Rész

 1 I  |      legény poroszkál a sík zámi pusztán, mely „túl” esik a Hortobágy
 2 I  |       azt nem lehet kitalálni; a pusztán nincs ösvény: kocsinyomot,
 3 II |          s ahol a nagy tengersík pusztán a földre lapuló kékes köd
 4 II |        hogy vezesse a hortobágyi pusztán keresztül az urakat a zámi
 5 II |      amit ma kiválogatnak a zámi pusztán. Ott lesz neki hatszáz forint
 6 III|        meglátni a napfölkeltét a pusztán, amiről annak, aki azt élő
 7 III|          részének, melyben még a pusztán lakók is csak kalauzzal
 8 III|        első akácpagony a fátalan pusztán, s egyes kék púpok domborodnak
 9 III|   hagynak. Ez szolgál tüzelőül a pusztán. Az árva tőzeg füstjének
10 III|         gulyás kiváló példánya a pusztán lakó magyarnak. Derék szál
11 III|          A „karám” alatt értik a pusztán azt az egész készséget,
12 III|       védelem, mert az nagy úr a pusztán. Ha a forgószél künn kapja
13 III|   elrudaljuk.~– Hát a hortobágyi pusztán nincsenek betyárok?~– Mi
14 III|  csikósok, gulyások.~– Hát még a pusztán sincs egyenlőség?~– Amíg
15 III| pásztorember meg ne unja magát a pusztán naphosszant.~Utoljára a
16 IV |         gyorsan döcögött végig a pusztán. Se gyeplü, se ostor nem
17 IV |  saraglyán átemelni. Itthagyni a pusztán pedig nem lehetett; mert
18 IV |         a doktor úr szedte fel a pusztán. A csikósbojtár, a Decsi
19 VI |          állt a legény.~Az ilyen pusztán nőtt „vascövek” nem sokat
20 VII|     zsandár mind azt hajszolja a pusztán. Kurrentálták is már. Ki
21 VII|          délután voltam az ohati pusztán, lovakat vásárolni, és én
22 X  |      fogva, mikor ott hevertem a pusztán dögrováson, hogy már a sasok
23 X  |    éjszakába. Valamennyi ménló a pusztán, mint a tábori őrszemek,