Rész

  1 I   |               Hol terem a hű szerető?~Én is azt – én is azt keresem.”~
  2 I   |               hű szerető?~Én is azt – én is azt keresem.”~Újra elalszik,
  3 II  |             te hoztál nekem; csakhogy én megfuttattam arannyal az
  4 II  |      szívtágulásom van.” – „De bíz az én szívem nem tág! Nem fér
  5 II  |              Hát azt az ezer forintot én majd leszolgálom a két kezemmel:
  6 II  |        mórikálj! Ne tedd magad! Tudom én, hogy mi van a begyedben.
  7 II  |          hamis szája. – De hát látod, én olyan ember vagyok, aki
  8 II  |          bokorban, madár a fészkében: én fel nem riasztom. Leányt
  9 II  |     hízelkedik neked.~– Nem is kérdem én a macskától, hogy kinek
 10 II  |              lettem a bolondod.~– Hát én nem voltam elég bolondod?
 11 II  |              elég bolondod? Kérdeztem én, hogy mi lesz belőlem? Hívtalak
 12 II  |             mi lesz belőlem? Hívtalak én ólmot önteni karácsony estéjén?
 13 II  |       jegykendő lesz-e? Leskelődtem-e én utánad, mikor más lánnyal
 14 II  |              Szentem! Ne mondj ilyet. Én nem akarom, hogy ti egymással
 15 II  |           egyszer összekerülünk. Vagy én őtet, vagy ő engem; de egyikünk
 16 II  |             söntörködöl körülöttem?~– Én söntörködöm körülötted?
 17 II  |                hogy szép legyek.~– De én azért fizettelek. Nem jól
 18 II  |              szót; magyarán beszélek. Én voltam a hibás. Ha én rá
 19 II  |       beszélek. Én voltam a hibás. Ha én rá nem leheltem volna a
 20 II  |         kezdelek el szeretni: eljárok én hozzád hűségesen, mint a
 21 II  |               viseld, azt mondtad, az én vettem ezüst függők ezek,
 22 II  |            milyen messziről gondoltam én arra, amit most mondtam
 23 II  |             most mondtam neked, imhol én is hoztam neked egy ajándékot.
 24 II  |            Hogy tetszenék? Nem vagyok én betyár! Semmi dolgom a tolvajokkal.
 25 II  |               kenyeréből ettél.~– Nem én változtam meg, hanem az
 26 II  | Bruderschaftot ivott vele.~– Bánom is én. Adj még bort! De jobbat,
 27 II  |              dupla gorombaság! Hát az én borom – víz?~– Nekem pecsétes
 28 III |           huszasért?~– Ó uram. Toltam én már ezen a taligán nehezebb
 29 III |               magyarázza a számadó.~– Én pedig úgy szeretnék egy
 30 III |           elhajtotta innen a marháit: én nem felelek többet értük.~–
 31 III |         bajuszos fürmender. – Nem! Ha én ezt az ötszögletű bajuszos
 32 III |            közé vezettetni.~– Ezek az én marháim – mondja Sajgató
 33 III |         szarvasmarhát a világon?~– Az én szemem előtt ez mind egyforma.~–
 34 III |              a legkedvesebb bojtárom. Én neveltem. Keresztfiam a
 35 III |       nevednapján! Nem azért találtam én ezt ki a számodra, hogy
 36 III |         feljött a nap?~– Hát annak is én vagyok az oka, hogy a nap
 37 III |               mint a hetes vásznat.~– Én is ott leszek akkor.~– Azért
 38 III |         vásárban a vevőt megmeszelni. Én nem hagyom magam megmeszelni.
 39 III |         mosolyogva felelt:~– Értem ám én a tréfát, ténsuram. Benne
 40 III |               feljebb.~– Hát tudom is én, hogy milyen a baromnak
 41 III |               a machoirja? Nem vagyok én ökörfogorvos. Nekem csak
 42 III |              mondta.~– Akkor köszönöm én szépen a kentek gulyáshúsát.~–
 43 III |               neki a délibábot.~– Hát én még kevesebbet tudok a délibábról.
 44 III |          vegye meg a borjúkat is. Ezt én tanácslom jó barátsággal.~–
 45 III |             lábát szétvetve.~– No, ha én ezt Bécsben elbeszélem a
 46 IV  |          megmondod a kocsisának, hogy én parancsolom, hogy azonnal
 47 IV  |               hozza ki ide a telepre. Én veterinárius doktor vagyok:
 48 IV  |         suttogá magában a leány. – De én tudom! – Ha az lett a veszedelme? –
 49 IV  |               az lett a veszedelme? – Én megmondhatnám a doktornak.
 50 IV  |            azt a kávét, kisasszony!~– Én is megyek veled.~A famulus
 51 IV  |              fogja ereszteni hozzá.~– Én csak a doktor úrral akarok
 52 IV  |              Ráfogni nem akarom.~– De én tudom, hogy mi baja. Beadtak
 53 IV  |               két kezét.~– Hát tudtam én, hogy ez méreg!~– Klárika!
 54 IV  |           csókolá.~– Ne csókolgasd az én kezemet; csupa mustárkovász,
 55 IV  |            nincsen szája.~– Nem futok én! – szólt a leány, letörülve
 56 IV  |               érte, ahogy igazság. De én innen el nem megyek. Ez
 57 IV  |           bolondok házába csuknak, ha én magára a méregkeverőre bízom
 58 IV  |        gyötrelem. De hát legyen ez az én büntetésem. Hadd legyenek
 59 IV  |            zsandárt?~– Mindig mondtam én, hogy bolondok a leányok;
 60 V   |          gazdasszony szobájában. Majd én nyitva hagyom az ajtót,
 61 VI  |               neve:~– Decsi Sándor az én becsületes nevem! Nem vétettem
 62 VI  |        becsületes nevem! Nem vétettem én senkinek. Nem loptam én
 63 VI  |               én senkinek. Nem loptam én semmit, hogy engem zsandárokkal
 64 VI  |       kísérjenek ide! Nem is tartozom én a cibil elé: mert én még
 65 VI  |         tartozom én a cibil elé: mert én még a császár katonája vagyok!
 66 VI  |              olyan nagy beteg lett?~– Én nem voltam a hortobágyi
 67 VI  |     pozitúrába veté magát a bojtár.~– Én, tekintetes uram, nem csinálok
 68 VI  |             átestek a hálálkodáson: – én már sok híres színészt láttam
 69 VI  |            hogy rosszat cselekszik.~– Én nem haragszom rá. Az Isten
 70 VI  |               tetted ezt?~– Hát az az én dolgom. Annyit mondok neked,
 71 VII |              mézesbábos közbeszólt:~– Én pedig úgy tudom, hogy a
 72 VII |               ha valaki élve elfogja. Én pedig jól ismerem!~Ha most
 73 VII |             aztán nagyot rikkantani: „Én vagyok az a bojtár, akit
 74 VII |               uraim és asszonyságaim, én csak azon alázatos észrevételemnek
 75 VII |          akarok kifejezést adni, hogy én tegnap délután voltam az
 76 VII |        pusztán, lovakat vásárolni, és én ott láttam a meggyilkolt,
 77 VIII|     gulyásbojtár. – Majd észretérítem én a lelkes állatokat.~S azzal
 78 VIII|             szülőket a fiaiktól.~– No én mást érzek – mondá a csizmadia,
 79 VIII|           legyen. – Sokszor hallottam én azt, hogy a ravasz betyárok,
 80 VIII|            belőle egy falkát. Éreztem én az elébb ilyenforma bűzt.~–
 81 IX  |          számadó csikós.~– Nem voltam én beteg! – hencegett a bojtár,
 82 IX  |            volt: üres és kitöltött.~– Én pénzt sohasem hordok magammal,
 83 IX  |           tenné vele szerencsétlenné. Én ezzel fizetek.~– Én meg
 84 IX  |  szerencsétlenné. Én ezzel fizetek.~– Én meg elfogadom – hagyá helyben
 85 IX  |              tisztelt bojtár úr, hogy én az áru átvételénél rögtön
 86 IX  |            krt, mint kamatot, s azért én csak három hónap múlva adom
 87 IX  |              maga számlájára folytat: én nem ártom bele magamat.
 88 IX  |           hogy sok pénz a tíz forint. Én sem vagyok olyan tökkelütött
 89 IX  |             nagy az igazság. Hát majd én megmagyarázom: tessék idenézni.
 90 IX  |             hol van; de hogy induljak én el ezzel a váltóval keresni
 91 IX  |             másik, a Ferkó, az meg az én komámnak, a gulyásszámadónak
 92 IX  |               nótájátul.~„Azért, hogy én szegény vagyok, ~Fekete
 93 X   |          akkor visszajöjj ide. Látod, én nem kötlek pányvára, mint
 94 X   |           magának szakasztja! Mert ha én megverem, tudom, hogy még
 95 X   |             csak itt maradsz velem az én nagy bánatomban.~Hát biz
 96 X   |              mént.~– Ne aludjál még … Én sem alszom … Majd lesz idő,
 97 X   |           gyerek voltam, akkor láttam én lobogni szép, háromszínű
 98 X   |            két karjával.~– Te vagy az én egyetlen hű társam.~S a
 99 X   |               Meg a sárga rózsáról?~– Én nem tudom, mi a szösz az
100 X   |             kettőt? Sok is lesz az!~– Én nem tudom.~– De én tudom.
101 X   |              az!~– Én nem tudom.~– De én tudom. Vagy még több is
102 XI  |           galambom?~– Decsi Sándor az én nevem – dörmögé mogorván
103 XI  |                Hát szabólegény vagyok én? Hogy nekem egyesével adják
104 XI  |           végeivel utána. „Ha te úgy, én is úgy!”~A csikós ivott
105 XI  |         folyosón! „Ha te tudnád, amit én: ki babája vagyok én? Te
106 XI  |             amit én: ki babája vagyok én? Te is sírnál, nemcsak én…”
107 XI  |             én? Te is sírnál, nemcsak én…” A negyedik sort elvágta
108 XI  |              azt az egész Hortobágy.~„Én vagyok a petri gulyás!~Én
109 XI  |             Én vagyok a petri gulyás!~Én őrzöm a petri gulyát. ~A
110 XI  |       kérdezgetsz tőlem! Nem tartozom én a papnak sem! Mi bajod vele?~
111 XI  |           poharát.~– Hát nem iszol az én sörömbül?~– Tartom a regulát: „
112 XI  |            még. – Hiszen nem vallatok én, csak prédikálok. – Hát
113 XI  |       ménesünkből, váltóval fizetett; én azt kérdeztem, hogy mi az?
114 XI  |              akkor azt a tíz forintot én fogom megadni, nem te.~–
115 XI  |      énhelyettem?~– Azért, mert az az én tartozásom! – mondá a csikós,
116 XII |               ütött volna le tégedet, én rád borultam volna, s a