, hanem az időjárás. A bunda sem változik meg azzal,
588 II | kifordítják. „Mégis bunda a bunda.”~– No már hallod-e,
589 II | megbántást nem követhet el valaki a szeretőjével, mint ha ócska
590 II | fizeti ki: „mégis bunda a bunda.”~– Ha nem tudok jobbat.
591 II | tudok jobbat. Talán azok a debreceni urak, meg a morvaországiak,
592 II | azok a debreceni urak, meg a morvaországiak, akik az
593 II | fancsali feszület. Kivált az a piktor ugyan eszemadta legényke
594 II | megtanítottam. Úgy ugrált, mint a kéthónapos kecske a szérűn.~–
595 II | mint a kéthónapos kecske a szérűn.~– S az a gulyás!
596 II | kecske a szérűn.~– S az a gulyás! Elnézte azt, hogy
597 II | Elnézte azt, hogy veled táncol a német piktor? nem tekerte
598 II | német piktor? nem tekerte ki a nyakát?~– Dehogy tekerte
599 II | bort! De jobbat, mint ez a karcos. Muszáj még egy ócska
600 II | megeresztenem: „átkozott a hal a harmadik vízben”.~–
601 II | megeresztenem: „átkozott a hal a harmadik vízben”.~– Ez már
602 II | pecsétes üveget adj!~Ez volt a Decsi Sándornak a veszte,
603 II | Ez volt a Decsi Sándornak a veszte, hogy pecsétes palackot
604 II | uraságoknak valót. Telik a császár lénungjából!~A Klárinak
605 II | Telik a császár lénungjából!~A Klárinak úgy dobogott a
606 II | A Klárinak úgy dobogott a szíve, mikor a pincébe lement,
607 II | dobogott a szíve, mikor a pincébe lement, egy palackot
608 II | hagyott rá.~„Ha egyszer a szeretődnek a szíve hideg
609 II | Ha egyszer a szeretődnek a szíve hideg lesz irántad,
610 II | citronyos bort neki, s abba a borba áztasd bele azt a
611 II | a borba áztasd bele azt a gyökeret, akit úgy hívnak,
612 II | emberke”: ettől úgy felforr a szerelme, hogy még a falat
613 II | felforr a szerelme, hogy még a falat is keresztülássa érted.”~
614 II | is keresztülássa érted.”~A leánynak eszébe jutott,
615 II | lehetne azt most próbálni.~A „nadrágujjas emberke” ott
616 II | nadrágujjas emberke” ott van a ládafiókban eldugva.~Egészen
617 II | eldugva.~Egészen olyan az a gyökér, mint egy kis ember,
618 II | két lábszára, mind fekete.~A hajdani világban sok mesét
619 II | sok mesét tartottak erről a gyökérről.~Azt tarták, hogy
620 II | Azt tarták, hogy mikor a földből kihúzzák, a gyökér
621 II | mikor a földből kihúzzák, a gyökér olyan sírást kezd,
622 II | kutyával húzatták ki, annak a farkához kötve. Hogy Kirké
623 II | őrült szerelemre.~Híják azt a „nadrágujjas emberkét” a
624 II | a „nadrágujjas emberkét” a patikáriusok, akik hasznát
625 II | nadragulya”.)~Mit tudta a leány, hogy az méreg?~
626 III | hajnal előtt útra keltek a hortobágyi csárdában megszállt
627 III | csárdában megszállt uraságok.~A hortobágyi csárda, azért,
628 III | nádfedelű ház, amilyennek a piktor képzelte: hanem egy
629 III | akármely város közepébe. A virágos kertje alatt folydogál
630 III | alatt folydogál csendesen a Hortobágy vize, partjai
631 III | Az országút nem messze a csárdától egy monumentális
632 III | boltozatos ívoszlopon nyugszik. A debreceniek azt állítják,
633 III | hogy azért olyan szilárd az a híd, mert az építéséhez
634 III | ellenben azt mondják, hogy a debreceni homokszőlők borával
635 III | homokszőlők borával lett az a mész megojtva, az húzta
636 III | megojtva, az húzta úgy össze.~A korai útrakelésnek egy ideális
637 III | praktikus oka volt. Az elsőnek a festőművész örült előre:
638 III | festőművész örült előre: meglátni a napfölkeltét a pusztán,
639 III | meglátni a napfölkeltét a pusztán, amiről annak, aki
640 III | még csak sejtelme sincs. A praktikus ok pedig az volt,
641 III | praktikus ok pedig az volt, hogy a megvásárlandó teheneket
642 III | csak korán reggel lehet a gulyából kiszakítani. Tudniillik,
643 III | kiszakítani. Tudniillik, hogy a mátai karámnál ezerötszáz
644 III | egy rakáson. Tavasz idején a legtöbbnek kisborja van.
645 III | korán reggel, mikor még a borjúk nem szoptak, a bojtárok
646 III | még a borjúk nem szoptak, a bojtárok a gulya közé mennek;
647 III | nem szoptak, a bojtárok a gulya közé mennek; s a kiválasztott
648 III | bojtárok a gulya közé mennek; s a kiválasztott tehénnek a
649 III | a kiválasztott tehénnek a fiát megfogják, kiviszik
650 III | fiát megfogják, kiviszik a nagy tömeg közül, annak
651 III | ugyan összedöfölnék ezek a vad állatok, akik a pásztoraikon
652 III | ezek a vad állatok, akik a pásztoraikon kívül soha
653 III | könnyű csézán indultak neki a hortobágyi puszta legismeretlenebb
654 III | legismeretlenebb részének, melyben még a pusztán lakók is csak kalauzzal
655 III | is csak kalauzzal járnak. A két debreceni kocsis azonban
656 III | debreceni kocsis azonban ismerte a tájékot vezető nélkül is.
657 III | tájékot vezető nélkül is. A gulyáslegényt, akit értük
658 III | gulyáslegényt, akit értük küldtek a karámból, hagyták még mulatni.
659 III | mulatni. Azt ígérte, hogy a karámig utól fogja őket
660 III | karámig utól fogja őket érni.~A piktor híres tájképfestő
661 III | tanulmányozás végett, beszélte a nép nyelvét; a másik bécsi
662 III | beszélte a nép nyelvét; a másik bécsi úr pedig a morvaországi
663 III | a másik bécsi úr pedig a morvaországi nagybirtokos,
664 III | nagybirtokos, Engelshort grófnak a lovászmestere volt. Okosabb
665 III | Okosabb dolog lett volna ugyan a lovászmester helyett valami
666 III | valami ökonómust küldeni, aki a szarvasmarhákhoz ért, mert
667 III | szarvasmarhákhoz ért, mert a lótudósnak az egész esze
668 III | van verve; hanem ennek az a nagy előnye volt a többi
669 III | ennek az a nagy előnye volt a többi uradalmi tisztviselők
670 III | feküdt Magyarországon; itt a magyar menyecskék megtanították
671 III | forgópisztolyokkal ellátva.~A debreceni urak közül pedig
672 III | közül pedig az egyik volt a városi biztos, a másik pedig
673 III | egyik volt a városi biztos, a másik pedig az az érdemes
674 III | az érdemes polgár, akinek a tehéncsordájából kellett
675 III | tehéncsordájából kellett kiválasztani a huszonnégy tenyészállatot,
676 III | huszonnégy tenyészállatot, a megfelelő hímnemű példánnyal
677 III | órájában még fenn volt az égen a fogytán levő hold, s a csillagok
678 III | égen a fogytán levő hold, s a csillagok fényesebbjei,
679 III | csillagok fényesebbjei, míg a keleti égen már a hajnal
680 III | fényesebbjei, míg a keleti égen már a hajnal percent.~A tősgyökeres
681 III | égen már a hajnal percent.~A tősgyökeres polgár magyarázta
682 III | tősgyökeres polgár magyarázta a festőnek, hogy az a csillag
683 III | magyarázta a festőnek, hogy az a csillag ott a magasban a „
684 III | festőnek, hogy az a csillag ott a magasban a „bujdosók lámpása”,
685 III | a csillag ott a magasban a „bujdosók lámpása”, ehhez
686 III | lámpása”, ehhez szoktak a „szegénylegények” felpillantani,
687 III | segíts”, nem fogták el őket a marhalopásnál.~A festő el
688 III | el őket a marhalopásnál.~A festő el volt ragadtatva
689 III | jobban meghatotta aztán a végtelen puszta képe, mikor
690 III | képe, mikor fél óra múlva a vágtató szekerekkel eljutottak
691 III | békászó gólya sem zavarja a felséges egyhangúságot.~–
692 III | ellentétekben! – rajongott a művészet fölkentje.~– Még
693 III | mostan megjárja – mondá rá a gazda –, amíg a bögölyök
694 III | mondá rá a gazda –, amíg a bögölyök és szúnyogok elő
695 III | üde pázsitszőnyeg, azokkal a sötét oázokkal!~– „Tocsogó”-
696 III | mifelénk.~Eközben megzendült a légben az a meseszép pacsirtazengés.~–
697 III | Eközben megzendült a légben az a meseszép pacsirtazengés.~–
698 III | Nagyszerű! Fölséges! Ezek a pacsirták!~– Még mostan
699 III | mostan soványak, de majd ha a búza érik!~Lassankint megvirrad;
700 III | bíborszíne aranysárgába megy át: a látóhatár felett ott ragyog
701 III | látóhatár felett ott ragyog már a nap kengyelfutója, a hajnali
702 III | már a nap kengyelfutója, a hajnali csillag; a harmatos
703 III | kengyelfutója, a hajnali csillag; a harmatos fűben szivárványos
704 III | az emberek árnyékaival. A négyesfogatok gyorsan röpítik
705 III | végig az úttalan zöld mezőn a két könnyű kocsit. A látóhatáron
706 III | mezőn a két könnyű kocsit. A látóhatáron kezd valami
707 III | erdő; az első akácpagony a fátalan pusztán, s egyes
708 III | domborodnak elő.~– Azok ott a zámi tatárhalmok – magyarázza
709 III | tatárhalmok – magyarázza a debreceni polgár az útitársának. –
710 III | Valaha falu volt ott; a tatárok elpusztíták. – A
711 III | a tatárok elpusztíták. – A templom romjai még most
712 III | még most is kilátszanak a fűből. Sok embercsontot
713 III | embercsontot kaparnak ki a kutyák a dombokbul, mikor
714 III | embercsontot kaparnak ki a kutyák a dombokbul, mikor ürgét ásnak.~–
715 III | miféle Golgota?~– Az nem a Golgota; hanem a csordakút
716 III | Az nem a Golgota; hanem a csordakút hármas kútgémje.
717 III | kútgémje. Közel vagyunk már a karámhoz.~Az akácerdőnél
718 III | várják be az állatorvost, aki a mátai pusztáról döcög fel
719 III | egylovas talyigájával.~Ezalatt a festő vázlatokat fest az
720 III | albumába, s egyik eksztázisból a másikba esik. „Minő témák!
721 III | noszogatja, hogy ne azt a veszekedett sok bogáncsot
722 III | bogáncsot fesse le; inkább azt a szép egyenes ákácfát!~Végre
723 III | feléjük rézsútos irányból a doktor lektikája.~A doktor
724 III | irányból a doktor lektikája.~A doktor meg sem áll, csak
725 III | meg sem áll, csak onnan a kocsisülésből kiáltja az
726 III | kocsisülésből kiáltja az uraknak a jó reggelt, és aztán „siessünk!
727 III | jó hajtás után eljutnak a „nagy gulyához”.~Ez a hortobágyi
728 III | eljutnak a „nagy gulyához”.~Ez a hortobágyi puszta nevezetessége.~
729 III | álmodni is”.~– Ez aztán a nagyszerű kép! – kiált fel
730 III | nagyszerű kép! – kiált fel a piktor elragadtatással. –
731 III | szarvakból. Közepén egymaga áll a vén bika, kormos fejével,
732 III | fejével, púpot vető nyakával. A tanyázó alom koromfekete,
733 III | alom koromfekete, körül a végtelen zöld pázsit, a
734 III | a végtelen zöld pázsit, a háttérben szürkés köd; abból
735 III | Ezt meg kell örökíteni.~A festő leszáll a szekérről.~–
736 III | örökíteni.~A festő leszáll a szekérről.~– Csak tessék
737 III | szekérről.~– Csak tessék a többiek után menni; látom
738 III | többiek után menni; látom már a karámot, odatalálok.~S azzal
739 III | odatalálok.~S azzal leteszi a tábori székét, festékes
740 III | székét, festékes ládáját, s a térdére fektetett vázlatos
741 III | könyvébe elkezdi lekapni a színvázlatot. A szekér a
742 III | lekapni a színvázlatot. A szekér a gazdával továbbgördül.~
743 III | a színvázlatot. A szekér a gazdával továbbgördül.~Egyszer
744 III | Egyszer csak észreveszi ám a gulyát őrző két komondor
745 III | komondor az idegen alakot a puszta közepén, s jön nagy
746 III | ugatással rohanva felé.~A festő nem szokott megijedni:
747 III | festő nem szokott megijedni: a komondorok is hozzátartoznak
748 III | komondorok is hozzátartoznak a hangulathoz: fehér bundájuk,
749 III | bundájuk, fekete orruk.~S a nyugodtan guggoló embert
750 III | nyugodtan guggoló embert a kutya nem bántja; mikor
751 III | hozzá, megállnak: hát ez mi a csoda? leülnek eléje a farkukra,
752 III | mi a csoda? leülnek eléje a farkukra, s kíváncsian nyújtogatják
753 III | kíváncsian nyújtogatják a fejüket a skicces-album
754 III | kíváncsian nyújtogatják a fejüket a skicces-album felé: mit
755 III | felé: mit csinál ez itten?~A piktor aztán azt a tréfát
756 III | itten?~A piktor aztán azt a tréfát követi el velük,
757 III | velük, hogy az egyiknek a pofáját befesti zöldre,
758 III | pofáját befesti zöldre, a másikét pirosra. A kutyáknak
759 III | zöldre, a másikét pirosra. A kutyáknak tetszik az enyelgés,
760 III | tekintenek, s meglátják a zölddel, pirossal ragyogó
761 III | összemarakodnak.~Szerencsére itt jön a „taligás”. Így hívják az
762 III | hivatala, hogy talyigával jár a gulya után, s összegyűjti
763 III | az „árva tőzeget”, amit a marhák a mezőn hagynak.
764 III | tőzeget”, amit a marhák a mezőn hagynak. Ez szolgál
765 III | hagynak. Ez szolgál tüzelőül a pusztán. Az árva tőzeg füstjének
766 III | ember és barom orrának.~A talyigás odarohan a járművével
767 III | orrának.~A talyigás odarohan a járművével a marakodó kutyák
768 III | talyigás odarohan a járművével a marakodó kutyák közé, amitől
769 III | szétriadnak; aztán megkergeti őket a talyigával: „csiba te!”
770 III | csiba te!” Bottól nem fél a komondor; de a talyigátul
771 III | Bottól nem fél a komondor; de a talyigátul nagyon fél.~A
772 III | a talyigátul nagyon fél.~A talyigás helyes kis suhanc,
773 III | izenetet, amit az urak küldtek a festő úrnak: siessen a karámhoz,
774 III | küldtek a festő úrnak: siessen a karámhoz, ott van sok érdekes
775 III | érdekes lefesteni való.~A hangulatos csordakép vázlata
776 III | El tudnál te engem tolni a taligádon a karámig, ezért
777 III | engem tolni a taligádon a karámig, ezért a szép ezüst
778 III | taligádon a karámig, ezért a szép ezüst huszasért?~–
779 III | uram. Toltam én már ezen a taligán nehezebb borjút
780 III | ügyes találmánnyal eléri a festő mind a két célt. A
781 III | találmánnyal eléri a festő mind a két célt. A karámhoz is
782 III | a festő mind a két célt. A karámhoz is eljut, s útközben
783 III | eljut, s útközben bevégzi, a taligán ülve, a hangulatos
784 III | bevégzi, a taligán ülve, a hangulatos vázlatot.~Aközben
785 III | Aközben az urak leszálltak már a kocsikból, s megismerkedteték
786 III | kocsikból, s megismerkedteték a vásárolni jött bécsi urat
787 III | vásárolni jött bécsi urat a számadó gulyással.~A számadó
788 III | urat a számadó gulyással.~A számadó gulyás kiváló példánya
789 III | számadó gulyás kiváló példánya a pusztán lakó magyarnak.
790 III | Értelmes arca rézbarna a viszontagságos időtől, szemöldökei
791 III | szemöldökei előrehúzódtak a sok napbanézéstől.~A „karám”
792 III | előrehúzódtak a sok napbanézéstől.~A „karám” alatt értik a pusztán
793 III | napbanézéstől.~A „karám” alatt értik a pusztán azt az egész készséget,
794 III | ellen védelmül szolgál. Csak a szél az ellenség: záport,
795 III | hideget, meleget föl sem vesz a pásztorember; kifordítja
796 III | pásztorember; kifordítja a subáját, begyűri a süvegét,
797 III | kifordítja a subáját, begyűri a süvegét, úgy néz vele szembe.
798 III | úgy néz vele szembe. Hanem a szél ellen kell védelem,
799 III | védelem, mert az nagy úr a pusztán. Ha a forgószél
800 III | az nagy úr a pusztán. Ha a forgószél künn kapja a legelőn
801 III | Ha a forgószél künn kapja a legelőn a ménest, s azt
802 III | forgószél künn kapja a legelőn a ménest, s azt nem tudják
803 III | ménest, s azt nem tudják a szélfogóba terelni, elkergeti
804 III | szélfogóba terelni, elkergeti a Tiszáig, míg erdőt nem talál.
805 III | Tiszáig, míg erdőt nem talál. A szélfogó kemény deszkából
806 III | három szárnnyal, azoknak a zugában húzódnak meg az
807 III | húzódnak meg az állatok.~A gulyás lakása fecskerakásmódra
808 III | férnének benne. Abban csak a gúnyájuk van; meg a „magyar
809 III | csak a gúnyájuk van; meg a „magyar pénztár”, amely
810 III | más, mint egy kis borjúnak a bőre, mind a négy lábával,
811 III | kis borjúnak a bőre, mind a négy lábával, a feje helyén
812 III | bőre, mind a négy lábával, a feje helyén van a lakat.
813 III | lábával, a feje helyén van a lakat. Ebben tartják a dohányt,
814 III | van a lakat. Ebben tartják a dohányt, paprikát, meg az
815 III | paprikát, meg az igazságot. A bundáik sorba felaggatva
816 III | bundáik sorba felaggatva a fogasra. Nyáron a szűr,
817 III | felaggatva a fogasra. Nyáron a szűr, télen a bunda takarójuk.
818 III | fogasra. Nyáron a szűr, télen a bunda takarójuk. Úgy alusznak
819 III | Isten ege alatt. Csak maga a számadó alszik a gunyhó
820 III | Csak maga a számadó alszik a gunyhó kiugró eresze alatt,
821 III | eresze alatt, deszkapad a nyoszolyája: feje fölött
822 III | nyoszolyája: feje fölött a polc a domború hátú kenyerekkel,
823 III | nyoszolyája: feje fölött a polc a domború hátú kenyerekkel,
824 III | domború hátú kenyerekkel, meg a fabödönnel, melyben az egész
825 III | hétre való eleség áll, amit a városból hoz ki a feleség
826 III | amit a városból hoz ki a feleség vasárnap délután.
827 III | délután. Az asszony benn lakik a városban.~A gunyhó előtt
828 III | asszony benn lakik a városban.~A gunyhó előtt áll a „vasaló”,
829 III | városban.~A gunyhó előtt áll a „vasaló”, egy kerek gunyhóforma
830 III | összerótt alkotmány, melynek a feneke téglával van kirakva,
831 III | kirakva, teteje nincs. Ez a konyha. Itt főzik meg a
832 III | a konyha. Itt főzik meg a gulyáshúst a szolgafára
833 III | Itt főzik meg a gulyáshúst a szolgafára akasztott bográcsban,
834 III | akasztott bográcsban, meg a „tésztás kását”. A taligás
835 III | meg a „tésztás kását”. A taligás dolga a főzés. A
836 III | kását”. A taligás dolga a főzés. A hosszúnyelű cinkanalak
837 III | A taligás dolga a főzés. A hosszúnyelű cinkanalak oda
838 III | vannak tűzködve rendben a nádfalba.~– Hát a bojtárt
839 III | rendben a nádfalba.~– Hát a bojtárt hol hagyták az urak? –
840 III | hagyták az urak? – kérdi a számadó.~– Egy kis számadása
841 III | kis számadása van neki még a korcsmáros leányával – felel
842 III | korcsmáros leányával – felel rá a gazda-polgár: Sajgató uram.~–
843 III | nem is kerül haza itatásig a betyár!~– Betyár? – szól
844 III | Betyár? – szól közbe a festő, akinek örvendetesen
845 III | örvendetesen hangzott ez a szó. – Hát az a mi bojtárunk „
846 III | hangzott ez a szó. – Hát az a mi bojtárunk „betyár”?~–
847 III | hízelkedésképpen mondtam ki azt a szót – magyarázza a számadó.~–
848 III | azt a szót – magyarázza a számadó.~– Én pedig úgy
849 III | bódorodik, elrudaljuk.~– Hát a hortobágyi pusztán nincsenek
850 III | Mi tűrés-tagadás! Biz a juhászok közt akad tolvaj
851 III | juhászok közt akad tolvaj elég; a kondásból is válik zsivány;
852 III | zsivány; az is megesik, hogy a csikós, ha megbolondul,
853 III | ember nem emlékszik, hogy a gulyás elvadult volna lopóvá.~–
854 III | lehet az?~– Hát úgy, hogy a gulyás folytonosan okos,
855 III | az össze még borozni sem a juhásszal, meg a kondással.~
856 III | borozni sem a juhásszal, meg a kondással.~A lovászmester
857 III | juhásszal, meg a kondással.~A lovászmester is beleszólt:~–
858 III | is beleszólt:~– Eszerint a gulyás a pusztának az arisztokráciája?~–
859 III | beleszólt:~– Eszerint a gulyás a pusztának az arisztokráciája?~–
860 III | arisztokráciája?~– Értem ám azt a szót. A bíz úgy van. Ahogy
861 III | Értem ám azt a szót. A bíz úgy van. Ahogy a nemes
862 III | szót. A bíz úgy van. Ahogy a nemes urak között vannak
863 III | bárók, grófok: úgy vannak a pásztorok között is csikósok,
864 III | csikósok, gulyások.~– Hát még a pusztán sincs egyenlőség?~–
865 III | Amíg emberek lesznek a világon: sohasem is lesz
866 III | az marad. Nem lopja az el a más ökrét, lovát; még ha
867 III | bitangban találja is; utána jár a gazdájának, hazaviszi. Hanem
868 III | hazaviszi. Hanem azután, hogy a vásárnál nem meszeli-e meg,
869 III | rászedni egymást úri virtus.~– A marhavásáron még inkább.
870 III | inkább. Azért tegye fel a téns úr azt az orrbosszantót
871 III | egyszer elhajtotta innen a marháit: én nem felelek
872 III | többet értük.~– Köszönöm a figyelmeztetést.~A doktor
873 III | Köszönöm a figyelmeztetést.~A doktor szava megszakítá
874 III | értekezést.~– Uraim! jöjjenek elő a vasalóbul! Most látjuk a
875 III | a vasalóbul! Most látjuk a napot feljönni.~A festő
876 III | látjuk a napot feljönni.~A festő rohant a szerszámaival,
877 III | feljönni.~A festő rohant a szerszámaival, s hozzákuporodott
878 III | szerszámaival, s hozzákuporodott a vázoláshoz; de aztán egészen
879 III | ez! Micsoda hangulat! Ez a violaszín köd a látóhatáron;
880 III | hangulat! Ez a violaszín köd a látóhatáron; a föld sötétkék;
881 III | violaszín köd a látóhatáron; a föld sötétkék; a köd felett
882 III | látóhatáron; a föld sötétkék; a köd felett az ég narancssárga;
883 III | egy hosszúkás felhővonal a barnás köd felett rószaszínben
884 III | bíborfényű glória jelenti a nap jövetelét! Izzó tűzhegy
885 III | fénye nincsen: olyan mint a tüzes vas. Bele lehet nézni
886 III | szemmel. Most nézzék, uraim! A nap ötszegletűvé lesz. Amint
887 III | Aha! Most eléje akad az a vékony felhő. Olyan, mint
888 III | napot lefestem, becsuknak a bolondokházába.~A festő
889 III | becsuknak a bolondokházába.~A festő földhöz csapta az
890 III | az ecsetjeit.~– Ezeknek a magyaroknak mindenből valami
891 III | lehetetlen! Ez nem igaz.~A doktor kezdte magyarázgatni,
892 III | ugyanazon optikai csuda, amit a délibábnál látunk: a különbözőn
893 III | amit a délibábnál látunk: a különbözőn átfűlt légrétegek
894 III | Aztán nem is engedi magát a nap tovább bámultatni. Az
895 III | bámultatni. Az eddigi képe csak a légkör sugártörte káprázat
896 III | egyszerre arannyá változik, s a látóhatár összemosódik az
897 III | fölkerekedik az egész alvó tábor: a másfél ezernyi barom szarvaiból
898 III | szarvaiból emelt erdő megmozdul. A vezérbika megrázza nyakán
899 III | öblös kolompot, s annak a hangjára fölzendül a pusztai
900 III | annak a hangjára fölzendül a pusztai kardal: ezerötszáz
901 III | Nagyszerű! Isteni! – kiabál a művész elragadtatással. –
902 III | elragadtatással. – Ez aztán a wagneri kardal! Oboák, waldhornok,
903 III | felvonulás! Ez egy finálé a Götterdämmerungból!~– Az
904 III | Sajgató uram. – Most mennek a csordakúthoz. Minden tehén
905 III | Minden tehén hívogatja a maga borját: azért bőgnek.~
906 III | Három bojtár szalad gyorsan a nagy csordakúthoz, melynek
907 III | kámvája maga is ácsremek, s a három kankalint mozgásba
908 III | kankalint mozgásba hozva, méri a vizet a nagy itatóvályúba.
909 III | mozgásba hozva, méri a vizet a nagy itatóvályúba. Nehéz
910 III | fordul elő.~– Nem lehetne ezt a munkát inkább lóerejű géppel
911 III | géppel végeztetni? – kérdi a bécsi úr a számadótul.~–
912 III | végeztetni? – kérdi a bécsi úr a számadótul.~– Van ilyen
913 III | ilyen gépünk, ténsuram; de a gulyás inkább a saját tenyerét
914 III | ténsuram; de a gulyás inkább a saját tenyerét töri, mint
915 III | tenyerét töri, mint hogy a lovát kínozza a göppöly
916 III | mint hogy a lovát kínozza a göppöly hajtásával.~Egy
917 III | itatóvályúnál kikeresi azokat a teheneket, amelyek Sajgató
918 III | tulajdonát képezik, s azoknak a borjait elhozva, odavezeti
919 III | borjait elhozva, odavezeti a karámhoz. A tehén aztán
920 III | elhozva, odavezeti a karámhoz. A tehén aztán magátul megy
921 III | megy utána, s engedi magát a korlátos kerítés közé vezettetni.~–
922 III | marháim – mondja Sajgató uram a bécsi úrnak.~– De hát honnan
923 III | hát honnan ismeri fel az a bojtár, hogy ezernyi szarvasmarha
924 III | szarvasmarha közül melyik a Sajgató uramé? – kérdi a
925 III | a Sajgató uramé? – kérdi a lovászmester.~– Honnan tudja,
926 III | melyik az egyik, melyik a másik?~A számadó gulyás
927 III | az egyik, melyik a másik?~A számadó gulyás szánakozva
928 III | szánakozva néz le félvállról a kérdezőre.~– Hát látott
929 III | kérdezőre.~– Hát látott már a ténsúr két egyforma szarvasmarhát
930 III | két egyforma szarvasmarhát a világon?~– Az én szemem
931 III | előtt ez mind egyforma.~– De a gulyás szeme előtt nem az.~
932 III | gulyás szeme előtt nem az.~A lovászmester úr egyébiránt
933 III | nagyon meg volt elégedve a kiválasztott barmokkal.~
934 III | kiválasztott barmokkal.~A taligás fiú jött jelenteni,
935 III | jelenteni, hogy látni már a messzelátó fáról a közeledő
936 III | látni már a messzelátó fáról a közeledő bojtárt. Ugyan
937 III | Ugyan vágtatva jön.~– Rontja a lovat a kupcihér! – zsörtölődött
938 III | vágtatva jön.~– Rontja a lovat a kupcihér! – zsörtölődött
939 III | kupcihér! – zsörtölődött a számadó. – Nojszen csak
940 III | elém, majd leszedem rólad a keresztvizet.~– Csak nem
941 III | meg, gazduram? – kérlelé a lovászmester.~– Azt már
942 III | lovászmester.~– Azt már nem. Aki a gulyásbojtárt megüti, az
943 III | abba nem hagyja. Aztán ez a legkedvesebb bojtárom. Én
944 III | Én neveltem. Keresztfiam a huncut.~– Mégis megválik
945 III | megválik tőle. Elereszti a gulyával Morvaországba.~–
946 III | hajlok hozzá. Nem szeretem a gyereknek a sorját, hogy
947 III | Nem szeretem a gyereknek a sorját, hogy úgy utána vetette
948 III | utána vetette magát annak a sárgaképű leánynak ott a
949 III | a sárgaképű leánynak ott a hortobágyi csárdában. Ennek
950 III | nem lesz jó vége. Ennek a leánynak már van egy régibb
951 III | egy csikósbojtár. Az most a katonaságnál van. De ha
952 III | hazakerül szabadságra, ez a két bolond legény úgy összeakaszkodik
953 III | összeakaszkodik majd amiatt a leány miatt, mint két bika,
954 III | mint két bika, mikor rájön a bolondja. Csak hadd menjen
955 III | Ancsába, s aztán elfelejti a sárga rózsáját.~Ezalatt
956 III | darabonkint megvizsgálta a kiszemelt barmokat, s egyenkint
957 III | egyenkint megírta számukra a marhapasszust. A taligás
958 III | számukra a marhapasszust. A taligás aztán ráfestette
959 III | aztán ráfestette cinóberrel a tomporukra a vásárló úr
960 III | cinóberrel a tomporukra a vásárló úr monogramját. (
961 III | vásárló úr monogramját. (A gulyás mind írástudó.)~Hangzott
962 III | írástudó.)~Hangzott már a paripa dobogása. Érkezett
963 III | paripa dobogása. Érkezett a legény. A reggeli szél kifújta
964 III | dobogása. Érkezett a legény. A reggeli szél kifújta a fejéből
965 III | A reggeli szél kifújta a fejéből a mámort, s a futtatás
966 III | reggeli szél kifújta a fejéből a mámort, s a futtatás kirázta
967 III | kifújta a fejéből a mámort, s a futtatás kirázta az álmosságot.
968 III | Egész frissen szökött le a lováról még távol a karámtól,
969 III | szökött le a lováról még távol a karámtól, s úgy vezette
970 III | karámtól, s úgy vezette a paripáját kantáron tovább.~
971 III | paripáját kantáron tovább.~A számadó gulyás kiállt a
972 III | A számadó gulyás kiállt a karám elé.~– No te – „város
973 III | meghozott az ördög valahára?~A bojtár egy szót sem szólt,
974 III | sem szólt, csak leszedte a nyerget, kantárt a lováról.
975 III | leszedte a nyerget, kantárt a lováról. A ló szügye csupa
976 III | nyerget, kantárt a lováról. A ló szügye csupa tajték volt
977 III | szügye csupa tajték volt a vágtatástól, azt ledörzsölte
978 III | bundadarabbal, végig letörülgette a lovat, s aztán nyakába akasztá
979 III | s aztán nyakába akasztá a kötőféket.~– Hát hol devernyáztál
980 III | eddig? aki rézangyala van a Poncius Pilátusodnak! Egy
981 III | volna vezetned? Csavargó!~A legény egy szót sem szólt.
982 III | szót sem szólt. Tett, vett a lovával. Nyerget, lószerszámot
983 III | lószerszámot felaggatott a fogasra.~A számadó még jobban
984 III | lószerszámot felaggatott a fogasra.~A számadó még jobban kiabált:
985 III | a-szavamra? Vagy kifúrjam a füledet?~Erre aztán megszólalt
986 III | füledet?~Erre aztán megszólalt a legény.~– Hát’szen tudja
987 III | Süketnéma.)~– Akasszanak fel a nevednapján! Nem azért találtam
988 III | azért találtam én ezt ki a számodra, hogy engem tréfálj
989 III | látod, hogy már feljött a nap?~– Hát annak is én vagyok
990 III | is én vagyok az oka, hogy a nap feljött?~Az urak nevetni
991 III | kezdtek. Erre még nagyobb lett a számadó haragja.~– Hallod-e,
992 III | úgy elmángorollak, mint a hetes vásznat.~– Én is ott
993 III | Maga is elnevette magát a számadó. No hát beszéljen
994 III | beszéljen vele németül, aki tud.~A lovászmester azt hitte,
995 III | hogy ő tud németül beszélni a bojtárral.~– Ej de hatalmas
996 III | lovaslegény maga! – mondta a legénynek. – Azon csodálkozom,
997 III | hogy nem asszentálták?~A bojtár csúnya ferde képet
998 III | ferde képet fintorított a kérdezőre. Az ilyen firtatást
999 III | firtatást szeretik visszafelé a parasztlegények.~– Hát azért
1000 III | németül beszélni! – dörmögé a számadó. – Takarodj, betyár,
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3228 |