Rész

2501 IX  |                emleget. A csikós számára a számadó felesége főz benn
2502 IX  |                számadó felesége főz benn a városban egész hétre valót.
2503 IX  |                öt bojtár együtt vacsorál a számadóval, s a szolgalegényről
2504 IX  |                 vacsorál a számadóval, s a szolgalegényről sem feledkeznek
2505 IX  |     szolgalegényről sem feledkeznek meg.~A ménes sem úgy tesz, ahogy
2506 IX  |                ménes sem úgy tesz, ahogy a gulya napleáldozás után,
2507 IX  |                  napleáldozás után, ahol a szarvas barom, amint megitatták,
2508 IX  |              mind letelepedik s hozzáfog a kérődzéshez; a ló nem ilyen
2509 IX  |                  hozzáfog a kérődzéshez; a ló nem ilyen filozófus;
2510 IX  |                éjszakába is, s amíg csak a hold világít, folyvást ropogtatja
2511 IX  |             világít, folyvást ropogtatja a füvet.~A Decsi Sándornak
2512 IX  |             folyvást ropogtatja a füvet.~A Decsi Sándornak ma cifra
2513 IX  |                  jó kedve van.~Azt kérdi a számadótól a vacsorához
2514 IX  |                   Azt kérdi a számadótól a vacsorához világító őrtűz
2515 IX  |     körösztapámuram, hogyan van az, hogy a ló egész nap tud enni, még
2516 IX  |               marcafánkkal volna is tele a mező, mégse lenne kedvem
2517 IX  |                  egy nyaláb nádat vetett a hamvadó tűzre.~– Hát elmondom
2518 IX  |             abbul az időbül való, amikor a diákok háromszegletű kalapban
2519 IX  |             megvan még, csakhogy nem jár a Hortobágyra. Hogy magyar
2520 IX  |                  járt. – Volt azután itt a Hortobágyon egy király,
2521 IX  |              híttak. Azért volt pedig ez a neve, hogy el tudta csalni
2522 IX  |             csalni Szent Márton alól azt a „mént”, akin az a világon
2523 IX  |               alól azt a „mént”, akin az a világon szerteszét járt.
2524 IX  |              Mártont magánál vendégül, s a lovát bekötötte az akolba. –
2525 IX  |               korán reggel, s azt mondta a királynak: „No már most
2526 IX  |          királynak: „No már most add ide a lovamat, hadd megyek odább”.
2527 IX  |             lovamat, hadd megyek odább”. A király azt mondta neki: „
2528 IX  |            mondta neki: „Nem lehet, mert a ló most eszik.” Szent Márton
2529 IX  |             délig, akkor esmég követelte a lovát. – „Most nem mehet –
2530 IX  |                   Most nem mehet – szólt a király –, mert a ló éppen
2531 IX  |                   szólt a király –, mert a ló éppen eszik.” – Szent
2532 IX  |                 akkor megint megsürgette a lova miatt a királyt: „Bizony
2533 IX  |                 megsürgette a lova miatt a királyt: „Bizony mondom,
2534 IX  |                mondom, nem adhatom, mert a lovad most is eszik!” –
2535 IX  |             Szent Márton, földhöz csapta a kis könyvét, elkáromította
2536 IX  |               kis könyvét, elkáromította a királyt is, meg a lovát
2537 IX  |          elkáromította a királyt is, meg a lovát is. „No hát ragadjon
2538 IX  |                    No hát ragadjon hozzá a nevedhez a mén, hogy soha
2539 IX  |                ragadjon hozzá a nevedhez a mén, hogy soha el ne válhass
2540 IX  |               együtt nevezzenek vele; az a ló pedig legyen arra elátkozva,
2541 IX  |          jóllakva.” – Ezóta van az, hogy a ló egész nap legel, mégsem
2542 IX  |                 aki nem hiszi, menjen el a „hiszem-piszem” ormára,
2543 IX  |                   mert maga is ott volt.~A bojtárok megköszönték a
2544 IX  |                  A bojtárok megköszönték a szép mesét. S aztán ki-ki
2545 IX  |             mesét. S aztán ki-ki sietett a maga lovát fölkeresni, s
2546 IX  |                 maga lovát fölkeresni, s a csendes csillagos éjszakában
2547 IX  |          csillagos éjszakában elbaktatni a maga méneséhez.~
2548 X   |                 húzta éjszakai takarónak a szép patyolat ködöket, amik
2549 X   |           ködöket, amik körültakargatták a földhatárt.~Az újhold sarlója
2550 X   |                 ott köszörülte már magát a zámi halomhoz, fölötte ragyogott
2551 X   |              halomhoz, fölötte ragyogott a szeretők csillaga: az a
2552 X   |                  a szeretők csillaga: az a korán fekvő, korán kelő
2553 X   |               fekvő, korán kelő csillag.~A csikósbojtár a maga ménesétől
2554 X   |                  csillag.~A csikósbojtár a maga ménesétől egy jó futásnyira
2555 X   |                  fekhelyét, ott leszedte a lováról a nyerget takaróstul,
2556 X   |                   ott leszedte a lováról a nyerget takaróstul, kivette
2557 X   |              nyerget takaróstul, kivette a kantárt a fejéből, s azt
2558 X   |            takaróstul, kivette a kantárt a fejéből, s azt a letűzött
2559 X   |                 kantárt a fejéből, s azt a letűzött botjára akasztotta;
2560 X   |             letűzött botjára akasztotta; a pokrócot felyül tette a
2561 X   |                  a pokrócot felyül tette a nyeregre: az a vánkos, szűre
2562 X   |              felyül tette a nyeregre: az a vánkos, szűre a takaró.~
2563 X   |             nyeregre: az a vánkos, szűre a takaró.~Elébb azonban a
2564 X   |                  a takaró.~Elébb azonban a vacsorátul megmaradt kenyerét
2565 X   |              kenyerét falatokra aprózva, a tenyeréből odaadá a lovának.~–
2566 X   |             aprózva, a tenyeréből odaadá a lovának.~– No, már most
2567 X   |                nem eszel egész nap, mint a többi lovak. Te mindig nyereg
2568 X   |          nyargaltattalak, akkor fogjalak a masinába, s hajtsalak kutat
2569 X   |               arra várjanak. Azt hiszik: a ló is olyan kutya, mint
2570 X   |               Aztán megtörölgette szépen a ló szemeit a lobogós ingujjával.~–
2571 X   |        megtörölgette szépen a ló szemeit a lobogós ingujjával.~– No,
2572 X   |              aztán messze ne menj; mikor a hold lemegy, aztán meg az
2573 X   |                hold lemegy, aztán meg az a fényes csillag, akkor visszajöjj
2574 X   |                nem kötlek pányvára, mint a gulyás, nem teszlek békóba,
2575 X   |                 nem teszlek békóba, mint a paraszt. Elég, ha azt mondom, „
2576 X   |              hogyne értette volna! Amint a nyergétől, zablájától megszabadult,
2577 X   |              megszabadult, nagyot ugrott a ló, felhányta a hátulsó
2578 X   |            nagyot ugrott a ló, felhányta a hátulsó lábait, aztán földhöz
2579 X   |               kettőt-hármat hentergőzött a hátán, az ég felé kalimpálva
2580 X   |             hátán, az ég felé kalimpálva a négy lábával, aztán gyorsan
2581 X   |                  nagy röhögve nekiindult a timpós pázsitnak, hosszú
2582 X   |                farkával védelmezve magát a dongó éjjeli bogarak ellen.~
2583 X   |              dongó éjjeli bogarak ellen.~A csikós pedig végigheveredett
2584 X   |             csikós pedig végigheveredett a fekhelyén, a pázsitos földön.~
2585 X   |             végigheveredett a fekhelyén, a pázsitos földön.~Fölséges
2586 X   |                kerek puszta, szuperlátja a csillagos égbolt.~Kész éjszaka
2587 X   |                éjszaka van már. De azért a föld, mint a csintalan rossz
2588 X   |               már. De azért a föld, mint a csintalan rossz gyermek,
2589 X   |                 Harangszó nem hallik ide a városból, se kutyaugatás
2590 X   |                 városból, se kutyaugatás a gulyáskarámból, olyan messze
2591 X   |             olyan messze van ide minden. A közel nádasban a bölömbika
2592 X   |                 minden. A közel nádasban a bölömbika búg, mint valami
2593 X   |              mint valami elvadult lélek; a mocsárok fülemüléje, a nádiveréb
2594 X   |                   a mocsárok fülemüléje, a nádiveréb rikongat, cserreget;
2595 X   |              mellé ezernyi béka csinálja a kórust; közbekelepel a Hortobágy
2596 X   |          csinálja a kórust; közbekelepel a Hortobágy malmának egyhangú
2597 X   |          malmának egyhangú pitléje. Fenn a magas égben panaszhang,
2598 X   |                  sorban; alig látni őket a csillagos égen. Egy-egy
2599 X   |                keveredik fel, s végighúz a légben: az is olyan hang,
2600 X   |                   az is olyan hang, mint a kísértetzengés. Közbe-közbehangzik
2601 X   |              szegény csikósbojtár, amint a fejedet letetted a nyeregre,
2602 X   |                 amint a fejedet letetted a nyeregre, mindjárt elaludtál:
2603 X   |                  most meg csak így nézed a sötétkék eget, s szólítgatod
2604 X   |             sötétkék eget, s szólítgatod a csillagokat, ahogy megtanított
2605 X   |           csillagokat, ahogy megtanított a neveikre a vén körösztapád.
2606 X   |             ahogy megtanított a neveikre a vén körösztapád. Ott az
2607 X   |           körösztapád. Ott az ég közepén a „göncöl térítője”, aki sohse
2608 X   |              térítője”, aki sohse mozdul a helyéből; amott az a páros
2609 X   |              mozdul a helyéből; amott az a páros a „bojtár kettőse”,
2610 X   |               helyéből; amott az a páros a „bojtár kettőse”, az a színe-váltogató
2611 X   |             páros a „bojtár kettőse”, az a színe-váltogató az „árvaleány
2612 X   |                árvaleány pillantása”. Ez a fényes ott az ég alján a „
2613 X   |                 a fényes ott az ég alján a „kaszás csillag”, de még
2614 X   |               csillag”, de még fényesebb a „bujdosók lámpása”. Az a
2615 X   |                 a „bujdosók lámpása”. Az a három ott a „három király
2616 X   |                 lámpása”. Az a három ott a „három király csillaga” –
2617 X   |               csillaga” – egy csoportban a „hetevény csillaga”, s az,
2618 X   |                aki most mindjárt leszáll a sűrű ködbe, a „mennyország
2619 X   |           mindjárt leszáll a sűrű ködbe, a „mennyország ablaka”.~Mi
2620 X   |                  ablaka”.~Mi haszna neki a csillagokat nézni, ha nem
2621 X   |             Valami nagy teher úgy nyomja a szívét, valami nagy sebben
2622 X   |            valami nagy sebben úgy vérzik a lelke! Tán ha kiönthetné
2623 X   |             lelke! Tán ha kiönthetné azt a nagy keserűséget, ha elpanaszolhatná,
2624 X   |    megkönnyebülne utána. De amilyen nagy a puszta, olyan üres!~A fényes
2625 X   |               nagy a puszta, olyan üres!~A fényes csillag is leszállt,
2626 X   |              fényes csillag is leszállt, a hold is alámerült; a paripa
2627 X   |           leszállt, a hold is alámerült; a paripa abbahagyta a legelést,
2628 X   |           alámerült; a paripa abbahagyta a legelést, s visszajött a
2629 X   |                 a legelést, s visszajött a gazdájához. Szép csendesen
2630 X   |                  félne, hogy fölkelti, s a nyakát előre nyújtva, úgy
2631 X   |              lovam. Nem alszom még.~Erre a mén vidáman röhögni kezdett,
2632 X   |               aztán maga is leheveredett a gyepre, oda a gazdája mellé;
2633 X   |               leheveredett a gyepre, oda a gazdája mellé; de csak úgy
2634 X   |               gazdája mellé; de csak úgy a csülkeire.~A bojtár feltápászkodott,
2635 X   |                 de csak úgy a csülkeire.~A bojtár feltápászkodott,
2636 X   |              kedves lovam „Vidám”. Ilyen a leány! Kívül arany, belül
2637 X   |                 megvéreztem az oldaladat a sarkantyúval, csak hogy
2638 X   |               Hányszor hagytalak kikötve a kapuja előtt, hóban, sárban,
2639 X   |          gondoltam, csak őtet szerettem.~A mén csak úgy befelé nevetett
2640 X   |                  hogyne tudná ő mindezt! A biz úgy volt.~– Azt is tudod,
2641 X   |              engem! … Rózsákat tűzködött a füled mellé, pántlikába
2642 X   |                  mellé, pántlikába fonta a sörényedet, cukros kaláccsal
2643 X   |                 cukros kaláccsal etetett a tenyeréből … Hányszor visszahúzott
2644 X   |                 az ölelésével, mikor már a nyeregben ültem? meg-meg
2645 X   |                  ültem? meg-meg átölelte a nyakadat, hogy még ott marasszon.~
2646 X   |                  hogy még ott marasszon.~A paripa csendes hhhmmel dörmögött
2647 X   |               fért hozzá, s el nem lopta a szívének felét! Lopta volna
2648 X   |          idvességnek, félig kárhozatnak.~A mén bizonyosan vigasztalni
2649 X   |                vigasztalni akarta, mikor a fejét odatette a gazdája
2650 X   |                   mikor a fejét odatette a gazdája térdére.~A csikós
2651 X   |              odatette a gazdája térdére.~A csikós elbúsultan dörmögé:~–
2652 X   |                   veretlen ne hagyja, ki a más rózsáját magának szakasztja!
2653 X   |                  az anyja is megsiratja.~A paripa a farkával csapkodta
2654 X   |                  is megsiratja.~A paripa a farkával csapkodta a földet;
2655 X   |              paripa a farkával csapkodta a földet; őrá is átszállt
2656 X   |                  földet; őrá is átszállt a gazdája haragos indulatja.~–
2657 X   |                Hát biz ezen az állapoton a mén sem tudott változtatni.
2658 X   |                változtatni. Megnyugvását a nehéz sorsban azzal fejezte
2659 X   |             fejezte ki, hogy végigfeküdt a földön, s a nyakát is elnyújtá
2660 X   |                  végigfeküdt a földön, s a nyakát is elnyújtá a nagy
2661 X   |                   s a nyakát is elnyújtá a nagy fejével.~A bojtár nem
2662 X   |                 elnyújtá a nagy fejével.~A bojtár nem akarta megengedni,
2663 X   |                  akarta megengedni, hogy a paripája még álomnak adja
2664 X   |                paripája még álomnak adja a fejét; még volt vele beszélni
2665 X   |          beszélni valója.~Egy cuppogatás a szájjal, olyanforma, mintha
2666 X   |                  csók volna, felserkenti a mént.~– Ne aludjál még …
2667 X   |                   Sohasem hagy el többet a gazdád … Meg nem válnék
2668 X   |                 tudom, hogyan segítettél a földről fölemelgetni a doktornak,
2669 X   |        segítettél a földről fölemelgetni a doktornak, a mándlimnál
2670 X   |                fölemelgetni a doktornak, a mándlimnál fogva, mikor
2671 X   |                fogva, mikor ott hevertem a pusztán dögrováson, hogy
2672 X   |             pusztán dögrováson, hogy már a sasok vijjongtak körülöttem? –
2673 X   |                  körülöttem? – Megfogtad a ruhám a fogaddal, úgy emelgettél.
2674 X   |          körülöttem? – Megfogtad a ruhám a fogaddal, úgy emelgettél.
2675 X   |              félj, nem megyünk át többet a hortobágyi hídon: – nem
2676 X   |                     nem térünk be többet a hortobágyi csárdába! … Megesküszöm
2677 X   |                     Megesküszöm itt most a csillagos égre, hogy soha,
2678 X   |           sohádon-soha be nem lépek azon a küszöbön, ahol az a leány
2679 X   |                 azon a küszöbön, ahol az a leány lakik! … Ne ragyogjanak
2680 X   |                  Ne ragyogjanak rám ezek a csillagok többet, ha a szavamat
2681 X   |              ezek a csillagok többet, ha a szavamat megszegem…~Ennél
2682 X   |           megszegem…~Ennél az egy szónál a mén is felállt a két első
2683 X   |                  szónál a mén is felállt a két első lábára; úgy ült,
2684 X   |               első lábára; úgy ült, mint a kutyák szoktak, a hátulján.~–
2685 X   |                   mint a kutyák szoktak, a hátulján.~– Azért ne félj,
2686 X   |            vénülünk itt meg … – folytatá a csikós. – Nem gázoljuk mindig
2687 X   |                  Nem gázoljuk mindig ezt a mezőt… Mikor kicsi gyerek
2688 X   |                  mindig így!… Majd eljön a napja, kivesszük az eszterhaj
2689 X   |          kivesszük az eszterhaj alól azt a régi zászlót, utána eredünk
2690 X   |                 ifjú legények: megtörjük a csontját a gonosz kozáknak …
2691 X   |           legények: megtörjük a csontját a gonosz kozáknak … Odajössz
2692 X   |                   Mintha már hallaná azt a trombitaszót, felugrott
2693 X   |                  trombitaszót, felugrott a mén, s az első lábával vágta
2694 X   |                  s az első lábával vágta a pázsitot, sörényét felborzolta,
2695 X   |          fölemelte, s úgy nyerített bele a csendes éjszakába. Valamennyi
2696 X   |              éjszakába. Valamennyi ménló a pusztán, mint a tábori őrszemek,
2697 X   |         Valamennyi ménló a pusztán, mint a tábori őrszemek, visszanyerített
2698 X   |                őrszemek, visszanyerített a szavára.~– Ott végezzük
2699 X   |                 Ott végezzük el majd ezt a dolgot! … Ott meggyógyul
2700 X   |                 dolgot! … Ott meggyógyul a keserűségünk: nem könnyhullatással! …
2701 X   |                  könnyhullatással! … Nem a hűtelen leánynak mérges
2702 X   |             ellenség kardjától romlik el a testem. S aztán, mikor ott
2703 X   |             mikor ott fogok majd fekünni a véres csatamezőn, te ott
2704 X   |                mintha ki akarná próbálni a lova hűségét, úgy tett a
2705 X   |                 a lova hűségét, úgy tett a legény, mintha már meg volna
2706 X   |              halva: elveté magát hanyatt a földre, két kezét elnyújtva
2707 X   |              kezét elnyújtva mereventen.~A paripa csak nézte egy ideig;
2708 X   |                   aztán hogy látta, hogy a gazdája nem mozdul, odalépett
2709 X   |             odalépett hozzá, hátrasunyva a két fülét, s elkezdte az
2710 X   |                  körülfutkosta. Hogy még a dobogásra sem ébredt föl,
2711 X   |                  föl, odaállt melléje, s a nyakába csatolt szűrét megfogva
2712 X   |                  csatolt szűrét megfogva a fogával, annál fogva kezdte
2713 X   |                  emelgetni, míg utoljára a csikós elhagyta a tréfát,
2714 X   |               utoljára a csikós elhagyta a tréfát, felnyitá a szemeit,
2715 X   |              elhagyta a tréfát, felnyitá a szemeit, s átnyalábolta
2716 X   |                  szemeit, s átnyalábolta a mén nyakát mind a két karjával.~–
2717 X   |           átnyalábolta a mén nyakát mind a két karjával.~– Te vagy
2718 X   |                 én egyetlen hű társam.~S a mén valósággal nevetett:
2719 X   |              nevetett: felhúzta az ínyét a fogárul, úgy fejezte ki
2720 X   |                  fogárul, úgy fejezte ki a maga örömét, s aztán elkezdett
2721 X   |                  hogy csak tréfa volt ez a meghalás. Utoljára aztán
2722 X   |              Utoljára aztán leveté magát a földre s végignyúlt. Már
2723 X   |                most hát ő is megtréfálja a gazdáját: ő tesz úgy, mintha
2724 X   |                  Beszélhetett aztán neki a bojtár, cuppogathatott a
2725 X   |                 a bojtár, cuppogathatott a szájával: a ló meg sem moccant.~
2726 X   |               cuppogathatott a szájával: a ló meg sem moccant.~A bojtár
2727 X   |          szájával: a ló meg sem moccant.~A bojtár aztán odatette a
2728 X   |                  A bojtár aztán odatette a fejét a ló nyakára: olyan
2729 X   |            bojtár aztán odatette a fejét a ló nyakára: olyan volt az
2730 X   |                az neki, mint egy vánkos. A mén felemelte a fejét: látta,
2731 X   |                  vánkos. A mén felemelte a fejét: látta, hogy a gazdája
2732 X   |           felemelte a fejét: látta, hogy a gazdája alszik, meg sem
2733 X   |              akkor sem mozdult volna meg a paripa, ha valami neszt
2734 X   |                horkantással ébreszté fel a gazdáját.~A bojtár felugrott
2735 X   |                 ébreszté fel a gazdáját.~A bojtár felugrott fektéből.
2736 X   |               felugrott fektéből. Azután a ló is felállt.~Hajnalodott
2737 X   |              keleten sárgult az ég alja.~A távol ködös fényében egy
2738 X   |              rajta senki. Ezt érezte meg a csikós lova.~Ez valami bitang
2739 X   |             valami bitang ló. Valahonnan a gulyáskarámokbul szabadulhatott
2740 X   |                az indulat, hogy megunják a magányos életet ott az ökrök
2741 X   |        országában, s ha elszabadulhatnak a pányvárul, futnak a szimat
2742 X   |     elszabadulhatnak a pányvárul, futnak a szimat után a legközelebbi
2743 X   |          pányvárul, futnak a szimat után a legközelebbi ménesig. Ott
2744 X   |                  aztán összerugdalkoznak a kancáikat féltő ménekkel,
2745 X   |              féltő ménekkel, ami ezeknek a kárával végződik: mert ezek
2746 X   |              nincsenek megvasalva.~Azért a bitang mént el kell fogni
2747 X   |                bitang mént el kell fogni a csikósbojtárnak.~Hirtelen
2748 X   |                   Hirtelen felkantározta a lovát, hátára dobta a nyerget,
2749 X   |      felkantározta a lovát, hátára dobta a nyerget, s a pányvát a keze
2750 X   |                hátára dobta a nyerget, s a pányvát a keze ügyébe készítve,
2751 X   |             dobta a nyerget, s a pányvát a keze ügyébe készítve, eléje
2752 X   |                készítve, eléje vágtatott a gazdátlan lónak.~De nem
2753 X   |               ért, egyenesen oda tartott a csikós felé, s örvendő nyerítést
2754 X   |                nyerítést hallatott, amit a csikós paripája is viszonzott.
2755 X   |                  csudabuda ez? – dörmögé a bojtár. – Hisz ez szakasztott
2756 X   |           szakasztott olyan paripa, mint a Ferkó hóka csődöre! Hol
2757 X   |               Még jobban elbámult, mikor a két ló egymással összetalálkozva,
2758 X   |                   s enyelgésül egymásnak a szügyéhez kapkodott.~– Ez
2759 X   |               kapkodott.~– Ez valósággal a Ferkó hóka lova! Ott van
2760 X   |                 Ferkó hóka lova! Ott van a billog a tomporán: L. F. –
2761 X   |              hóka lova! Ott van a billog a tomporán: L. F. – S nagyobb
2762 X   |              nagyobb igazságért mellette a patkórúgás hegedése, ami
2763 X   |                  ami csikó korában érte.~A paripa magával hozta a pányvakötelet,
2764 X   |                   A paripa magával hozta a pányvakötelet, a cövekkel
2765 X   |           magával hozta a pányvakötelet, a cövekkel együtt, amit a
2766 X   |                  a cövekkel együtt, amit a földből kirántott.~– Hogy
2767 X   |                kirántott.~– Hogy jösz te a Hortobágyra, hóka?~A bitang
2768 X   |                  te a Hortobágyra, hóka?~A bitang ló könnyedén el hagyta
2769 X   |          könnyedén el hagyta magát fogni a fején maradt kötélnél fogva.~–
2770 X   |                 vissza, te hóka? Hol van a gazdád? – szólt hozzá a
2771 X   |                  a gazdád? – szólt hozzá a csikós.~De ez a mén bizony
2772 X   |              szólt hozzá a csikós.~De ez a mén bizony nem állt vele
2773 X   |         társaságában tölti el az életét?~A csikós elvezette az elfogott
2774 X   |            elvezette az elfogott paripát a korlátrekesztékhez, s oda
2775 X   |        korlátrekesztékhez, s oda bezárta a sorompóval.~Azután jelentést
2776 X   |                jelentést tett az esetről a számadónak.~Mire a nap felhágott
2777 X   |               esetről a számadónak.~Mire a nap felhágott az égre, erre
2778 X   |                  felhágott az égre, erre a titokra is megderült a világosság.~
2779 X   |              erre a titokra is megderült a világosság.~A zámi puszta
2780 X   |                  megderült a világosság.~A zámi puszta felől szaladt
2781 X   |               felől szaladt nagy loholva a taligás fiú. Süveg sem volt
2782 X   |              taligás fiú. Süveg sem volt a fején, úgy sietett.~Messziről
2783 X   |            sietett.~Messziről megismerte a Decsi Sándort; egyenesen
2784 X   |               Sándor bácsi! Nem jött ide a hóka?~– De biz idejött.
2785 X   |              szalajtottátok el?~– Rájött a bolondja. Egész nap nyerített.
2786 X   |            vakarni akartam, majd kiverte a szemem a farkával; éjjel
2787 X   |           akartam, majd kiverte a szemem a farkával; éjjel azután elszabadult
2788 X   |                 éjjel azután elszabadult a pányvával együtt, azóta
2789 X   |             mindig szaladok utána.~– Hát a gazdája há lett?~– A még
2790 X   |                 Hát a gazdája há lett?~– A még alszik: nagyon belefáradt
2791 X   |                alszik: nagyon belefáradt a hajcihőbe.~– Miféle hajcihőbe?~–
2792 X   |               hallotta még Sándor bácsi? A polgári révnél megbomlottak
2793 X   |              polgári révnél megbomlottak a tehenek, akiket a morva
2794 X   |           megbomlottak a tehenek, akiket a morva uraság összevett;
2795 X   |                  fogtak, mind kiugráltak a kompbul, bikástul, s egyenest
2796 X   |                 s egyenest hazaszaladtak a zámi tanyára; a bojtár nem
2797 X   |            hazaszaladtak a zámi tanyára; a bojtár nem bírta őket megfordítani;
2798 X   |                  visszajött velük.~– Hát a Lacza Ferkó most itthon
2799 X   |              híja, hogy agyon nem csapta a számadó gulyás. No még olyan
2800 X   |                 nem hallottam káromkodni a számadót, mint mikor a tehénfalka
2801 X   |        káromkodni a számadót, mint mikor a tehénfalka csak berohant
2802 X   |        tehénfalka csak berohant estefelé a pusztára, utána a Ferkó
2803 X   |               estefelé a pusztára, utána a Ferkó bácsi. Csak úgy szakadt
2804 X   |                  bácsi. Csak úgy szakadt a tajték a lovárul. A bikának
2805 X   |                Csak úgy szakadt a tajték a lovárul. A bikának meg az
2806 X   |              szakadt a tajték a lovárul. A bikának meg az orrán jött
2807 X   |             bikának meg az orrán jött ki a vér. Ej, de volt kelete
2808 X   |                 akasztófa cifrázónak meg a kutyafogantattának. A botot
2809 X   |                meg a kutyafogantattának. A botot is felemelte a bojtárra
2810 X   | kutyafogantattának. A botot is felemelte a bojtárra háromszor a gazda;
2811 X   |           felemelte a bojtárra háromszor a gazda; csak úgy suhogott
2812 X   |                 gazda; csak úgy suhogott a levegőben: de azért csak
2813 X   |                nem ütött rá.~– Hát aztán a Ferkó mit mondott?~– Nem
2814 X   |                hogy ő nem tehet róla, ha a barmok megbomlottak. – „
2815 X   |                 akasztófa!” – azt mondta a gazda. – „Már minek csináltam
2816 X   |            beadott valami netrebulyát az a sárga rózsa, mint a Decsi
2817 X   |       netrebulyát az a sárga rózsa, mint a Decsi Sándornak!” – Ekkor
2818 X   |                Sándornak!” – Ekkor aztán a Sándor bácsirul kezdtek
2819 X   |              hallgatózom? Nem nekem való a még.~– Hát énrólam is beszéltek?
2820 X   |                énrólam is beszéltek? Meg a sárga rózsáról?~– Én nem
2821 X   |             rózsáról?~– Én nem tudom, mi a szösz az a sárga rózsa!
2822 X   |                 nem tudom, mi a szösz az a sárga rózsa! Annyit tudok,
2823 X   |                  pénteken úgy volt, hogy a teheneket elhajtják, a Ferkó
2824 X   |              hogy a teheneket elhajtják, a Ferkó bácsi bement a karámba
2825 X   |          elhajtják, a Ferkó bácsi bement a karámba a tarisznyáját kihozni,
2826 X   |             Ferkó bácsi bement a karámba a tarisznyáját kihozni, hát
2827 X   |          tarisznyáját kihozni, hát akkor a szűre ujjából kihúzott egy
2828 X   |                  sokáig szagolgatta, még a szájához is nyomta, azt
2829 X   |              akarja enni: azután kihúzta a kalapja bélését, az alá
2830 X   |                  bélését, az alá bedugta a sárga rózsát, úgy tette
2831 X   |              sárga rózsát, úgy tette fel a fejére. Ebben lehetett a
2832 X   |                 a fejére. Ebben lehetett a babona.~A csikós akkorát
2833 X   |                 Ebben lehetett a babona.~A csikós akkorát ütött a botja
2834 X   |                   A csikós akkorát ütött a botja bunkós végével az
2835 X   |                 má mit vétett keednek az a királydárda? Nem annak volt
2836 X   |                mi lesz megint? – kérdezé a legénykétől a csikós.~–
2837 X   |                    kérdezé a legénykétől a csikós.~– Mármint tegnap
2838 X   |               Mármint tegnap előkerültek a morva hajcsárok is gyalog
2839 X   |                Aztán meghányták-vetették a dolgot a számadóval. Most
2840 X   |             meghányták-vetették a dolgot a számadóval. Most már majd
2841 X   |          Tisza-Füred felé fogják hajtani a teheneket; de borjastul
2842 X   |                de borjastul valamennyit. A hídról csak nem ugrálnak
2843 X   |                ugrálnak le. Azt mondják, a borjaikért szaladtak haza.
2844 X   |            borjaikért szaladtak haza. De a Lacza csak úgy nevet magában.~–
2845 X   |                nevet magában.~– S megint a Lacza Ferkó fog velük menni?~–
2846 X   |              mert azóta mindig ösztökéli a számadó. De a bojtár nem
2847 X   |                  ösztökéli a számadó. De a bojtár nem akar még cihelődni.
2848 X   |                  hogy egynehány nap kell a marháknak, hogy kifújják
2849 X   |         marháknak, hogy kifújják magukat a nagy szaladástul: maga is
2850 X   |               egy darab fa. Nem tréfa ám a polgári révtül a zámi karámig
2851 X   |                tréfa ám a polgári révtül a zámi karámig nyargalni egy
2852 X   |                  két napot engedett neki a számadó.~– Kettőt? Éppen
2853 X   |              Vagy még több is lesz abból a pihenő nap!~– Jaj sietek,
2854 X   |            feltápászkodik, otthon legyen a hóka lova. Mert mikor a
2855 X   |                  a hóka lova. Mert mikor a számadó a bojtárt szidja,
2856 X   |               lova. Mert mikor a számadó a bojtárt szidja, a bojtár
2857 X   |                számadó a bojtárt szidja, a bojtár meg rajtam tölti
2858 X   |               bojtár meg rajtam tölti ki a bosszúját. No, de legyek
2859 X   |                  bácsi.~– Megáldott már.~A legényke felkapott a hóka
2860 X   |                már.~A legényke felkapott a hóka hátára, csak úgy a
2861 X   |                  a hóka hátára, csak úgy a szőrére; kezébe kapta a
2862 X   |                  a szőrére; kezébe kapta a kötőféket, s a két mezítelen
2863 X   |              kezébe kapta a kötőféket, s a két mezítelen sarkával elkezdte
2864 X   |              mezítelen sarkával elkezdte a ló oldalát dögönyözni. –
2865 X   |                 oldalát dögönyözni. – De a hókának nem akaródzott az
2866 X   |                  mind vissza akart menni a méneshez; utoljára aztán
2867 X   |                 méneshez; utoljára aztán a csikós megszánta, elővette
2868 X   |               csikós megszánta, elővette a karikás ostort, jót húzott
2869 X   |                  ostort, jót húzott vele a ló inára, s még utána durrantott
2870 X   |                kettőt-hármat; arra aztán a csődör szügyébe vágta a
2871 X   |                  a csődör szügyébe vágta a fejét, s vágtatott ki a
2872 X   |                  a fejét, s vágtatott ki a sík pusztára, amerre egyenes;
2873 X   |                pusztára, amerre egyenes; a fiúnak elég dolog volt a
2874 X   |                 a fiúnak elég dolog volt a két markával a sörényében
2875 X   |                dolog volt a két markával a sörényében jól megkapaszkodni.~
2876 X   |           sörényében jól megkapaszkodni.~A csikósbojtár helyben volt
2877 X   |            csikósbojtár helyben volt már a maga dolgával.~– Aztán vidd
2878 X   |               dolgával.~– Aztán vidd meg a Lacza Ferkónak, hogy köszönteti
2879 X   |                Ferkónak, hogy köszönteti a Decsi Sándor! – kiálta a
2880 X   |                 a Decsi Sándor! – kiálta a vágtató suhanc után; de
2881 X   |                  már hallotta is, nem is a rábízott izenetet.~
2882 XI  |                               XI.~Másnap a csikósbojtár bement a karámba,
2883 XI  |             Másnap a csikósbojtár bement a karámba, s azt mondá a számadó
2884 XI  |            bement a karámba, s azt mondá a számadó gazdának:~– Valami
2885 XI  |                 visszakerülök.~– Megadom a szabadságot szógám, de csak
2886 XI  |        szabadságot szógám, de csak azzal a megkötéssel, hogy nem mégy
2887 XI  |               megkötéssel, hogy nem mégy a hortobágyi csárdába. – Tudod
2888 XI  |                  itt, hogy be nem teszem a lábamat a hortobágyi csárdába.~–
2889 XI  |                  be nem teszem a lábamat a hortobágyi csárdába.~– Akkor
2890 XI  |                 tartod.~(Azt elhallgatta a bojtár, hogy „ha csak úgy
2891 XI  |                  volt teli az egész lég. A délibábnak különös játszó
2892 XI  |            különös játszó kedve volt ma. A kis madárkák mind elültek
2893 XI  |                kis madárkák mind elültek a fűben; egy sem énekelt odafenn.
2894 XI  |                énekelt odafenn. Ellenben a bögöly, dongó meg a sok
2895 XI  |             Ellenben a bögöly, dongó meg a sok muslica annál veszettebb
2896 XI  |                  nagyon lassan bandukolt a paripa, mert egyre kapálóznia
2897 XI  |                 egyre kapálóznia kellett a hátulsó lábával meg a fejével,
2898 XI  |            kellett a hátulsó lábával meg a fejével, hogy a maró szörnyeket
2899 XI  |              lábával meg a fejével, hogy a maró szörnyeket elverje
2900 XI  |            tévesztette el az utat. Pedig a kantár is lazán lógott a
2901 XI  |                 a kantár is lazán lógott a csikós kezében. Az ember
2902 XI  |             közelít.~Egyszercsak elérték a Hortobágy hídját, azt a
2903 XI  |                  a Hortobágy hídját, azt a monumentális remekét az
2904 XI  |       építészetnek.~– Ohó! – rezzent fel a csikós. – Erre nem megyünk
2905 XI  |                lovam. Tudod, megfogadtam a csillagos égre, hogy a hortobágyi
2906 XI  |       megfogadtam a csillagos égre, hogy a hortobágyi hídon át nem
2907 XI  |                azt nem fogadta meg, hogy a Hortobágy vizén át nem fog
2908 XI  |                  fog kelni.~Lekerült hát a malom alá, s ahol a víz
2909 XI  |                  hát a malom alá, s ahol a víz sekélyesen elterült,
2910 XI  |            számot: odáig megszárad rajta a forró naptul a rojtos gatya.~
2911 XI  |           megszárad rajta a forró naptul a rojtos gatya.~A hortobágyi
2912 XI  |             forró naptul a rojtos gatya.~A hortobágyi csárda felé ügetett.~
2913 XI  |                már sebesebben igyekezett a paripa, vígan nyiharászva.
2914 XI  |               paripa, vígan nyiharászva. A csárda udvaráról is hasonló
2915 XI  |                már kikötve egy akácfához a pajtás: – a hóka.~Tulajdonképpen
2916 XI  |                egy akácfához a pajtás: – a hóka.~Tulajdonképpen udvarról
2917 XI  |    Tulajdonképpen udvarról nem lehet szó a hortobágyi csárdánál, mert
2918 XI  |         hortobágyi csárdánál, mert annak a nagy székifüves térnek,
2919 XI  |              nagy székifüves térnek, ami a vendéglőt, meg az istállót,
2920 XI  |              hosszú lóca: ott iddogálnak a vendégek a fák alatt.~A
2921 XI  |                ott iddogálnak a vendégek a fák alatt.~A csikós leugrott
2922 XI  |                  a vendégek a fák alatt.~A csikós leugrott a lováról,
2923 XI  |                 alatt.~A csikós leugrott a lováról, s megkötötte azt
2924 XI  |                lováról, s megkötötte azt a kötőféknél fogva a másik
2925 XI  |        megkötötte azt a kötőféknél fogva a másik akácfához – nem ahhoz,
2926 XI  |                nem ahhoz, amelyikhez már a hóka volt kötve.~Egy pár
2927 XI  |                paripa is elmélkedett ott a kertpalánk árnyékában, a
2928 XI  |                 a kertpalánk árnyékában, a kihajló lícium után nyújtogatva
2929 XI  |                  lícium után nyújtogatva a nyakát, amit nem bírt elérni.
2930 XI  |            nyakát, amit nem bírt elérni. A lovagjaik ott ültek az akácfa
2931 XI  |                alatt az asztalnál; ebben a rekkenő melegben is nyakukban
2932 XI  |            rekkenő melegben is nyakukban a kifordított bunda. Ilyenkor
2933 XI  |                 danára. Juhász volt mind a kettő: annak a lova a csacsi.~
2934 XI  |                 volt mind a kettő: annak a lova a csacsi.~A Decsi Sándor
2935 XI  |               mind a kettő: annak a lova a csacsi.~A Decsi Sándor leült
2936 XI  |                   annak a lova a csacsi.~A Decsi Sándor leült a lóca
2937 XI  |             csacsi.~A Decsi Sándor leült a lóca túlsó végére, a furkósbotját
2938 XI  |               leült a lóca túlsó végére, a furkósbotját végignyújtva
2939 XI  |                  s nézte, hogy duzzadnak a látóhatáron azok a fényes
2940 XI  |             duzzadnak a látóhatáron azok a fényes fellegek; a föld
2941 XI  |                  azok a fényes fellegek; a föld széle pedig egész sötétkék
2942 XI  |                 oszlop emelkedik fel, az a szél-anya.~A két juhász
2943 XI  |           emelkedik fel, az a szél-anya.~A két juhász egyre fújta:~„
2944 XI  |               juhász egyre fújta:~„Mikor a juhász bort iszik: ~Szölke
2945 XI  |                  szamár, ~Majd elmegyünk a nyáj után.”~A csikós megsokallta
2946 XI  |                  elmegyünk a nyáj után.”~A csikós megsokallta már a
2947 XI  |                 A csikós megsokallta már a sok gajdolást, odamordult:~–
2948 XI  |               már, Pesta, abbahagyni ezt a jeruzsálem-betlehem nótát,
2949 XI  |            szölke szamárra, s ellötyögni a nyáj után, mert megázik
2950 XI  |                  nyáj után, mert megázik a bunda.~– Ejnye, de kifordított
2951 XI  |              kifordított kedvében van ma a Decsi Sándor.~– De majd
2952 XI  |              Decsi Sándor.~– De majd még a bőrödet is ki találom fordítani,
2953 XI  |          ákáciuskodol velem! – szólt oda a csikós, ingujját könyökig
2954 XI  |               aki előtte lábatlankodik.)~A két juhász összesúgott.
2955 XI  |               összesúgott. Tudják ők már a pusztai regulát, hogy amely
2956 XI  |            regulát, hogy amely asztalhoz a csikós leül, oda a juhásznak
2957 XI  |             asztalhoz a csikós leül, oda a juhásznak csak engedelemkérés
2958 XI  |                  kopogtatott az asztalon a palack fenekével.~– Fizessünk
2959 XI  |               Fizessünk hát! Jön az idő!~A kopogtatásra kijött a csárdából
2960 XI  |               idő!~A kopogtatásra kijött a csárdából a korcsmárosleány.~
2961 XI  |          kopogtatásra kijött a csárdából a korcsmárosleány.~Úgy tett,
2962 XI  |                  meg sem látná egyszerre a csikósbojtárt, csak a két
2963 XI  |          egyszerre a csikósbojtárt, csak a két juhásszal végzett: összeszámította
2964 XI  |                 végzett: összeszámította a boraikat; visszaadott nekik
2965 XI  |             visszaadott nekik rézpénzben a kutyanyelveikből, s letörölte
2966 XI  |                 asztalt, ahol elöntötték a bort.~Azok felkaptak a szamaraiakra,
2967 XI  |        elöntötték a bort.~Azok felkaptak a szamaraiakra, s csak azután,
2968 XI  |            helyezték magukat, folytatták a nótát truccosan, nagy kutyafuttában:~„
2969 XI  |               két oldalán. ~Magam megyek a derekán: ~Szölke szamár
2970 XI  |                  derekán: ~Szölke szamár a hátulján.”~Csak azután,
2971 XI  |                 elkotródtak, szólítá meg a leány a bojtárt.~– No, hát
2972 XI  |         elkotródtak, szólítá meg a leány a bojtárt.~– No, hát azt sem
2973 XI  |                 nevem – dörmögé mogorván a bojtár.~– Jól van, méltóságos
2974 XI  |                 társaság.~– Tudom. Látom a lováról. Majd kijön az ide,
2975 XI  |               Adjon nekem palackos sert.~A palackba fojtott sert nem
2976 XI  |                mert az kifut, ha egyszer a dugóját kihúzzák.~A leány
2977 XI  |              egyszer a dugóját kihúzzák.~A leány elértette a szemrehányást,
2978 XI  |              kihúzzák.~A leány elértette a szemrehányást, s csak elfojtotta
2979 XI  |                 s csak elfojtotta magába a keserűségét. Nemsokára visszatért
2980 XI  |                  palack sörrel, odatette a legény elé.~A bojtár hetykén
2981 XI  |                   odatette a legény elé.~A bojtár hetykén förmedt rá:~–
2982 XI  |               Hogy nekem egyesével adják a palackot?~– Jól van, jól,
2983 XI  |                   no! Csak ne haragudjék a méltóságos úr. Egybe itt
2984 XI  |              Hozta aztán egész nyalábbal a palackokat: odarakta a legény
2985 XI  |         nyalábbal a palackokat: odarakta a legény elé sorban mind a
2986 XI  |                 a legény elé sorban mind a hatot.~– Most már jól van!~–
2987 XI  |                  már jól van!~– Kihúzzam a dugóját?~– Köszönöm, magam
2988 XI  |                 első palackot, odaütötte a nyakát az asztal széléhez,
2989 XI  |               akkor aztán kitölté belőle a habzó sert a nagy pohárba.~
2990 XI  |              kitölté belőle a habzó sert a nagy pohárba.~Így aztán
2991 XI  |               pohárba.~Így aztán drágább a ser, mert az eltört palacknak
2992 XI  |                   az úr pokolban is úr!”~A leány negédesen ment tovább,
2993 XI  |              durcás kacérsággal riszálva a csípőit. Az a két arany
2994 XI  |       kacérsággal riszálva a csípőit. Az a két arany függő csak úgy
2995 XI  |                függő csak úgy csilingelt a fülében. A haja megint le
2996 XI  |                úgy csilingelt a fülében. A haja megint le volt már
2997 XI  |              volt már eresztve: nem volt a fésűre tűzve; az is csak
2998 XI  |                  az is csak úgy lebegett a pántlikás végeivel utána. „
2999 XI  |                   Ha te úgy, én is úgy!”~A csikós ivott csendesen egymagában.
3000 XI  |              ivott csendesen egymagában. A leány végigdúdolta a folyosón! „