Rész

 1 I   |                  vasút. A Hortobágy vize sem volt lecsapolva: a kétkerekű
 2 I   |             mellett, az még a számadótól sem fél.~Egyszer aztán a lovának
 3 II  |           szokott; – nem is magának.~Ezt sem tudni, hol vette az öreg
 4 II  |               szájához vitte, s addig le sem vette, amíg fel nem hajtotta.
 5 II  |                ne hazudj énnekem. Semmit sem utálok úgy, mint a hazugságot.
 6 II  |           megbecsültek ám: még a hajamat sem vágták le; elküldtek Mezőhegyesre
 7 II  |                 fel nem riasztom. Leányt sem bántok meg, aki igazat mond,
 8 II  |               szóval, egy rossz nézéssel sem. De ha te énnekem hazugságot
 9 II  |                  A te rabod vagyok.~– Ez sem úgy van, ahogy mondod. Tudod
10 II  |                  ott jár, ahol a csillag sem éri utol. Velem is úgy tettél!
11 II  |                selyemkendődet, pedig azt sem mondtad, hogy jegykendő
12 II  |                  Masinát, ugye? Egyébbel sem tudtok ti leányok megfelelni,
13 II  |                  Pedig nem is égett. Meg sem volt tömve.~Akkor aztán
14 II  |                nem nyílott volna ki, más sem szagolgatta volna az illatát;
15 II  |                 meg az a nóta, hogy „azt sem tudom, ki babája vagyok?”.~
16 II  |               még szebb volt.~– Hát most sem csókolsz meg?~Maga kínálta
17 II  |                 az asztalra. Most meg rá sem hederített.~– No hát – már
18 II  |              nótádat is megveted? Már az sem tetszik?~– Hogy tetszenék?
19 II  |               hanem az időjárás. A bunda sem változik meg azzal, hogy
20 III |                 madár, egy békászó gólya sem zavarja a felséges egyhangúságot.~–
21 III |                  lektikája.~A doktor meg sem áll, csak onnan a kocsisülésből
22 III |             záport, hideget, meleget föl sem vesz a pásztorember; kifordítja
23 III |              vert falú kis gunyhó. De az sem arra való, hogy abban háljanak,
24 III |                  hogy abban háljanak, el sem férnének benne. Abban csak
25 III |                  ül az össze még borozni sem a juhásszal, meg a kondással.~
26 III |              valahára?~A bojtár egy szót sem szólt, csak leszedte a nyerget,
27 III |              Csavargó!~A legény egy szót sem szólt. Tett, vett a lovával.
28 III |                ott leszek akkor.~– Azért sem leszel ott, gazember! –
29 IV  |                   A fáradt szürke még ki sem fújhatta magát, újra vissza
30 IV  |             látja. A doktor úr magát oda sem fogja ereszteni hozzá.~–
31 IV  |                történt vele?~– Azt magam sem tudom. Ráfogni nem akarom.~–
32 IV  |            csókolta. S hogy a doktor azt sem engedte, akkor meg a lába
33 V   |          mellette volt a leány. Senkinek sem engedte át a helyét a beteg
34 VI  |            csikós ez egész idő alatt elő sem hozta a doktor előtt a leány
35 VI  |             újból megerősített, egy szót sem igazított rajta.~Ekkor aztán
36 VI  |                katonának; azóta tájékára sem voltam.~– Sándor! – kiálta
37 VI  |                voltam őnála, hogy feléje sem mentem, mikor hazakerültem
38 VI  |                  látom meg benne. Annyit sem érek már, mint ez a fületlen
39 VII |             ismeri?~És a bojtár még most sem állt elő vele, hogy úgy
40 VII |                     Nekem a szeme járása sem tetszik.~– Ez alighanem
41 VIII|                  a szerencse, hogy senki sem tudja – Hortobágyon kívül –,
42 VIII|             jutott hely a lovaival, maga sem kívánta azokat szerencséltetni
43 VIII| marhaextemporizációt se nevetni valónak, sem pedig állatismei értekezésre
44 IX  |                  a Sándor bojtár egyszer sem téveszté el a dolgát. Csupán
45 IX  |                 volt ott bankó egy csepp sem; mert az csupa merő váltó
46 IX  |                keresztül. Persze egyikük sem látott még váltóűrlapot
47 IX  |               reszketett a váltó. Vissza sem ereszté; olyan erősen fogta.~–
48 IX  |                sok pénz a tíz forint. Én sem vagyok olyan tökkelütött
49 IX  |          számadóval, s a szolgalegényről sem feledkeznek meg.~A ménes
50 IX  |                 feledkeznek meg.~A ménes sem úgy tesz, ahogy a gulya
51 X   |                  ezen az állapoton a mén sem tudott változtatni. Megnyugvását
52 X   |              mént.~– Ne aludjál még … Én sem alszom … Majd lesz idő,
53 X   |       taszigálnia vállát; s hogy az arra sem mozdult meg, iramban körülfutkosta.
54 X   |      körülfutkosta. Hogy még a dobogásra sem ébredt föl, odaállt melléje,
55 X   |      cuppogathatott a szájával: a ló meg sem moccant.~A bojtár aztán
56 X   |               hogy a gazdája alszik, meg sem moccant volna hajnalhasadásig.~
57 X   |           hajnalhasadásig.~Még tán akkor sem mozdult volna meg a paripa,
58 X   |             loholva a taligás fiú. Süveg sem volt a fején, úgy sietett.~
59 XI  |                mind elültek a fűben; egy sem énekelt odafenn. Ellenben
60 XI  |    korcsmárosleány.~Úgy tett, mintha meg sem látná egyszerre a csikósbojtárt,
61 XI  |                 a bojtárt.~– No, hát azt sem mondod, hogy „befellegzett!”,
62 XI  |                 Nem tartozom én a papnak sem! Mi bajod vele?~A csikós
63 XI  |                  hazudtam életemben, azt sem a magam mentségére tettem.
64 XI  |              fiának egy görbe krajcárral sem.~– Sem a fiának, sem az
65 XI  |                  görbe krajcárral sem.~– Sem a fiának, sem az apjának!~–
66 XI  |          krajcárral sem.~– Sem a fiának, sem az apjának!~– Nincs hazugság
67 XI  |               egész irkafirkából semmit. Sem ebből a szóváltásból.~Megrázta