Rész
1 II | szádba kellett dugnod? – mondá duzzogva a leány.~– Magam
2 III | Még mostan megjárja – mondá rá a gazda –, amíg a bögölyök
3 III | s miután a doktor is azt mondá, hogy bizony nincs: akkor
4 III | jámbor keresztyéneken! – mondá a számadó a bojtárnak.~–
5 III | ajtón.~– Ez rossz jel – mondá Sajgató uram fejcsóválva. –
6 IV | Nohát segíts te is! – mondá neki a doktor.~Hogyne értette
7 V | bizony elnyomta a buzgóság – mondá a doktor. – No, most már
8 VI | vagytok mind a ketten – mondá ki az ítéletet a bíró. –
9 VI | hallott.~– No Sándor! – mondá a legénynek, mikor átestek
10 VIII| kell óbégatni, legények – mondá nagy flegmával a gulyásbojtár. –
11 VIII| fiaiktól.~– No én mást érzek – mondá a csizmadia, akinek hivatása
12 VIII| látták sehol.~A lókupec azt mondá, hogy a bőszült vadállatok
13 IX | karambolpárti a Bikában! – mondá Pelikán Samu Kádár Mihály
14 IX | Nincs ám ennek egyéb dolga – mondá rá a derék cívis.~A lókupec
15 IX | lesz itt íróasztal is – mondá Pelikán.~– Hozza ide, tisztelt
16 IX | odaadom borravaló fejében – mondá Pelikán uram nagylelkű raptusában.~–
17 XI | bement a karámba, s azt mondá a számadó gazdának:~– Valami
18 XI | mehetünk. Idekinn van dolgunk – mondá a csikós.~Mikor aztán a
19 XI | mert az az én tartozásom! – mondá a csikós, felállva a helyéről,
20 XI | váltót, s egész szelíden mondá a leánynak, odanyújtva feléje
|