Rész

 1 III |          komondor; de a talyigátul nagyon fél.~A talyigás helyes kis
 2 III |         lovászmester úr egyébiránt nagyon meg volt elégedve a kiválasztott
 3 III | Morvaországba.~– Éppen azért, mert nagyon hajlok hozzá. Nem szeretem
 4 III |            ki belőle. Azt mondták, nagyon jó. Mikor az uraknak elég
 5 IV  |          kordéjába. Hanem a legény nagyon nehéz volt, nem bírta a
 6 V   |         megijedt tőle, hanem aztán nagyon megörült neki. Ez becsületes
 7 VI  |          mint hogy a Sándort olyan nagyon szerette, s azt akarta,
 8 VI  |         felelj meg!~– Hát ha olyan nagyon firtatják, Isten neki: faköröszt!
 9 VIII|            átvádoló kötél a víztől nagyon megfeszült, úgyhogy alig
10 IX  |            esett meg, hogy a hurok nagyon tágra volt eresztve, s az
11 IX  |          tartozom fizetni. Mármost nagyon tisztelt Kádár Mihály nagyuram
12 IX  |           erősen fogta.~– Ha olyan nagyon tetszik magának az a váltó,
13 IX  |         semmiféle hamisság. Inkább nagyon is nagy az igazság. Hát
14 IX  |      kutyájától.~– Köszönöm, uram! Nagyon köszönöm.~A bojtár összehajtotta
15 IX  |    keresztfiam. Szeretem a kölyköt nagyon. Senki úgy nem tud bánni
16 X   |              Te tudod, hogy milyen nagyon szerettem! … Hányszor megvéreztem
17 X   |           há lett?~– A még alszik: nagyon belefáradt a hajcihőbe.~–
18 XI  |   veszettebb kedvében volt. Emiatt nagyon lassan bandukolt a paripa,