Rész
1 I | egy gunyhó nem zavarja meg a fenséges zöld sivatag
2 I | nyakát. Azt hiszi, hogy akkor meg fogja látni a kalapján azt
3 I | most nyílik a pimpó, sárma, meg a vízililiomok. De azért
4 I | virágbugái közt találja azt meg. Hogy összerugdossa csizmasarokkal
5 I | mit csicsereg az a száz meg száz pacsirta, mely a kora
6 I | paripa lovasa csikósbojtár. Meg lehet azt tudni a lobogós
7 I | hóka lovamat?~– Azért, hogy meg hagyta magát kerültetni
8 I | megszolgálja.~– No csak aztán meg ne bánja, aki megszolgálta.~
9 II | karám felé; a zámi halmok meg a kis akácerdő kezdettek
10 II | sarkantyúzta a paripáját; ő meg sietett annak a sárga rózsának
11 II | a termésarany, az illata meg inkább a muskotályboréhoz
12 II | kalapját.~– Csak tartsd meg a rózsádat annak, aki érdemesebb
13 II | érdemesebb reá.~– Sándor! Meg akarsz ríkatni?~– Az is
14 II | másképpen, ha a gazdája jött meg, vonyít, ha veszedelmet
15 II | veszedelmet érez: de soha meg nem téveszti a maga ugatását.
16 II | a trombitaszót se hallja meg. Nekem majd a szemem égett
17 II | sötétben a marha bőgéséről meg tudja mondani: bitang marha
18 II | nálamnál gyöngébbet soha meg nem bántom. Felőlem nyúl
19 II | riasztom. Leányt sem bántok meg, aki igazat mond, egy rossz
20 II | előttem, akármit vallasz meg, nem haragszom érte, megbocsátok
21 II | Eléje tette. Nem is vetették meg. A bojtár előhúzta a csizmaszára
22 II | lerajzolt a kis könyvébe, aztán meg a gulyásbojtárt is.~– Hát
23 II | deputátuma. Egész úr lesz ottan. Meg is becsülik ott, mert a
24 II | kötve ehhez a pusztához, meg tehozzád. Tudod te azt jól,
25 II | gulyásnak adtál. S nem nyugszom meg addig, amíg az a kezembe
26 II | ígérted-e, hogy nem haragszol meg rám.~– Terád nem. A leány
27 II | hogy még élek; nem haltam meg. Tudom, hogy örülnél rajta,
28 II | Danold el nekem, hadd tanulom meg tőled.~Az már fele útja
29 II | szortyogtatva. Pedig nem is égett. Meg sem volt tömve.~Akkor aztán
30 II | a hideglelés: forróláz, meg hidegláz. A forró erősebb,
31 II | az illatát; darázs, lepke meg nem szállta volna. Most
32 II | vén gazdasszonyát találnád meg otthon. Itt is jó helyen
33 II | jó helyen vagy, nem ázol meg. Se a zápor nem ér, se a
34 II | édesmindnyájunké”, azt már nem illeti meg az a nóta, hogy „azt sem
35 II | Hát most sem csókolsz meg?~Maga kínálta a csókját:
36 II | halat süssék kend! ~Azután meg citronyos bort adjék kend! ~
37 II | ütött az asztalra. Most meg rá sem hederített.~– No
38 II | teszik. A komisz betyár meg szolgálóval strázsáltatja
39 II | ettél.~– Nem én változtam meg, hanem az időjárás. A bunda
40 II | időjárás. A bunda sem változik meg azzal, hogy kifordítják. „
41 II | Talán azok a debreceni urak, meg a morvaországiak, akik az
42 II | leánynak eszébe jutott, hogy meg lehetne azt most próbálni.~
43 III | való meszet tejjel ojtották meg; az irigyeik ellenben azt
44 III | doktor lektikája.~A doktor meg sem áll, csak onnan a kocsisülésből
45 III | siessünk! siessünk, míg meg nem virrad!”~Egy jó hajtás
46 III | egy távoli pásztortűz. Ezt meg kell örökíteni.~A festő
47 III | azoknak a zugában húzódnak meg az állatok.~A gulyás lakása
48 III | Abban csak a gúnyájuk van; meg a „magyar pénztár”, amely
49 III | tartják a dohányt, paprikát, meg az igazságot. A bundáik
50 III | domború hátú kenyerekkel, meg a fabödönnel, melyben az
51 III | Ez a konyha. Itt főzik meg a gulyáshúst a szolgafára
52 III | szolgafára akasztott bográcsban, meg a „tésztás kását”. A taligás
53 III | borozni sem a juhásszal, meg a kondással.~A lovászmester
54 III | a vásárnál nem meszeli-e meg, aki engedi magát, arról
55 III | sampinyon. No, no! Most meg olyan lesz, mint egy római
56 III | bekötött szemű Ámor. No most meg olyan, mint egy bajuszos
57 III | lovászmester úr egyébiránt nagyon meg volt elégedve a kiválasztott
58 III | keresztvizet.~– Csak nem veri meg, gazduram? – kérlelé a lovászmester.~–
59 III | megüti, az aztán ölje is meg, mert az abba nem hagyja.
60 III | számodra, hogy engem tréfálj meg vele. Nem látod, hogy már
61 III | környezett nagy szemeivel. Meg engedi vakartatni a bozontos
62 III | kalendáriumában: hogyan tréfálták meg a francia háborúban a generálist,
63 III | megvizitálja; felírja, miben halt meg, s megparancsolja, hogy
64 III | Nádudvar, Nagyiván) jelennek meg a légbe fölemelve, s olyan
65 III | hogy a szegény pásztorember meg ne unja magát a pusztán
66 III | a festő, hogy magyarázza meg neki a délibábot.~– Hát
67 III | számukra hátra. A nagy gulya meg az eladásra kiszakított
68 III | életemben; de soha engem tolvaj meg nem lopott, gazember meg
69 III | meg nem lopott, gazember meg nem csalt: – mindig becsületes
70 III | becsületes emberek voltak, akik meg tudtak csalni, lopni.~A
71 III | már egyszer a teheneket meg tetszett vásárolni, vegye
72 III | tetszett vásárolni, vegye meg a borjúkat is. Ezt én tanácslom
73 III | vizek miatt a sár. Útközben meg lehet hálni a kis erdőnél;
74 III | ökleléshez készült; aztán meg mind vissza akart menni
75 III | szép hadirendben indult meg a kolompos bika után. Akkor
76 IV | volt, mintha ló és lovas meg volna bolondulva. Egyszer
77 IV | Megrázkódott, röhögött: csakhogy meg nem szólalt.~A legény hátragörbült
78 IV | doktor.~Hogyne értette volna meg? Egy pusztai mén! Hisz annak
79 IV | előkiáltotta a famulusát, meg a gazdasszonyát.~A kávé
80 IV | fel a főorvost, s várja meg és hozza ki ide a telepre.
81 IV | kisasszonyának pedig mondd meg, hogy ami pörkölt kávé csak
82 IV | doktort, hogy vizitálja meg.~A leány valamit hebegett;
83 IV | hebegé a leány.~– Magának meg azt izeni a doktor úr, hogy
84 IV | van a háznál, mind gyűjtse meg, s adja ide; azzal kúrálja
85 IV | adjon be neki? (Az teszi meg, hogy „mindjárt”.)~Azzal
86 IV | méhrajelfogásnál), akkorra meg is tölté az őrölt kávéval
87 IV | csárdában?~– Ott a szolgáló meg a csaposlegény! Lássák el
88 IV | Lihegve, elfulladva érkezett meg.~A doktor észrevette az
89 IV | Klárika! Ne rémítsen meg, mert kiugrom az ablakon!
90 IV | Csak nem maga mérgezte meg a Sándort?~A leány némán
91 IV | doktor azt sem engedte, akkor meg a lába nyomát csókolta:
92 IV | okosan. Elhozta a kávét? Meg van pörkölve? Meg is őrölve
93 IV | kávét? Meg van pörkölve? Meg is őrölve már? Ez jól van.
94 IV | békóba volna verve. Engedje meg, doktor úr, az Istenre kérem,
95 IV | kimondhatatlan fájdalomra nyúlt meg e kegyetlen mondásnál.~–
96 IV | bolonduljon azzal a nadragulyával! Meg ne rágja! Vegye ki a szájából.
97 IV | No – jól van. Próbálja meg! Ha elég erős a szíve hozzá.
98 IV | arca mosolygott; a szíve meg akart szakadni.~– Csak ezekkel
99 IV | látom, hogy erős szíve van.~Meg is jött annak a jutalma.~
100 IV | enyhült a baj. Az állatorvos meg a főorvos diákul beszélt
101 V | akarta megnézni a beteget.~Meg volt elégedve az állapotjával.~–
102 VI | hivatalnok a jegyzőjével meg egy zsandárral a mátai telepre,
103 VI | jelen vizsgálat. Mondja meg ön, mikor volt ön legutóbb
104 VI | bevallott: hogy ő itatta meg önnel a mandragóragyökérrel
105 VI | ha nem akarom, nem mondom meg. Az a bosszúja, hogy „nem”
106 VI | egymás között; de énnekem meg kell tudnom, hogy ahol egy
107 VI | lángoló arccal. – Erre felelj meg!~– Hát ha olyan nagyon firtatják,
108 VI | haragszom rá. Az Isten áldja meg a doktor urat a sok jóságáért.~
109 VI | szerettél: azért, hogy a testem meg ne korbácsolják, karcsú
110 VI | nézni; mert magamat látom meg benne. Annyit sem érek már,
111 VI | leszakadt. Az Isten áldjon meg.~Azzal fölveté magát a paripájára:
112 VII | magával a rengeteg vaskondért, meg a frissen vágott sertéshúst.
113 VII | ismerkedéssel.~A debreceni csizmadia meg a balmazújvárosi cserzővarga
114 VII | szappannal látja el a világot, meg faggyúgyertyával. Mikor
115 VII | kimúlt csikóst felboncolni: meg is találta a belsejében
116 VII | tanúskodni.~– Az úr már meg is ölte a csikóst. Hiszen
117 VII | csikóst. Hiszen nem halt az meg a méregtől, csak megbolondult:
118 VII | gulyásbojtár csak hallgatott, meg se moccant.~Egyszerre jött
119 VII | ifjasszony. Elöl maga, nyomában meg a kocsis, meg a sógor, a
120 VII | nyomában meg a kocsis, meg a sógor, a nagy útiládát
121 VII | holnapután kivégzik. Ma érkezik meg a szegedi hóhér; ott fogadtak
122 VII | ezüstgombos mentéjével! – voná meg tőle a szót a gubás. – Hadd
123 VII | volt nála. A szép Klárika meg a kincse, a gulyásbojtár,
124 VII | az! Lacza Ferkó! Verje meg a szösz! Most vette ki a
125 VII | adta! Még itt mindnyájunkat meg akar hazudtolni? – förmedt
126 VII | társaság. – Azzal csípd meg, fogd meg! Nyakon fogták,
127 VII | Azzal csípd meg, fogd meg! Nyakon fogták, kilökték
128 VIII| éjféltájon örvendezteté meg a révészgazda a türelemből
129 VIII| úgyhogy alig lehetett elérni; meg kellett várni, míg egy kicsit
130 VIII| kövér potykák, harcsák, meg kecsegék is. Azokat nagy
131 VIII| No nálam van! – szólalt meg a gulyásbojtár, s elővett
132 VIII| szarvasmarhák közbeestek. Aztán meg a paprikás dobozát nem is
133 VIII| vannak olyan vad népek, akik meg merik enni), azalatt a bojtár
134 VIII| paprikás halnak! – jegyzé meg a csizmadia, egy kis idő
135 VIII| s nagyot bőgött, aztán meg lesunyta a fejét, a farkát
136 VIII| a disznóláb? Hadd lüvöm meg vele.~A marhacsorda rézsút
137 VIII| össze kell kötözni; a bikát meg a szarvánál fogva a vaskarikához
138 VIII| átkelt, amíg kirakodott, meg berakodott, s aztán ismét
139 VIII| felé! utánuk a gulyásbojtár meg a kuvasz kutyája, de csakhamar
140 VIII| föld felé fordítva, a farka meg fenn a levegőben, mint amikor
141 IX | hogy még Jupiter átkozta meg a lovat, mikor Minerva megteremtette,
142 IX | karikás ostorral térítve meg az elkalandozókat.~A tanyán
143 IX | uram, az egyik, a másik meg a Pelikán kupec. Tudtam
144 IX | kalendáriumba benéztem.~– Hát az is meg van írva a kalendáriumban? –
145 IX | kötekedve a Sándor bojtár.~– Meg hát, szógám. Benne van a
146 IX | darab sós kenyérrel kínálni meg az áldozatát.~S ez az erőmutatvány
147 IX | Csupán a negyediknél esett meg, hogy a hurok nagyon tágra
148 IX | lévén fojtogatva, nem adta meg magát olyan olcsón; sőt
149 IX | nyolcszáz forintban alkudtak meg.~Pelikán uram előhúzott
150 IX | Én ezzel fizetek.~– Én meg elfogadom – hagyá helyben
151 IX | bojtár úr, a paripáját, ha meg nem sérteném vele!~A Decsi
152 IX | hallgatag beleegyezésével tette meg Decsi Sándor a maga észrevételét.~–
153 IX | csak három hónap múlva adom meg a pénzt, addig használom.~–
154 IX | Mihály nagyuramon veszik meg. Azért van nekem hitelem.~–
155 IX | ilyen hosszú papirosa, ha meg akarja látni.~S kikereste
156 IX | fülönfüggőt, hogy azt futtassa meg arannyal, de jó erősen.~
157 IX | Mintha a darázs csípte volna meg a Sándort erre a szóra.~–
158 IX | kialkudva az aranyozás. Meg is kapta, el is vitte. Bizonyosan
159 IX | tisztelt bojtár úr. Maga meg tudja venni a gulyásbojtár
160 IX | Az a másik, a Ferkó, az meg az én komámnak, a gulyásszámadónak
161 IX | Most amiatt ezek egymást meg akarják enni. Jó szerencse,
162 IX | nyalka fattyú!”~A második meg a harmadik bojtár utánaénekelte
163 IX | nádat jelent). Ebből rakják meg estenden a csikósok a pásztortüzet;
164 IX | szolgalegényről sem feledkeznek meg.~A ménes sem úgy tesz, ahogy
165 IX | elkáromította a királyt is, meg a lovát is. „No hát ragadjon
166 IX | vak lovat, attul kérdezze meg: az majd jobban elmondja,
167 X | mikor a hold lemegy, aztán meg az a fényes csillag, akkor
168 X | mindjárt elaludtál: most meg csak így nézed a sötétkék
169 X | egészen! Tartotta volna meg magának! Vitte volna el
170 X | elbúsultan dörmögé:~– Verje meg az Isten, veretlen ne hagyja,
171 X | indulatja.~– De hát hogy verem meg? Hiszen elbujdosott már
172 X | hagy el többet a gazdád … Meg nem válnék tőled, ha akkora
173 X | ne félj, nem vénülünk itt meg … – folytatá a csikós. –
174 X | tett a legény, mintha már meg volna halva: elveté magát
175 X | hogy az arra sem mozdult meg, iramban körülfutkosta.
176 X | gazdáját: ő tesz úgy, mintha meg volna halva.~Beszélhetett
177 X | cuppogathatott a szájával: a ló meg sem moccant.~A bojtár aztán
178 X | hogy a gazdája alszik, meg sem moccant volna hajnalhasadásig.~
179 X | akkor sem mozdult volna meg a paripa, ha valami neszt
180 X | rajta senki. Ezt érezte meg a csikós lova.~Ez valami
181 X | tajték a lovárul. A bikának meg az orrán jött ki a vér.
182 X | az akasztófa cifrázónak meg a kutyafogantattának. A
183 X | elébb te magad bolondultál meg; neked is beadott valami
184 X | Hát énrólam is beszéltek? Meg a sárga rózsáról?~– Én nem
185 X | szájához is nyomta, azt hittem, meg akarja enni: azután kihúzta
186 X | bojtárt szidja, a bojtár meg rajtam tölti ki a bosszúját.
187 X | maga dolgával.~– Aztán vidd meg a Lacza Ferkónak, hogy köszönteti
188 XI | hortobágyi csárdába.~– Akkor meg is tartod.~(Azt elhallgatta
189 XI | Ellenben a bögöly, dongó meg a sok muslica annál veszettebb
190 XI | kellett a hátulsó lábával meg a fejével, hogy a maró szörnyeket
191 XI | többet.~De azt nem fogadta meg, hogy a Hortobágy vizén
192 XI | térnek, ami a vendéglőt, meg az istállót, félszert előzi,
193 XI | korcsmárosleány.~Úgy tett, mintha meg sem látná egyszerre a csikósbojtárt,
194 XI | ezek elkotródtak, szólítá meg a leány a bojtárt.~– No,
195 XI | eltört palacknak az árát is meg kell fizetni; de hát – „
196 XI | odabenn bizonyosan nem mondta meg a leány, hogy itt van az
197 XI | kezében a vörösboros palackot meg a poharat a palackra borítva,
198 XI | S miért fizetnéd azt meg te, énhelyettem?~– Azért,
199 XI | adja át neki eztet. Mondja meg neki, hogy mi küldjük ketten.
200 XI | pajtások: a Lacza Ferkó meg a Decsi Sanyi. Köszöntetjük
201 XII | testemmel védtelek volna meg, hogy meg ne verhessen.
202 XII | védtelek volna meg, hogy meg ne verhessen. Akkor aztán
|