Rész

1501 IV  |                  Mérgében tegezni kezdte a leányt.~– Meghal? – kérdezé
1502 IV  |               olyan fusermódra van annak a testéhez fércelve a lelke.~–
1503 IV  |                annak a testéhez fércelve a lelke.~– Hát megél? – A
1504 IV  |                  a lelke.~– Hát megél? – A leány a vigasztaló szóra
1505 IV  |                     Hát megél? – A leány a vigasztaló szóra odatérdelt
1506 IV  |              vigasztaló szóra odatérdelt a doktor lábához, s megragadva
1507 IV  |              lábához, s megragadva annak a kezét, össze-vissza csókolá.~–
1508 IV  |              mustárkovász, feldagad tőle a szád.~Hát akkor aztán a
1509 IV  |                  a szád.~Hát akkor aztán a lábait csókolta. S hogy
1510 IV  |                  lábait csókolta. S hogy a doktor azt sem engedte,
1511 IV  |               azt sem engedte, akkor meg a lába nyomát csókolta: azokat
1512 IV  |                  nyomát csókolta: azokat a sáros lábnyomokat a téglapadlón
1513 IV  |               azokat a sáros lábnyomokat a téglapadlón csókolta azokkal
1514 IV  |             téglapadlón csókolta azokkal a szép piros ajkaival.~– No
1515 IV  |                beszéljen okosan. Elhozta a kávét? Meg van pörkölve?
1516 IV  |                  jól van. Addig is, amíg a doktor eljön, ezt kell itatni
1517 IV  |            doktor eljön, ezt kell itatni a beteggel. Jó volt, hogy
1518 IV  |                  méreggel lett megetetve a legény. Mert most már tudom,
1519 IV  |               lelkem, hogy vegye nyakába a világot ízibe, s úgy eltűnjön
1520 IV  |              ízibe, s úgy eltűnjön erről a vidékről, hogy nyomára se
1521 IV  |         elkövetett, az kriminalitás: azt a főorvos fel fogja jelenteni;
1522 IV  |               elé, törvényszék elé kerül a dolog. Hát csak fusson,
1523 IV  |                  Hát csak fusson, amerre a világnak nincsen szája.~–
1524 IV  |                    Nem futok én! – szólt a leány, letörülve a kötényével
1525 IV  |                 szólt a leány, letörülve a kötényével a könnyeit. –
1526 IV  |                   letörülve a kötényével a könnyeit. – Hát itt a nyakam,
1527 IV  |         kötényével a könnyeit. – Hát itt a nyakam, vágják el; többet
1528 IV  |                  innen el nem megyek. Ez a nyögés, amit az ajtón keresztül
1529 IV  |                 ápoljam, hadd borogassam a fejét, hadd igazgassam a
1530 IV  |                 a fejét, hadd igazgassam a feje alját, hadd törülgessem
1531 IV  |               Hisz akkor engem egyenesen a bolondok házába csuknak,
1532 IV  |             házába csuknak, ha én magára a méregkeverőre bízom az ápolását
1533 IV  |          méregkeverőre bízom az ápolását a megmérgezettnek.~A leány
1534 IV  |              ápolását a megmérgezettnek.~A leány arca kimondhatatlan
1535 IV  |              meglátta az ablakhídján azt a bűntanú méreggyökeret, hirtelen
1536 IV  |                  kezébe kapta, s mielőtt a doktor megakadályozhatta
1537 IV  |                 megakadályozhatta volna, a szájába dugta az emberfő
1538 IV  |            Klárika! Ne bolonduljon azzal a nadragulyával! Meg ne rágja!
1539 IV  |                   Meg ne rágja! Vegye ki a szájából. Adja ide. Inkább
1540 IV  |               megengedem, hogy odamenjen a beteghez. De az nem magának
1541 IV  |                tudja nézni.~– Tudom jól. A famulus az úton elmondott
1542 IV  |                 úgy elváltozott az arca. A szép piros színe helyén
1543 IV  |               nyög, erőltet, csikorgatja a fogait, s karjait feszíti,
1544 IV  |            nyavalygásai éles kések, amik a szívemen keresztül járnak.
1545 IV  |           keresztül járnak. Ha nem látom a szememmel, ha nem hallom
1546 IV  |                 szememmel, ha nem hallom a fülemmel: jobban látom,
1547 IV  |               Próbálja meg! Ha elég erős a szíve hozzá. Magára bízom
1548 IV  |                szíve hozzá. Magára bízom a kávémasinát: főzze benne
1549 IV  |                 kávémasinát: főzze benne a feketét egyre-másra. De
1550 IV  |            előtte az ajtót, s bebocsátá.~A leány, amint megpillantá
1551 IV  |             fekvő kedvesét, kékzöld lett a világ a szemei előtt. Mivé
1552 IV  |           kedvesét, kékzöld lett a világ a szemei előtt. Mivé lett
1553 IV  |                  szemei előtt. Mivé lett a deli legény, amióta tőle
1554 IV  |                 Kín volt látni. Kín volt a látást kiállni.~A doktor
1555 IV  |               Kín volt a látást kiállni.~A doktor behívta a famulust
1556 IV  |                kiállni.~A doktor behívta a famulust is.~A leány a kávéfőzés
1557 IV  |            doktor behívta a famulust is.~A leány a kávéfőzés mellett
1558 IV  |           behívta a famulust is.~A leány a kávéfőzés mellett elfojtotta
1559 IV  |             kávéfőzés mellett elfojtotta a zokogását, s ha egyszer
1560 IV  |           zokogását, s ha egyszer kitört a hangja, s a doktor szemrehányólag
1561 IV  |               egyszer kitört a hangja, s a doktor szemrehányólag tekintett
1562 IV  |                  ráfogta, hogy csuklott.~A két férfi mustárkovászt
1563 IV  |                 mustárkovászt tapasztott a beteg lábikráira.~– No,
1564 IV  |                    No, most jöjjön azzal a kávéval. A szájába kell
1565 IV  |                  jöjjön azzal a kávéval. A szájába kell tölteni.~Nagy
1566 IV  |               Nagy teketóriával járt az! A két férfinak teljes erejével
1567 IV  |           erejével kellett szétfeszíteni a legény dermeteg karjait,
1568 IV  |            Klárika, most nyissa fel neki a száját. Jaj, nem megy az
1569 IV  |                Jaj, nem megy az úgy! Ezt a vésüt kell a fogai közé
1570 IV  |                 az úgy! Ezt a vésüt kell a fogai közé dugni, s azzal
1571 IV  |                nyeli az le: úgy szorítja a vasat, mint a harapófogó.~
1572 IV  |               úgy szorítja a vasat, mint a harapófogó.~Megtette azt
1573 IV  |                 szép csöndesen töltse át a masina csövével a kávét
1574 IV  |              töltse át a masina csövével a kávét a fogai közt. No látja?
1575 IV  |                  masina csövével a kávét a fogai közt. No látja? Maga
1576 IV  |              ügyes leány. Berekomendálom a mizeriekhez betegápolónénak.~
1577 IV  |             mizeriekhez betegápolónénak.~A leány arca mosolygott; a
1578 IV  |                 A leány arca mosolygott; a szíve meg akart szakadni.~–
1579 IV  |                 szakadni.~– Csak ezekkel a szemekkel ne nézne így rám.~–
1580 IV  |                  fáj legjobban, ugye? az a két meredt szem! Magam is
1581 IV  |            Valami kevés enyhülés állt be a betegnél: tán az ellenszer
1582 IV  |                  az ellenszer hatásától. A kínos nyögése alábbhagyott,
1583 IV  |              kínos nyögése alábbhagyott, a tagjaiba állt görcs múlni
1584 IV  |                  görcs múlni kezdett. De a homloka égett, olyan volt,
1585 IV  |                  égett, olyan volt, mint a tűz.~A doktor utasítást
1586 IV  |                  olyan volt, mint a tűz.~A doktor utasítást adott a
1587 IV  |                 A doktor utasítást adott a leánynak, hogy mint kell
1588 IV  |                 leánynak, hogy mint kell a hidegvizes kendőt kifacsarni,
1589 IV  |          hidegvizes kendőt kifacsarni, s a szenvedő fejére tenni; meddig
1590 IV  |             szíve van.~Meg is jött annak a jutalma.~Az az öröm, hogy
1591 IV  |                  öröm, hogy egyszer csak a szenvedő lehúnyta a két
1592 IV  |                 csak a szenvedő lehúnyta a két szeme pilláit, megszűnt
1593 IV  |               Később az is megjött, hogy a száját felnyitotta: nem
1594 IV  |          összeszorított fogsorait.~Talán a gyorsan alkalmazott ellenszer
1595 IV  |                  is volt olyan erős adag a méreg, melyet bevett? Mire
1596 IV  |               méreg, melyet bevett? Mire a főorvos kijött a városból,
1597 IV  |            bevett? Mire a főorvos kijött a városból, már sokat enyhült
1598 IV  |              városból, már sokat enyhült a baj. Az állatorvos meg a
1599 IV  |                 a baj. Az állatorvos meg a főorvos diákul beszélt egymással;
1600 IV  |                diákul beszélt egymással; a leány nem érthette, hogy
1601 IV  |                 hogy őróla is beszélnek.~A főorvos aztán még rendelt
1602 IV  |           egyet-mást, s egyúttal megírta a „visum repertum”-ot, s aztán
1603 IV  |                kocsira ült, s visszatért a városba.~Jövet egy zsandárt
1604 IV  |                  zsandárt hozott magával a bakon: a zsandár itt maradt.~
1605 IV  |                  hozott magával a bakon: a zsandár itt maradt.~Nyomban
1606 IV  |              zsandár itt maradt.~Nyomban a főorvos eltávozta után gördült
1607 IV  |            udvarra egy másik kocsi. Azon a hortobágyi csárdás jött.
1608 IV  |                  csárdás jött. Követelte a doktoron a leányát.~– Csak
1609 IV  |               jött. Követelte a doktoron a leányát.~– Csak lassan lármázzunk,
1610 IV  |                 lármázzunk, nemzetes úr. A kisasszony vizsgálati fogságban
1611 IV  |                 fogságban van. Látja ott a zsandárt?~– Mindig mondtam
1612 IV  |                mondtam én, hogy bolondok a leányok; ha egyszer az eszük
1613 V   |                Egész éjjel mellette volt a leány. Senkinek sem engedte
1614 V   |                  Senkinek sem engedte át a helyét a beteg ágya mellett.~
1615 V   |                  sem engedte át a helyét a beteg ágya mellett.~Pedig
1616 V   |                beteg ágya mellett.~Pedig a múlt éjjelt is átvirrasztá.~
1617 V   |                 átvirrasztá.~Nem így!~Ez a penitencia érte…~El-elbólintott
1618 V   |          penitencia érte…~El-elbólintott a széken ülve a nagy álmosságtól,
1619 V   |             El-elbólintott a széken ülve a nagy álmosságtól, de egy
1620 V   |              álmosságtól, de egy nyögése a betegnek rögtön fölébreszté:
1621 V   |          fölébreszté: valahányszor annak a fejére hideg borogatást
1622 V   |            fejére hideg borogatást tett, a saját szemeit is megmosta,
1623 V   |       kakaskukorításnál aztán megszállta a bajfordító álom a beteg
1624 V   |             megszállta a bajfordító álom a beteg idegeit. Kiegyenesedett,
1625 V   |               kezdett.~Először azt hitte a leány, hogy az halálhörgés
1626 V   |              ember tud horkolni. S ezzel a horkolással egyúttal gondoskodik
1627 V   |          egyúttal gondoskodik róla, hogy a másik ébren maradjon.~Amíg
1628 V   |               másik ébren maradjon.~Amíg a kakas másodikat kukorított,
1629 V   |             kukorított, jó verset aludt.~A beteg arra fölneszelt és
1630 V   |                tud.~Ekkor már megszűntek a görcsök. Tudják azt mindazok,
1631 V   |                  olyan egészséges ásítás a görcsök után!~A leány ismét
1632 V   |        egészséges ásítás a görcsök után!~A leány ismét akart neki kávét
1633 V   |             ismét akart neki kávét adni: a legény félrekapta a fejét,
1634 V   |                adni: a legény félrekapta a fejét, s azt motyogta, hogy „
1635 V   |                  motyogta, hogy „vizet”.~A leány átkopogtatott a doktorhoz,
1636 V   |                    A leány átkopogtatott a doktorhoz, aki a szomszéd
1637 V   |           átkopogtatott a doktorhoz, aki a szomszéd szobában aludt,
1638 V   |               megkérdezve, hogy szabad-e a betegnek vizet adni? Azt
1639 V   |                vizet adni? Azt kér.~Erre a doktor fölkelt, s kijött
1640 V   |          papucsban, maga akarta megnézni a beteget.~Meg volt elégedve
1641 V   |                 állapotjával.~– Jól megy a dolog. Ha már szomjazik,
1642 V   |            amennyit csak kíván.~Megivott a beteg egy karafinával.~S
1643 V   |         csendesen.~– Ezt bizony elnyomta a buzgóság – mondá a doktor. –
1644 V   |              elnyomta a buzgóság – mondá a doktor. – No, most már maga
1645 V   |              Klárika alunni: ott az ágya a gazdasszony szobájában.
1646 V   |              hagyom az ajtót, s vigyázok a betegre.~A leány olyan szépen
1647 V   |             ajtót, s vigyázok a betegre.~A leány olyan szépen kérte.~–
1648 V   |                 maradjak itten. Lehajtom a fejem az asztalra: úgy alszom
1649 V   |             Egyszer aztán arra riadt fel a leány, hogy már világos
1650 V   |             leány, hogy már világos van, a verebek csiripelnek az ablak
1651 V   |              csiripelnek az ablak előtt.~A beteg legény most már nemcsak
1652 V   |                 álmodott is.~Nyitva volt a szája, valamit motyogott.
1653 V   |                nevetett.~Fel-felnyitotta a szempilláit; de az nagy
1654 V   |                   Adjak vizet? – suttogá a leány.~– Ahán – lihegé a
1655 V   |                 a leány.~– Ahán – lihegé a beteg, behunyt szemmel.~
1656 V   |                  szemmel.~Odavitte hozzá a vizespalackot.~De annak
1657 V   |                 annak nem volt annyi erő a karjában, a tenyerében,
1658 V   |               volt annyi erő a karjában, a tenyerében, hogy azt a vizesüveget
1659 V   |                   a tenyerében, hogy azt a vizesüveget a szájáig tudja
1660 V   |                   hogy azt a vizesüveget a szájáig tudja emelni. Ennek
1661 V   |              szájáig tudja emelni. Ennek a vasgyúrónak! Úgy kellett
1662 V   |                 aludt félig.~Mikor aztán a feje megint visszaesett
1663 V   |                  feje megint visszaesett a vánkosra, elkezdett danolni –
1664 V   |           danolni – talán csak folytatta a nótát, fennhangon, amit
1665 V   |                  amit álmában elkezdett; a dévaj nótát:~„Hogy ne volna
1666 VI  |                Pár nap alatt talpra állt a legény.~Az ilyen pusztán
1667 VI  |                  gornyadozik, ha túl van a bajon. Irtózik az ágytól.
1668 VI  |                 Harmadnap már jelentette a doktornak, hogy ő be akar
1669 VI  |                  hogy ő be akar rukkolni a méneshez, ahol szolgálatban
1670 VI  |                  van veled valakinek.~Az a valaki a vizsgálóbíró.~Harmadnapra
1671 VI  |             veled valakinek.~Az a valaki a vizsgálóbíró.~Harmadnapra
1672 VI  |                vizsgálóbíró.~Harmadnapra a bejelentett eset után kijött
1673 VI  |             bejelentett eset után kijött a hivatalnok a jegyzőjével
1674 VI  |                 után kijött a hivatalnok a jegyzőjével meg egy zsandárral
1675 VI  |           jegyzőjével meg egy zsandárral a mátai telepre, megejteni
1676 VI  |                 mátai telepre, megejteni a törvényes vizsgálatot.~A
1677 VI  |                 a törvényes vizsgálatot.~A vádlottat, a leányzót már
1678 VI  |                vizsgálatot.~A vádlottat, a leányzót már kivallatták:
1679 VI  |               mondott egyebet, mint hogy a Sándort olyan nagyon szerette,
1680 VI  |                 is volt írva. Hátra volt a gyilkos méregkeverőnek a
1681 VI  |                 a gyilkos méregkeverőnek a szembesítése az áldozatával,
1682 VI  |             foganatba vétetett, amint az a jártányi erejét visszakapta.~
1683 VI  |             jártányi erejét visszakapta.~A csikós ez egész idő alatt
1684 VI  |                  idő alatt elő sem hozta a doktor előtt a leány nevét.
1685 VI  |                 sem hozta a doktor előtt a leány nevét. Úgy tett, mintha
1686 VI  |                 hogy az őt ápolta. Amint a legény eszméletét visszanyerte,
1687 VI  |                 eszméletét visszanyerte, a leány nem mutatta magát
1688 VI  |              mutatta magát előtte többé.~A szembesítést megelőzőleg,
1689 VI  |                szembesítést megelőzőleg, a bíró felolvastatá a leány
1690 VI  |         megelőzőleg, a bíró felolvastatá a leány előtt a vallomását,
1691 VI  |               felolvastatá a leány előtt a vallomását, amit az újból
1692 VI  |                  Ekkor aztán elővezették a Decsi Sándort.~A csikósbojtár,
1693 VI  |             elővezették a Decsi Sándort.~A csikósbojtár, amint belépett
1694 VI  |             csikósbojtár, amint belépett a szobába, elkezdett szerepet
1695 VI  |          kicsinált szerepet.~Mintha csak a színpadi csikósoktul tanulta
1696 VI  |                csikósoktul tanulta volna a hetvenkedést, úgy betyárkodott.
1697 VI  |                úgy félvállrul hányta oda a becirkernek, arra a kérdésre,
1698 VI  |                  oda a becirkernek, arra a kérdésre, hogy mi a neve:~–
1699 VI  |                 arra a kérdésre, hogy mi a neve:~– Decsi Sándor az
1700 VI  |                  ide! Nem is tartozom én a cibil elé: mert én még a
1701 VI  |                 a cibil elé: mert én még a császár katonája vagyok!
1702 VI  |              keresete rajtam, állítsanak a regement-auditor elé: annak
1703 VI  |  regement-auditor elé: annak megfelelek.~A bíró hidegvérrel csitítá
1704 VI  |                 bíró hidegvérrel csitítá a legényt.~– Csak csendesen,
1705 VI  |            érdeklő ügyben, s azt célozza a jelen vizsgálat. Mondja
1706 VI  |                   mikor volt ön legutóbb a hortobágyi csárda ivószobájában?~–
1707 VI  |               való rajta! Hanem előbb az a zsandár menjen le innen
1708 VI  |                  zsandár menjen le innen a hátam mögül; mert ha hozzám
1709 VI  |                   Csak lassan, ifjú vér. A zsandár nem önt őrzi. Hát
1710 VI  |                   mikor volt látogatóban a Klári kisasszonynál, amikor
1711 VI  |                   Hát legutoljára voltam a hortobágyi csárdában tavaly,
1712 VI  |                   Dömötör napján, amikor a juhászokat fogadják; akkor
1713 VI  |                   Sándor! – kiálta közbe a leány.~– Hát Sándor vagyok.
1714 VI  |              vagyok. Annak kereszteltek.~A bíró kérdezé:~– Hát ezelőtt
1715 VI  |                 három nappal nem volt ön a hortobágyi csárdában, amikor
1716 VI  |             hortobágyi csárdában, amikor a csapláros leány önnek a
1717 VI  |                  a csapláros leány önnek a bort adta, melybe mandragóra
1718 VI  |              beteg lett?~– Én nem voltam a hortobágyi csárdában, s
1719 VI  |                  csárdában, s nem láttam a Klári leányasszonyt – van
1720 VI  |               van félesztendeje, nemhogy a borábul ittam volna.~– Sándor! –
1721 VI  |                    Énértem? – kiálta fel a leány.~A bíró bosszús lett.~–
1722 VI  |           Énértem? – kiálta fel a leány.~A bíró bosszús lett.~– Ne
1723 VI  |                Ne akarja ön félrevezetni a bíróságot az eltagadással.
1724 VI  |               bíróságot az eltagadással. A leány már mindent bevallott:
1725 VI  |                  hogy ő itatta meg önnel a mandragóragyökérrel megmérgezett
1726 VI  |           megmérgezett bort.~– Hát akkor a leányzó hazudott.~– De hát
1727 VI  |          hazudott.~– De hát mi oka volna a leánynak egy oly bűnmerényletet
1728 VI  |       bűnmerényletet költeni magára, ami a legsúlyosabb büntetést vonja
1729 VI  |                oka volna? Az, hogy olyan a leány, hogy mikor rájön
1730 VI  |                  leány, hogy mikor rájön a „jó órája”, olyankor se
1731 VI  |              hall, hanem félrebeszél. Az a vitája a Klári leányasszonynak
1732 VI  |                 félrebeszél. Az a vitája a Klári leányasszonynak ellenem,
1733 VI  |            leányasszonynak ellenem, hogy a szemeink nem találkoznak
1734 VI  |                   hogy kinél voltam hát, a más szép leányánál, a lelkemet
1735 VI  |               hát, a más szép leányánál, a lelkemet vesztegetni, a
1736 VI  |                  a lelkemet vesztegetni, a szívemet gyógyítgatni, aki
1737 VI  |              gyógyítgatni, aki aztán azt a bódítót megitatta velem?
1738 VI  |               akarom, nem mondom meg. Az a bosszúja, hogy „nem” voltam
1739 VI  |               mentem, mikor hazakerültem a katonaságbul fellábbal. (
1740 VI  |                 Értsd: „Verlaub”.)~Ettül a szótul egész sárkánnyá lett
1741 VI  |              szótul egész sárkánnyá lett a leány.~– Sándor! Te sohasem
1742 VI  |            Amikor egy hazug szóval, amit a szájadba rágtak, megmenthetted
1743 VI  |                megmenthetted volna magad a katonáskodástul, nem tudtad
1744 VI  |              voltál negyednapja? Hát ezt a fésűt ki hozta nekem, amire
1745 VI  |              fésűt ki hozta nekem, amire a hajam fel van tűzve?~A csikós
1746 VI  |             amire a hajam fel van tűzve?~A csikós gúnyos nevetéssel
1747 VI  |            gúnyos nevetéssel veté oda:~– A kisasszony tudja jobban, „
1748 VI  |                    ki” volt az oka, hogy a haját fésűre feltűzte!~–
1749 VI  |               igazság! Azt nem bánom, ha a bűnömért a pellengérre kötnek,
1750 VI  |                 nem bánom, ha a bűnömért a pellengérre kötnek, ha kikorbácsolnak.
1751 VI  |                  kikorbácsolnak. Itt van a fejem, vágják le, nem bánom.
1752 VI  |                 hozzám, mert az rosszabb a halálnál.~A bíró méregbe
1753 VI  |                  az rosszabb a halálnál.~A bíró méregbe jött.~– Ezer
1754 VI  |                mennykő! Végezzék el önök a szerelmes vitájukat egymás
1755 VI  |                eset fordult elő, ki volt a mérgező?~– No felelj rá! –
1756 VI  |                   No felelj rá! – kiálta a leány, lángoló arccal. –
1757 VI  |              szép, bogárszemű leány állt a sátor előtt. Megszólított,
1758 VI  |                Ott mulattam velük. Ittam a borukból. Mindjárt éreztem,
1759 VI  |             valami keserű íze van. Hanem a cigányleány csókja édes
1760 VI  |            Hazudsz! Hazudsz! – kiáltotta a leány. – Most gondoltad
1761 VI  |                    Most gondoltad ki ezt a mesét!~A bojtárlegény pedig
1762 VI  |                gondoltad ki ezt a mesét!~A bojtárlegény pedig dévajul
1763 VI  |           dévajul nevetett. Jobb kezével a tarkójához kapott, a másikkal
1764 VI  |             kezével a tarkójához kapott, a másikkal füttyeket hányva
1765 VI  |                másikkal füttyeket hányva a levegőbe, elkezdé dúdolni „
1766 VI  |                elkezdé dúdolni „azt” azt a nótát:~„Hogy ne volna jó
1767 VI  |               Nem „most” gondolta ki ezt a mesét; hanem még azon a
1768 VI  |                  a mesét; hanem még azon a kínos éjszakán, amikor a „
1769 VI  |                 a kínos éjszakán, amikor a „sárga rózsa” igazgatta
1770 VI  |                   sárga rózsa” igazgatta a feje alját, borongatta a
1771 VI  |                 a feje alját, borongatta a homlokát. Azzal a fájó fejével
1772 VI  |             borongatta a homlokát. Azzal a fájó fejével gondolta ki
1773 VI  |                  fejével gondolta ki ezt a mesét a hűtlen szeretőjének
1774 VI  |                  gondolta ki ezt a mesét a hűtlen szeretőjének a megmentésére.~
1775 VI  |              mesét a hűtlen szeretőjének a megmentésére.~A bíró bosszúsan
1776 VI  |             szeretőjének a megmentésére.~A bíró bosszúsan ütött az
1777 VI  |             komoly pozitúrába veté magát a bojtár.~– Én, tekintetes
1778 VI  |                 élő Istenre.~S felemelte a három ujját a magasra.~–
1779 VI  |                  felemelte a három ujját a magasra.~– Nem! Nem! Nem
1780 VI  |                  Nem esküszöl! – kiabált a leány. – A lelked üdvösségét
1781 VI  |           esküszöl! – kiabált a leány. – A lelked üdvösségét el nem
1782 VI  |             ördög! Bolondok vagytok mind a ketten – mondá ki az ítéletet
1783 VI  |            ketten – mondá ki az ítéletet a bíró. – Jegyző úr, írja
1784 VI  |               bíró. – Jegyző úr, írja be a bojtár vallomását a cigányleányról:
1785 VI  |              írja be a bojtár vallomását a cigányleányról: aki a bűn
1786 VI  |         vallomását a cigányleányról: aki a bűn elkövetésével vádoltatik.
1787 VI  |        elkövetésével vádoltatik. Keresse a rendőrség: hova lett? Ez
1788 VI  |                   majd behívatnak.~Ezzel a leányt szabadon bocsáták;
1789 VI  |            kompetált neki, azt megkapta.~A legénynek még hátra kellett
1790 VI  |              hátra kellett maradni, hogy a vallomásról felvett jegyzőkönyvet
1791 VI  |                 meghallgassa és aláírja.~A leány megvárta a legényt
1792 VI  |                aláírja.~A leány megvárta a legényt a folyosón, amíg
1793 VI  |                 leány megvárta a legényt a folyosón, amíg kijön. A
1794 VI  |                  a folyosón, amíg kijön. A paripája oda volt már kötve
1795 VI  |                  már kötve az akácfához.~A bojtár előbb átment a doktorhoz,
1796 VI  |         akácfához.~A bojtár előbb átment a doktorhoz, megköszönni a
1797 VI  |                 a doktorhoz, megköszönni a hűséges ápolást.~A doktor
1798 VI  |           megköszönni a hűséges ápolást.~A doktor is jelen volt a vallatásnál,
1799 VI  |                   A doktor is jelen volt a vallatásnál, mint hivatalos
1800 VI  |            hallott.~– No Sándor! – mondá a legénynek, mikor átestek
1801 VI  |                 legénynek, mikor átestek a hálálkodáson: – én már sok
1802 VI  |                sok híres színészt láttam a teátrumban; de ilyen jól
1803 VI  |                  ilyen jól nem játszotta a betyárt egy se, mint te.~–
1804 VI  |                nem jól tettem? – kérdezé a legény komolyan.~– Becsületes
1805 VI  |                  tetted. Adj egy jó szót a leánynak, ha találkozol
1806 VI  |               találkozol vele. Nem tudta a jámbor, hogy rosszat cselekszik.~–
1807 VI  |         haragszom rá. Az Isten áldja meg a doktor urat a sok jóságáért.~
1808 VI  |                  áldja meg a doktor urat a sok jóságáért.~Mikor kilépett
1809 VI  |                jóságáért.~Mikor kilépett a folyosóra, a leány útját
1810 VI  |              Mikor kilépett a folyosóra, a leány útját állta: megfogta
1811 VI  |              leány útját állta: megfogta a kezét.~– Sándor! Mit tettél
1812 VI  |               magaddal? Kárhozatra adtad a lelkedet! Hamisan esküdtél,
1813 VI  |            valaha szerettél: azért, hogy a testem meg ne korbácsolják,
1814 VI  |              korbácsolják, karcsú nyakam a bitófa alatt le ne vágják.
1815 VI  |                Annyit mondok neked, hogy a mai naptól fogva kettőnk
1816 VI  |                  egyik. Nem tudok többet a szemedbe nézni; mert magamat
1817 VI  |             Annyit sem érek már, mint ez a fületlen pityke, ami a lajbimról
1818 VI  |                ez a fületlen pityke, ami a lajbimról leszakadt. Az
1819 VI  |                 meg.~Azzal fölveté magát a paripájára: eloldotta az
1820 VI  |                  akácfátul, s elrobogott a pusztába.~A leány nézett,
1821 VI  |                 s elrobogott a pusztába.~A leány nézett, nézett, csak
1822 VI  |                   csak nézett utána, míg a könnyeitől a két szeme el
1823 VI  |                  utána, míg a könnyeitől a két szeme el nem homályosult,
1824 VI  |               akkor aztán fölkereste azt a földre dobott fületlen gombot,
1825 VI  |               fületlen gombot, s eldugta a keblébe.~
1826 VII |               megesett az az eset, amire a számadó számított, hogy
1827 VII |            számadó számított, hogy amire a tehéncsordával eljutottak
1828 VII |                tehéncsordával eljutottak a polgári révhez, nem lehetett
1829 VII |             polgári révhez, nem lehetett a vízen átkelni. A Tisza,
1830 VII |                lehetett a vízen átkelni. A Tisza, a Sajó, a Hernád
1831 VII |                  vízen átkelni. A Tisza, a Sajó, a Hernád mind egyszerre
1832 VII |                átkelni. A Tisza, a Sajó, a Hernád mind egyszerre megáradt.
1833 VII |          egyszerre megáradt. Akkora volt a víz, hogy a hídláb padlóját
1834 VII |                  Akkora volt a víz, hogy a hídláb padlóját mosta. A
1835 VII |                 a hídláb padlóját mosta. A kompot kihúzták a szárazra,
1836 VII |                 mosta. A kompot kihúzták a szárazra, s odakötözték
1837 VII |                  szárazra, s odakötözték a part melletti fűzfákhoz.
1838 VII |                 part melletti fűzfákhoz. A hömpölygő iszapos ár gyökerestől
1839 VII |          özönvízben: ilyenkor nem félnek a vadásztul.~Pedig nagy baj
1840 VII |                baj volt, hogy megszakadt a közlekedés: – nem csak a
1841 VII |                 a közlekedés: – nem csak a hercegi tehenekre nézve,
1842 VII |                mint sokkal inkább azokra a vásárosokra nézve, akik
1843 VII |            vásárra igyekeztek, s akiknek a szekerei mind ott álltak
1844 VII |                 szekerei mind ott álltak a szabad ég alatt a latyakban:
1845 VII |                 álltak a szabad ég alatt a latyakban: a gazdáik a révház
1846 VII |             szabad ég alatt a latyakban: a gazdáik a révház egyetlen
1847 VII |             alatt a latyakban: a gazdáik a révház egyetlen kocsmaszobájában
1848 VII |                elindult szénát vásárolni a csorda számára; megvett
1849 VII |               kalangyát.~– Itt süthetjük a makkot három álló napig!~
1850 VII |                három álló napig!~Az volt a szerencse, hogy a vásárosok
1851 VII |                Az volt a szerencse, hogy a vásárosok között volt egy
1852 VII |     pecsenyesütőnő is, aki hozta magával a rengeteg vaskondért, meg
1853 VII |                 rengeteg vaskondért, meg a frissen vágott sertéshúst.
1854 VII |                 mindjárt vásárt üthetett a portékájával; lacikonyhát
1855 VII |                 pénzen venni: azt hozott a Tisza. Bora volt a révkorcsmárosnak;
1856 VII |                hozott a Tisza. Bora volt a révkorcsmárosnak; karcos,
1857 VII |              tarisznyát, mikor útra adja a fejét.~Így aztán csak eltelik
1858 VII |                az idő, az ismerkedéssel.~A debreceni csizmadia meg
1859 VII |                  debreceni csizmadia meg a balmazújvárosi cserzővarga
1860 VII |          cserzővarga már régi ismerősök; a gubást mindenki „komám”-
1861 VII |               mindenki „komám”-nak híja; a mézesbábos extra asztalnál
1862 VII |                 azt hiszi, hogy ő különb a többinél, azért, mert veresgalléros
1863 VII |                hanem azért ő is beleszól a diskurzusba. Később egy
1864 VII |               mert görbe orra van. Mikor a gulyásbojtár bejön, annak
1865 VII |          szorítanak helyet az asztalnál; a gulyás tekintélyét még a
1866 VII |                 a gulyás tekintélyét még a városi ember is respektálja.
1867 VII |             városi ember is respektálja. A két morva hajcsár kinn maradt
1868 VII |                morva hajcsár kinn maradt a csordánál, azt strázsálja.~
1869 VII |          eltrécselhetnek, mert nincs itt a Pundorné ifjasszony: ha
1870 VII |               többet senki szóhoz. Annak a szekere azonban megrekedt
1871 VII |                azonban megrekedt valahol a vendégmarasztó útban, mivelhogy
1872 VII |         mivelhogy egy kondicióban jönnek a sógorával, az asztalossal.
1873 VII |                pedig szappannal látja el a világot, meg faggyúgyertyával.
1874 VII |                  faggyúgyertyával. Mikor a bojtár belépett, már úgy
1875 VII |                már úgy tele volt pipálva a szoba, hogy alig látott
1876 VII |                  szoba, hogy alig látott a nagy füstben.~– Hát mondja
1877 VII |                  csak, komám – folytatja a csizmadia, a tímárhoz intézve
1878 VII |                   folytatja a csizmadia, a tímárhoz intézve szavait –,
1879 VII |               kegyelmetek közelebb esnek a hortobágyi csárdához ottan,
1880 VII |               mink: hogyan történt annak a csikósbojtárnak a megétetése
1881 VII |                  annak a csikósbojtárnak a megétetése a csárdás leánya
1882 VII |             csikósbojtárnak a megétetése a csárdás leánya által?~Ez
1883 VII |                 csárdás leánya által?~Ez a szó minthacsak a szívén
1884 VII |               által?~Ez a szó minthacsak a szívén lőtt volna keresztül
1885 VII |              szívén lőtt volna keresztül a gulyásbojtárnak.~– Hát a
1886 VII |                 a gulyásbojtárnak.~– Hát a biz úgy történt, hogy a
1887 VII |                  a biz úgy történt, hogy a szép Klárika varjúkörömmel
1888 VII |      varjúkörömmel találta megpaprikázni a tokányt, amit a Decsi Sándornak
1889 VII |            megpaprikázni a tokányt, amit a Decsi Sándornak főzött.~
1890 VII |                  Decsi Sándornak főzött.~A mézesbábos közbeszólt:~–
1891 VII |                 Én pedig úgy tudom, hogy a méhserbe tett gebulát, amivel
1892 VII |            méhserbe tett gebulát, amivel a halakat szokták elbódítani.~–
1893 VII |             onnan vitték el, Újvárosbul, a regementfelcsert, a kimúlt
1894 VII |          Újvárosbul, a regementfelcsert, a kimúlt csikóst felboncolni:
1895 VII |              felboncolni: meg is találta a belsejében a varjúkörmöket.
1896 VII |                  is találta a belsejében a varjúkörmöket. Eltették
1897 VII |             Eltették spirituszba. Az fog a törvényszéknél tanúskodni.~–
1898 VII |                    Az úr már meg is ölte a csikóst. Hiszen nem halt
1899 VII |                   Hiszen nem halt az meg a méregtől, csak megbolondult:
1900 VII |          felküldték Budára, ott kifúrják a fejét, mert mind odament
1901 VII |                 fejét, mert mind odament a méregnek az ereje.~– Ahun
1902 VII |                    deszkát árulni.” Hisz a feleségem beszélt maga a
1903 VII |                 a feleségem beszélt maga a csináltvirág készítőnével,
1904 VII |           csináltvirág készítőnével, aki a Decsi Sándor szemfödelére
1905 VII |             Sándor szemfödelére csinálta a bokrétákat. Az már csak
1906 VII |                már csak szent!~– No, itt a Csikmákné asszonyom, a pecsenyesütőné!
1907 VII |               itt a Csikmákné asszonyom, a pecsenyesütőné! az egy nappal
1908 VII |                  az bizonyosan tudja.~De a Csikmákné asszonyom csak
1909 VII |                 az ablakon át adhatta be a véleményét; mert a sistergő
1910 VII |            adhatta be a véleményét; mert a sistergő katlant nem hagyhatta
1911 VII |              Szerinte már el is temették a megmérgezett csikóst: a
1912 VII |                  a megmérgezett csikóst: a debreceni kántus énekelt
1913 VII |                  kántus énekelt fölötte; a szénior el is búcsúztatta.~–
1914 VII |                 el is búcsúztatta.~– Hát a leánnyal mi történt? – kérdezték
1915 VII |         kérdezték egyszerre hárman is.~– A leány pedig elszökött világgá.
1916 VII |                elszökött világgá. Elment a szeretőjével, egy gulyásbojtárral,
1917 VII |                  gulyásbojtárral, akinek a tanácsára a csikóst megmérgezték,
1918 VII |      gulyásbojtárral, akinek a tanácsára a csikóst megmérgezték, s
1919 VII |                 mind hallgatta csendesen a Lacza Ferkó.~– Mesebeszéd!
1920 VII |              Lirum-lárum! – tromfolta le a mézesbábos.~– Nem jól tetszik
1921 VII |            asszonyomnak! Rögtön elfogták a leányt, vasra verték, így
1922 VII |                hozták be zsandárok közt. A legényem ott volt, mikor
1923 VII |               ott volt, mikor bekísérték a városházba.~A gulyásbojtár
1924 VII |                 bekísérték a városházba.~A gulyásbojtár csak hallgatott,
1925 VII |             Egyszerre jött nagy robajjal a sereghajtó, a fentemlített
1926 VII |              nagy robajjal a sereghajtó, a fentemlített Pundorné ifjasszony.
1927 VII |                  Elöl maga, nyomában meg a kocsis, meg a sógor, a nagy
1928 VII |               nyomában meg a kocsis, meg a sógor, a nagy útiládát cipelve.~
1929 VII |               meg a kocsis, meg a sógor, a nagy útiládát cipelve.~Igazán
1930 VII |              cipelve.~Igazán udvarias az a magyar nyelv, hogy az ilyen
1931 VII |                 az ilyen alakot is, mint a szappanosné, ifjasszonynak
1932 VII |                   No, megmondja mindjárt a Pundorné ifjasszony, hogy
1933 VII |              ifjasszony, hogy mi történt a korcsmárosleánnyal, aki
1934 VII |                  korcsmárosleánnyal, aki a csikósbojtárt megétette?~–
1935 VII |                 egy kicsit. (Azzal leült a nagy ládára: szék, lóca
1936 VII |              szék, lóca tönkrement volna a termete alatt.)~– No hát
1937 VII |              alatt.)~– No hát elfogták-e a szép Klárit, vagy világgá
1938 VII |                ítélték, holnap teszik ki a siralomházba; holnapután
1939 VII |                 kivégzik. Ma érkezik meg a szegedi hóhér; ott fogadtak
1940 VII |               ott fogadtak neki szállást a Fehér Lóban, mert a Bikában
1941 VII |             szállást a Fehér Lóban, mert a Bikában nem akartak neki
1942 VII |              mint hogy itt ülök. Magátul a hauzknyektul tudom, aki
1943 VII |      hauzknyektul tudom, aki tőlem veszi a gyertyát.~– Vajon milyen
1944 VII |                bizony megérdemelné, s ha a régi igazság megvolna, úgy
1945 VII |          nemesleány, az apja nemesember. A nemesembert nyakazni szokták.~–
1946 VII |                 ifjasszony! – ellenkezék a mézeskalácsos.~– Adnak is
1947 VII |             Adnak is már mai nap valamit a nemességre! Igaz! 48 előtt,
1948 VII |               sohasem kértek tőlem vámot a pesti hídon; de most már
1949 VII |              mentéjével! – voná meg tőle a szót a gubás. – Hadd beszélje
1950 VII |                     voná meg tőle a szót a gubás. – Hadd beszélje el
1951 VII |               volt az oka annak, hogy az a szép leány ilyen gyilkosságra
1952 VII |           vetemedett.~– Jaj! Az még csak a cifra dolog! Abból még egy
1953 VII |           vásárolni. Sok pénz volt nála. A szép Klárika meg a kincse,
1954 VII |                 nála. A szép Klárika meg a kincse, a gulyásbojtár,
1955 VII |               szép Klárika meg a kincse, a gulyásbojtár, összebeszéltek,
1956 VII |            gulyásbojtár, összebeszéltek, a marhakupecet megölték, beledobták
1957 VII |        marhakupecet megölték, beledobták a Hortobágyba. A csikósbojtár,
1958 VII |                beledobták a Hortobágyba. A csikósbojtár, aki szintén
1959 VII |               aki szintén szerelmes volt a leányba, rajtakapta őket.
1960 VII |                  elébb megosztották vele a rablott pénzt, azután pedig
1961 VII |               alul eltegyék.~– Hát aztán a gulyásbojtárt nem fogták
1962 VII |                  el? – kérdé fölgerjedve a csizmadia.~– Fognák ám,
1963 VII |               zsandár mind azt hajszolja a pusztán. Kurrentálták is
1964 VII |                 is már. Ki van ragasztva a személyleírása. Magam is
1965 VII |                  Száz tallér van kitűzve a fejére, ha valaki élve elfogja.
1966 VII |               pedig jól ismerem!~Ha most a Lacza Ferkó helyében a Decsi
1967 VII |              most a Lacza Ferkó helyében a Decsi Sándor ült volna itten:
1968 VII |                Csak úgy kínálkozik itten a nagyhatású színpadi jelenet.
1969 VII |              bottal az asztalra, kirúgni a széket maga alól, aztán
1970 VII |                rikkantani: „Én vagyok az a bojtár, akit kurrentálnak!
1971 VII |       kurrentálnak! No hát kinek kell az a száz tallér a fejemért?”~
1972 VII |              kinek kell az a száz tallér a fejemért?”~Arra aztán majd
1973 VII |              egész híres társaság; ki le a pincébe, ki fel a kéménybe.~
1974 VII |                  ki le a pincébe, ki fel a kéménybe.~Hanem hát a gulyásnak
1975 VII |                fel a kéménybe.~Hanem hát a gulyásnak nem az a természete.
1976 VII |             Hanem hát a gulyásnak nem az a természete. Ő már hazulról
1977 VII |                okos, óvatos politikához. A szarvasmarhánál megtanulta,
1978 VII |          megtanulta, hogy ennek nem kell a szarvánál kereskedni.~Azt
1979 VII |           csakugyan e személyleírás után a gulyásbojtárra?~– Mán hogy
1980 VII |                  szokta mindig vásárolni a szappant.~Erre a szóra a
1981 VII |               vásárolni a szappant.~Erre a szóra a lókupec is érvényesíteni
1982 VII |                 a szappant.~Erre a szóra a lókupec is érvényesíteni
1983 VII |                  is érvényesíteni akarta a maga tudományát.~– Ugyan
1984 VII |                  ifjasszony, minek volna a gulyásbojtárnak a szappan?
1985 VII |                  volna a gulyásbojtárnak a szappan? Hisz a gulyások
1986 VII |          gulyásbojtárnak a szappan? Hisz a gulyások mind kék inget-gatyát
1987 VII |                viselnek, aminek nem kell a szapulás, mert elébb zsírban
1988 VII |               mert elébb zsírban kifőzik a vásznát.~– No! kotty belé!
1989 VII |          szilvalé! Majd megecetőnek! Hát a szappant csak szennyeshez
1990 VII |        szennyeshez használják, ugye? Hát a gulyás nem szokott borotválkozni?
1991 VII |             szokott borotválkozni? Talán a gulyás is olyan hosszú szakállt
1992 VII |              hosszú szakállt visel, mint a zsidó kupecek?~Az egész
1993 VII |                  egész társaság nevetett a letromfolt közbeszóló rovására.~–
1994 VII |              kellett ez nekem? – dörmögé a lócsiszár.~A gulyásbojtár
1995 VII |                     dörmögé a lócsiszár.~A gulyásbojtár ismét nyugodt
1996 VII |             ismét nyugodt hangon kérdezé a szappanyosnétul:~– Nem tudja
1997 VII |             szappanyosnétul:~– Nem tudja a nevét, édes ifjasszony,
1998 VII |                   édes ifjasszony, annak a gulyásbojtárnak?~– Dehogyisnem
1999 VII |                 mint az édes magzatomat. A nyelvem hegyén van a neve…~–
2000 VII |         magzatomat. A nyelvem hegyén van a neve…~– Nem „Lacza Ferkónak”