Rész

 1 I   |      ébren tartja):~„Ez a csárda olyan közel ne lenne!~Olyan jó
 2 I   |     csárda olyan közel ne lenne!~Olyan jó bort csak ne mérnének
 3 I   |        réz a messző:~Azér’ járok olyan késő~Angyalom, kicsikém,
 4 I   |          káromkodjék! Akinek egy olyan sárga rózsa van a süvege
 5 I   |     domború mellkassal; arcszíne olyan, mint az aranyozott bronzé,
 6 II  |        teli van fakadó bimbóval. Olyan sárga a virága, mint a termésarany,
 7 II  |           Hazaeresztették, pedig olyan jól hall, hogy éjjel a sötétben
 8 II  |        szája. – De hát látod, én olyan ember vagyok, aki a nálamnál
 9 II  |        érte más. Hát hova sietsz olyan lóhalálában?~– A mátai pusztára
10 II  |         aztán hová megy a gulyás olyan messze?~– Elviszik Morvaországba,
11 II  |          malom megállott!”~Ez is olyan pusztában termett nóta,
12 II  |     duzzogva a leány.~– Magam is olyan csúnya vagyok.~– Az már
13 II  |      voltam, amikor szerettelek. Olyan legényt, mint te, kapok
14 II  |     kapok minden ujjamra kettőt.~Olyan elevenen adta a perlekedőt
15 II  |         Kevés volt a béred?~– De olyan sok volt, hogy másnak is
16 II  |       harmadnapos hideglelés, s „olyan igaz leszek hozzád, mint
17 II  |    tulipiros, hupikékes papiros. Olyan uraságoknak valót. Telik
18 II  |     ládafiókban eldugva.~Egészen olyan az a gyökér, mint egy kis
19 II  |       földből kihúzzák, a gyökér olyan sírást kezd, hogy az ember
20 III |         azt állítják, hogy azért olyan szilárd az a híd, mert az
21 III |      élesen elvált látóhatárból. Olyan, mint egy égő piramis! Semmi
22 III |    piramis! Semmi fénye nincsen: olyan mint a tüzes vas. Bele lehet
23 III |      szűkülni, felül domborulni: olyan, mint egy sampinyon. No,
24 III |      sampinyon. No, no! Most meg olyan lesz, mint egy római urna!
25 III |          akad az a vékony felhő. Olyan, mint egy bekötött szemű
26 III |          szemű Ámor. No most meg olyan, mint egy bajuszos fürmender. –
27 III |         a tudománynak a mestere. Olyan szépen kicsalogatja a gulya
28 III |         kiválasztott marhák mind olyan vének, hogy egynek sincs
29 III |         meg a légbe fölemelve, s olyan közel hozva, hogy az utcán
30 IV  |          lóháton vágtatva.~De az olyan őrületes nyargalás volt,
31 IV  |     megmarcangolják.~Az a paripa olyan okosan nézett rá, csakhogy
32 IV  |    kordéval.~– Mit hoztál Pesta, olyan lóhalálában?~– Hát csak
33 IV  |        Sándor? Rosszul van?~– De olyan rosszul van, hogy a falra
34 IV  |    boszorkányos gyökeret, aminek olyan emberformája van. Azt a
35 IV  |       Hát mi a ménkűért tette?~– Olyan kegyetlen volt hozzám; aztán
36 IV  |         még, hogy meghaljon! Nem olyan fusermódra van annak a testéhez
37 IV  |         szeme karikára felnyitva olyan meredt, mintha üvegből volna,
38 IV  |     kezdett. De a homloka égett, olyan volt, mint a tűz.~A doktor
39 IV  |          szeme pilláit, megszűnt olyan rémségesen nézni nagy fekete
40 IV  |      segített? Talán nem is volt olyan erős adag a méreg, melyet
41 V   |          nagy lutrinyeremény egy olyan egészséges ásítás a görcsök
42 V   |      vigyázok a betegre.~A leány olyan szépen kérte.~– Hadd maradjak
43 VI  |     egyebet, mint hogy a Sándort olyan nagyon szerette, s azt akarta,
44 VI  |          volt keverve, amitől ön olyan nagy beteg lett?~– Én nem
45 VI  |      hogy mi oka volna? Az, hogy olyan a leány, hogy mikor rájön
46 VI  |        Erre felelj meg!~– Hát ha olyan nagyon firtatják, Isten
47 VII |     akartak neki kvártélyt adni, olyan igaz, mint hogy itt ülök.
48 VII | borotválkozni? Talán a gulyás is olyan hosszú szakállt visel, mint
49 VII |          látom kimondani. Hiszen olyan jól ismerem, mint az édes
50 VII |      megmérgezett Décsi Sándort: olyan ép, egészséges, mint a piros
51 VII |   ménesbül a csikókat pányvával. Olyan igaz, ahogy élek.~– Aujnye!
52 VIII|      írta, hogy méreg, de vannak olyan vad népek, akik meg merik
53 VIII|    értekezésre alkalmasnak. Azok olyan lamentálást vittek véghez,
54 IX  |     valami kétszáz szilaj csikó: olyan, akihez még ember nem nyúlt
55 IX  |         végigcsúszott a karjain, olyan volt, mint azok az ógörög,
56 IX  |    hurkot, s arra a szilaj állat olyan szelíd lett, mint a bárány:
57 IX  |   fojtogatva, nem adta meg magát olyan olcsón; sőt inkább elkezdett
58 IX  |           az orrcimpái tágultak; olyan vigyori arcot csinált, hogy
59 IX  |       váltó. Vissza sem ereszté; olyan erősen fogta.~– Ha olyan
60 IX  |         olyan erősen fogta.~– Ha olyan nagyon tetszik magának az
61 IX  |        tíz forint. Én sem vagyok olyan tökkelütött fejű, hogy tíz
62 IX  |      lehetett semmit észrevenni. Olyan jó kedve volt, hogy madarat
63 IX  |      ohati puszta. Még másnap is olyan jó kedve volt, reggeltől
64 IX  |   napestig; azt szokták mondani: olyan nagy kedve van, mint aki
65 X   |    várjanak. Azt hiszik: a ló is olyan kutya, mint az ember?~Aztán
66 X   |   Mindenféle nesz van. S ez mind olyan titokteljes. Harangszó nem
67 X   |    kutyaugatás a gulyáskarámból, olyan messze van ide minden. A
68 X   |         végighúz a légben: az is olyan hang, mint a kísértetzengés.
69 X   |       egy-egy lónyerítés.~Máskor olyan jó alvó voltál, szegény
70 X   |        De amilyen nagy a puszta, olyan üres!~A fényes csillag is
71 X   |   odatette a fejét a ló nyakára: olyan volt az neki, mint egy vánkos.
72 X   |    bojtár. – Hisz ez szakasztott olyan paripa, mint a Ferkó hóka
73 X   |          szavát. Mit is tudna az olyan ló, aki ökrök társaságában
74 X   |         a számadó gulyás. No még olyan cifrán nem hallottam káromkodni
75 XI  |       mikor nekiindult; az égnek olyan színe volt, mint az írós
76 XI  |  Hortobágyon, a csárda udvarán.”~Olyan szelíden beszélt a cimbora,
77 XI  |     szépen, édes Klárika, legyen olyan jó, tegye el ezt a váltót
78 XII |         Ez a pusztai párbaj.~Nem olyan könnyű az, mint amilyennek
79 XII |      ámde a kard, akárhol talál, olyan sebet oszt, amit méltó megköszönni;