Rész

 1 II  |            megjöttél? Sándor! Lelkem! Édes!~– Azt mondtam, hogy hozz
 2 II  |         szóval beszélt hozzá.~– Klári édes! Nem mondom már hogy „kisasszony”.
 3 II  |           tűntél, hová lettél, kedves édes galambom? ~Hűtlen lettél, –
 4 IV  |          aztán azt mondom ám magának, édes lelkem, hogy vegye nyakába
 5 VI  |            Hanem a cigányleány csókja édes volt, elfelejtette velem.~–
 6 VII |  csikósbojtárt megétette?~– Elmondom, édes lelkem, csak hadd fújjam
 7 VII |              tudományát.~– Ugyan már, édes ifjasszony, minek volna
 8 VII | szappanyosnétul:~– Nem tudja a nevét, édes ifjasszony, annak a gulyásbojtárnak?~–
 9 VII |            olyan jól ismerem, mint az édes magzatomat. A nyelvem hegyén
10 VIII|           hibás, aki elválasztotta az édes szülőket a fiaiktól.~– No
11 IX  |       világító őrtűz mellett:~– Ugyan édes körösztapámuram, hogyan
12 X   |            Odajössz majd velem, ugye, édes lovam: trombitaszó után.~
13 XI  |                  Erre nem megyünk rá, édes lovam. Tudod, megfogadtam
14 XI  |             az írást:~– Kérem szépen, édes Klárika, legyen olyan jó,